Budapesti Hírlap, 1883. szeptember (3. évfolyam, 241-268. szám)

1883-09-28 / 267. szám

1881­. szeptember 28 BUDAPESTI HIR­LAP, (267. sk.) — Városi történet. Ismeretes a két fővárosi pöcegödör tisztitó : H­a­u­s­e A. és Gut­willig versengése a városnál a múltban és mint „Hause és Gutwillig“ egyesült ajánlkozók közös mű­ködése a jelenben. Hause és Gutwillig a múlt ár­lejtésnél még versengtek, de mért rontsuk mi egy­mást, gondolák s az idén együttes ajánlatot nyúj­tottak be a városhoz a pöcegödrök tisztítása ügyé­ben. A versenyben csakugyan ők voltak a legol­csóbbak, mit a pénzügyi bizottság konstatált is. De az egységárak több tétele összehasonlíttatván a tavalyi szerződés tételeivel, kitűnt, hogy e mostani ajánlat mégis drágább a tavalyinál. Nos a pénzügyi bizottság egy albizottsága alkudozott az árlejtésnél legelőnyösebbnek maradt Hause és Gutwilliggel s némi engedményeket elérvén, az ajánlatot elfogadásra ajánlotta a tanácsnak. A ta­nács ma foglalkozott evvel az ügygyel és miután a pénzügyi bizottság eljárása nem volt szabályszerű, mert a zárt ajánlatok felbontása után az eredményt vagy egyszerűen elfogadni, vagy — ha kedvezőt­len — új árlejtés kiírását indítványozni kellett volna, de egy ajánlkozóval alkut folytatni semmi esetre sem volt szabad, azért az ülésben igen éles megbeszélés után a tanács az ár­lejtés eredményét megsemmisítette s uj tárgyalás kiirását határozta el.­­ A külső vác­i­ ú­t­i két iskolához a tanács egy-egy párhuzamos osztályt állított, hogy a növendékek tanítása megtörténhessék, s tanítónőkül Keresztessy Lujzát és Sloup Irmát nevezte ki. — A Lukácsfürdői tó beboltozása tár­gyában a 12.800 írtra előirányzott munkákra az ár­lejtés október 10-én i­g megtartatni a 2-ik ügyosz­tályban. — A teherpály­a­u­d­v­a­r kiépítése kö­vetkeztében a soroksári uton levő marhaaklok áthe­lyezendők lesznek. E célra a közvágóhíd-utcán jelöl­tettek ki új telkek. Egyszersmind a tanács mai ülé­sében elhatároztatott, hogy tekintettel a soroksári­ út nagy forgalmára, s aránylag keskeny voltára, a marhahajtás ebben az utcában megszüntettetik és át­­tereltetik az üllői útra.­­ A budapesti kereskedelmi akadémia új épülete terveinek megbirálására kiküldött jury-bizottság ma W­e­i­s­z B. E. kft. ta­nácsos elnöklete alatt ülést tartván, felolvastatott a lovag Ybl Miklós, Hausmann Alajos, S­t­e­i­n­d­l Imre és W­e­b­e­r Antal műépítész biz. tagok által előterjesztett és az érkezett 18 pálya­művet egyenként és részletesen megbíráló jelentés, valamint ennek kapcsában a pályadíj odaítélésére vonatkozó javaslat. Ennek tárgyalása után a bizott­ság, melyben az akadémia vezérlő bizottságát az el­nökön kívül Luczenbacher Pál kir. tan. és Schwei­ger Márton kiz. tagok képviselték, az első, 600 frtos pályadijat a 3 számú és vörös körrel jelölt pálya­munkának , a 2-ik 400 frtos pályadijat az 5 sz. és „Bromarte“ jeligés pályamunkának, s a 3-ik 300 frtos pályadíjat a 8 sz. és „Mercur“ jeligés pálya­munkának ítélte oda. Az illető jeligés levelek fel­bontatván, kitűnt, hogy első díjat nyert pályamű szerzője C­z­i­g­­­e­r Győző, a 2-ik díjat nyerte U­n­­g­e­r Sándor, 3-iké Kiss István, mindhárman mű­építészek Budapesten. Elismeréssel és dicsérettel em­líti­ettek még meg a következő pályaművek: 2. sz. jelige vörös kör, 10. sz. jelige Mercur, és 12. sz. jelige Mercur. Ez utolsó három munka jeligés le­vele egyelőre a kereskedelmi akadémia titkári iro­dájában felbontatlanul őriztetik és csak akkor fog felbontatni, ha a magukat igazoló szerzők ezt kíván­ják. A többi pályamunka október első hetében a térítvény felmutatása mellett az említett titkári iro­dában átvehető. A bizottság intézkedni fog, hogy a pályadíjat és dicséretet nyert hat pályamunka októ­ber első hetében a főposta és távirda épület tanács­termében kiállítva és bárki által megtekinthető legyen. — Választások. A főv. tanács mai ülé­sén a következőket választotta meg: és pedig Il-od osztályú számfejtővé Erdélyi Jánost, alpénztárnokká Zachár Antalt, Il-od osztályú számfejtő segéddé Szedmáki Józsefet, Il­od oszt. számfejtő segéddé Herlicskát (s ugyanakkor pénztári tisztté Haryt he­lyettesíti). A mérnöki hivatalban a csatornázási szak­osztály vezetőjévé Martin Ottót, I. rendű 1. osztályú mérnökké Hofbauer Jánost, I. rendű 2. oszt. mér­nökké Schubert Ignácot és Móri Ernőt, II. rendű 1. oszt. mérnökké Schwendtner Józsefet és Kozáky Gyulát, II. rendű 2. oszt. mérnökké Kovács Gusz­távot és Bakos Jánost, I. rendű 1. oszt. segédmér­nökké Schmeringa J. t., Holl Jenőt, Mihályit Józsefet és Mutschenbacher Alajost , II. rendű 1. oszt. segéd­mérnökké Fodor Istvánt, Szabady Jánost, Krátky Jánost, Barcza Eleket, II. r. 2. osztályú segéddé Ku­­pis Józsefet és Vitkovszky Lajost. Még négy ily ál­lomás (1000-1­200 frt) volt betöltendő, de folyamo­dók hiányában a választás meg nem történhetett, valamint hat mérnök gyakornoki állomás sem töl­tethetett be ebből az okból. A gyakornoki állomá­sokkal 500 forint évi honorárium volna összekötve. TUDOMÁNY és IRODALOM. Két tudományos társaság. I. A heraldikai. A magyar heraldikai és geneológiai társaság ma délután tartotta a szünidők után első felolvasó ülését Nagy Imre elnöklete alatt. Az ülés első tár­gya Deák Farkas értekezése volt: Az első magyar címertanról. Értekező egy eddig ismeretlen könyvecs­két mutatott be, mely „Ars heraldica“ cím alatt Kolozsvárott jelent meg 1695-ben, s melynek szer­zője Páriz Pápai Ferenc, az enyedi főiskola tudós tanára , ki 1649-ben született s 1716-ban halt meg. Páriz Pápai orvos több vallási, orvosi és nyelvészeti művet irt 1680—1710-ig de eze­ken kívül más szakokban is működött. Ezen müve, mely báró Apor Istvánnak van ajánlva s az akkori szokás szerint versben és prózában meg­gratulálva, 15 fejezetre oszlik. A I-ben A legfőbb hata­lomról szól szerző, a II-ban A méltóságokról, a Ill-ban A családokról, a IV-ben A nevekről, az Y-ben A címekről, a YI-ban A tisztelendőségekről, a Vll-ben A rangfokozatokról, a VIII-ban A testi öröklésekről, haj, arc, szín, köröm stbről, a IX-ben A­ ruházatokról,a X-ben A koronákról, a XI-ben A gyűrűkről, a XII-ben A függő ékszerekről, a XIII- ban A kézbeli cr­mekről, a XIV-ben A címe­rekről, a XV-ben A főbb címerekről s tolda­lékul egy XVI-dik fejezetben a címerek kü­lönböző használati módját tárgyalja. Értekező fü­zetesebben a XIV-ik fejezetet ismertette, mely a cí­merekről szól. Ebben a címerek feltalálása Jákob patriarchának tulajdoníttatik. A címereket eleinte leginkább fegyvereken használták katonai megkülön­böztetésül. A jelvényekhez tartoztak: a pajzs, sisak, foszlányok, színek és címeralakok, melyeknek kü­lönböző korban különböző használatát ismerteti mű­vében szerző. A mű különben korának tudományos színvonalán állott, sőt sokban még felül is emel­kedett azon, mert az akkor oly kedvelt misztikus részt mellőzte. A tetszéssel fogadott értekezés után dr. F­e­­jérpataky László titkár olvasta fel Ny­ár­y Albert báró értekezését „A heraldika hanyatlásáról.“ Ebben értekező azt mutatja ki, miként tűnt el las­sanként a címerekből az azokat jellemző egyszerűség s szimbolikus alakok helyét mily tarka-barka képek foglalták el, különösen a középkorban. Az éljenzéssel kisért értekezés után a titkár jelentette be, hogy gr. Cziráky János tárnokmester 200 írttal az egyesület alapítói közé lépett. Ezután több pártoló és évdíjas tagot jelentett be, kikkel a társulat tagjainak száma 384-re emelkedett. A pénz­tári kimutatás szerint az egyesület vagyona 2260 frt. Torma Károly, ki a középkori feliratok gyűjtését megpendítette s ezt írásban indokolva a jövő gyűlésen fogja benyújtani, bemutatta kerelenyo­matban Báthory Zsigmondnak a prágai Zsigmond kápolnában levő sírfeliratát, egyszersmind tudatta, hogy Báthorynak több felirata van tudomása sze­rint a ratibori várromokon, melyek lemásolásáról gondoskodni fog. Ajánlata köszönettel tudomásul vé­tetvén, az ülés véget ért.­lalkozási és kereseti viszonyait tárgyalja. A munka tizenkét fejezetben foglalkozik a fővárosnak gazda­sági jelentőségével a vidékkel szemben, a népesség foglalkozásában és utolsó évtized alatt előfordult változásokkal, ismertetvén, mely ágakban mutatko­zik szaporodás és melyekben apadás, a foglalkozások városrészenkénti elosztásával, a nők kereseti módjá­val, munkaadók és alkalmazottak viszonyaival stb. Irta Körösi József. Ára 3 frt 50 kr. II. A földtani. A földtani társulat tegnap délután dr. Szabó József egyetemi tanár elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyben az 1885-ik évben tartandó ál­talános kiállítás bányászati, kohászati és földtani országos szakbizottságába, a központi orsz. bizottság felhívására a következő tiz tagot küldötte ki : A bányászati szakra Zsigmondy Vilmos országgy. kép­viselőt a társulat alelnökét, báró Splényi Béla mi­niszteri tanácsost és Brutmann Vilmos bányakapi­tányt ; a kohászati szakra dr. Wartha Vince műegyetemi tanárt, Granzenstein Béla főbánya­tanácsost és bár­ó Leitner Antal miniszteri tanácsost; a földtani szakra Böckh János földtani intézeti igazgatót, dr. Krenner József Sándor műegyetemi tanárt, Lóczy Lajos m. k. osztálygeológust és dr. P­e­t­h­ő Gyula geológust a társulat első titkárát. Megemlítjük egyúttal, hogy e szakbizottságba a pénzügyminisztérium Kerpely Antal miniszteri ta­nácsost és Belházy János osztálytanácsost nevezte ki. E tizenkét taghoz a földmivelés-, ipar- és keres­kedelemügyi minisztérium még tizenkét tagot ne­vez ki, úgy hogy a szakbizottság mindössze 24 tag­ból fog állani. Ugyanilyen szakbizottságok fognak szerveztetni a kiállításnak erdészeti, közegészségügyi, képzőművészeti, építészeti és közoktatásügyi részeire és osztályaira nézve is. * (Megjelentek :) „M­agyar általános levelező házi titkár“ gyakorlati útmutatás a közéletben előforduló mindennemű családi és más levelek, kereskedelmi és üzleti fogalmazványok és folyamodványok helyes szerkesztésére. Szerkeszti Knorr Alajos. 5-ik füzet. Ára 30 kr. — Az „O­l­­vasókor“ cimü füzetes regényvállalat megkezdte M o n te p i n Xavér „Rejtett milliók“ cimü történeti regényét. „Magyarította“ Tölgyesi Mi­hály. Egy füzet ára 25 kr. * (A főváros statisztikája.) Meg­jelent és beküldetett az 1881-iki népszámlálási munka harmadik kötete, mely a főváros lakosságának fog­ SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. 4 (L­a­­­v­i­n­i Tamás,­ a világhírű olasz tragikus még egy művészi körutat fog tenni Olasz­ország városaiban, s azzal végleg visszavonul a szín­padtól. Irodalomnak szenteli magát , értekezéseket fog írni Hamletról, Othellóról, Macbethről és Lear­ről, s később egy nagy munkát tesz közzé a színmű­­vészetről. * (Luthe­r-d­ráma.) Devrient Ottó a napokban olvasta fel Jenában egy drámáját, mely­nek hőse Luther Márton. A darab, mely október 20-án kerül először színre, előtünteti a főbb mozza­natokat Luther életéből. Kezdődik Luther belépésé­vel az erfurti kapucinus kolostorba, látjuk a fiatal szerzetest, amint a kételyek agyát és szívét mardos­­sák. Erős drámai hatásúnak ígérkezik a harmadik rész : Luther a wormsi országgyűlés előtt ; megje­lennek itt mind : a német fejedelmek, egyházi és vi­lági méltóságok, a reformáció korának legkiválóbb egyénei. Így vezet bennünket végig e drámai költe­mény Luther egész életén, míg az utolsó 17-ik­ kép­ben családi életét látjuk, gyermekeivel és Katalin­jával oldalán. Az egész darabot műkedvelők fogják előadni. ’(Sarah Bernhardt), ki most a Porte- Saint-Martinben vendégszerepel, a napokban abban a veszedelemben forgott, hogy bútorait és műtár­gyait lefoglalják. Tartozott ugyanis egy bádo­gosnak 1300 frankkal, s mivel a bádogos nem akart tovább várni, megindította a művésznő ellen a keresetet. A foglalást az utolsó percben azzal aka­dályozták meg, hogy Sarah kifizetett 500 frankot, a többit két havi részletben. — D a m a­­ a­ur, Sarah ex-férje Normandia magányából visszatért Párisba, s pazar feleségének kiáltó ellentétéül szerény pad­­lásszobácskában nyomorog. * (A nemzeti zenedének) legutóbb tartott igazg. választmányi ülésén B­a­r­­­a­y Ede igazgató bejelentette, hogy a zenede tanárai számára létesített nyugdíjalapnak szabályzata a belügyminisz­térium által megerősítve leérkezett. Bejelentette to­vábbá, hogy a folyó tanévre 650 növendék iratko­zott be a zenedébe. Ugyanezen ülésben új tanárokat megválasztottak: Mészáros Imre rendes tanárrá a hegedűtanszékhez, Rausch Károly pedig segédtanárrá a zongoratanszakhoz. A kiművelési hegedű- és ének­tanszak tanítványainak száma oly jelentékenyen sza­porodott, hogy Huber Károly és Paks Ferenc taná­rok óraszámát emelni kellett. A pártoló tagok szá­ma is örvendetesen gyarapszik, az utolsó ülés óta ugyanis ismét 18 új pártoló tag lépett be. * (A népszínházban) holnap pénte­ken „Bakkacscsó“, szombaton „A koldusdiák“ kerül szinre Blaha L. asszonynyal. „A koldusdiák“ szom­bati előadásán Spányi Lenke k. a. lép fel vendég­képen. A kisasszony, kinek ez lesz első színpadi kí­sérlete, Broniszlava szerepét fogja énekelni. * (Az iparművészeti iskola) Izabella­ utca 62. sz. a. új helyiségeinek átalakítását már befejezték és az iskolákat már felszerelték. Az iskolák a földszintet az első és a második emeletet foglalják el és pedig földszinten van a mintászati osztály, mely 3 teremből, a könyvtár, mely 1 teremből és az igazgató helyisége, mely szintén 1 te­remből áll. Az első emeleten van az építészeti rajz­osztály 1 teremmel, a fafaragászati osztály kettővel és a művészöki osztály szintén két teremmel. A má­sodik emeleten van az ékítményes rajzosztály egy a figurális rajzosztály egy, és a fametszészeti osztály két teremmel. A beiratkozások a legközelebbi napok­ban kezdődnek, az oktatás pedig a jövő hó első felében. * (A filharmonikusok egyesü­letének) választmánya a napokban tartotta ez idényben első ülését, melyen a közelgő hangverseny­­saison alatt rendezendő hangversenyek kérdésével foglalkozott. Elhatározta, hogy mint a megelőző években, úgy az idén is bérletfolyamban 6 hangver­senyt rendez és pedig hármat a farsangban és hár­mat a böjtben és a körülményekhez képest egyet bérleten kívül az egyesület kebelében tavaly alakí­tott árva- és özvegyalap javára. Az előleges műsort az egyesület közelebb fogja közé tenni. * (Üvegfestészet.) Kratzmann Ede üvegfestészeti műtermében legutóbb a követ­kező munkák fejeztettek be és vannak munkákban : 4 nagy templomablak Szent­ Benedek számára, a szegedi református templom ablakai, a gróf K­á­­r­o­l­y­i-féle mágócsi templom ablakai, a szegedi városház renaissance-modorú ablakai, ugyanilyen ab- 3

Next