Budapesti Hírlap, 1883. október(3. évfolyam, 270-300. szám)
1883-10-27 / 296. szám
IIi. évfolyam. 296. szám. Budapest, 1883. Szombat, október 27. Előfizetési árak : Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után való napon is. Felelős szerkesztő: Lukássi József. Egyes szám ára 4 kr. — Hirdetések díjszabály szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kerület, Kalap utcza 16. szám, Esztergom ünnepe. Kétszáz éve volt annak, hogy — október 9-ikén — Sobieszki János lengyel király vitéz seregével s Lothringen Károly herceg a német császári hadak vezére Párkánynál találkoztak a Bécstől menekülő török hadak egy részével, kik útjukat erre vették, hogy Esztergom és Buda őrségeit erősítsék. Csata fejlődött, a lengyelek nagy vitézül harcoltak, a tizenhatezer török megfutamodott, a híd leszakadt, a seregből csak kilencezer ember menekedett át Esztergomba. Utána ákeltek a lengyelek és a császáriak. Október 20-ikán ostrom alá vették a várost s még aznap elfoglalták a vizi várost. A török had demoralizálva volt, máskülönben a hires vár nem jut egyhamar a keresztények hatalmába. Október 27-ikén a pasa a várat feladta s hatezer emberével szabadon elvonult Budára. Itt gyávaságáért megöletett. Sobieszki pedig ezen újabb győzelme dicsőségét is az Úristennek köszönvén, a Bakacs-kápolnát, mely akkor török mecset vala, felszenteltette s benne. 1543 óta az első misét hallgatta a magyar prímások székvárosában. Ez volt kezdete Magyarország felszabadításának a török járom alól. A fényes fegyvertényt hódolatteljesen tisztelt királyunk ősének s a lengyel nemzetnek köszönhetjük, vajha visszaadhatnék ennek a szolgálatot, felszabadítván a muszka járom alól Lengyelországot. Magyar sereg nem igen harcolt Esztergomnál. Esterházy Pál nádor ötezer emberével a Dunántúli megyékből üldözte ki a törököket s a Tököly párthiveit fenyítette. Szobieszki méltányosabbb volt a magyar pártosok iránt, mint a nádor; közvetíteni iparkodott a császár és a nemzet között. „Je suis le médiateur entre les deux partis envenimés“ írja nénjének Esztergomból, — én közvetitek a két elkeseredett párt között: „Je n’ ai aucun faible pour Tekeli, c’ est la nation hongroise, qui m’ inspire une grande compassion; ils sont bien malheureux“ — Tököly iránt nem érzek semmi rokonszenvet, a magyar nemzet az, mely nagy sajnálkozásra indít, mert igen szerencsétlenek! így a nemes király, ki felszabadítója lett Bécsnek és Magyarországnak, méltó hogy Esztergommal egész hazánk népe őt dicsőítse. Valóban a magyarság akkor igen boldogtalan volt, országa fel volt osztva három részre, a török szultán, a német császár és Apaffy Mihály erdélyi fejedelem között, földje elpusztult, népe rabságra elhurcolva, urai pártviszályban és polgárháborúban; a török ment, a német jött, Esztergomból is német város vált egészen. És ma kétszáz évvel később Magyarország egységes és szabad, Budán székes királya s városai visszamagyarosodtak, köztük Esztergom már egészen magyar. E példa biztató lehet Lengyelországra, neki is felvirrad még valaha. Ami pedig Esztergomot illeti, melynek prímásai sokáig laktak Pozsonyban s Nagy Szombatban, a város ismét a magyar katholikus egyház központja, mert 1820-ban visszajöttek a prímások is ide lakni, s Szent István örökét nem többé német egyházfejedelmek birják haszonbérbe, hanem magyar főpapok kormányozzák jelesül. Ezek építettek Esztergomnak messze híres templomot, virágzó iskolákat alapítottak, műkincseket halmoztak össze, hercegi palota tekint a Dunába, jótékony intézetek veszik körül . Esztergom a magyar uralom és műveltség egyik nevezetes székhelye lön. A tatárok és törökök által elpusztított város ismét népes, 15.000 lakója iparkodik és kereskedik s igyekszik előre a civilizációval. Esztergomot a pogányság kétszer feldúlta, a katholicizmus háromszor alapította . Szent István, IV. Béla és Szobieszki János királyok nevei fénylenek történetében, mely a prímások hosszú sorában külön egyházi dinasztiával bir. E prímások között sok van, kinek érdemei a haza körül halhatatlanok. Az esztergomi ünnepély szerény lesz, a krakói és bécsi ünnepeknek kis utójátéka , de történeti jelentősége nekünk nevezetessé teszi. Esztergom vívását követte Budavár bevétele, melyet a főváros is megülni készül. Egyet sajnálunk, hogy az esztergomiak kőoszlopot nem emelnek a nap emlékére. A históriai események legjobban bevésetnek az utókor emlékezetébe, ha kő, vagy ércbe vésetnek. Ünnepi beszédek elhangzanak, harangok zúgása elnémul, fáklyafény elalszik, a szívek is meghidegülnek, az emlékkő áll és midennap mindenkinek elbeszéli újra a történteket. Nem szükség drága művészetnek lenni a kövön, egy emléktábla, egy oszlop is megteszi. A halott vitézek, kik Esztergom körül harcolva elestek megérdemelnék, hogy a felszabadított város keresztet emeljen dicsőségüknek. „BUDAPESTI HIT TÁRCÁJA Az új érseki palota Esztergomban — A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Esztergomnak, mely most üll a török járom alól felszabadulásának kétszázados ünnepét, bármely világváros által méltán megirigyelt két monumentális épülete van: hírneves bazilikája és az új érseki palota, mely méltón zárja be a nova urbe condita számított történelmének második századát. Székesegyházának méltóságos kupolája magasan ragyogtatja a kereszt vallásos jelvényét messze, regényes vidéke fölé, emelve a várhegy történelmi emlékű dombjától. A hercegprimási uj palota ennek lábánál, egyik homlokzatával századokbarnította sziklatömbjeire és regényes várromjaira, a másikkal a kanyargó Duna tükrére s azon túl a sorsa fölött hajdan határozott párkányi ütközet csatasíkjára tekint. József főherceg, az uj palota magas vendége, ki jelenlétével fokozza Esztergom polgárainak nagy fénynyel megült örömünnepét, Magyarország történetének egy egy jelentős emlékével találkozik, fejedelmi szállásából kitekintve minden nyomon. A várhegy északkeleti ormán máig ott áll ujkodott fényében a kisded kápolna, melyben szent Adalbert Géza fejedelem utódjának Vajknak, István néven a magyarok első királyának keresztvízzel illette fejét. A magyar Sión dombja századokon által emelte magasba a hazai kereszténység fő székesegyházát. Mátyás király idejében s a török hódoltság korában nagy szerepet játszott erősitett vára. Egy nagy költőnk vére áztatta oldalát, lelte sáncaiban jeltelen sirját. Itt érte halálát Balassa Bálint egy buta török fegyver által, midőn 1594. május 20-kán a Pálffy-vezér lette keresztény ostromló sereg soraiban hősiesen vívott a félholdat uraló vár ellen. Vitéz János érsek korában e vár urának, a humanizmus hazai úttörőjének dicsősége, művészi és tudományos alkotásai beragyogták hirekkel Európát. Mint Galeotti említi a földrészünkön „szétszórva élő tudósok tömegesen gyűltek hozzá, mint a tudományok atyjához és ő az újkor múzsáinak lakhelyévé varázsolta Esztergomot.“ E tudósok nagyérdekű vitái közben nem ritkán ragyogtató széles ismereteit, elméjének élét és klasszikus latinságát az érsek gyakori vendége Mátyás király. Itt, „in arco strigoriensi“ készültek a híres „tabulae directiorum“ Regiomontanus Jánosnak Vitéz felhívására szerkesztett csillagászati táblái, Európa asztronómusainak két századon át nékülözhetlen e segédkönyve. Magának Vitéznek kézírását viseli széleinek jegyzeteiben most is számos kódex, a külföld által gondosan őrzött s elszórt maradványai egykori hires könyvtárának. A hegy tetején olasz stylü fejedelmi palotája tekintett szét s fürösztötte képét a Duna habjaiban. Mint Bonfin „Decas”-aiban leírja, a vár ormán emelkedő épület két emeletén vörös márvány folyosó futott végig. Étterme falait a magyar vezérek és királyok s kápolnaszerű csarnokának oldalait a sybillák művészi freskói éritték. A hegy oldalait és alját jól gondozott ligetek és virágágyak borították. A szikla falára dűlő egy nagyobb toronynak kristálytükrökkel fedett falai a pompás környék képét verték vissza. Maga a nagy érsek e kerti házból szeretett elmerengeni a szép vidéken erdőboritotta halmaival, termékeny síkjaival s a közben kanyargó hatalmas folyammal. Bonfin lelkesülten kiált fel, hogy „valóban oly hely, mely nagy mértékben alkalmas az elmélkedésre és philosophálásra! Simor hercegprímás is előszeretettel vonzódik az előtte rég ismerős és mindig kedves vidékhez. A várhegy ormát gyakorta megmássza sétáin és elkontemplálódik pompás panorámáján, melyet Sattler és Ligeti ecsetjei által is megörökíttetett. Nagymérvű elődjétől azonban nemcsak a természeti szép érzékét örökölte. Hanem a nemes ambíciót is : a művészet és tudomány alkotásaival díszíteni érseki székhelyét, maradandóvá tenni főpapsága emlékét. Vitéz egykori alkotásainak a török barbarizmus által pusztává feldúlt helyein új emlékeket varázslott elő a hajdan romjaiból. Új palotáját is az egykori érseki lakhelyére tervezte. A hetvenes évek közepén még kedvenc eszméje volt, hogy a várhegy magaslatán, a bazilika egyik oldalán építteti primási lakát, míg a másik oldalra fejedelmi vendégei elfogadására hivatott palotáját szánta. A nékem Mai számunk 12 oldalt tartalmaz.