Budapesti Hírlap, 1884. január (4. évfolyam, 1-31. szám)

1884-01-01 / 1. szám

Saldagre nem tudta magát ez alól emancipálni. Csupa tragikus zene, harcias indulók minden felvonásban és sehol egy kis lírai enyhülés. Dobszó és trombita harsogás majdnem egyhangúvá teszik az egész művet. Hangszerelése, melyet különben nagyon dicsérnek, nagy feladatot ró az énekesekre, kiknek folyton küzdeni kell a zenekarral. Az előadás mindazáltal kitűnő volt és főleg Stahl k. a. aratott nagy sikert úgy kiváló éneke, mint pompás drámai játéka által Margit királyné szerepében. — —1 iii'iii . !■' g —sssss ■■ '---------------saarags .y .u—a-■ ■ v ."m Szilveszter-est a nemzeti színházban. A Szilveszter esti hagyományos „jól mulatásra“ kívánt alkalmat adni az igazgatóság, midőn felelevenítő mai előadásra Buckstone angol bohózatát, a „Szökő év“-et, mely évek előtt némi hatással adatott. Van benne néhány mulatságos alak, némi helyzet komikum, de tárgya annyira elütő a mai ízléstől, s cselekménye oly vontatott, párbeszédei anynyira szellemtelenek, hogy kár volt elővenni a könyvtár polcáról s kárbaveszett betanulással fárasztani az előadókat. A darab rövid tartalma az, hogy Flowerden Flóra fiatal özvegy köteles egy határnapig férjhez menni, különben elveszti férje örökségét s kénytelen ezt a férj egyik rokonának átengedni. Ez a rokon nem más, mint a fiatal Walker Vilmos, ki Flórát még nem ismeri, csak hallott szépségéről. Érdeklődve iránta, beáll hozzá a inasnak. Az özvegy a határidőre szeretne férjhez menni s három nevetséges kérő: Solus, Mouser és Dimple által ostromoltatja magát, de végre is az inasba szeret, kiben a darab végén örvedve ismeri meg a férj rokonát. Hevey Laura k. a. e furcsa szerepből nagyon is komoly alakot csinált, s ezért felfogását tévesnek tartjuk. Az a szentimentális hang és drámai akció, melyet e bohózatos cselekménybe vegyített, idegen elem volt ott s hiába apellált meghatottságunkra, midőn környezetében minden kizárta azt, hogy az egész darabot színházi tréfánál komolyabbá vegyük. A komikai szerepekben Náday és Vízvári urak, Lendvayné és Györgyné, Vizváriné és Palotai Piroska hölgyek eleven játékukkal, tűntek ki. Az előadást az első felvonásban egy kis affair alaposam megzavarta. Hevey Laura kisasszonynak egy érzelgős jelenete volt Mihályfi úrral (Walker Vilmos), midőn a villanyvilágítás észrevehetőleg gyengült az egész színházban, a lámpákban a fény percenként halványult, végre a terem s színpad tökéletesen elsötétedtek. A közönség előbb nyugtalanul suttogott, majd hangosan adta jelét idegességének, az előadók beszüntették a játékot, többen a körszékekről felálltak s távozni készültek, szerencsére a gépész jókor segített a bajon, a fény ismét fellobbant s az előadást folytatni lehetett. Roszsz nyelvek szerint a lámpák az ódon bohózat unalmassága miatt aludtak el. Tisza Lajos búcsúja Szeged városától. — Távirati tudósítások. — Szeged, dec. 81. Szeged város törvényhatósága Tisza Lajos királyi biztos búcsúja alkalmából ma délelőtt 10 órakor a városháza nagytermében díszközgyűlést tartott. — A termet díszbe öltözött közönség töltötte meg. Jelen volt az egész törvényhatóság és mint meghívottak a katonaság parancsnokai, az államhivatalok főnökei, az összes egyházak lelkészei, mind teljes katonai és egyházi díszben. A tanács asztala körül a hatóság tagjai mind diszmagyarban ültek. A teremben is sokan voltak fényes diszmagyar ruhában. A karzatokat Szeged hölgyközönsége foglalta el. Pálfy polgármester elfoglalván elnöki helyét, megnyitotta a közgyűlést és elmondva, hogy a királyi biztosság megszűntével a város újjáteremtője Tisza Lajos távozik körünkből, lelkes szavakkal emlékezett meg a királyi biztos nagy érdemeiről. Erre a közgyűlés a királyi biztos meghívására Szabados tanácsnok vezetése alatt 15 tagú bizottságot küldött ki. Mintegy 15 perc elteltével a bizottság kíséretében megjelent a királyi biztos díszmagyarban, a Lipót-rend nagy keresztjével, nagy szalagjával és a kamarási jelvényekkel diszitve. A jelenvoltak Tisza királyi biztost percekig tartó frenetikus éljenzéssel fogadták, mely mindegyre megújult, mig a királyi biztos az emelvényre lépve, meleg, bensőségteljes hangon hosszú beszédet mondott. Beszéde elején visszapillantást vet Szeged rekonstrukciójára, a királyi biztosság ötödfél évi működésére, s a működés eredményére. Azután kifejti, hogy mennyire megszerette Szeged városát, melynek lakossága őt mindig őszintén támogatta törekvéseiben. Szellemileg mindig e városban lesz s mindenütt mintegy szegedinek fogja magát érezni. Majd köszönetet mond mindazoknak, akik Szeged újjászületése és segélyezése körül érdemeket szereztek maguknak : a királynak, az országgyűlésnek, a kormánynak, az adakozó hazának és külföldnek. Szeged jövő munkásságát következőkép képzeli magának: „Szeged ezentúl sem fogja kezét tunyán az ölébe ereszteni hiú légvárak után ábrándozva. „Ábrándozás az élet megrontója“ mondja koszorús költőnk. Szeged polgársága dolgozni fog, nélkülözni fog, áldozni fog ha kell, hogy a város továbbra is fentarthassa magát azon színvonalon, melyre most szomorú vértanusága árán felküzdötte magát, királya és hazája iránti hűségében elutasítván magától azokat, kiknek keresetük, mindenfelé csak a visszavonás konkolyát hinteni el. E város polgársága nemzeties, józan, gyakorlati irányt fog követni, nem hallgatva rajongókra és ámitókra, testvéri egyetértésben, rendszeres munka, szigorú gazdálkodás és a helyes közigazgatás útján fog törekedni az eszközk megszerzésére, hogy irányadó városias jellegét fentarthassa, hogy a közművelődés és a jótékonyság intézményeit tovább fejleszthesse. Beszéde további folyamán a jövő Szegedjét, ő, aki kétségkívül kompetens erre, a következőkép ecsetelte, előrebocsátván, hogy ez akkor lesz, mikor mindazon tényezők, melyeknek alapja most meg van, teljesen ki lesznek fejlődve . „Szeged akkor már senki által kétségbe nem vonhatólag az országnak második, az alföldnek pedig első városa lesz, nem csak népességre és kiterjedésre, de tekintélyre és befolyásra is. Központ, amelybe összefutnak az állami közigazgatás egyes ágainak szálai, az alföld nagy vidékéről, gyapontja a tudományos műveltségnek, a szellemi haladásnak; — forrás, amelyhez tódul az egész alföld ifjúsága, hogy tudományszomját olthassa, hogy elsajátíthassa a magasabb fokú magyar műveltséget s aztán mint annak apostola széledjen el a különböző életpályákra az országban; A gócpontja az alföldi kereskedelmi forgalomnak és iparnak, hol a mezőgazdaságnak vasutakon, folyókon és tengelyen szállított nyerstermékei megállapodnak, hogy első átdolgozásukat itt nyerve, mint felkészítmények és iparcikkek folytassák útjukat a világpiacokra. — Fel lesznek találhatók benne a szellemi élet kellékei és a becsületes munka által való vagyonszereztetés feltételei mellett a kényelmes életmód követelményei, valamint az életet fűszerező nemesebb szórakozások. Már a távolból láthatók a körtöltések lombkoszorúövezte bástyaszerű gyűrűjéből, az általa nyújtott biztosság érzetében kiemelkedő sugártornyok, középületek, kupolás paloták és a magas gyárkémények serege széles, jól kövezett tisztántartott, fasoros utcák, díszes lakályos házak által szegélyezve szelik át a várost minden irányban. A folyó, melynek partján helyezkedtek el a tágas közterek és sétányok, a teljesen kifejlett vízvezeték és csatornahálózat a legegészségesebb tartózkodási helyek egyikévé teszik azt és a palotasorokat nem környezik itt mint a legtöbb városban, szennyes kuszált külvárosok nyomorgó népséggel, itt ugyanazon rendszer van keresztülvive mindenütt, az egyöntetű rendes utcák takaros egészséges lakházakkal egész a város végéig vonulnak, csak a lakházak kisebb méretei s a telkek nagyobb kiterjedése jelzi, hogy itt már nem annyira a nagyvárosias jellegű, mint inkább a mezőgazdasággal foglalkozó polgárság helyezkedett el az életmódjának megfelelő kényelemmel, és e kényelemben mozog a minden izében magyar polgárság kebelében az isten tisztelete a hitfelekezetek és nemzetiségek iránti türelmességgel párosulva.“ Beszédét azzal végezte, hogy adjon az isten Szegednek a jövő nemzedékben is oly hű s a város javát annyira szivükön viselő polgárokat, mint amilyenek kezeibe ő most a város sorsát leteszi s akkor mindez valósulni fog. A beszédet több ízben viharos éljenzés szakította félbe, a végén pedig szűnni nem akaró éljenvihar tört ki. Azután Pálfy polgármester emelt szót, s Szeged nevében köszönetét és háláját fejezvén ki Tisza Lajosnak, azon reményének adott kifejezést, hogy Tisza nem feledkezik meg a városról, jövő küzdelmeiben is segítségére lesz, s Szeged javának szenteli idejét és erejét. Percekig tartó, viharos éljenzés hangzott föl a beszéd végeztével, miközben Tisza Lajos királyi biztos a szeretet és lelkesedés zajos tüntetései mellett távozott a tizenötös bizottság kíséretében. A közgyűlés a beszédeket mind állva hallgatta végig. Tisza Lajos kir. biztos távozása után folytattatok a közgyűlés és felállt Fodor István bizottsági tag, s lelkes szavakban emelve ki Tisza Lajos kir. biztos érdemeit, a város összes közönsége nevében indítványokat terjesztett elő Szeged hálája kifejezésére és Tisza Lajos emléke megörökítésére. Az előterjesztett három indítványt a közgyűlés egyhangú, lelkes éljenzéssel elfogadván, határozatba ment: 1. A város Tisza Lajos képét valamelyik hazai művész által életnagyságban lefestett s a közgyűlési teremben elhelyezi. 2. Művészi díszalbumot készíttet, melybe a polgárság, hálóirat mellett, névaláírásait bejegyzi és ez album emlékül Tisza Lajosnak nyujtatik át. 3. A város Tisza Lajos örök emlékére szobrot emel, erre évenként bizonyos összeget vesz föl előirányzatba és szoborbizottságot alakit. — Végül határozatba ment, hogy a mai diszbeszédek jegyzőkönyvbe vétetnek. Ezzel d. e. fél 12 órakor befejeztetett a bucsuzás ezen örökszép emlékű mozzanata. Szeged, dec. 81. A királyi biztos bucsuestélye alkalmából a Széchényi-tér ünnepi mézbe öltözött. A palotasorok ki vannak világítva, a városháztéren gyönyörű színes lámpalángok égnek. A városház első emeleti homlokzatnak ablaksora fényárban úszik. A 46. gyalogezred zenekara bucsuszerenádot ad. A Zsótér palota előtt összegyűlt tömeg folyton éljenzi Tisza Lajost. A Széchenyi-téren hullámzik a nép. A szerenád programmja 7 piecéből állott, választékosan összeállítva Suppe, Strausz, Planquette, Erkel stb. szerzők darabjaiból. A szerenád után 8 órakor Tisza királyi biztos két helyen a bankettre gyűlt polgárságot látogatta meg Lechner miniszteri tanácsos, Pálfy polgármester, Szabados tanácsnok, Kovács Albert kir. tanácsos és dr. Rózsa kíséretében. Előbb az ipartársulat termeiben rendezett diszlakomából küldöttség jött a királyi biztos meghívására, aki kíséretével fogatokra ülve, az ipartársulat házába hajtatott. A hatóságok és testületek megkezdték búcsútisztelgésüket. Ma délben a sövényháza-szegedi ármentesítő társulat tisztikara tisztelgett a királyi biztosnál, Kende Kanut kormánybiztos vezetése alatt. Holnap délelőtt tömeges búcsutisztelgés lesz. Le chner min. tanácsosnál ma bucsutisztelgésen volt a műszaki osztály egész tisztikara, és emlékül remekművű albumot nyújtottak át a tisztviselők fényképeivel. Az album sötét diagjain, négy sarkán gyönyörű medaillonszerű miniatűr festmények, melyek a rekonstrukció alkotásaiból négy nagyszerű művet, a színházat, városházát, református templomot és a hídfőt ábrázolják. Az első lapon szép initiale betűkkel e fölirat olvasható : „Méltóságos Lechner Lajos miniszt. tanácsos urnak, örök hálája jeléül a szegedi királyi biztossághoz beosztott állami tisztviselők.“ Szeged, dec. 31. Az ipartársulat házában összegyűlt polgárság körében Tisza Lajos kir. biztos esti 8 óra után jelent meg és nagy lelkesedéssel fogadtatott. A bankett mintegy 200 terítékű volt. Tisza kir. biztos fél órát időzött itt, szívélyesen társalogva a jelen, voltakkal. Bakay Nándor a polgárság és főleg az iparosok hálájának adott kifejezést, Tisza Lajos királyi biztos pedig a polgárságot és az iparosokat köszöntötte fel, lelkesítve őket, hogy az 1885-ki országos kiállításon tegyenek ki Szegedért. A kir. biztos távozásakor a polgárság lelkes éljenzéssel fejezik ki bacsu üdvözletét. Az iparosok házából a királyi biztos és kísérete a felsővárosi kaszinóba ment, hol tiszteletére polgári táncvigalom volt s itt szintén félórát időzött szívélyesen társalogva. Juhász György beszédet tartott, kifejezvén a polgárság iránta érzett háláját, mit Tisza királyi biztos megköszönve, élteti a polgárságot. Az esti ünnepélyek fénypontját a városháza nagytermében rendezett bál képezte, mely fényre nézve az itteni elite bálok színvonalát meghaladta. Ott volt Szeged elitjének egész társadalma, a katonai notabilitások, a tisztikar tagjai, a polgári kitűnőségek és pazar szépségű öltözékekben Szeged bájos hölgyei. A múltságon felváltva a katonai zenekar és Erdélyi Náci zenekara játszott. Tisza királyi biztos részére drapériákkal és délszaki növényekkel díszített emelvény volt. A királyi biztos kíséretével 9/ órakor jelent meg és a fényes társaság zajos és lelkes éljenzéssel fogadta. A zenekarok tushúzása után jelt adtak és megindult a tánc. A terem zsúfolva lévén, a párok csak nehezen táncolhattak. Tisza királyi biztos szintén belevegyült a társaságba, többekkel társalgott és láthatólag igen kellemesen mulatott és csak 11 óra után, a közönség zajos éljenzése közt, távozott a teremből. _____ ~gfi- BUDAPESTI HÍRLAP, (1. sz.) 1884. január 1.