Budapesti Hírlap, 1884. május (4. évfolyam, 120-150. szám)
1884-05-01 / 120. szám
1884. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP (120. sz.) kormány pénzügyi , építészeti viszonyainknak megfelelő országházi tervezet bemutatására s arra utasittatik, hogy a benyújtandó tervezetre nézve hallgassa meg a főváros és közmunkatanács véleményét. A trónörököspár utazása után. A brassói „Gazeta Transilvaniei“ a trónörököspár bukaresti látogatásáról írván, többek között ezeket mondja: „Ma Rezső főherceg Bukarestben nemcsak mint Ferenc József császárnak fia, hanem mint a Habsburg-dinasztia 3 millió román alattvalóinak leendő fejedelme üdvözöltetik, és majdnem lehetetlen, hogy ama örömkehelybe, melyet Bukarest az osztrák (!) trónörökösnek nyújt, bele ne vegyüljön egy keserű csepp, amidőn visszagondolnak azokra az üldözésekre, amelyeknek idevaló testvéreik ki vannak téve. — Ama számtalan üdvözletben, amelylyel fogadják a trónörököspárt a román fővárosban, tudjuk jól, hogy kifejezve van az a remény is, hogy az uralkodó Habsburgház közbenjárása következtében javulni fog az itteni románoknak helyzete is (?). Ez a remény méltányos, és azt hiszszük, hogy ha ez be nem teljesednék, akkor a mi monarkhiánk jövője elhomályosulna, mert ez annak szomorú bizonyítékául szolgálna, hogy az ő államférfiai nem fektetnek súlyt a keleti népek rokonszenvére.* A „Nordd. Alig. Zeitung“ Rezső trónörökös útját nagyjelentőségű történeti eseménynek tartja, amely a habsburgi monarkhiának a Balkán országokhoz való viszonyára nézve a legkedvezőbb következményeket vonjamaga után. a * Az orosz lapok is sokat foglalkoznak Rezső trónörökös felköszöntőivel. „Csak kevéssel ezelőtt, jegyzi meg a „Petersburgskija Wjedomost ”,mi a trónörökös bukaresti felköszöntője Oroszországra nézve ellenséges szellemben értelmeztetett volna. A három szomszédos hatalom egymáshoz való közeledése folytán az ily értelmezés lehetősége megszűnt.“ — A „No vo je V re m ja“ azt hiszi, hogy a dolgok állásában a Dunánál a bukaresti és ruszcsuki tósztek után sem fog változás beállani. Rezső trónörökös komolyan gondolkodó és országának politikai történetét ismerő férfi hírében állván, ez zálogul szolgál arra nézve, hogy semmi esetre sem lesz eszköze oly célzatoknak, melyek egy osztrák-szerb-román szövetség eszméjével függnek össze. Tudja azt is, hogy a Balkán-kérdés megoldása csakis Ausztria- Magyarország és Oroszország egyetértése útján lehetséges“. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. — ápr. 30. A főpolgármester a közgyűlést megnyitván, bejelentette, hogy Havas (Handtel) Károly interpellációt, Halász Géza pedig indítványt adott be. Havas Károly a lakbérszabályokat sürgette interpellációjában. Dr. Nagy főjegyző kijelenti, hogy a jogi bizottság már befejezte a módosító tárgyalást s a mű közelebb a közgyűlés elé kerül. Interpelláló a választ tudomásul vette. A napirend tárgyaira térve, elfogadták a budai kőporbánya bérbeadása iránt tartott árverés eredményét s a régi lóversenytért kaszálóul bérbe adták 3 évre Pollacsek A. F. vállalkozónak. A főjegyző most dr. Halász Géza és társai indítványát terjeszti elő az új országház tervei ügyében. Az indítvány érdemi része az, hogy mivel szabályozási tekintetben s a vízma érdekében is az ügy a fővárost igen közelről illeti, intézzen a törvényhatóság kérvényt az országgyűléshez, hogy azországház ügyének eldöntése előtt a terveket a fővároshoz véleményadás végett küldje le. Dr. Halász Géza bővebb szóbeli indokolással kísérte az indítványt. Országh Sándor a bő indokolás dacára sincs meggyőződve arról, hogy az indítvány jogos és célszerű. Mindenki, aki építeni akar, épúgy a magánfél, mint az ország, ha a valósítás stádiumába lép a szándék, köteles a fővárostól kérni építési engedélyt s ez alkalommal a hatóság épúgy szabályozási, mint műszaki s városrendezési szempontból megbírálhatja s érvényesítheti nézeteit. Határozati javaslatot ad be, hogy a főváros közgyűlése dr. Halász és társai indítványa fölött napirendre térjen. (Zajos helyeslés.) Halász Géza az indítványt erre visszavonja. i1v) . Néhány gazdasági érdekű tárgy elintézése után Kun tanácsnok bemutatta azt a vegyes bizottsági jegyzőkönyvet, mely a város és kormány közt létrejött egyezséget tartalmazza a margithídi vízvezetésre nézve. A tanács, bár a kormány által által kikötött pontok kategorikusaknak, szigorúaknak látszanak s az ünnepélyes ígéret, hogy 5 év alatt a végleges vízmű kiépül, a város iránti bizalmatlanság jelének látszik, mégis változatlanul elfogadni ajánlja az intézményt, mert a végleges vízmű kiépítése 5 év alatt bizonyosan meg fog történni. Máttyus Arisztid indítványt ad be, hogy az egyezmény fogadtassák ugyan el, de az ünnepélyes ígéret nélkül. Elnök ezt a kifejezést egyszerűen frázisnak nevezi s azt hiszi, a kormány se gondolt arra, hogy ily fontosság tulajdoníttatik neki. A Máttyus indítványa elfogadásának az lesz a következménye, hogy az egyezményt újra fel kell küldeni a kormányhoz, ami néhány hónappal ismét hátravetné a vízátvezetés ügyét. Kamermayer polgármester pedig hangsúlyozta, hogy köszönettel tartozunk a kormánynak a Margithíd átengedéséért, mégis a nehézséget támasztó „ünnepélyes ígéret“ kifejezés gyengítése végett utólagos felirat útján sikeresen remél a kormánynál lépéseket tehetni. A közgyűlés szavazás útján az egyezményt a margithidi vízátvezetésre nézve változatlanul fogadta el. Ezután a margithidi csőfektetési költségekre 185.000 frt szavaztatott meg, az előbb engedélyezett 160.000 frt helyett ; a nagykörúti vízvezetéki csövek költségeire 60.000 frtot, a vízvezetéki csőhálózat továbbterjesztésére pedig 150.000 frtot. A Haas Fülöp és fiai cég felfolyamodása fölött némi vita fejlett ki. Valami 42000 frt követelésről van szó, ami már 11 éves, a gazda is, ügyvéd is változott azóta s csak nem rég szólta fel a tulajdonosokat a város a 42000 frtnak 30 nap alatti megfizetésére. Gelléri Szabó J. és elnök a jogi bizottsághoz kérték utasítani a kérdést. Scheich az iránt kér felvilágosítást: ki az oka annak, hogy a követelés 10 év óta nem bolygattatott s ki fizesse a 10 évi kamatot ? Tody főügyész jelzi, hogy a tiszti ügyészség csak a közelebbi napokban kapta kézhez e tárgyat ; a követelés már 1873-ban meg volt állapítva s az is bizonyos, hogy a kamatokat a késedelmesnek kell fizetnie. A fölfolyamodás a jogi bizottsághoz utasittatott, annak is a megitélhetése végett : vájjon a behajtás közigazgatási útra tartozik-e. Nem érdektelen esetet referált Akér ur. Nagy Ferenc főv. tanitó elvett egy főv. tanítónőt, ki 10 évnél tovább szolgált, nyugdijképességet szerzett, azután elhalt s egy gyermeket hagyott hátra. Az özvegy apa, ki főv. fizetést élvez, folyamodott, hogy a gyermeknek neveltetési pótlék adassék. A tanács elutasítást javasolt, mert oly gyermek, kinek keresetképes apja van, nem árva, tehát neveltetési pótlékra se tarthat igényt. Hindy, Sághy felszólalása után ezt, a társadalmi állapot egyik sajátosságát föltüntető kérdést a közgyűlés a jogi bizottsághoz utasította. Több nagyobb tárgyat (prostitúció, iparrajziskola) jövőre hagytak, s a közgyűlés véget ért. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok május 1-én, csütörtökön a következő házszámok alatt összeírt felek III. osztályú kereseti adóját fogják tárgyalni : az I—II. ker. a viziváros 2463—2588, a III. ker. az újlaki 4349—4500, a IV. ker. a múlt ülésről visszamaradtak és a 258—534, az V. (lipótvárosi első) kér. a 762—768, az V. (lipótvárosi második) kér. az 1411—• végig (a raktárak kivételével), a VI. (terézvárosi) kér. a 3813—3818, a VII. (terézvárosi) kér. az 5041—5059, a VIII. (józsefvárosi) kér. a 6671—6720, a IX—X. ker. (a két kék bakokhoz címzett helyiségben) a kőbányai 7301 —7449 házszámok alatt összeirt felek adóügyét. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — A budapesti prot. országos árvaegyesület ez évi közgyűlését f. hó 5-én d. u. 4 órakor az evang. iskolaépület dísztermében (Deák Ferenc tér) tartja. A budapesti lengyel egyesület legutóbb tartott közgyűlésén megválasztották: elnökké Stempfen Lajos, alelnökké Gurowic Tamás, titkárrá Delinovszki Károly, pénztárnokká Sokulski Antal, választmányi tagokká: Machnicki Tivadar, Koscsák János, Sacher Gusztáv, Jónás Tamás, Biliewic Ferenc, Rylski József, és Bujakowski Kázmér. Liebstein Zsigmond és Szenyi Adolf urak egyhangúlag az egyesület tiszteletbeli tagjaivá választottak. — Az országos magyar gazdasági egyesület közgazdasági szakosztálya I. évi május hó 2-án délután 4 órakor a Köztelken ülést tart, melynek főtárgya: a romániai marhabehozatal kérdése. — A budapesti 1848—49-iki honvédegyesület tagjai felhivatnak, hogy az egyesület működéséről szóló minden iratát, okmányait stb. naponként 3 órától 6 óráig délután az elnökségnél (Budavár, úri utca 72. sz. a.) megtekinthetik. Végre felhivatnak a választmányi tagok, hogy a május hó 4-én vasárnap délután 4 órakor a reáliskola egyik tantermében tartandó ülésre fontos ügyek elintézése céljából megjelenni szíveskedjenek. 3 TUDOMÁNY és IRODALOM. A Kisfaludy-társaságból. A Kisfaludy-társaság ma d. u. 5 órakor Gyulai Pál elnöklete alatt ülést tartott, melyen Beöthy Zsolt jelentette, hogy özv. Somogyiné szül. Zska Julia asszony nyíregyházi lakos korán elhunyt fia, Somogyi Dezső emlékére egy 700 frtos alapítványt tett olyformán, hogy annak három évről három évre felszaporodott kamataiból pályadíj tűzessék ki. A társaság levélben fogja kifejezni köszönetét a nagylelkű adakozónak. — A Kisfaludytársasághoz bírálat végett beadott munkákról két jelentést terjesztett be Zichy Antal. Az egyik Schiller „Az orleansi szűz“-ének fordítására, a másik Aeneisnek egy újabb átültetésére vonatkozik. Az előbbit illetőleg a jelentés abban kulminál, hogy a költemény újabb átdolgozást igényel. Aeneis fordítását (Kolosi Lajostól) sikerültnek mondja a jelentés. Minthogy azonban a társaság anyagi helyzeténél fogva azt ki nem adhatná, azt javasolja a bíráló, hogy a fordítás tétessék át a magy. tud. akadémia philologiai bizottságához, ha ez méltónak találja a kiadásra, ezt bizonyára ajánlani fogja az akadémiának. A társaság e kérdésben zárt ülésen határozott. Végül jelenti a titkár, hogy társasághoz két munka érkezett bírálat végett. Egy regény Pálffy Alberttől, címe: „A mérnök regénye“ s egy „A tragikumról“ című eszthetikai értekezés. Ki fognak adatni bírálatra. Ezután Győry Vilmos foglalta el a felolvasó asztalt. Egy szép balladát olvasott fel Tolnai Lajostól „Salamon király“ címmel. A második felolvasó P. Szathmáry Károly volt, aki „a rajz az esküdtszéki tárgyalás előtt“ címmel olvasott fel egy humoros rajzot. Végezetül ismét Győry Vilmos olvasott fel egy rajzot, (hányadik már a rajz?) Csáktornyai Lajostól, melynek címe „Az öreg cseresnyefa.“ Ezzel az ülés véget ért. * (A magyar történelmi társulat) f. évi május hó 1-én d. u. 5 órakor az akadémia palotájában választmányi ülést tart. Tárgyai: 1. Horváth István életrajza, Zsilinszky Mihálytól. 2. B. Berényi György élete 1601—1678-ig, Szomáromy Andrástól. 3. Folyó ügyek. * („Alkibiades“) című színműre hirdet megrendelést Koroda Pál. Ara 1 írt 50 kr., mely Budapestre, bálvány-utca 11-ik szám alá küldendő. * („A tűzoltók“) című egy felvonásos vígjáték jelent meg Kolozsvárott, Hory Bélától. * (A „Nerkules“) című testgyakorlati lapot újabban az óbudai torna egyesület és a gödöllői versenyeket rendező 60-as bizottság választották hivatalos közlönyül. * (A „Magyar Szalon“) új képes havi folyóirat első számát megkaptuk. Fekete József és Hevesi József adják ki a Magyar Szalont, melynek első füzetében jobb íróink egész sorának nevével találkozunk. Jókai Mór „Az apja fia“ című új regényét kezdi meg, lányának, Jókai Róza k. a.-nak rajzaival. Pulszky Ferenc az ötvösmű-kiállításról, Vámbéry a mállóikról ir. Szász Károlytól s Komócsy Józseftől verses dolgozatokat közöl a füzet. írtak még bele : gr. Zichy Jenő, Simonyi Zsigmond, Szemere Attila, Mikszáth Kálmán, Szana Tamás, Hevesi József és Hidasi Pál. Serly Lajostól egy kis zeneszerzeményt, Jankó Jánostól, Paczkától, Szemlértől, Dörrétől illusztrációkat közöl a füzet, melyet igen csinosan állított ki a Weiszmann testvérek nyomdája. A fényes kiállítású, s érdekes tartalmú vállalat előfizetési ára egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr ; az egyes füzetek ára 60 kr. * (Az ázsiai vallások múzeuma.) A híres afrikautazó Guimet gyönyörű ajándékot juttatott Páris városa birtokába. Ez az ázsiai vallások múzeuma, mely körülbelül 14,000 köteten és kézirattekercsen kívül 25,000 művészi tárgyat foglal magában. E gyűjtemény érdekesebb tárgyai az 1878-iki kiállításon a Trocadero-palota legszebb ékességeit képezték, teljesen azonban eddig csak Lyonban, a gazdag és műveit gyűjtő szülővárosában voltak láthatók. Lyonban azonban a gyűjtemény nem részesülhetvén a kellő gondozásban, Párisba vitette Guimet, ki évenként 80—100 ezer frankot áldoz a múzeum fenntartására s az ázsiai nyelvek tanítására. * (Kant levelei.) Dr. Stern érdekes leletre bukkant Boroszlóban, midőn a városi könyvtárban Garve hagyatékát kutatta át. Ezek Kantnak, a nagy német filozófusnak eddig ismeretlen levelei, melyeknek egyike (1783. aug. 7-ről keltezve) az eredetiben 71/4 sűrűn telert oldalon a „Kritik der reinen Vernunft“ és a „Prolegomena“ keletkezésére érdekes világot vet; a másik pedig (1798. szept. 21-kéről keltezve) Kant legutolsó s fájdalom be nem fejezett munkájára vonatkozik. Az érdekes levelek dr. Stern munkájában fognak közzététetni, mely Garve viszonyát tárgyalja Kanthoz. * („A legszentebb nap“) című imádságos könyvre hirdet előfizetést Fonyó Pál kalocsafőmegyei áldozát és tanítóképezdei tanár. E könyv imádságokat és elmélkedéseket tartalmaz a gyónás és áldozás napjára. Ara fűzve 45 kr. finom bőrkötésben, tokkal 1 frt. 20 kr. Megrendelhető a szerzőnél Kalocsán.