Budapesti Hírlap, 1884. február (4. évfolyam, 32-59. szám)

1884-02-21 / 51. szám

IV. évfolyam. 51 szám. Budapest, 1884. Csütörtök, február 21. Előfizetési árak Égési évre 14 frt, félévre 7 frt, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után raid napon is. Felelős szerkesztő : Csukásai József. Egyes szám ára 4 kr. — Hirdetések díjszabály szerint. Szerkesztőség és kiadóhivatal: XV. kerület, kalap­ntoza 16. szám. Az ellenzék szervezkedik. Mig a kép­viselőházban ide-oda szavaz­nak az emberek, mert a kormánypárt fejét veszti, mihelyt a miniszterelnök távol van s a ház olyanná válik, mint egy iskolaterem, melyből a professzor kiment , addig Tisza Kálmán kemény tusát vi a főrendekkel. A főrendiházi ellenzék tegnap, megalakult. Hosszas érte­­kezletek előzték meg az eseményt. A kor­mány, melynek más értesítői is lehetnek, nem csak Jekelfalussy, már a múlt héten tudta, hogy mi készül s nehogy meglepessék, a büd­­zsétárgyalásra berendelte valamennyi főispán­ját és összes híveit; ennek dacára kisebbségben volt a főrendi­házban, csakhogy a méltóságos elllenzék nem tartotta alkalomszerűnek ezúttal mérkőzni s a büdzsét elfogadta. El a számokat, de oly vita kíséretében, mely kitüntesse a király és nemzet előtt, hogy itt rendszeres oppozí­­ció áll a kormánynyal szemben, még­pedig kemény. Nem többé egy véletlen, nem is fele­kezeti kérdés hozza össze a főrendi oppozíciót, hanem a komoly szándék a kor­mányt megbuktatni. Megbuktatni a választá­soknál. A főispánokkal szemben állnak a mágná­sok. Melyik erősebb a kettő közül? A felső házban ezek, a megyékben amazok. De ha a mágnásokkal szövetkezik az alsóházi ellenzék­­és a klérus, a kormány győzelme mégis kétes. És ez is, mintha megtörtént volna. A püspökök többnyire sem­legesek maradnak, de az alsó papságot engedik opponálni. Ami a kormánypártnak a körjegyző, az lesz az ellenzéknek a falusi pap. A kettő ellensú­lyozza egymást. A mérsékelt ellenzék is kész akcióba lépni s holnap választja végrehajtó bizott­ságát. E pártban az ellentétek, a győ­zelmi kilátások javulásával elsimultak. Főleg felekezeti kérdésekben nem tudtak egyetérteni katholikusok és reformátusok, hívők és hitet­lenek s az utolsó évben épen ezen kérdések forogtak egyre szőnyegen, ami rossz hatással volt a párt egyetértésére. Most abban állapod­tak meg, hogyha sikerülne kormányválságot előidézniük, a valláskérdéseket le­veszik napirendről, annyival in­kább, mert az országnak felekezeti békére van szüksége és sokkal több egyéb baja van és elintézendő dolga, mintsem, hogy ki mikép imádkozik Istenéhez. A többi kérdésekre pedig az egyöntetűség fel volt található. A mérsékelt ellenzék végrehajtó bizott­sága és a főrendi ellenzék vezérei együtt fog­ják vezetni a választásokat. De ez még csak szándék, miután a főrendiházi oppozíció szer­vezete és vezetése még nem kész teljesen, s a fiatal mágnások csak most csinálják a pár­tot, melyet csatába vinni úg­y lehet, ha a sze­repek ki vannak osztva. Tisza Kálmán igen el van kedvetlened­ve a mágnások oppozíciójának e nem várt szívós­sága miatt, de erősíti, hogy mérkőzni akar velük a választásoknál s megmutatni, hogy ő győz­ azután? Nyilván arra gondol, hogy a Zichyek, Esterházyak, Károlyiak és Appo­­nyiak zárt falányával szemben úgy sem állhat meg egy könnyen, ha többsége lenne is az alsóházban. A mágnások sok kerület fölött rendelkez­nek s ha most kezdik a korteskedést sok kor­mánypárti vármegyét megzavarhatnak. Ami a kasszát illeti, hírlik, hogy a kormánypártnak már van pén­­z­e, némely főispán ugyanis már kapott s el P­o­k­o­n­y­i Géza képviselő ma a követ­kező telegrammot indította el Szolnokra: „A mozsarakat süssék vissza, a törvényszéket süssék meg, s­üssön a ménkű az egész heccbe!” is kezdte az embervásárlást. Honnan, mennyi pénzt szerzett pártjának a kormány, persze titok a be nem avatottak előtt. Azok a bécsi utak ? Értekezletek Wo­­dianerrel ? A járadékkonverzióról szóló szer­ződés módosítása ? Oly kérdések, melyekre nincs felelet. Az ellenzéknek pénze nincs, ott pénztá­ros fölösleges. Kiki költsön a magáéból, ha akar, ha nem akar ne lépjen föl. Vagy vá­­laszszanak a polgárok képviselőt maguknak ingyen. És ez a helyes. Más alkotmányos né­peknél is úgy szokás: a választók összeadnak annyit, amennyit zászlókra, tollakra, falra­gaszokra kell, s többet ennél nem költenek. Lehetséges lesz-e ez Magyarországon vagy sem, most és a jelen században remélni alig bátorkodunk. Mindezen előkészületek a nagy csatára mutatják, hogy a tavasszal erős háborúság lesz Magyarországon. A vidékről még keveset hallani, ott csak suttognak, várják a jelszót Budapestről, mi pedig azt szeretnék, ha minden kerület a maga lábára állna s a saját tetszése szerint vá­­sztana képviselőt, az lenne az igazi alkotm­ányosság. A „BUDAPESTI HÍRLAP“ tárcája. Törmelék. — A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája: — Ugocsa non coronat ! Zágráb nem vesz részt a kiállításon. Azt mondja a zágrábi keres­kedelmi és iparkamara, azért, hogy Budapesten ki ne gúnyolják a horvát ipart. Jól van, mintsem hogy a horvát ipart ki­­gúnyolják, inkább kinevetteti magát a horvát iparos.* Mi a horvát kereskedelmi- és ipar­ka­mara ? — Camera obscura ! * Istenem, mit is mutathatna be a zágrábi ■ ipar ? — Betört ablakokat, leszedett címereket, nemzeti fütykösöket és nemzeti-párti országgyű­lési beszédeket!* Szolnokot ma az ellenzék leszavazta a házban. A ház elnöke kétségbeesve kiálta fel: „Finis Polonyiae!“ * * Karcagra és Jászberénybe pedig aláírás nélkül a következő telegramm ment: ,A mozsarakat süssék el, egy ökröt süs­senek meg ; a dolog elsült, Polonyi mint Szol­nok felsült! lelke­sült éljen ! Sülüsülü !“ * Szolnok monologizál: »Ittam előre a medve bőrére, de Karcag lövi le, Jászberény nyúzza meg, én pedig ütöm bottal a nyomát. Ilyen az igazság, ott ahol nincsen a tör­vényszék !** A népszínházi bizottság pályázatot hirdet népszínműre, de azt a tanácsot adja a pályázók­nak, hogy műveikben kerüljék a cégéres bű­nöket. Az akadémia is legközelebb fel fogja venni tragédia-pályázataiban tanácsképen, hogy az írók kerüljék a cégéres bűnöket, mint teszem azt a királygyilkosságot, asszonyfojtogatást, szándékos emberölést st­b. Elég volt holmi Hamletekből, Othellokból, Bánk bánokból. Sokkal tanácsosabb tisztességes, műveit bűnök körül kereskedni.­­ * Mutatvány egy pályanépszinműből: Bandi: Nyomorult gazember, elcsábítot­tad a szeretőmet, megfosztottál állásomtól, elsik­kasztottad megtakarított pénzecskémet, el kell bujdosnom, földönfutóvá tettél, de a kezembe vagy, meghalsz gyalázatos tetteidért! Intrikus: Nos, hát rajta, szúrj keresz­tül azzal a késsel! Ugy­e hogy nem mersz? Bandi: (megrendülve) Nyomo­rult ! Nem bánthatlak, mert még elesem attól a rongyos 100 aranytól is, ha méltó bosszúm cé­géres bűnre talál elragadni! * Sajtó alatt van : „Cégéres eszthe­t­i­k­a, különös tekintettel az uj büntető kódexre. Irta a népszínházi bizottság. Motto: „Üssük agyon, de ne nagyon s csak hátulról, hogy utóbb ránk ne vallhasson.“ Mai számunk 12 oldalt tartalmaz. Katonai mizériák. — Katonai levelezőnktől.) — Béva, febr. 29 én. Bár merre nézzünk, jobbra balra, észak vagy délfelé mindenütt erélyesen folyik a véderő illetőleg a hadseregek szervezése. Senki sem akar szomszédja mögött elmaradni és a katonai tu­dományok legújabb találmányai azonnal alkal­maztatnak. Oroszország oly óriási mérvekben fogott hozzá a szervezés és a tettleges készülő­dés művéhez, hogy maga Moltke tábornagy is megsokalta a jó szomszédok tevékenységét és az északi tengerpartok erődítésével nemkülönben a­­ lengyel határszélek védelmi állapotba való be-Teszem azt a sikkasztás igen ajánlatos , a posta­lopás modern, rendőrök hivatalos eljárása, mind igen tanulságos anyag drámaíróknak. Ezek hozzá rendszerint nem is tudódnak ki. Világos, ha csizmát rendelek, megmondom azt is, hogy milyen bőrből készítse a varga. Kár hogy az írók nem vargák, és a dráma nem csizma, ha a népszínházi bizottság annak nézi is.

Next