Budapesti Hírlap, 1883. szeptember (3. évfolyam, 241-268. szám)
1883-09-28 / 267. szám
1881. szeptember 28 BUDAPESTI HIRLAP, (267. sk.) — Városi történet. Ismeretes a két fővárosi pöcegödör tisztitó : Hause A. és Gutwillig versengése a városnál a múltban és mint „Hause és Gutwillig“ egyesült ajánlkozók közös működése a jelenben. Hause és Gutwillig a múlt árlejtésnél még versengtek, de mért rontsuk mi egymást, gondolák s az idén együttes ajánlatot nyújtottak be a városhoz a pöcegödrök tisztítása ügyében. A versenyben csakugyan ők voltak a legolcsóbbak, mit a pénzügyi bizottság konstatált is. De az egységárak több tétele összehasonlíttatván a tavalyi szerződés tételeivel, kitűnt, hogy e mostani ajánlat mégis drágább a tavalyinál. Nos a pénzügyi bizottság egy albizottsága alkudozott az árlejtésnél legelőnyösebbnek maradt Hause és Gutwilliggel s némi engedményeket elérvén, az ajánlatot elfogadásra ajánlotta a tanácsnak. A tanács ma foglalkozott evvel az ügygyel és miután a pénzügyi bizottság eljárása nem volt szabályszerű, mert a zárt ajánlatok felbontása után az eredményt vagy egyszerűen elfogadni, vagy — ha kedvezőtlen — új árlejtés kiírását indítványozni kellett volna, de egy ajánlkozóval alkut folytatni semmi esetre sem volt szabad, azért az ülésben igen éles megbeszélés után a tanács az árlejtés eredményét megsemmisítette s uj tárgyalás kiirását határozta el. A külső váci úti két iskolához a tanács egy-egy párhuzamos osztályt állított, hogy a növendékek tanítása megtörténhessék, s tanítónőkül Keresztessy Lujzát és Sloup Irmát nevezte ki. — A Lukácsfürdői tó beboltozása tárgyában a 12.800 írtra előirányzott munkákra az árlejtés október 10-én ig megtartatni a 2-ik ügyosztályban. — A teherpályaudvar kiépítése következtében a soroksári uton levő marhaaklok áthelyezendők lesznek. E célra a közvágóhíd-utcán jelöltettek ki új telkek. Egyszersmind a tanács mai ülésében elhatároztatott, hogy tekintettel a soroksári út nagy forgalmára, s aránylag keskeny voltára, a marhahajtás ebben az utcában megszüntettetik és áttereltetik az üllői útra. A budapesti kereskedelmi akadémia új épülete terveinek megbirálására kiküldött jury-bizottság ma Weisz B. E. kft. tanácsos elnöklete alatt ülést tartván, felolvastatott a lovag Ybl Miklós, Hausmann Alajos, Steindl Imre és Weber Antal műépítész biz. tagok által előterjesztett és az érkezett 18 pályaművet egyenként és részletesen megbíráló jelentés, valamint ennek kapcsában a pályadíj odaítélésére vonatkozó javaslat. Ennek tárgyalása után a bizottság, melyben az akadémia vezérlő bizottságát az elnökön kívül Luczenbacher Pál kir. tan. és Schweiger Márton kiz. tagok képviselték, az első, 600 frtos pályadijat a 3 számú és vörös körrel jelölt pályamunkának , a 2-ik 400 frtos pályadijat az 5 sz. és „Bromarte“ jeligés pályamunkának, s a 3-ik 300 frtos pályadíjat a 8 sz. és „Mercur“ jeligés pályamunkának ítélte oda. Az illető jeligés levelek felbontatván, kitűnt, hogy első díjat nyert pályamű szerzője Cziger Győző, a 2-ik díjat nyerte Unger Sándor, 3-iké Kiss István, mindhárman műépítészek Budapesten. Elismeréssel és dicsérettel említiettek még meg a következő pályaművek: 2. sz. jelige vörös kör, 10. sz. jelige Mercur, és 12. sz. jelige Mercur. Ez utolsó három munka jeligés levele egyelőre a kereskedelmi akadémia titkári irodájában felbontatlanul őriztetik és csak akkor fog felbontatni, ha a magukat igazoló szerzők ezt kívánják. A többi pályamunka október első hetében a térítvény felmutatása mellett az említett titkári irodában átvehető. A bizottság intézkedni fog, hogy a pályadíjat és dicséretet nyert hat pályamunka október első hetében a főposta és távirda épület tanácstermében kiállítva és bárki által megtekinthető legyen. — Választások. A főv. tanács mai ülésén a következőket választotta meg: és pedig Il-od osztályú számfejtővé Erdélyi Jánost, alpénztárnokká Zachár Antalt, Il-od osztályú számfejtő segéddé Szedmáki Józsefet, Ilod oszt. számfejtő segéddé Herlicskát (s ugyanakkor pénztári tisztté Haryt helyettesíti). A mérnöki hivatalban a csatornázási szakosztály vezetőjévé Martin Ottót, I. rendű 1. osztályú mérnökké Hofbauer Jánost, I. rendű 2. oszt. mérnökké Schubert Ignácot és Móri Ernőt, II. rendű 1. oszt. mérnökké Schwendtner Józsefet és Kozáky Gyulát, II. rendű 2. oszt. mérnökké Kovács Gusztávot és Bakos Jánost, I. rendű 1. oszt. segédmérnökké Schmeringa J. t., Holl Jenőt, Mihályit Józsefet és Mutschenbacher Alajost , II. rendű 1. oszt. segédmérnökké Fodor Istvánt, Szabady Jánost, Krátky Jánost, Barcza Eleket, II. r. 2. osztályú segéddé Kupis Józsefet és Vitkovszky Lajost. Még négy ily állomás (1000-1200 frt) volt betöltendő, de folyamodók hiányában a választás meg nem történhetett, valamint hat mérnök gyakornoki állomás sem töltethetett be ebből az okból. A gyakornoki állomásokkal 500 forint évi honorárium volna összekötve. TUDOMÁNY és IRODALOM. Két tudományos társaság. I. A heraldikai. A magyar heraldikai és geneológiai társaság ma délután tartotta a szünidők után első felolvasó ülését Nagy Imre elnöklete alatt. Az ülés első tárgya Deák Farkas értekezése volt: Az első magyar címertanról. Értekező egy eddig ismeretlen könyvecskét mutatott be, mely „Ars heraldica“ cím alatt Kolozsvárott jelent meg 1695-ben, s melynek szerzője Páriz Pápai Ferenc, az enyedi főiskola tudós tanára , ki 1649-ben született s 1716-ban halt meg. Páriz Pápai orvos több vallási, orvosi és nyelvészeti művet irt 1680—1710-ig de ezeken kívül más szakokban is működött. Ezen müve, mely báró Apor Istvánnak van ajánlva s az akkori szokás szerint versben és prózában meggratulálva, 15 fejezetre oszlik. A I-ben A legfőbb hatalomról szól szerző, a II-ban A méltóságokról, a Ill-ban A családokról, a IV-ben A nevekről, az Y-ben A címekről, a YI-ban A tisztelendőségekről, a Vll-ben A rangfokozatokról, a VIII-ban A testi öröklésekről, haj, arc, szín, köröm stbről, a IX-ben A ruházatokról,a X-ben A koronákról, a XI-ben A gyűrűkről, a XII-ben A függő ékszerekről, a XIII- ban A kézbeli crmekről, a XIV-ben A címerekről, a XV-ben A főbb címerekről s toldalékul egy XVI-dik fejezetben a címerek különböző használati módját tárgyalja. Értekező füzetesebben a XIV-ik fejezetet ismertette, mely a címerekről szól. Ebben a címerek feltalálása Jákob patriarchának tulajdoníttatik. A címereket eleinte leginkább fegyvereken használták katonai megkülönböztetésül. A jelvényekhez tartoztak: a pajzs, sisak, foszlányok, színek és címeralakok, melyeknek különböző korban különböző használatát ismerteti művében szerző. A mű különben korának tudományos színvonalán állott, sőt sokban még felül is emelkedett azon, mert az akkor oly kedvelt misztikus részt mellőzte. A tetszéssel fogadott értekezés után dr. Fejérpataky László titkár olvasta fel Nyáry Albert báró értekezését „A heraldika hanyatlásáról.“ Ebben értekező azt mutatja ki, miként tűnt el lassanként a címerekből az azokat jellemző egyszerűség s szimbolikus alakok helyét mily tarka-barka képek foglalták el, különösen a középkorban. Az éljenzéssel kisért értekezés után a titkár jelentette be, hogy gr. Cziráky János tárnokmester 200 írttal az egyesület alapítói közé lépett. Ezután több pártoló és évdíjas tagot jelentett be, kikkel a társulat tagjainak száma 384-re emelkedett. A pénztári kimutatás szerint az egyesület vagyona 2260 frt. Torma Károly, ki a középkori feliratok gyűjtését megpendítette s ezt írásban indokolva a jövő gyűlésen fogja benyújtani, bemutatta kerelenyomatban Báthory Zsigmondnak a prágai Zsigmond kápolnában levő sírfeliratát, egyszersmind tudatta, hogy Báthorynak több felirata van tudomása szerint a ratibori várromokon, melyek lemásolásáról gondoskodni fog. Ajánlata köszönettel tudomásul vétetvén, az ülés véget ért.lalkozási és kereseti viszonyait tárgyalja. A munka tizenkét fejezetben foglalkozik a fővárosnak gazdasági jelentőségével a vidékkel szemben, a népesség foglalkozásában és utolsó évtized alatt előfordult változásokkal, ismertetvén, mely ágakban mutatkozik szaporodás és melyekben apadás, a foglalkozások városrészenkénti elosztásával, a nők kereseti módjával, munkaadók és alkalmazottak viszonyaival stb. Irta Körösi József. Ára 3 frt 50 kr. II. A földtani. A földtani társulat tegnap délután dr. Szabó József egyetemi tanár elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melyben az 1885-ik évben tartandó általános kiállítás bányászati, kohászati és földtani országos szakbizottságába, a központi orsz. bizottság felhívására a következő tiz tagot küldötte ki : A bányászati szakra Zsigmondy Vilmos országgy. képviselőt a társulat alelnökét, báró Splényi Béla miniszteri tanácsost és Brutmann Vilmos bányakapitányt ; a kohászati szakra dr. Wartha Vince műegyetemi tanárt, Granzenstein Béla főbányatanácsost és báró Leitner Antal miniszteri tanácsost; a földtani szakra Böckh János földtani intézeti igazgatót, dr. Krenner József Sándor műegyetemi tanárt, Lóczy Lajos m. k. osztálygeológust és dr. Pethő Gyula geológust a társulat első titkárát. Megemlítjük egyúttal, hogy e szakbizottságba a pénzügyminisztérium Kerpely Antal miniszteri tanácsost és Belházy János osztálytanácsost nevezte ki. E tizenkét taghoz a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium még tizenkét tagot nevez ki, úgy hogy a szakbizottság mindössze 24 tagból fog állani. Ugyanilyen szakbizottságok fognak szerveztetni a kiállításnak erdészeti, közegészségügyi, képzőművészeti, építészeti és közoktatásügyi részeire és osztályaira nézve is. * (Megjelentek :) „Magyar általános levelező házi titkár“ gyakorlati útmutatás a közéletben előforduló mindennemű családi és más levelek, kereskedelmi és üzleti fogalmazványok és folyamodványok helyes szerkesztésére. Szerkeszti Knorr Alajos. 5-ik füzet. Ára 30 kr. — Az „Olvasókor“ cimü füzetes regényvállalat megkezdte M o n te p i n Xavér „Rejtett milliók“ cimü történeti regényét. „Magyarította“ Tölgyesi Mihály. Egy füzet ára 25 kr. * (A főváros statisztikája.) Megjelent és beküldetett az 1881-iki népszámlálási munka harmadik kötete, mely a főváros lakosságának fog SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. 4 (Lavini Tamás, a világhírű olasz tragikus még egy művészi körutat fog tenni Olaszország városaiban, s azzal végleg visszavonul a színpadtól. Irodalomnak szenteli magát , értekezéseket fog írni Hamletról, Othellóról, Macbethről és Learről, s később egy nagy munkát tesz közzé a színművészetről. * (Luther-dráma.) Devrient Ottó a napokban olvasta fel Jenában egy drámáját, melynek hőse Luther Márton. A darab, mely október 20-án kerül először színre, előtünteti a főbb mozzanatokat Luther életéből. Kezdődik Luther belépésével az erfurti kapucinus kolostorba, látjuk a fiatal szerzetest, amint a kételyek agyát és szívét mardossák. Erős drámai hatásúnak ígérkezik a harmadik rész : Luther a wormsi országgyűlés előtt ; megjelennek itt mind : a német fejedelmek, egyházi és világi méltóságok, a reformáció korának legkiválóbb egyénei. Így vezet bennünket végig e drámai költemény Luther egész életén, míg az utolsó 17-ik képben családi életét látjuk, gyermekeivel és Katalinjával oldalán. Az egész darabot műkedvelők fogják előadni. ’(Sarah Bernhardt), ki most a Porte- Saint-Martinben vendégszerepel, a napokban abban a veszedelemben forgott, hogy bútorait és műtárgyait lefoglalják. Tartozott ugyanis egy bádogosnak 1300 frankkal, s mivel a bádogos nem akart tovább várni, megindította a művésznő ellen a keresetet. A foglalást az utolsó percben azzal akadályozták meg, hogy Sarah kifizetett 500 frankot, a többit két havi részletben. — D a m a aur, Sarah ex-férje Normandia magányából visszatért Párisba, s pazar feleségének kiáltó ellentétéül szerény padlásszobácskában nyomorog. * (A nemzeti zenedének) legutóbb tartott igazg. választmányi ülésén Baray Ede igazgató bejelentette, hogy a zenede tanárai számára létesített nyugdíjalapnak szabályzata a belügyminisztérium által megerősítve leérkezett. Bejelentette továbbá, hogy a folyó tanévre 650 növendék iratkozott be a zenedébe. Ugyanezen ülésben új tanárokat megválasztottak: Mészáros Imre rendes tanárrá a hegedűtanszékhez, Rausch Károly pedig segédtanárrá a zongoratanszakhoz. A kiművelési hegedű- és énektanszak tanítványainak száma oly jelentékenyen szaporodott, hogy Huber Károly és Paks Ferenc tanárok óraszámát emelni kellett. A pártoló tagok száma is örvendetesen gyarapszik, az utolsó ülés óta ugyanis ismét 18 új pártoló tag lépett be. * (A népszínházban) holnap pénteken „Bakkacscsó“, szombaton „A koldusdiák“ kerül szinre Blaha L. asszonynyal. „A koldusdiák“ szombati előadásán Spányi Lenke k. a. lép fel vendégképen. A kisasszony, kinek ez lesz első színpadi kísérlete, Broniszlava szerepét fogja énekelni. * (Az iparművészeti iskola) Izabella utca 62. sz. a. új helyiségeinek átalakítását már befejezték és az iskolákat már felszerelték. Az iskolák a földszintet az első és a második emeletet foglalják el és pedig földszinten van a mintászati osztály, mely 3 teremből, a könyvtár, mely 1 teremből és az igazgató helyisége, mely szintén 1 teremből áll. Az első emeleten van az építészeti rajzosztály 1 teremmel, a fafaragászati osztály kettővel és a művészöki osztály szintén két teremmel. A második emeleten van az ékítményes rajzosztály egy a figurális rajzosztály egy, és a fametszészeti osztály két teremmel. A beiratkozások a legközelebbi napokban kezdődnek, az oktatás pedig a jövő hó első felében. * (A filharmonikusok egyesületének) választmánya a napokban tartotta ez idényben első ülését, melyen a közelgő hangversenysaison alatt rendezendő hangversenyek kérdésével foglalkozott. Elhatározta, hogy mint a megelőző években, úgy az idén is bérletfolyamban 6 hangversenyt rendez és pedig hármat a farsangban és hármat a böjtben és a körülményekhez képest egyet bérleten kívül az egyesület kebelében tavaly alakított árva- és özvegyalap javára. Az előleges műsort az egyesület közelebb fogja közé tenni. * (Üvegfestészet.) Kratzmann Ede üvegfestészeti műtermében legutóbb a következő munkák fejeztettek be és vannak munkákban : 4 nagy templomablak Szent Benedek számára, a szegedi református templom ablakai, a gróf Károlyi-féle mágócsi templom ablakai, a szegedi városház renaissance-modorú ablakai, ugyanilyen ab- 3