Budapesti Hírlap, 1883. november (3. évfolyam, 301-330. szám)

1883-11-08 / 308. szám

gen lány gyanánt közénk csempésztetett, b­á­r­­ azt se tudjuk hová való?! Hogy hova törekszik, ezt csak tegnap óta tudjuk : oda hova a korsó megy, mely sokáig a kútra járt.Az első „memen­tónál“, mely a „ma­gyar állam“ minisztereinek a zágrábi, zagoriai és volt határőrvidéki pere az okát tudtukra adá, ütjük az „osztrák-magyar monarchia“ minisztereihez Bécsbe vezetett; egy császári tábornoknak kellett rendet csinálni, császári zászló­aljakat kellett „Ausztriá“­­ból kirendelni s a császári zászlónak kellett oltalma alá venni azt, amit a „magyar állam“ szineiben a forradalom és anarkia megrohanással fenyegetett. A horvát zavargások valának a szírt, melyen a „ma­gyar állam“ megtörött, — s az eszköz, melylyel a vi­har lecsitíttatott, a dualizmussal való szakítás volt.“ E horvát diadalnak — írja Helfert alább — természetes következése lesz, hogy Magyaror­szág többi szlávjai is fel fognak ébredni. „Ami Zágrábban a Gesslerkalap, Zago­­riában és a báni határőrvidéken a zsarnoki adópré­selések miatt történt,­­ az megeshetik valami egyéb okból a volt vajdaságban, Erdély oláh részében, sőt még a szelid igavonó maroknyi tótságban is.“ — Eszerint Magyarországnak nemcsak Horvátországgal, de az összes nem-magyar elemekkel is számot kell vetnie, s miután Horvátország gazdaságilag amúgy is csak terhére van Magyarországnak, — ergo : v­á­r­­j­u­n­k el!... De Horvátország koránt se a Laj­­thántúli országokba volna átkebelezendő — „az államjog-történeti kapocs ne sza­­kittassék szét“, — hanem egyesittessék Hor­vátország Dalmáciával, Boszniával és Hercegoviná­val háromegy királyságba, ezáltal Ausztria és Bosznia mai vadházassága is tövényesithető volna. Az új háromegy királyság ál­lamjogi viszonya Magyarország­hoz maradjon a régiben — folytatja Hel­fert fantazmagóriáit — de csak a címben, cí­merekben, zászlókban, küldöttsé­gekben és hódolatokban a magyar király koronázásánál. Törvényho­zási és közigazgatási tekintetben legyen az uj állam kü­lö­nálló harmadik tagja a nagy egésznek, melynek élén az uralkodó a közös minisztérium és — míg formális biro­dalmi parl­ament nincs— a delegációk állanak . . . „Horvát-Szlavonországban, valamint Dalmáciában marad az eddigi tartománygyűlés és helytartóság (!), Boszniában pedig egyelőre a rendezetlen viszonyok által megokolt provizórium. A közös viszonyok intézése, delegátusok választása céljából aztán esetről esetre, vagy periodikus sor­ban fő­­tartománygyűlés (!) volna tar­tandó, de mindig Szerajevóban, hova a zárai és zágrábi delegációk, a provizórium tartama alatt bi­zonyos megállapított módon meghívott bosnyák elő­kelők egybegyűlnének. E reformok révén Helfert báró azt reménye, hogy nemcsak Magyarország, de Ausztria is át fog alakulni. Magyarországon minden alkatrész oly jól érzi majd magát, mint —» — Ausztriában, s a mi fődolog, Magyarország döntő szerepe a monarchiában szerencsésen meg lesz törve. Kuriózum gyanánt ennyi mutatványul elég. Részünkről csak egyet jegyzünk meg: Helfert báró e galimathiászában a régi autokrat politi­kusok s a nemzetiségi horvát ultrák régi eszme­­rokonságának, százados szerelmüknek egy újabb vallomása nyilatkozik meg. A hóbort e két szélsőségének, ott az egyen­­ruházott, itt a mezítlábas eszelősségnek találko­zása addig veszélyes volt és nagy reakciót je­lentett, mig Helfert-ék a kormányon voltak, — de mióta elérték sorsukat és lejárták magukat, még arra se méltók, hogy óvatosságra érezzük magunkat irántuk kötelezve. Míg a dualizmusnak csak ilyen ellen­ségei lesznek, addig a monarchia sorsát és ha­zánk politikai szféráját semmi veszély nem fe­nyegeti. A horvát bán kineveztetésére vonatkozólag megjelent hírek közül, mint a „Nemzet“ mai esti számában jelenti legjobban megfelel a valónak az, mely egy előkelő katonai egyéniséget, ki Horvátor­szágban már előzőleg is szerepet játszott, emleget BUDAPESTI HIULAP. (308 s*,) 1883. november 8 leendő bán gyanánt. Ez a katonai egyéniség, mint­­ mi már tegnapi számunkban jeleztük, F­ilippovics Ferenc br. táborszernagy. A zágrábi „Poz­or“ sze­rint pedig Zágrábban erősen kolportálják azt a hírt, hogy bánná Josipovich Imre neveztetik ki, Bedekovich Kálmán pedig horvát miniszter marad. A nevezett lap tudni véli, hogy e hír be­avatott magyar körökből kelt szárnyra. A polgári házasságról szóló tvjavaslat­ról a „N. fr. Pr.“ egyik múlt heti számában azt jelentette, hogy az a kormány helyeslése mellett mindjárt az országgyűlés ülésezésének megkezdése után le fog vétetni a napirendről. Ezzel szemben most a „Nemzetinek „teljesen megbízható oldalról“ ezeket írják Bécsből: „annak a hír­nek egyedül fontos — a magyar­ kormány szándé­­kára vonatkozó — része, tökéletesen alaptalan. A magyar kormány a nevezett javaslatra nézve most is azon álláspontot foglalja el, melyet Tisza Kálmán kormányelnök, a képviselőház októberi ülésezése alatt először a szabadelvű körben, azután a házban is jelzett.“ A levelező értesülése szerint a többség is biztosítva van ezen javaslat részére. A vízjogi törvényjavaslat tárgyalására összehívott ankét újra megkezdte tanácskozásait, a­melynek célja a javaslatot végleg szövegezni. Az ankét tegnap tartotta első ülését s gyorsan halad munkálatával. A törvényjavaslat rövid idő múlva a képviselőház elé terjesztetik, úgy, hogy biztos kilá­­tás van arra, miszerint az még a jelen ülésszak alatt törvénynyé fog válni. Az Ipartörvény­ revíziója, Matlekovics Sán­dor államtitkár párisi tartózkodása alatt — a JEN—tv értesülése szerint — befejezte az ipartör­vény revíziójára vonatkozó munkálatokat. A tör­vényjavaslat szövegezése néhány nap múlva befejez­tetik és az így kidolgozott javaslat legközelebb közzé fog tétetni. A törvényjavaslat indokolás nél­kül fog megjelenni és ilyen alakban küldetik meg az illetékes szaktestületeknek véleményezés végett; ha ezen vélemények beérkeznek, akkor következik a végleges szövegezés és a törvényhozás elé való be­terjesztés. Az oláh külügyminiszter bécsi utazásá­nak eredménye hír szerint teljesen kielégítő volt, amenynyiben Kálnoky Gusztáv gr. nem tett semmi kifogást Stourdza úr azon kívánsága ellen, hogy az Alsó-Dunát illetőleg minden nemzetközi tanácsko­zásban ezentúl Oláhország is mint teljesen egyen­jogú fél részt vehessen. Bécsből jelentik, hogy Stourdza bécsi látogatásának ily gyors eredményét lényegesen előmozdította az a körülmény, hogy Kál­noky Gusztáv gr. már Bratiano oláh miniszterelnö­köt, ennek bécsi látogatása alkalmával meggyőzte arról, hogy Ausztria-Magyarország és Oláhország érdekei az Alsó-Dunán teljesen azonosak, ameny­nyiben mindkettőjüknek vállvetve kell védelmezni az ottani hajózás szabadságát Oroszország ellen. TUDOMÁNY és IRODALOM. A földtani társulat ülése. A magyarhoni földtani társa­ság ma délután dr. Szabó József előülésével gyű­lést tartott. Az elnök két veszteségről emlékezik meg, mely a társaságot Reitz Frigyes, a társaság­nak sok éven át elnöke s Heer Ozvald kültag ha­lálával érte. Indítványára a társaság a veszteség fölött jegyzőkönyvileg fejezi ki fájdalmát. Ezután ugyancsak az elnök érdekes elő­adást tartott Selmec környékének újabb térképeiről, melyeket Pécsi Antal miniszteri tanácsos abból a célból készíttetett, hogy a részleges geológiai felvé­telek topográfiai alapjául szolgáljanak. Szépen kitüntetve látni rajta Selmec környé­kének ércereit, kék színnel a tartalmas és sárgával a meddő részeiket. A nagyobb térképből eddig csak egy lap kész, de a tél folytán a többi öt is hihetőleg kikerül a selmeci sóbánya-hivatal litográfiai terméből. Ezenkívül szabadkézrajzban bemutatja még Selmec közelebbi környékének ugyanolyan arányban készült lapját, melyen a geológiai eredményeket már a múlt évben kitüntette és amely az egész területre nézve kulcsképen tekinthető.­­ A felvételnél segédkezet nyújtott Cseh Lajos bányageolog. Valószínű már most, hogy az 1885-iki országos kiállításon e nagy geológiai térkép is szerepelni fog. Utána dr. I­­­o­s­v­a­y Lajos ismertette To­­korfy Béla dolgozatát a bereghmegyei ploszkói Ru­­dolf-forrás kémiai elemezésének eredményeiről. A viz az alkalikus vizek sorába tartozik é­s szilárd * (Szépirodalmi matinéét) rendez az egyetemi olvasókör november 11-kén, d. e. 10 órakor a központi egyetem dísztermében. Műsor: 1. A havasok királya, Reiner Zsigától. Felolvassa Lukachich Béla. 2. A walesi bárdok, Arany János­tól, (szavalat.) Előadja : Filó Tihamér. 3. A nagy asszony meg a nagyságos asszony, Varsányi Ákos­tól. Felolvassa Bodoky Zoltán. 4. A bukás dalai­ból, (költem.) Kadocsa Elektől. Felolvassa a szerző. 5. A lányok egymás közt, P. Thewrewk Istvántól. Felolvassa Kovács Dénes. 6. Álmodtam szépet . . . Petőfi Sándortól. (szav.) Előadja Nagy Mihály. * (A M. Történelmi társulat) e havi válasz­mányi ülését holnap csütörtökön (nov. 8.) d. u. 5 órakor tartja meg az Akadémia Kisfalusi termében. Tárgyai: töredékek egy sajtó alatt lévő munkából: 1. Brandenburgi Katalin vezeklése; 2. Zólyomi Dávid nótapere ; Szilágyi Sándortól; 3. Folyó ügyek. * (Tudományos vit­a-e­s­­­é­l­y.) Thury József bölcsészettani hallgató s a budapesti keres­kedelmi akadémián a török nyelv rendes tanára f. hó 10-én (szombaton) este 6 órakor a tud.- és műegye­temi olvasókör olvasó­termében. „A kirgizek népköl­tészetéről vonatkozással a magyar népköltészetre“ címen tudományos vitatkozást fog tartani. Vitapon­tok : 1. A lyrai költemények (dalok és énekek) külső formája. 2. Ugyanazok belső formája 6s egyéb sajátságai. 3. A költemények különbsége tárgyuk vagy vonatkozásuk szerint. 4. A verses elbeszélések. 5. Prózai elbeszélések. 6. Ezek tárgyai, csodás ele­mei és jellemvonásai. Minden pontnál utalás a ma­gyar népköltészettel való egyezésekre. Meghívott szak­tanár dr. Vámbéry Ármin. A vitaestélyen vendégeket is szívesen látnak. * (Ujfalvyné-Bourdon Mária) „Páristól — Samarkandig“ című nagy­­érdekű utazási művének újabb 5 füzete (4—8) jelent meg Révai testvérek kiadásában Budapesten. Elte­kintve attól, hogy az illusztrációk tekintetében, akár azok nagy mennyiségét, akár művészi kivitelét néz­zük, a magyar irodalomban párját ritkító, díszmű­­vet kapunk, — itt a tartalom is olyan, mely élve­zetes olvasmány minden nem- és korbeli embernek, ha utazások iránt valaha is érdeklődött. Ujfalvyné asszony francia nő és származása elég biztosíték arra, hogy tolla híven tükrözze vissza szellemét, mely minden sorból, minden szóból felénk moso­lyog. Ujfalvyné asszony figyelmét nem kerüli el a legkisebb vázlat sem­­­ oly lelkiismeretesen számol be tapasztalataival, mintha minden olvasója egy-egy ellenőrzője lenne. Pedig olvasóinak száma Európa minden nyelvén ezerekre megy. — Melegen ajánljuk e művet. Egyes füzet ára 3u ki, havonkint 2—3 ily füzet jelenvén meg, rövid egy év alatt diszes kötettel szaporodik könyvtárunk. * (Irodalmi felolvasások.) A bölcsé­­szethallgatókat segítő egyesület elhatározta, hogy a téli saison első felében saját segélyalapja javára iro­dalmi felolvasásokat rendez, melyekre kiválóbb egyetemi tanárok közreműködését helyezte kilátásba. Az egyesület felkérésére dr. Beöthy Zsolt, dr. Szász Károly, dr. Ponori Thewre­w­k Emil és Heinrich Gusztáv egyetemi tanárok ígérték meg közreműködésüket, kik közérdekű felolvasásaikat a folyó november hó végén és december elején fogják megtartani. * (Az illem könyve) írta Kalocsa Róza. Az illemszabályok e díszes kézikönyve, mely R­é­v­a­y testvérek kiadásában jelenik meg, már el­készült. E könyv magában foglalja a finom, művelt, tapintatos modor, az illedelmes magaviselet szabá­lyait és a társas életben a szokás szentesítette tör­vényeket. Azaz magában foglalja e könyv az alapos nevelés, a tudományos képzettség külső , de nemesen és szépen való nyilvánulásait, s ezenfelül a legkomolyabb és legnemesebb eszmék fejtegetését, melyeken mint alaphang csendül a gyermekne­velés. A negyvennégy évre terjedő igen diszes kiadású munka ára fűzve 4 írt 80 kr. * (Ifjúsági iratok.) A közeledő karácson ünnepek alkalmából a szülők, a tanférfiak és a tan­­ügybarátok s általában, a nagy­közönség figyelmét felhívjuk Tóth József, ismert ifjúsági író mun­káira. E munkák már több ezer példányban forog­nak közkézen, de még mindig nincsenek eléggé el­terjedve. Tóth József összes ifjúsági munkái 6 kö­tetből állanak, úgymint: 1. „Kis regélő.“ (Ifjúsági beszélyek) 11 nyomott iv, ára 1 írt. 2. „Gyöngyvi­rág tündérkéi.“ (Rege) ára 60 kr. 3. „A kalászszedő öreg asszony fiai.“ (Elbeszélés) ára 60 kr. 4. „A nagyapó elbeszélései.“ (színezett képekkel) ára 1 irt 40 kr. Sajtó alatt: 5. „A fehér ember.“ (Történeti elbeszélés a magyar szabadságharcból képekkel.) 1 ára 80 kr. 6. „Képes regélő.“ (Elbeszélések és re­ részekben gazdagabb, mint a vichy-i vagy bilini, valamint a szolyvai, szulini, luhni, bikszádi hasonló alkotásu ásványosvizek. Szabad szénsav-tartalma csekély. Jelentékeny lithium és bőrsav tartalma van. Összetételéből ítélve méltó arra, hogy az orvosi kar figyelme feléje forduljon. Szontagh Tamás egyetemi tanársegéd Zó­­lyom megye alsó részének bőségeit illető petrográfiai tanulmányait terjeszti elő. A felolvasó ülést választmányi ülés követte melyen folyó ügyek intéztettek el.

Next