Budapesti Hírlap, 1883. november (3. évfolyam, 301-330. szám)
1883-11-16 / 316. szám
1883. november 16. MTJD&Windrm&AW. ,316 o.) EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — A magyar mérnök- és építész-egyesület gépészeti szakosztályának legutóbb Bexhert Mór elnöklete alatt megtartott ülésén, mindenekelőtt bejelentették, hogy Pekár Imre legutóbb megválasztott szakosztályi elnök elfoglaltsága miatt az elnöki tisztet nem fogadhatja el, míg Katona a jegyzői tisztről mond le. E leköszönések következtében uj választás volt. Megválasztattak, elnökké : Werderber István és jegyzővé: Varga Pál. Ezután bemutattatott a földm.-, ipar- és keresk. minisztertől megküldött ama szabadalmi törvényjavaslat, melyet az osztrák kormány a magyar kormányhoz hozzájárulás végett áttett. Az ülés a törvényjavaslatot tárgyalás végett kiadta a működő bizottságnak. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A Lester dalnokok) mai előadásán Neyer próbálkozott a Hans Sachs szerepével. Fellépése, azt hiszem, korai volt ; a derék énekes ambícióját igen nagyra becsüljük, de azt nem helyeselhetjük, hogy tökéletlen készültséggel lép a lámpák elé. Eltekintve attól, hogy ez ódon német typusú mesterben egy biallonalakot mutatott be, szólamaiban se volt biztos s helyenkint kizökkent a tempóból, sőt két ízben az előírt frázist elhibázta. Nagy malőrje volt a második felvonás végén Szekeres urnak, e különben igen használható fiatal segédénekesnek. A nagy verekedési jelenet után az éji őr kis dallamát kellett énekelnie, de egy hanggal mélyebben intonálta mint előírva volt s többé nem tudta megtalálni a kontaktust a kisérő zenekar harmóniájával. Az eredmény persze borzasztó disszonancia volt, mit elrettentő példának okáért jegyzek fel. A többi szereplők, különösen Gassi úr és Szigetiné asszony megérdemlett tapsokat arattak. Az opera két komikus alakjának személyesítőit, Láng és Pauli urakat kérjük, tartózkodjanak a vastag túlzásoktól . Wagner e művet nem a karzati klakk számára írta. —gh. * (Geistinger Mari) a híres német színésznő, ki öt hét óta New Yorkban vendégszerepel, úgy látszik megunta a dicsőséget, mert haza készül. Terve pedig az volt, hogy az egész Egyesült Államokat bejárja és terjeszti a német művészet hírét amerikai dollárok árán. Hanem úgy látszik, hogy vagy az amerikaiak fösvények, vagy hogy Amerikában a német művészet még nagyon sovány tőke. * (Az őrsz. dijnok egyesület) műkedvelő és dalköre f. hó 17-én a budai „Fácán“ nagytermében táncvigalommal egybekötött műkedvelői előadást rendez. Előadják Abonyi „Betyár kendője“ című népszínművét, melyben a főbb szerepeket Sopronyiné, Paczona Antalné, Bártfay Lenke és Goller Anna urhölgyek, továbbá Zoltánfi, Hangi, Barabás és Erdélyi urak adják. Kezdete 7 órakor. 3 TUDOMÁNY és IRODALOM. Jókai Bécsben. Bécsi lapokban olvassuk a következőket: A „Literaturfreunde“-egyesületben tegnap este Lewinsky fölolvasást tartott Petőfi Sándorról, a legnagyobb magyar költőről. E fölolvasást múlt évben, a Petőfi-szobor leleplezése alkalmából írta Jókai Mór, az ünnepelt költő barátja, kit Petőfi egy hozzá intézett költeményében „lelke jobb felé“nek nevez. Lelkes, elragadó módon vázolja ebben Jókai a nagy költő életét, aki hasonlóan az üstököshöz futott végig a költészet egén. A rendkívül nagy közönség a legnagyobb figyelemmel hallgatta a fölolvasást. A fölolvasás után Jókait, ki több díszvendéggel együtt szintén jelen volt, hízelgő tüntetéssel fogták körül. Lewinsky kijelente, hogy illik valamit abból is előadnia, amit Petőfi Jókairól mond, miután épen most hallhatták, hogy mit mond Jókai Petőfiről. S előadta Petőfinek a Jókaihoz intézett költeményét. A szép verset zajos tapssal fogadták. Jókai úr fölállott, hogy az iránta tanúsított barátságot megköszönje Az irodalomkedvelők egyesületének elnöke átadott ezután élénk és hosszantartó tetszésnyilatkozatok között Jókainak egy ezüst babérkoszorút, e felirattal : „An Jókai“, kérvén a mestert, hogy fogadja el e csokrot, mint gyönge jelét az egyesület elismerésének. Erre Jókai szólt. Természetesen németül beszélt, meglehetősen erős akcentussal, de, mint a nagy taps mutató, mely minden mondata után fölhangzott, szívhez szólóan: „Tisztelt hölgyeim, tisztelt uraim, kedves barátaim ! A „magyar ember“ már akkor szívesen jött e szép fővárosba, amikor Bécset még minden nemzetiség elnyomójának tartották, hát még m®st milyen szívesen jön. A saját nemzete szeretetét még ha igazságtalan is, erénynek tartja. S ha ez minden népnek erénye, miért lenne bűnne ép a németeknél ? (Tetszés.) Jókai ezután így folytatá : Néhány évvel ezelőtt volt szerencsém itt Bécsben egy fölolvasást tartani, természetesen németül. Ezt otthon egy kicsit rossz néven vették, s a kedves ifjúság rendezett a tiszteletemre egy lármás tüntetést, melyet azonban a rendnek ama barátai, kik a gondviselés képviselői, meghiúsítottak. (Derültség.) Én azt írtam akkor a lapomba : „De fiuk, legyen hát eszetek, ne rejtsétek el az erényeiteket a sötétségbe és a ködbe, jöjjetek hozzám nappal s mondjátok meg nekem, hogy ti jobb hazafiak vagytok!“ Mikor a kedves muzsafiak megtudták, hogy amit ők akarnak, az erény, otthon maradtak. (Zajos derültség.) A nemzeti harc tovább folyik, tartson is tovább. Inkább legyünk jó ellenségek, akik egymást becsülik, mint jó barátok, akik egymást megvetik. (Tetszés.) Mi magyarok becsüljük a német nemzetet. Az önök nagy mesterei, akik századokat fognak túlélni, mi értünk is dolgoztak. Amit mi magyarok a német nemzettől szellemi gazdagságban, fölvilágosodásban nyertünk, azt eltagadni most, amidőn egész Magyarország Luthert ünnepli, képtelenség volna s meg nem kisérti senki. Jutalmul ezért a tiszteletért abban a ritka élvezetben részesülök, hogy a metropolis egyik legünnepeltebb férfia azon fáradozik, hogy a mi legnagyobb költőnket, Petőfi Sándort kedveltté tegye a német közönség előtt. S az a tetszés, melylyel e kiváló társaság ez előadást fogadta, meggyőz bennünket arról, hogy a mi tiszteletünk viszonozatlanul nem marad. (Bravó!) Köszönöm uraim e kitüntetést, melyben részesítettek. Elviszem ezt a koszorút haza, megmutatom barátaimnak, s azt fogom mondani : „Látjátok, szeretnek bennünket. (Élénk tetszés.) Nekünk viszonozni kell a szeretetet. (Zajos tetszés.) A szere-tet szabadságra vezet, szolgaságra a gyűlölet. (Bravó.) Ezt a koszorút még meg kell érdemelnünk, meg fogjuk érdemelni!“ Sokáig tartott, míg a taps, melyet Jókai beszéde előidézett, lecsillapult. Lewinsky ezután előadott még néhány költeményt Petőfitől, egyik gyöngyöt fűzte a másik mellé s a közönség alig tudott betelni vele. Vidám lakoma fejezte be az élvezetes estét.« Az „Extrablatt a következő sorokkal vezeti be az ünnepélyt: „Szolennis emlék- és hálaünnep volt ez a nagy hazafi és szabadsághős Petőfi Sándor tiszteletére, kiben a magyar nemzet legzseniálisabb költőjét, nyelve megteremtőjét, magánélete festőjét, szellemi énjének lelkét tiszteli.“ Hasonló elragadtatással nyilatkozik Jókairól. (Göthe „Fauszt“-t a fólia papiroson.) Egy bécsi könyvvivő Göthe „Fauszt“-jának első részét, egy szó hijja nélkül leírta egy fél év irodapapirosra. A gyönyörű apróbetűs jószágot az illető megfelelő árért hajlandó eladni. Lakik : Bécs, 2. kerület, Springergasse Nro 5., 6 ik ajtó.(Podhorszky Lajos), Párisban tartózkodó kitűnő nyelvtudósunk, hajlott kora, gyakori betegeskedése és nyomott anyagi helyzete dacára fáradhatatlanul folytatja tudományos búvárkodását. Legújabban befejezte az annami nyelv összehasonlító szótárát, melyet át fog adni Jules Ferry miniszterelnöknek, aki e korszerű művet most bizonyára nagyon szívesen veszi. Podhorszky írt továbbá egy nagyobb értekezést 1200 őstörténeti szóról, melyet a bretonok vettek át előttük élt és velük egybeolvadt kőkori népektől, továbbá egy értekezést 700 francia szóról, melyet a francia akadémia szótára nem magyaráz meg kellőleg, egy munkát a finnektől kölcsönvett latin ragokról, egy másikat az albán nyelvből átvett latin és görög igeragokról, egy értekezést, mely megmagyarázza a kelta nyelvből átvett finn-albán ragok jelentőségét és végül egy összehasonlító tanulmányt az albán és etruszk nyelvekről. * (A szent István-társulat) választmánya ma d. u. dr. Tárkányi Béla apátkanonok elnöklete alatt ülést tartott. Annak jelentése után, hogy a múlt hóban tartott vál. ülés jegyzőkönyve hitelesítetett, elnök bemutatta „A váradi püspökség története“ című s Bunyitai Vince által írott munka II. kötetét. Alelnök bemutatta továbbá „Tanulmányok Aquinói szent Tamás bölcsészetéről“ cím alatt Gonzales Zafirin sevillai érsek által írt és Michalek Manó által fordított munka első kötetét, mely tagilletményként küldetett szét a tagoknak ; a műhöz Danielik János püspök írt előszót. A jövő évi költségvetés megállapítására Barta Béla, Bornemisza Antal, Czibulka Nándor, Gervay Mihály és a társulat tisztviselői küldettek ki. A titkár jelentette, hogy néhai Hrabovszky József volt szinnai plébános 100 frtot hagyományozott a társulatnak. Ezután több könyöradományt szavaztak meg. A pénztári kimutatás szerint a társulat bevétele 1. évi január 1-től november 15-ig összesen 76.518 frt 76 kr, kiadása 75.090 frt 94 kr volt s igy a pénztári maradék 1427 frt 82 kr. Az ügynökség eladott október hóban 88 364 példány könyvet, 865 db szent képet, 7283 példány nyomtatványt, melyek értéke 10,929 forint 45 kr. Dr. Balogh Sándor indítványára a december 31-én lejáró 100 aranyos pályázatra : „Adassák elő műveit nagy közönségünk számára — újabb kútfői alapos vizsgálatok nyomán — a kereszténység első korszaka Magyarországban szent István király koronázásától szent László király haláláig,“ a netaláni pályázni kívánók figyelme fölhivatni elhatároztatott. Akönyv hitelesítésére dr. Kerékgyártó Árpád és dr. Való Simon kéretvén fel, az ülés véget ért. * (Tárcanaptár.) Debrecenben is. Csáthy Károly már tizennyolcadik éve ad ki igen csinos és célszerű tárcanaptárt. Most adta ki az 1884 re szólókat. A nőknek való „Tárcanaptár“, melynek kemény, fényes boritékát szépen színezett virágbokréták díszítik, 30 krért kapható. Az egyszerűbb, színes borítékban, 20 krért. A két oldalra terjedő s tisztán nyomott naptárlap pedig tíz krajcáért. * (A „S z á z a d o k,“) a magyar történelmi társulat közlönyének novemberi füzete a következő tartalommal jelent meg : Váradi Péter kalocsai érsek élete. Il-ik közi. Irta Fraknói Vilmos. I. Mátyás udvara. Ill-ik és bef. közi. Irta dr. Csánki Dezső. II. Apafi Mihályné, Bethlen Kata hagyatéka. Il-ik közi. Irta Jakab Elek. Különfélék: Ki volt Hartvic püspök ? Irta Pauler Gyula. Megyei élet, adózás és árviszonyok Borsod megyében a XVI. és XVII. században. I. közt. Irta Szendrei János. Történeti irodalom : Frédéric II. et Marie Therése stb. Irta Due de Broglie. Tárca: Magyar Történelmi Társulat. * (Megjelentek): A „Magyar nyelvőr“ novemberi füzete a következő tartalommal: Magyarázatok. Szarvas Gábortól. Az ugor összehasonlitó nyelvészet és Budenz szótára. Munkácsi Bernáttól. Élő meg elavult igeképzők. Körösi Sándortól. Tisza-Eszlár s vidéke nyelvéből. Tömlő Gyulától. A névragok és névutók használata. Könynye Nándortól. Adatok a nyelvújítás történetéhez. Radó Antaltól. Nyelvtörténeti adatok. Csapodi Istvántól stb. és a „Természettudományi Közlöny“ szintén novemberi füzete a következő tartalommal: A zomborvidéki mocsarakról, Petrovics Dömétől. Az elevenen boncolásról. Továbbá apróbb közlemények, társulati ügyek stb., és a „Mezőgazdasági szemle“ novemberi füzete. Tartalma: Vidéki gazdasági egyesületeink működése. Cserháti Sándortól. A budapesti tenyészállatvásárok. Ordódy Lajos: A konkoly mint takarmány és szeszgyári nyersanyag. Dr. Ulbricht Rezsőtől. Trágyázás kénsavval. Dr. Kosutánytól. Egy újabb földmives-iskola Zsitvaújfalun (Bars megyében), Szobonya Bertalantól. Külföldi szemle és irodalom. * („Nyári alkony“) címmel egy beszélygyüjteményt vettünk, melyet Horváth Kálmán irt és adott ki. A gyűjtemény 7 darab kisebb-nagyobb elbeszélést tartalmaz, amelyek közül egyikmásik a szerző tehetségére vall. Ára a kötetnek : 1 frt 50 kr. A horvát viszály a pénzügyi bizottságban. A pénzügyi bizottság ma megkezdette az 1884. évi költségvetés tárgyalását. A mai ülésnek az kölcsönzött a rendesnél nagyobb érdeket, hogy Szilágyi Dezső úr kérdést intézett a kormányhoz a horvát bán és miniszter kinevezése iránt. Az ülés ezen részének lefolyása a következő volt: „Horvát-Szlavonországok beligazgatása 59 millióért“ c. tételnél. Szilágyi Dezső a miniszterelnöktől kérdi, hogy mivel úgy látszik, hogy a horvát kivételes állapot megszüntetése haladékot szenved, adhat e felvilágosítást a kormány arról, hogy várható e legközelebb a bán kinevezése, s hogy igaz-e mintha a kormány a maagyar-horvát kiegyezési törvény revideálására országos bizottságot kiküldeni szándékszik s kérdi végül, mikor lesz véglegesen betöltve a horvát miniszteri szék, miután ez a költségvetés tárgyalásánál fontos körülmény . Tisza Kálmán kijelenti, hogy a felelősség szempontjából a horvát miniszterségre nem foroghat fenn akadály, különben a végleges betöltés a bán kinevezésével is megtörténni, mert a bánnak és a horvát miniszternek kétségtelenül egyező irányt kell követni. Szóló igyekszik, hogy minél előbb betölthesse a báni széket, de ezt úgy akarja eszközölni, hogy ne legyen egyhamar a báni szék betöltésének kérdése ismét napirenden. Törvényrevíziót nem szán-