Budapesti Hírlap, 1883. augusztus (3. évfolyam, 211-240. szám)

1883-08-17 / 227. szám

6 — (Betiltott körmenet.) A pápa tudvale­vőleg a kolera ellen precessziót rendelt el Loret­­toba, mely tegnap volt megtartandó. A hatóság azon­ban — mint Rómából távirják — megtiltotta a pre­cesszió megtartását. — (A magyar kir. államvasutak Igazga­tósága) jelenti : a budapest-ujvidéki vonal részünkön Kisszállás és Kelebia között két tehervonat össze­ütközése folytán a pályatest szabaddá tételéig, mely a mai 2111 sz. vonatig bizton várható, a személy­­forgalom csak átszállással közvetíthető.­­ (A bepörölt respublika.) Érdekes per fog lefolyni előreláthatólag, egy lengyel mágnás és a francia köztársaság között. Mint a „St. Pét. Wjed.“ értesül, egy varsói mágnás a 17-ik században Páris­­ban való tartózkodásakor XIV. Lajosnak, ki mindig pénzszükségben szenvedett, 280,000 fivret adott köl­csön. Ama lengyel mágnás utóda, S. ur a család irományai között egy levelet talált, mely a nevezett kölcsönre vonatkozik s S. most a francia köztársa­ságtól per utján akarja fölvenni a 200 esztendős adósságot. A követelés 2 millió frank s S. ur már meg is ígérte, hogy ez összeg felét rokonaira hagyja, másik felét magának tartván. S­­ur el is utazott Párisba, honnan azonban valószínűleg pénz nélkül jön vissza, mert hát mi köze van a francia köztár­saságnak XIV. Lajos adósságához ? — (A női hivatalnokok Amerikában) egy washingtoni miniszter így nyilatkozott : Egy tucat asszony több galibát okoz, mint száz férfi. Az asszo­nyok féltékenykednek a munkakiosztás, a hely, ezer valódi és képzelt előny miatt. E veszekedésekben felebbeznek a legfőbb fórumig. Alig múlik nap, hogy egy pár ne ólálkodnék ajtóm előtt s nem bírok az utcára menni, hogy fel ne tartóztatnának. Férfiakkal lehet gorombáskodni, ha tolakodók lesznek, de nők­kel nem. Rokonszenvezem néhány nőhivatalnokkal, de általában a női hivatalnokok kiállhatatlanok“. Ellenkezőleg nyilatkozik a „Laraui Sentinel“ jelen­tése az 1869-ben Wyomingban behozott hivatalos női szolgálatról. „A nők — írja a nevezett újság — sokkal buzgóbbak és nagyobb számmal jelennek meg a választásoknál, mint a férfiak. A nők sok esetben, még férfiakkal szemben is meg tudták őrizni önálló­ságukat, a­nélkül, hogy családi életükben zavar tá­madt volna, ami férfiaknál gyakran előfordul. A női hivatalnok mindig lelkiismeretesen és ügyesen telje­síti kötelességét. A választások, mióta nők is vá­lasztanak, oly tisztességesen folynak le, mintha tem­plomban történnék. A női szavazatok megerősítették a szavazók között a jobb elem befolyását.“ — (Egy cigányleány szomorú vége.) Váci levelezőnk Írja : O­­­á­h Mária szorgalmas ci­gányleány volt. Szolgálatában néhány száz forintot, pár darab gyűrű­t, fülbevalót — persze aranyból — s egyéb csecsebecsét kapargatott össze, hogy vén­­ségére legyen, miből éljen. S hogy pénzét s ékszereit el ne lopják, reá bízta azokat a hattyu­ utcában lakó fiatalkori ismerősére Sándor Ignácné Szőke Ve­­ronkára. Tegnapelőtt Oláh Mária hazajött a szol­gálatból Budapestről s szokás szerint Szőke Ve­­ronkához szállt. Szüksége volt-e rá, vagy gyanú tá­madt benne : előkérte vagyonát. Szőke Veronka aztán kifizette egy zsineggel, melyet a pincébe csalt szegény cigányleány nyaka körül hurokra szorított. Este haza jő a munkából Szőke Veron pipogya férje (ki feleségénél mintegy 20 évvel fiatalabb), erre az asszony reá parancsol, hogy dobja a leány holttestét a kútba. Ez azonban félté a kutat — mert abból aztán többé inni nem lehet — bele dugja a holttestet egy zsákba, hogy inkább kiviszi a Du­nába. Neuvirh fakereskedő rakodója előtt azon­ban szembe jő vele a csendőr­ őrjárat, s a káplár kérdi, mit visz oly későn a zsákban ? Búzát! — fe­lel Sándor Ignác. — Lássuk! Erre Sándor Ig­nác megijed, eldobja a zsákot, s futásnak indul, de a csendőrnek lövéssel való fenyegetésére megáll és megadja magát. Ez a szegény takarékos cigány­leány históriája. Hogy milyen lesz Szőke Veronkájé — annak idején majd azt is elmondjuk, egyelőre R­i­n­g­a­u­f Ottó vizsgálóbíró csinálja azt.­­ (Az istenkisértő francia.) W­ebb kapi­tánynak, a Niagara szerencsétlen hősének, Francia­­országban is akadt egy utánzója. Ez Belson úr egy fiatal francia, aki szintén elhatározta, hogy át­úszik a Niagarán és pedig amint reméli, jobb ered­ménynyel. Belson ur 25 éves és herkulesi ter­mete van. Férfias, nyílt vonásai vas akaraterőt és nagy elhatározottságot árulnak el. Azt állítja, hogy W­e­b­b tökéletes úszó volt, de n­e­m búvár és amiatt merült el. B­e­l­s­o­n ur már több kisebb ör­vényt úszott át, miután hatalmas tüdejével másfél percig maradott a víz alatt. Arra számít, hogy a Niagara örvényébe sodortatja magát anélkül, hogy az ellen küzdene, s erejét egész addig a pillanatig kíméli, míg ismét felszínre bukik. Belson­ur már el is utazott Párisból. A havrei kikötőből a „Labra­doron utazik New-Yorkba és onnan közvetlen a Niagarához.­­ (Szép emlék.) A bártfai fürdőben Mezey Ilonka k. a. a budapesti előnyösen ismert főorvos dr. Mezey Adolf kedves leánya, ott időzésének és vallásos érzületének maradandóbb emlékét hagyta hátra. Gyűjtést rendezett az ottani kis templom ré­szére oly szép sikerrel, hogy a fürdői vendégek ré­széről 132 forint gyűlt be. Ezen összegen aztán oly szép szőnyeget szerzett be, mely a templomnak majd az egész szentélyét betakarja. E nemes célra ada­koztak : Mezey Ilonka 5 frt, Mezey Adolfné 5 frt, Özvegy Vecsey Oláh Károlyné 10 frt, Szokoly Gyu­­láné 10 frt, özv. Bolla Franciska 5 frt, Markus Gyula 5 frt, Erendics Vendelné 10 frt, Erendics Ma­riska 2 frt, Kerndl József 2 frt, Kerndl Franciska 2 frt, Vilhelm Gabriella 2 frt, Fekete Babette 2 frt, Münster Gyula 2 frt, Sávéi Szabó Irma 3 frt, Pal­­lay Szabó Lajosné 2 frt, Szabó Julia 1 frt, Borbély Etelka 3 frt, Lipthay Iledry Mária 5 frt, Pecz Anna 2 frt, Horváth Paula 1 frt, Szilcz Gyuláné 5 frt, Pilaszanovits Mátyás 5 frt, Télfy Iván 5 frt, Liesz­­kovszky Irma 1 frt, Földessy Lajosné 1 frt, Schódel N. 2 frt, özv. Keczkés Sándorné 2 frt, Hunyadi Jenő 2 frt, Sigray Pál 1 frt, Novák Kamilné 2 frt, Bucz Lajosné 2 frt, Mütter Ferenc 1 frt, Csanády N. 1 frt, Szilágyi Emilné 5 frt, D. Dénesné 1 frt, Kele­men Istvánná 2 frt, Kelemen Malvin 2 frt, Péchy Géza 1 frt, Kiss Antónia 2 frt, Szidorovszkyné 1 frt, Hauser Mária 1 frt, Rózner Paulin 1 frt, Hor­­váthiné 1 frt, Bilinszky Giza 1 frt, Bujanovits Leon­­tin 1 frt, Sorsits Béla 2 frt, Hazstinszky Hugó 2 frt, összesen 132 frt. — (Kalap-história.) Irsai (Pestm.) levele­zőnk írja a következő érdekes jelenetet, mely e hó­ban a szolgabirói hivatalban folyt le. P. S. keres­kedőt megidézték a szolgabirói hivatalba egy ré­szére érkezett csekély összegű pénz felvételére. P. ki soha még hivatalba idézve nem volt, nagyon za­varba jött, s távozásakor L. szolgabiró avult kalap­ját véletlenül magával vitte saját új kalapja helyett. A szolgabiró e véletlenség miatt emberünket, ki a tévedésből elvitt kalapot azonnal visszavitte, egy uj kalap vételére kötelezte, mit a gyámoltalan keres­kedő teljesített is, így jutnak Irsán az avult kala­pok uj „állapotba.“ — (A nagy­körösi távgyaloglás) programmja eddig ele a következőkben van megállapítva: Indulás aug. 18-án, szombaton d. u. 2 órakor a Kálvin-térről vagy pedig a Ludovicemtól, érkezés Vecsésre d. u. 5 órakor, Üllőre d. u. 5 óra 30 perckor. Üllő is sz az állomás, itt fog a társaság uzsonnálni, amire 30 perc van számítva. Indulás Üllőről 6 órakor, ér­kezés Monorra este 8 órakor, második állomás va­csorával. Tovább indulás 10 órakor, érkezés Pilisre éjjel 10 óra 30 perckor. Berczelre 19-én hajnali 2 órakor Bercelen a társaság négy órát pihen. Tova­­indulás reggel 6 órakor. Érkezés Ceglédre reggel 8 órakor itt reggeli lesz. A megérkezés ideje Nagykő­rösre délután 1 órára van ugyan számítva, de ath­­létáink minden valószínűség szerint még a délelőtt folyamán el fogják érni a célpontot. Jelentkezések naponkint érkeznek s az eddigi kilátások arra mu­tatnak, hogy szép csapat fog indulni, a­mely meg­érdemli, hogy az érintett vidéki városok kitüntető­­leg fogadják. — (Rövid hírek ) Alakuló közgyűlést tart f. hó 19-én a magyar pénzintézetek és részvényvál­­lalatok orsz. nyugdíjegyesülete a „Magyar országos bank“ helyiségeiben (Nádor­ utca 9. sz.) — A buda­pesti majorosok „Szt. Lénárdhoz“ címzett temet­kezési és segélyegyesülete f. hó 20-án dalelőadással egybekötött zászlószentelési ünnepélyt tart. — A „Debrecen“ 67 frt 35 krajcárt gyűjtött idáig a Solymosi Eszter anyja részére. — A „Novoje Vrem­ja“ szerint az orosz udvar kiadása a koronázás alatt 6.100.000 rubelre rúgott. — Nép­ünnepélyt rendez a szabadkai „szabadelvű párt“ szent István napján. — Hangversenyt (tánccal) rendez az „első budapesti harcos jótékony egyesület“ f. hó 20-án a „tyúkketrec“ vendéglőben, a sugár-ut és Bajza-utca sarkán, kezdete 5 órakor, beléptidij 30 kr. — A nemzeti muzeum könyvtárának olva­sóterme, melynek ma kellett volna újra megnyílni, a helyiség tisztogatása és rendezése miatt még szep­tember 1-ig zárva marad. — Az unitáriusok évi zsinatja e hó 26-án tartatik Vargyason. A lakosság ünnepélyesen fogadja a püspököt. — Üllői plébá­nossá a szerencsétlenül járt Hegedűs J. helyébe, a váci püspök, K­a­z­a­­­y Imre váci papnöveldéi ta­nárt nevezte ki. — A király délmagyarországi útja alkalmából (a melynek megtörténte különben kétségessé vált) Nagy-Kikinda város ezer forintot tett folyóvá, az esetleges ünnepélyek költségének fe­dezésére. — Mosonyi Mihály elhunyt zeneköltő szülőházán szeptember 4-én emléktábla fog leleplez­­tetni, Boldogasszonyban, Mosony megyében. Az ün­nepélyt a nezsideri kaszinó rendezi. Leleplezés után bankett lesz, elhatározta, hogy az Orczy-kerti nagy köröndnél — honnan a léghajó fel fog szállani — 400—500 széket fog felállítani. A műsor legutóbb változott annyiban, hogy az athletikai klub versenye „különböző akadályok“ következtében nem fog megtartatni, e helyett azonban a rendező bizottság gondoskodott arról, hogy a közönség számára több „műsoron kí­vüli“ látványossággal meglepetést szerezzen.­­ A bizottság gondoskodott arról, hogy a mulatság alatt a kert 4 oldalán és helyén szolgáltassanak ki meleg és hideg étkek, úgyszintén italok és pedig lehető mérsékelt és étlapokon pontosan kitüntetett árakon. Az ételek és italok jóságáról az illető vállalkozó a bizottsággal szemben kezességet vállalt. Ezenkívül cukrászda is lesz az Orczy-kertben. * Az orsz. magyar gazdasági egyesület tekintettel a Szent­ István-napi ünne­pek alkalmával a fővárosba felránduló vidéki gaz­daközönségre elhatározta, hogy köztelki múzeumát i. hó 19-től 24-ig naponkint d. e. 10—12 és d. u. 2­4-ig nyitva fogja tartani s ugyan erre az alkalomra a nagy teremben külön kiállította azt a nagy mag­­gyüjteményt, mely a világ minden gazdasági termé­nyét magában foglalja.­­ A magyarországi tanitók­­nak szintén ez időben tartandó képviseleti közgyű­lése alkalmából, a mondott napokon és időben a­z országos tanszermúzeum is nyitva lesz, a szokásos külön tanszerkiállitás azonban eb­ben az évben elmarad. BUDAPESTI HÍRLAP (227. sz.) 1883. augusztus 17 István király napja. Az Orczy-kertbeli mulatság. Silberer Viktor, a „Vindobona“ léghajó tulajdonosának megkeresésére a rendező bizottság T. szerkesztőül"­ A tisztiss­elői háza­­kat"épitő bizottság célszerűtlen választotta illetőleg hozta ajánlatba az üllői út vonalán fekvő területet. Budapest, már fekvésénél fogva is az éjszaktól vo­nuló légvonatnak, a kórházak fertőzött légnemeinek van kitéve s az üllői út vonala, mely épen délnek fekszik, teljesen érintetik általok. Ha célszerűséget, jó levegőt, olcsó fundust és kies kilátást akarnak el­érni, csak egy terv lehet minden igénynek megfelelő és pedig : a Budán alkalmazott tisztviselők részére a városmajor vidékén vásároltassanak telkek. A pesti tisztviselők pedig a csömöri út és Hajtsár-út sarkterületét sajátítják ki. A csömöri út lóvonati közlekedést nyer a Hajtsály útig, közlekedési idő a központig 20—25 perc. A távol Vácig, Fóthig stb. dús növényzetű láthatár a legjobb levegővel dicse­kedhetik. Figyelembe vehető tehát azon legfontosabb körülmény is, hogy e területen 600 négyszög­ölekre parcellázott fundusoknak négyszögölei egy forint­jával még kaphatók három évi részlettörlesztésre. A személy és vagyonbiztonsági állapotok is jók a mennyiben a kültanyákban lakó uraságok, gazdászok, majorosok stb. zavartalan nyugalomnak örvendenek. Tanácsos lenne tehát az iveket aláirott tiszt­viselőknek az ajánlatba hozott összes területeket megszemlélni és akkor ítélni. Fogadja stb. Kelt Budapest, aug. 14. 1883. Bernáth Ágoston: Tisztelt szerkesztő ur ! Engedje meg, hogy b. lapjában tegyem közzé panaszomat a L­­­o­y­d-tár­­sulat ellen, melynek tagja vagyok, mert panaszaim­mal nem értem célt a társulat tisztjeinél. 1. A társulatnak nincs panaszkönyve. 2. A társulat nem tartja az összes helybeli napi­lapokat, p. o. a Budapesti Hírlapot, a Függet­lenséget, melyekről a fővárosi hírlapíró tudomást venni tartozik, ha nézeteivel nem is egyezik meg egyik-másik lap iránya. 3. A bécsi „illusztrált újságot“, mely sokszor magyar ügyekről i­­s hoz rajzokat, nem tartják. 4. A szemlékből csak hónapok előtti füzetek feküsznek az olvasóteremben, tudjisten, milyen pro­­tegó kapja hónapokig az utolsó füzetet kölcsönbe, így a „Nord és Süd“ (Lindau Pál folyóiratának) június 1-én megjelent füzete van kitéve most. 5. Német lap több példányban van kitéve mint magyar , így az „Egyetértés“ egyetlen példánya mindig kézben van. Jele hogy a vezetés nem tart lépést a tagok magyarosodásával. 6. Szótárak nincsenek kitéve ; jobb volna azo­kat rendszeresen felállítani a kétes ujdonsági „új­donságok“ helyébe, melyek külön fali szekrénykében állnak a teremben. 7. Magyar könyvujdonságok alig, irodalmiak épen nem találhatók ott. Pedig a társulat lapja át­adhatná azokat az olvasóterembe, ahelyett, hogy az „ódondásznak“ adná el. 8. A régebb lapok nem tétetnek el sok érde­kes lap közöl. Pl. : az Augsburgi Allgemeine teg­napi számát ki sem leli meg. A „Hanz- Jingl“-et megkaphatja. 9. A könyvtárnok ritkán van ott, a belső könyv­tárból nem kaphatni ennélfogva könyvet. 10. A kvtár a nagy tagdíj dacára silány a nevetségig. 11. Az új magyar lakcímkönyv nincs meg, a régi londoni megvan. Ilyen a „Lloyd“ könyvtári s olvasószobai ál­lapota. Tisztelettel. Egy társulati tag. A közönség köréből. Az én házam, az én váram.

Next