Budapesti Hírlap, 1883. szeptember (3. évfolyam, 241-268. szám)

1883-09-01 / 241. szám

1883 szeptember 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (241. sz.) 3 tájt megtagadják? „A bán lemondása, folytatja a lap, synaptomája a Horvátországban uralkodó foga­lomzavarnak, melynek fontossága csak lassanként nyilvánul. Az a­ hir, hogy Tisza lemondásával jó Bécsbe, mutatja, hogy Magyarországon az a meg­győződés, hogy a kormány ma gyengeséget nem mu­tathat, mert akkor auktoritásának vége van Horvát­országban. A „Presse“ a képviselők gyűléséről nyilat­kozván, így ír : Mit hozott létre e gyűlés ? A Star­­csevics pártja hideg marad, mintha a dolog nem ér­dekelné. A független párt újságcikkekkel akar csi­­títólag hatni. A nemzeti párt akart erélyesen fel­lépni, de mert az ellenzék nem akart vele menni, a jó akaratnál maradt s ismét várni akar. A horvá­­tok egyenesen megengedik, hogy a címereket felrak­ják, de csak horvát felirattal. Ez bizonyára nem fog történni, de ma nincs ennek ideje. A „Wiener Allgemeine Zeitung“ a kö­vetkezőket írja : Vannak az országban emberek, akik a lemondott bán feladatát átveszik, nem önként, de parancsszóra. A kikényszerített becsü­lésnél, melyet a kormány követel nagyobb az, melyet a zágrábiak ajánlanak, midőn a címert magyar felírás nélkül tisztelettel vissza akarják helyezni. Egy oldalról te­hát kényszerű alázat, a másikon szabad tisztelet. A választás nem lehet nehéz. VII. Távirati tudósítások. Zágráb, augusztus 31. A csendőr szakasz­parancsnokságnak a zagoriai zavargásokról szóló és a csendőrségi főparancsnokság által a kor­mány elé felterjesztett jelentésében sem csendőr meggyilkoltatásáról, sem pedig egy csendőrnek önmaga által történt megsebesüléséről nincs szó és az ide vonatkozó híreknek csak annyiban van alapjuk, hogy a bistricai községi jegyző és bíró súlyos sérüléseket szenvedtek másrészről egy pa­raszt megsebesült. Az izgatottságnak sem tulaj­­doníttatik komolyabb jelleg, sőt ellenkezőleg re­mélik, hogy a rend nemsokára helye fog állani. Óvatosságból a nyugtalankodó vidékeken le­vő csendőrszakaszok azonban mégis meg­­erősíttetnek katonaság és csendőrök által. Stubicán holnap vásár lesz ahova igen sok szekér indult el árukkal, mi a legbiztosabb jel arra, hogy a kereskedőknek a rendhez és nyu­galomhoz való bizalmuk ismét helyreállt. Itt a lakosság feszült érdeklődéssel várja a Bécsből érkező híreket. Átalánosan sajnálják, hogy nem vétetett figyelembe a polgárság azon szándéka, hogy a horvát felirattal ellátott címe­reket ők maguk tegyék föl, tanúbizonyságát adva ezzel az államcímer iránt érzett tisztele­teknek, mert ez által a nyugtalanság rögtön lecsillapult volna s a testvér Magyarország iránti mostani érzelem egyszerre a legőszintébb (?) barátságnak adott volna helyet. Bécs, aug. 31. (A »Bud. Corr.« eredeti távirata.) Tisza Kálmán miniszterelnök a mai nap folyamában hosszabb értekezleteket tartott gr. B­y­­­a­n­d­t-K­­h­e­i­d­t hadügymi­niszterrel, K­á­lr­a­y Benjamin közös pénzügy­­miniszterrel és Szögyény osztályfőnökkel, a miniszterelnök még egy-két napig b­écsben marad. Gr. Pejacsevich eljárása az összes irányadó köröket annál kellemetlenebbül érin­tette, minthogy a volt bán az ismeretes minisz­tertanácskozási határozatok végrehajtásával sem­mi további felelősséget nem vállalt magára, mi­után lemondása el volt már fogadva és ő maga utalt arra, hogy hivatal­ utóda ne kezdje meg működését ezzel az aktussal. Egy a­j bán ki­nevezése iránt eddigelé nem történt még elha­tározás. A rendd­ír­vidék. Két rendelet. I. A főügyészé. Mi sem jellemzi jobban a helyzet komolyságát s a megindítandó vizsgálat szigorúságát, mint a ren­delet, melyet Kozma Sándor kir. főügyész intézett a kaposvári, zala­egerszegi és ka­nizsai államügyészségekhez. Főállamügyész tán még soha ily erélyesen, világosan és határozottan nem körvonalazta közegeinek követendő magatartá­sát. A rendelet a következő : „A mai napról 8488. sz. a. kelt rendeletem­­mel kapcsolatosan még a következőkre hivom fel a királyi ügyész ur figyelmét. A királyi ügyész ur to­vábbi engedélyemig helyén marad s minden idejét és tehetségét arra forditja, hogy mind az elfogott, mind a még netalán szabadlábon levő tettesek ve­zetők és felbujtók ellen — azoknak azonnal leendő letartóztatása mellett — a vizsgálat szigorúan, pártatlanul, minden amúgy is jogosulatlan kí­mélet nélkül megindíttassék és úgy teljesítes­sék , hogy annak tényleges eredménye is le­gyen. Kijelentem ezennel a királyi ügyész úrnak azon minden gondolkozó ember által osztott vé­leményemet , hogy valamint bizonyos az, hogy ezen mozgalom ily mérveket s ilyen irányt némely hatósági személyek , némely úgynevezett úri osztály­beliek könnyelmű, meggondolat­lan magatartása vagy épen bűnös erkölcsi konvenieniája nélkül soha nem vett s nem is vehetett volna, épen úgy lehetetlen, hogy ered­ménytelen legyen ezen vizsgálat, hacsak azt az illető közegek tit­kos hajlama, kötelesség­­feledke­­zett, részrehajlása vagy épen bű­nös egyetértése készakarva meg nem hiúsítja. Ez esetben tehát nem arról van és leend szó, hogy a vizsgálat néhány félrevezetett, buta suhancot, együgyű napszámost és inasgyereket vessen oda a megtorló államhatalomnak, hanem azt várjuk az illetőktől, hogy bíróság elé állítsanak mindenkit — foglalkozás, társadalmi állás, rend, rang és ruházat külön­b­­­sége nélkül — aki akár tanácscsal, akár pél­dával hozzájárult ezen lázadáshoz, mely a hazára és a nemzetre már is annyi kimondhatatlan kárt és szégyent hozott. A kir. ügyész úr mindazon terhel­tekre nézve, akik ellen a zavargásokban való részt­­vevés bebizonyul, a vádat — a btk. 153—155. §§. alapján — lázadás miatt fogja emelni, a vizsgá­lati fogság indítványozása mellett. Remélem, hogy az események után tisztában van a kir. ügyész úr aziránt, hogy a kötelességérzettel bíró hivatalnak ily komoly körülmények közt nem magán­nézetek, haj­lamok s frivol kedvtelések után indul, hanem hogy esküje szerint személy válogatás nélkül szolgáltatja az igazságot minden irányban.“ Aláírva a királyi főügyész. II. A kormánybiztosé. G­­­a­v­i­n­a Lajos Zala megye főispánja és kormánybiztosa az egerszeg-városi elöljárósághoz a következő rendeletet intézte: A községi biró illetőleg helyettese és a községi jegyző reggeli 7 órától esti 7 óráig szakadatlanul a városház hivatalos helyiségében tartózkodni kötelesek és a rendeletek pontos és feltétlen foganatosítását esz­közük s azok teljesítéséért saját személyükben felelősek. Hogy rögtöni szükség esetén a fogatok előállítása hiányt vagy késedelmet ne szenvedjen, utasítom a községi elöljáróságot, hogy azonnal intézkedjék, mi­szerint a város területén összeírt fogatok bi­zonyos sor szerint szolgálattételre köteleztessenek, ak­ként, hogy legalább is 30 fogat folytonosan éjjel-nap­pal készületben és rendelkezésre álljon s a szük­séghez képest rögtön igénybe vétethessék. Azon fogat tulajdonosa, ki a kitűzött határidőben pon­tosan elő nem állana, 50 forint pénzbírsággal büntettetik, azonkívül az elöljáróság köteles a hiányzó fogatot az illetőnek költségén bármi áron rögtön pótolni. Tapasztaltam, hogy a város rendőrszemélyzete a hatósági intézkedések foganato­sítására elégtelen, minélfogva utasítom az elöljáró­ságot, hogy a jelen rendkívüli viszonyok között a hatósági intézkedések végrehajtásánál alkalmazandó kellő számú szolgaszemélyzet felállításáról rögtön gondoskodjék.Elrendelem, hogy az „Arany bárány“ s „Zöldfa“ vendéglők s kávéházaik kivételével a bormé­­rési helyiségek és ivószobák és a város területén levő minden korcsma és vendéglő esti 8 óra­kor bezárassanak. Utasítom végül az elöl­járóságot, hogy a községi őrködés pontos teljesítése iránt intézkedjék, úgy, hogy a kellő számú ősi őrök a város részéről kiállíttassanak s azok az őrszolgá­latot a katonai és foglár-őrjáratokkal együttesen teljesítsék. Ezen rendeletemnek, melynek pontos, lelkiismeretes foganatosítását az elöljáróságnak leg­súlyosabb felelősség mellett kötelességévé teszem, végrehajtásával Svastics Benő alispán urat bi­­zom­ meg s az annak folytán tett intézkedéseiről szóló kimerítő jelentését 24 óra alatt, elvárom. G­­­a­v­­­n­a Lajos kormánybiztos, Kaputos elfogottak. A „P. Lloyd“-nak a következő részleteket sür­gönyzik Zala-Egerszegről f. hó 30-iki kelet alatt: Ma ismét több főcinkost fogtak el. A csóbi kántor­­tanitón, Kovácson kivül elfogták Nagy-Kani­­zsán Farkas Márton, helynélküli gazdatisztet, Szent-Gróthon Küblin János kereskedőt, ki hat héttel ezelőtt csődöt mondott­, Csángón ifj. S­k­u­b-­­ i­c­s Zsigmond elbocsátott a kir. jegyzőt. Szabó József volt árvaszéki ülnök, katonaság­gal Söjtörre és Zala-Lövőre ment. A vizsgálatot Zarka főszolgabíró indította meg, ki eddig ötven egyént tartóztatott le. A szent-jakabi korcs­mákat kipusztították. A Szilvágyon lakó zsi­dót fényes nappal kirabolták ;a bírót, mikor közbelépett, leverték. Bezeréd köz­ség teljesen leégett, Gelséről is kértek katonaságot. Sümegről Soós szolgabiró és Pacsáról Gaál szolgabiró azt jelentik, hogy a mozgalmat tel­jesen lekü­zdték és elejét vették a további zavargási kísérleteknek. Soós már vasárnap éjjel kitüntette magát, midőn néhány pandúrral szétverte a rablás és fosztogatás végett egybegyűlt tömeget. Szen­t­ P­éterről jelentik, hogy 30-án délután rablók megtámadták Müller nevű zsidó­kereskedő boltját. Müller védeni akarta magát, de a rablók lelőtték. A szeren­csétlen hat gyermeket hagyott hátra. Söjtörön a rablókat, kik újabb támadás­sal fenyegetőztek, háromszáz főnyi gyalog- és lovas katonaság várja. Nagy-Kanizsán a kereskedelem teljesen pang , a jómódú kereskedők még jelentékeny veszteségekkel is liquidálják üzleteiket. A hivatalos jelentések. A belügyminiszté­riumhoz ma semmi újabb zavargásról nem érkezett hír. A zalamegyei kormánybiztostól és a somogyme­­gyei alispántól érkezett napi jelentések a helyreál­lott rendről adnak értesítést.­­ A hivatalos lap mai száma közli, hogy a földművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter Zala­egerszeg községben a szeptember hó 10-re eső vásár megtartását megtiltotta. A falvakból, Kovából, három órajárásnyira Zala-Eger­­szegtől, az ottani környékben legközelebb előfordult zavargásokról a következőket írják: Vidékünkön nincs katonaság ; a nyers tömeg ellen legfeljebb 5—6 szál rendőr áll, kik a maguk irháját is féltik, miután mindegyikük családos ember. A vármegyé­től járó 16 főt havi bérért nem igen hajlandó egyik is oldalbordáját beü­ltetni. Söjtörön a múlt éjjel Singer nevű boltos ke­reskedését rabolták ki, magukkal vivén minden el­­hordhatót. Hogy mindent, mit elvinni nem lehetett összezúztak, mondanom is felesleges. Ugyanakkor Zala-Lövön garázdálkodtak. Itt a falu egyik végén állott gazdasági épületet gyúj­tották fel s mig a községi lakosok a tűz oltásával voltak elfoglalva, az összecsődült csőcselék a keres­kedésekre rohant, azokat rabolta ki. Károsultak egyike — egy vagyonos kereskedő — ezt megelőző­leg katonai fedezetet kért, mi azonban azon okból, mert még addig mi sem történt, megtagadtatott. A rablás után küldtek katonákat. Fentebb „rablásokról“ beszélek, megmondom, miért. Mint újabban tapasztalható, itt már nem zsidóheccről van szó, nem tünte­tés ez, hanem egyenesen rablás a tömeg célja. Nem bántanak — egyes kivé­tellel — legalább e vidéken, zsidót, hanem felfeszí­­tik boltjaikat azt kiürítik, elhordanak amit csak le­het, s összetörik a többit, r­endes rablás az, mit ezek elkövetnek. Az összegyűlt férfiakat, nők, gyer­mekek kísérik, kik süveg számra hordják a cukrot, kosárszám a portékát. Pálinkát, bort, likőrt stb. mit már meginni, vagy elvinni nem képesek, olaj és petróleummal egyetemben kiöntik. A Tárnok községben lakó zsidók félvén az esetleges megtámadtatástól a mai nap folyamán egy század katonaság kirendelését kérelmezték a szolgabíróságnál. A járás derék szolgabirája Botka Ferenc, — ki a megingatott közbiztonság helyreállí­tása szempontjából, minden lehetőt megtesz, — a hozzá intézett kérelem folytán lovas posta által tett jelentést a megye alispánjához kérvén egy szakasz­nak kiküldését. A Zenitből érkezett jelentés szerint ma több kormos arcú, iniasan öltözött egyén járt a fa­luban s rövid idő múlva a község erdejébe vonultak, hol többen látták, de megszólítani senki sem merte őket. 8 órakor reggel jelentik Tárnokról, hogy a környékbeli községi lakosok az éjjel Tárnokon gyü­lekeztek ; ezek közül négy suhanó kivált, a maguk­kal vitt borból kurázsit ittak s neki rohantak az egyik boltnak, azt kirabolandók. A községbeli őrök , több ottani jobb érzelmű lakos említettek szándé­kát észrevévén, abban megakadályozták s miután nevöket előbb kitudták, szabadon bocsátották. Távirati tudósítások: Zala-Egersze­g, aug. 31. Mikor tegnap este a katonaság Söjtörre megérkezett, az elöljáró­ság, a zsidóság s a birtokos osztály már szivsza­­kadva várta, mert máris egy 6—800 főből álló banda vette körül a falut. A dobpörgés hallatára, mely a katonaság érkezését jelentette, a tömeg szétfutott. A dragonyosok egész éjjel cirkáltak s számos zavargót egész favnjáig üldöztek. A szepetki gyújtogató-

Next