Budapesti Hírlap, 1883. október(3. évfolyam, 270-300. szám)

1883-10-01 / 270. szám

4 nagyra az érkezők száma, hogy mindannyit tisztes­ségesen elszállásolni nem lehetne. * A színház-megnyitás. A színházmegnyitási ünnepély programmja egy érdekes új ponttal szaporodott. Az ünnepi költe­mény elszavalásánál ugyanis Szeged város szép leá­nyai félkört fognak alkotni a szinpadon s midőn a prológ e mondatánál : „Koszoruzzuk meg a királyt!“ a háttéri függöny föllebben, a hölgyek koszorúikat egymásután ő felsége mellszobrának talapzatára he­lyezik. Ebben a szép csoportozatban résztvesz­­nek : A­b­a­f­i Gizella, Babarczy Er­zsi, Borosa Margit, B­a­k­a­y Emma, Bur­ger Gizella, Balog Irén, Csorba Ilka, Czerkovitz Erzsi, D­e­m­p­f Ilonka, Endré­nyi Ilonka, F­l­u­c­k Rózsa, Gál Paula, Haris Emma, Kelemen Malvin, Kohn Jenny, Lau­se­v­i­c­s Ida, L­e­m­­­e Erzsi, O­b­l­á­t­h Juliska, Proszniz Berta, Rieger Kornélia, Szabó Mariska, Stróbl Mariska, S­z­e­g­h­e­ő Erzsi, T­o­l­n­a­y Mariska, T­o­m­b­á­c­z Erzsi, V­a­d­á­s­z Jolán, Veszelinovics Gizella, Winkler Katalin, W­e­i­s­z Laura, Zsótér Mariska, Z­s­ó­­tér Sárika, Z­s­ó­t­é­r Rózika, Zvékics Ilon és Zách Laura kisasszonyok. # A tűzi­játék. Stuwer, a híres tűzművész Szegedre érke­zett és a már megkezdett tárgyalások nyomán az alkut a várossal megkötötte. Egyúttal megállapítot­ták a tűzijáték programmját is. E szerint az egész tűzijáték a­z ú­j­s­z­e­g­e­d­i p­a­r­t­o­n fog lefolyni. A központot egy hat ös magas tűzdiadal­ i­s fogja képezni. Hat fényesen megvilágított osz­lopon nyugvó iv ez, fölül tüzdetükben irt következő szavakkal: „Éljen fölséges királyunk !“ A kö­zépső oszlopok között mintegy ködfátyolkép az árvíz által elpusztított Szeged látszik, a­melyből később tündéri fényben főnixként emelkedik ki az új Szeged. A szélső oszlopok fölül villámfényű díszítésekkel lesznek ellátva, míg az egész ív fölött a magyar korona ragyog tű­zsugarakkal környezve. A kapu két oldalt brillant­ szárnyakkal lesz ellátva, a­melyek nagyszerűsége mindenkit meg fog lepni. A föntebb leírt jelenet mintegy óráig tart, melynek fo­lyama alatt ezer darab különféle színti­s csillagokat, virágokat, stb. ábrázoló rakéta bocsáttatik a jégbe. Végül az új híd és a népkert eleje többszínű görög­­tűzzel fog megvilágíttatni.­­ Általában az egész programm oly ügyesen van alkotva, hogy a tűzi­játék bizonyosan az ünnepélyek egyik legkimagaslóbb pontja lesz.* A vidéki küldöttségek, így esett meg a budapesti és az or­szágos bizottság összeveszése a marhaállá­sok fölött. Az „országos“ azt vélte, hogy a mar­hák nem férnek el a városliget megjelölt helyén, számukra még egy egész pagonyt ki kell irtani s e célra azt követelte a „budapesti“-től, hogy a Ste­­fánia-út és a Klemens közt fekvő faiskolát menten pusztítsa el. A „budapesti“ viszont azt felelte az „országosának, hogy a marhák ha nem városligetbe, el fognak férni a közel lóversenytéren,­­ de miat­tuk egy csemete se essék áldozatul, mert a fák csak sok évi fáradozás után varázsolhatók vissza a mar­hák helyébe, marhákra pedig a ligetben semmi szük­­ség nincs a fák helyébe. Nem tudom, hány hétig ankettezett e tárgy­ban a közgazdasági minisztérium, melynek állam­titkára az „országosának élén áll, — anynyi tény, hogy nem engedett nagy helyet a ligetben a mar­háknak, vagy nem lesz ott egyátalján helye a kiál­lításnak. Ez volt az „országos“ üzenete a „buda­pesti“ számára. Ugyan hova mennétek a kiállítástokkal ? — vétó vissza a „budapesti“ az „országos“-nak , hisz ez az egyetlen alkalmatos hely az egész fővárosban. Ami a Champse Elysée Parisnak, a Práter Bécsnek, a Thiergarten Berlinnek, az a liget Budapestnek. Máshova menni ily vállalattal kész bukás. Szeget ütött ez a dolog az „országosának fe­jébe. Persze, a telkek már ki vannak mérve, az épü­letekre a pályázatok e helyszíni vázlatok alapján szintén kiírattak, s aztán a liget egy forgalmi köz­pont, mellette épül az új vasúti állomás . . . hol kereshetnének ennél külömb helyet ? De ha nem ke­resnek, akkor engedniük kell s akkor a „bu­dapestiének lesz a marha­ kérdésben igaza, nem pe­dig az „országos“-nak, ez pedig fáj, nagyon fáj. Hajsz! mondaná a zalai zsidó. Csak azért se ! És elmentek keresni. Ahogy Diogenes lám­pással embert, úgy keresett a közgazdasági minisz­ter tegnapelőtt területet a kiállítás számára. Nem szabad engedni, hogy a „budapesti“ okosabb legyen, mint az „országos“ ! A keresgélő bizottság nyomban megalakult, s bejárta előbb a főváros térképét szemeivel, s mi­után ott nem talált semmit, megindult a maga lábán. Hir szerint bejárták a régi váci temető helyét, melyet nagyon tágnak, a városmajort, melyet nagyon távolinak, az épület udvarát, melyet nagyon szűknek találtak. Eszükben volt az Orczy-kert, s kinéztek oda, azonban a bekerített angol kert, melyből a kiállítási palotákat sehonnan látni nem lehetne s hova csak a külső üllőit-itt göröngyein lehet jutni, kellemes szomszédságában a lóvasút istállótelepeinek s a barakk-kórháznak,­­­épen nem volt kecsegtető. Hanem hát mit nem tesz meg az ember trucc­­b­ó­l ? A miniszter jókedvet mutatott s kije­lenté a szolgálatkész futtaki szócsövén át a „buda­pesti“ fülébe, hogy vagy belebocsátják a marhákat a ligetbe, vagy beleszoritja ő az egész kiállítást az Orczy-kertbe. Az „országos“ urai ugyan rázogatják titokban a fejüket erre a választásra, mert az ördög nem al­szik, s hátha a „budapesti“ nem ijed meg a fenye­getésre s aztán az Orczykert ott marad a kiállítás nyakán. De mikor eszükbe jutott ez uraknak, hogy a „budapesti“ már annyiszor packázott az „orszá­­gos“-sal, minap is kinevette az „országost“ azzal az indítványával, hogy a régi házakat a liget körül ki kell mind sajátitni s helyükbe palotákat épitni per fundam bundám (esetleg a papirosból) , belátták végre, hogy nekik engedniük nem szabad s ha már az ócska viskók nem tágítottak a paloták elől, legalább a faiskolának kell tágítni a marhák elöl, mindenesetre a „b­u­d­a­p e­s­­t i“-nak az „országos“ elől. Eddig a perpatvar. Mit fognak még kieszelni, hogy a marhák is jól lakjanak s a faiskola is meg­maradjon, az még a jövő titka. De hogy a kiállítási vállalatból ily truccos kezek közt mi lesz, az fájdalom — már jóformán elhalt. társulat telepén, okt. 7. ügető-verseny a lótenyésztő­társulat telepén, okt. 11. ügető-ver­seny a lótenyésztő­­társulat telepén, okt. 13. ügető-verseny a lótenyésztő­társulat telepén, okt. 14. lóverseny, az uj verseny­téren, okt. 15. galamblövés az uj versenytéren, okt. 16. lóverseny az uj versenytéren, 17. galamblövés az uj versenytéren, okt. 18. lóverseny az uj versenyté­­ren, okt. 18. Az agancs-kiállítás megnyitása a nem­zeti lovagló iskolában, okt. 19. galamblövés az uj versenytéren, okt. 21. telivér­ csikók nyilvános árve­rése d. e. 11 órakor, okt. 21. lóverseny az uj ver­senytéren, okt. 21—23. ménló-kiállítás a lótenyésztő­társulat telepén. Az okt. 14. és 21-ki lóverseny­napokon lesz egy-egy mezei gazdák­ versenye is . dijak : 100 frt az elsőnek, 30 frt a 2-ik és 20 frtot a 3-iknak.* Lóverseny Sopronban.­­ A tegnapi — szept. 29-i — soproni lóverseny eredménye következő : Eszterház­y-d­i­j (1000 frt.) Mr. W­a­u­g Frangepan­ja egy nyakhoszszal első, dr. Govesztinsz E. Hohenauja 2 ik, Minima­­örök 3-ik volt. 8 futott. 800 arany polgár d­i­jat Blaskovics E. Fásztor­ja nyerte köny­­nyen, u. a. Cimerje 2-ik volt, azután érkeztek Misa, Enzesfeld, Cambus, Vinea, Gabernik­. Ilona-dij (1000 frt), br. Uchtritz Zs. Mű­­vész­e 1-ső, egy hoszszal, br. Rothschild N. Jauerling-je 2-ik, Sturm­vogel 3-ik, Cashoo 4-ik lett. A következő állam­­díjban (2000 frank) gr. Schlick E. Cam­­brian-ja könnyen győzött, gr. Esterházy Mik. Him­­melblauja 2-ik. Gátversenyben gr. Appo­­n­y­i Ant. Tittle-Tattle-ja győzött két hoszszal, Blaskovics E. Vitéze 2-ik volt, 5 futott. A Rei­terklub akadályversenyt br. Unn­­terrichter fhn. Patti­ja nyerte meg, Rauch Gy. hn. Nautillus­a elbukott. * Sopron, szept. 30. (A „Bp. II.“ eredeti távirata.) Az itteni lóversenyek mai (II. nap) napon az alábbi eredménynyel folytak le. Kanca­­d­i­­ br. Springer B. V­eronik­á­ja két hoszszal könnyen nyert, gr. Apponyi Antal Tittle-Tattle-je 2-ik volt. A 2000 frt Széchenyi-dijat br. Springer Guszt. F­a­v­o­r­i­t­á­ja nyerte meg egy hoszszal, a gr. Sztáray J.-gr. Hunyady szöv. Donna Elvirája 2-ik volt, 7 ló futott. A dunántúli dijat (3000 frt, 2400 met.) Blaskovics Ernő Gyöngyvirágja aratta. Mr. Waugli Bibe­­lot-ja 2-ik, — azután Réthely, Kaizer stb. Az oroszvári dijat (1000 frt, 1200 met.) a gr. Batthyány E.-Blaskovics Mik. szöv. N­ó­z­s­á­j­a aratta.* A vidéki küldöttségek közül tényleg a követ­kezők jelentették be az ünnepeken való részvételü­ket : Újvidék város 21 taggal, Csongrádm­egye 31, Baja város 5, Makó város 22, Szabadka 14, Zom­­bor 8, H.-M.-Vásárhely 16, Petrovits Bazilián bácsi püspök 14, a magyar államvasúttársaság 3, a Petőfi­­társaság 4, Szegvár 29, a magyar távirati iroda 2, Versec 7, a nagyváradi káptalan 2, Temesvár 8, Lenhardt Ferenc erdélyi püspök 3, Toront vármegye 41, a temesvári szerb püspökség 6, Bács-Bodrogme­­gye 30, az írók és művészek társasága 7, az orszá­gos vöröskereszt-egyesület 7, Arad város 7, a nagy­váradi gör. kath. püspökség 3, Arad megye 10, Pan­­csova 14, a budapesti nemzeti színház 3 taggal. To­vábbá P­u­l­s­z­k­y Ferenc, Jókai Mór, F­r­a­k­­n­ó­i Vilmos, Lipovniczky István püspök, H­a­y­n­a­l­d Lajos és dr. Berger János. Való­színű, hogy a küldöttségek száma még meg fog két­szereződni.* Pest megye is megy. A napokban írtuk, hogy Pest megye nem fogja képviseltetni magát a szegedi ünnepélyességeken, aminthogy azt 1 1 k­e­y főjegyző tudatta is Szeged polgármesterével. Most azonban Pest megye egyik kitűnősége egyik szegedi barátját magánlevélben ér­tesítette, hogy 11 k­e­y „elhamarkodott“ levele Pest­megyében is rossz vért szült s illetékes egyén meg­bízásából irja, hogy Pestmegye is hivatalosan képvi­selve lesz egy díszes küldöttség által. A „trucc“. (*) Régi példaszó tartja, sok bába közt elvész a gyermek. Addig küldözgettek a budapesti kiállí­tás emberei mindenféle fő- és albizottságokat, mig a sok bizottságból egy nagy bizonytalanság lett s a kiállítás rendezői egymást nem tudták kiállni. BUDAPESTI HÍRLAP, (270. sz.) 1883. október 1. Az októberi sport programj­­. Az őszi sportidény az októberi napokkal meg­nyílik s egész okt. 23-ig oly választékos program­­mal tart, a minő Budapesten még nem volt. Részletesen a már megállapított napok követ­kezők : Okt. 1—3 lóvásár és lódijazás a lótenyésztő Lóverseny Zágrábban. Zágráb, szept. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A mai itteni lóversenyek következő­leg folytak le. Országos díjat (800 frt, 1600 met.) Jankovich Gyula Bízza reámja nyerte ; a hölgyek díját ugyancsak Jankovich Gyula Pre­coc-ja vitte el. A tiszti akadály-versenyben Gábor ezr. Hollója, a Strossmayer-díjban La Guerre s a Jankovich-díj­ban , Jankovich Gyula Bízza reám-ja aratott diadalt. A futamok legérdekesebbje az akadály­verseny volt, melyet Harkányi János Dorá­ja nyert meg. IT V I­RAT­OK.“ A hazatérő csángók. Marosvásárhely, szept. 80. A vissza­térő, nyomorral küzdő csángók kora reggel segélyért zörgettek a városházánál. A hatóság pénzsegélylyel látta el a kérelmezőket. Kár hogy a székely nők által a csángók javára rendezett mai fillérestélyt az esős idő elrontja. A spanyol király Parisban. Páris, szept. 30. A Havas ügynökség a terjesztett h­írekkel ellentétben ezt jelenti, hogy az északi pályaudvar előtt tüntetés alkalmával a rendőrség több embert elfogott. A hírlapok közül sokan sajnálatukat fejezik ki a tüntetés felett. Páris, szept. 30. Téves azon bír, mintha Alfonz spanyol király tegnap elutazott volna. Néhányan azt tanácsolták ugyan a királynak, hogy még tegnap este utazzék el, a király azon­ban nem fogadta el e tanácsot, kijelentvén, hogy jól tudja, hogy az ellenséges tüntetéseket nem a párisi lakosság, hanem néhány félrevezetett egyén rendezte. A király tudakozódott azon vértes ka­tona után, ki tegnap kíséretében lováról leesett és megígérte, hogy családjáról gondoskodni fog. A rossz időjárás miatt a rambouilleti vadászat ma nem tartatott meg. Alfonz király ma az Elysée palotában fog ebédelni.

Next