Budapesti Hírlap, 1884. május (4. évfolyam, 120-150. szám)

1884-05-01 / 120. szám

1884. május 1. BUDAPESTI HÍRLAP (120. sz.) kormány pénzügyi , építészeti viszonyainknak meg­felelő országházi tervezet bemutatására s arra uta­­sittatik, hogy a benyújtandó tervezetre nézve hall­gassa meg a főváros és közmunkatanács véle­ményét. A trónörököspár utazása után. A brassói „G­azeta Transilvaniei“ a trónörököspár bukaresti látogatásáról írván, többek között ezeket mondja: „Ma Rezső főherceg Bukarestben nemcsak mint Ferenc József császárnak fia, hanem mint a Habs­­burg-dinasztia 3 millió román alattvalóinak leendő fejedelme üdvözöltetik, és majdnem lehetetlen, hogy ama örömkehelybe, melyet Bukarest az osztrák (!) trónörökösnek nyújt, bele ne vegyüljön egy keserű csepp, amidőn visszagondolnak azokra az üldözé­sekre, amelyeknek idevaló testvé­reik ki vannak téve. — Ama számtalan üdvöz­­­­letben, a­melylyel fogadják a trónörököspárt a román fővárosban, tudjuk jól, hogy kifejezve van az a re­mény is, hogy az uralkodó Habsburg­­ház közbenjárása következtében javulni fog az itteni románoknak helyzete is (?). Ez a remény méltányos, és azt hiszszük, hogy ha ez be nem teljesednék, akkor a mi monarkhiánk jövője elhomályosulna, mert ez annak szomorú bizonyítékául szolgálna, hogy az ő államfér­­fiai nem fektetnek súlyt a keleti népek rokon­­szenvére.* A „N­ordd. Alig. Zeitung“ Rezső trónörökös útját nagyjelentőségű törté­neti eseménynek tartja, amely a habsburgi monarkhiának a Balkán országokhoz való viszo­nyára nézve a legkedvezőbb következményeket vonja­­maga után. a * Az orosz lapok is sokat foglalkoznak Rezső­­ trónörökös felköszöntőivel. „Csak kevéssel ezelőtt, jegyzi meg a „P­e­­tersburgskija Wj­edomost ”,mi a trón­örökös bukaresti felköszöntője Oroszországra nézve ellenséges szellemben értelmeztetett volna. A három szomszédos hatalom egymáshoz való közeledése foly­tán az ily értelmezés lehetősége megszűnt.“ — A „N­o v­o j­e­ V r­e m j­a“ azt hiszi, hogy a dolgok állásában a Dunánál a bukaresti és ruszcsuki tósz­­tek után sem fog változás beállani. Rezső trónörö­kös komolyan gondolkodó és országának politikai történetét ismerő férfi hírében állván, ez zálogul szolgál arra nézve, hogy semmi esetre sem lesz esz­köze oly célzatoknak, melyek egy osztrák-szerb-ro­mán szövetség eszméjével függnek össze. Tudja azt is, hogy a Balkán-kérdés megoldása csakis Ausztria- Magyarország és Oroszország egyetértése útján le­hetséges“. FŐVÁROSI ÜGYEK. A főváros közgyűlése. — ápr. 30. A főpolgármester a közgyűlést megnyitván, be­jelentette, hogy Havas (Handtel) Károly interpel­lációt, Halász Géza pedig indítványt adott be. Havas Károly a lakbérszabályokat sürgette interpellációjában. Dr. Nagy főjegyző kijelenti, hogy a jogi bizottság már befejezte a módosító tárgyalást s a mű közelebb a közgyűlés elé kerül. Interpelláló a választ tudomásul vette. A napirend tárgyaira térve, elfogadták a bu­dai kőporbánya bérbeadása iránt tartott árverés eredményét s a régi lóverseny­tért kaszálóul bérbe adták 3 évre Pollacsek A. F. vállalkozónak. A főjegyző most dr. Halász Géza és társai in­dítványát terjeszti elő az ú­j országház tervei ügyében. Az indítvány érdemi része az, hogy mivel szabályozási tekintetben s a vízma érdekében is az ügy a fővárost igen közelről illeti, intézzen a tör­vényhatóság kérvényt az országgyűléshez, hogy az­­országház ügyének eldöntése előtt a terveket a fővároshoz véleményadás végett küldje le. Dr. Ha­lász Géza bővebb szóbeli indokolással kísérte az in­dítványt. Országh Sándor a bő indokolás dacára sincs meggyőződve arról, hogy az indítvány jogos és célszerű. Mindenki, aki építeni akar, épúgy a ma­gánfél, mint az ország, ha a valósítás stádiumába lép a szándék, köteles a fővárostól kérni építési en­gedélyt s ez alkalommal a hatóság épúgy szabályo­zási, mint műszaki s városrendezési szempontból megbírálhatja s érvényesítheti nézeteit. Határozati javaslatot ad be, hogy a főváros közgyűlése dr. Ha­lász és társai indítványa fölött napirendre tér­jen. (Zajos helyeslés.) Halász Géza az indítványt erre visszavonja. i1v) . Néhány gazdasági érdekű tárgy elintézése után Kun tanácsnok bemutatta azt a vegyes bizottsági jegyzőkönyvet, mely a város és kormány közt létre­jött egyezséget tartalmazza a margithídi víz­­vezetésre nézve. A tanács, bár a kormány által által kikötött pontok kategorikusaknak, szigorúak­nak látszanak s az ünnepélyes ígéret, hogy 5 év alatt a végleges vízmű kiépül, a város iránti bizalmatlanság jelének látszik, mégis változatlanul elfogadni ajánlja az intézményt, mert a végleges vízmű kiépítése 5 év alatt bizonyo­san meg fog történni. Máttyus Arisztid indítványt ad be, hogy az egyezmény fogadtassák ugyan el, de az ünnepélyes ígéret nélkül. Elnök ezt a kifejezést egyszerűen frázisnak nevezi s azt hiszi, a kormány se gondolt arra, hogy ily fontosság tulajdoníttatik neki. A Máttyus indít­ványa elfogadásának az lesz a következménye, hogy az egyezményt újra fel kell küldeni a kormányhoz, ami néhány hónappal ismét hátravetné a vízátveze­tés ügyét. Kamermayer polgármester pedig hang­súlyozta, hogy köszönettel tartozunk a kormánynak a Margithíd átengedéséért, mégis a nehézséget tá­masztó „ünnepélyes ígéret“ kifejezés gyengítése vé­gett utólagos felirat útján sikeresen remél a kormány­nál lépéseket tehetni. A közgyűlés szavazás útján az egyezményt a margithidi vízátvezetésre nézve változatlanul fo­gadta el. Ezután a margithidi csőfektetési költségekre 185.000 frt szavaztatott meg, az előbb engedélyezett 160.000 frt helyett ; a nagykörúti vízvezetéki csövek költségeire 60.000 frtot, a vízvezetéki csőhálózat továbbterjesztésére pedig 150.000 frtot. A H­a­a­s Fülöp és fiai cég felfolyamodása fölött némi vita fejlett ki. Valami 42000 frt követe­lésről van szó, ami már 11 éves, a gazda is, ügy­véd is változott azóta s csak nem rég szól­ta fel a tulajdonosokat a város a 42000 frtnak 30 nap alatti megfizetésére. Gellé­ri Szabó J. és elnök a jogi bizottsághoz kérték utasítani a kérdést. Scheich az iránt kér felvilágosítást: ki az oka annak, hogy a követelés 10 év óta nem bolygattatott s ki fizesse a 10 évi kamatot ? T­o­­­d­y főügyész jelzi, hogy a tiszti ügyészség csak a közelebbi napokban kapta kézhez e tárgyat ; a követelés már 1873-ban meg volt állapítva s az is bizonyos, hogy a kamatokat a késedelmesnek kell fizetnie. A fölfolyamodás a jogi bizottsághoz utasittatott, annak is a megitélhetése végett : vájjon a behajtás közigazgatási útra tar­tozik-e. Nem érdektelen esetet referált A­­­k­é­r ur. Nagy Ferenc főv. tanitó elvett egy főv. tanítónőt, ki 10 évnél tovább szolgált, nyugdijképességet szer­zett, azután elhalt s egy gyermeket hagyott hátra. Az özvegy apa, ki főv. fizetést élvez, folyamodott, hogy a gyermeknek neveltetési pótlék adassék. A tanács elutasítást javasolt, mert oly gyermek, kinek keresetképes apja van, nem árva, tehát neveltetési pótlékra se tarthat igényt. Hindy, Sághy felszólalása után ezt, a társadalmi állapot egyik sajátosságát föltüntető kérdést a közgyűlés a jogi bizottsághoz utasította. Több nagyobb tárgyat (prostitúció, iparrajzis­­kola) jövőre hagytak, s a közgyűlés véget ért. — Adókivetés. A fővárosi adókivető bizottságok május 1-én, csütörtökön a következő ház­számok alatt összeírt felek III. osztályú kereseti adóját fogják tárgyalni : az I—II. ker. a viziváros 2463—2588, a III. ker. az újlaki 4349—4500, a IV. ker. a múlt ülésről visszamaradtak és a 258—534, az V. (lipótvárosi első) kér. a 762—768, az V. (li­pótvárosi második) kér. az 1411—• végig (a raktárak kivételével), a VI. (terézvárosi) kér. a 3813—3818, a VII. (terézvárosi) kér. az 5041—5059, a VIII. (jó­zsefvárosi) kér. a 6671—6720, a IX—X. ker. (a két kék bakokhoz címzett helyiségben) a kőbányai 7301 —7449 házszámok alatt összeirt felek adóügyét. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — A budapesti prot. országos árva­egyesület ez évi közgyűlését f. hó 5-én d. u. 4 órakor az evang. iskolaépület dísztermében (Deák­ Fe­­renc tér) tartja.­­ A budapesti lengyel egyesü­let legutóbb tartott közgyűlésén megválasztották: elnökké Stempfen Lajos, alelnökké Gurowic Tamás, titkárrá Delinovszki Károly, pénztárnokká Sokulski Antal, választmányi tagokká: Machnicki Tivadar, Koscsák János, Sacher Gusztáv, Jónás Tamás, Bilie­­wic Ferenc, Rylski József, és Bujakowski Kázmér. Liebstein Zsigmond és Szenyi Adolf urak egyhangú­lag az egyesület tiszteletbeli tagjaivá választottak. — Az országos magyar gazda­sági egyesület közgazdasági szakosztálya I. évi május hó 2-án délután 4 órakor a Köztelken ülést tart, melynek főtárgya: a romániai mar­habehozatal kérdése. — A budapesti 1848—49-iki honvéd­egyesület tagjai felhivatnak, hogy az egyesület működéséről szóló minden iratát, okmányait stb. na­ponként 3 órától 6 óráig délután az elnökségnél (Bu­davár, úri­ utca 72. sz. a.) megtekinthetik. Végre fel­hivatnak a választmányi tagok, hogy a május hó 4-én vasárnap délután 4 órakor a reáliskola egyik tantermében tartandó ülésre fontos ügyek elintézése céljából megjelenni szíveskedjenek. 3 TUDOMÁNY és IRODALOM. A Kisfaludy-társaságból. A Kisfaludy-társaság ma d. u. 5 órakor Gyu­lai Pál elnöklete alatt ülést tartott, melyen Beöthy Zsolt jelentette, hogy özv. Somogyiné szül. Z­­­s­k­a Julia asszony nyíregyházi lakos korán­­ elhunyt fia, Somogyi Dezső emlékére egy 700 frtos alapítványt tett olyformán, hogy annak három évről három évre felszaporodott kamataiból pályadíj tűzessék ki. A társaság levélben fogja kifejezni kö­szönetét a nagylelkű adakozónak. — A Kisfaludy­­társasághoz bírálat végett beadott munkákról két jelentést terjesztett be Zichy Antal. Az egyik Schiller „Az orleansi szűz“-ének fordítására, a má­sik Aeneisnek egy újabb átültetésére vonatkozik. Az előbbit illetőleg a jelentés abban kulminál, hogy a költemény újabb átdolgozást igényel. Aeneis for­dítását (Kolosi Lajostól) sikerültnek mondja a jelen­tés. Minthogy azonban a társaság anyagi helyzeté­nél fogva azt ki nem adhatná, azt javasolja a bíráló, hogy a fordítás tétessék át a magy. tud. akadémia philologiai bizottságához, ha ez méltónak találja a kiadásra, ezt bizonyára ajánlani fogja az akadémiá­nak. A társaság e kérdésben zárt ülésen hatá­rozott. Végül jelenti a titkár, hogy társasághoz két munka érkezett bírálat végett. Egy regény Pálffy Alberttől, címe: „A mérnök regénye“ s egy „A tra­gikumról“ című eszthetikai értekezés. Ki fognak adatni bírálatra. Ezután G­y­ő­r­y Vilmos foglalta el a felol­vasó asztalt. Egy szép balladát olvasott fel Tol­nai Lajostól „Salamon király“ címmel. A második felolvasó P. Szathmáry Károly volt, aki­­ „a rajz az esküdtszéki tárgyalás előtt“ címmel olvasott fel egy humoros rajzot. Végezetül ismét Győry Vilmos olva­sott fel egy rajzot, (hányadik már a rajz?) Csák­tornyai Lajostól, melynek címe „Az öreg cseres­­nyefa.“ Ezzel az ülés véget ért. * (A magyar történelmi társulat) f. évi május hó 1-én d. u. 5 órakor az akadémia palo­tájában választmányi ülést tart. Tárgyai: 1. Horváth István életrajza, Z­silinszky Mihálytól. 2. B. Berényi György élete 1601—1678-ig, Szomáromy Andrástól. 3. Folyó ügyek. * („A­lkibiade­s“) című színműre hirdet megrendelést K­o­r­o­d­a Pál. Ara 1 írt 50 kr., mely Budapestre, bálvány-utca 11-ik szám alá küldendő. * („A tűzoltó­k“) című egy felvonásos vígjáték jelent meg Kolozsvárott, Hory Bélától. * (A „N­­erkule­s“) című testgyakorlati la­pot újabban az ó­budai torna­ egyesület és a gödöllői versenyeket rendező 60-as bizottság választották hi­vatalos közlönyül. * (A „Magyar Szalon“) új képes havi folyóirat első számát megkaptuk. Fekete József és Hevesi Jó­zsef adják ki a Magyar Szalont, melynek első füze­tében jobb íróink egész sorának nevével találkozunk. Jókai Mór „Az apja fia“ című új regényét kezdi meg, lányának, Jókai Róza k. a.-nak rajzaival. Pulszky Ferenc az ötvösmű-kiállításról, Vámbéry a mállóikról ir. Szász Károlytól s Komócsy Józseftől verses dolgozatokat közöl a füzet. írtak még bele : gr. Zichy Jenő, Simonyi Zsigmond, Szemere Attila, Mikszáth Kálmán, Szana Tamás, Hevesi József és Hidasi Pál. Serly Lajostól egy kis zeneszerzeményt, Jankó Jánostól, Paczkától, Szemlértől, Dörrétől il­lusztrációkat közöl a füzet, melyet igen csinosan ál­­lított ki a Weiszmann testvérek nyomdája. A fényes kiállítású, s érdekes tartalmú vállalat előfizetési ára egész évre 7 frt, félévre 3 frt 50 kr ; az egyes füze­tek ára 60 kr. * (Az ázsiai vallások múzeuma.) A híres afrikautazó Guimet gyönyörű ajándékot jut­tatott Páris városa birtokába. Ez az ázsiai vallások múzeuma, mely körülbelül 14,000 köteten és kézirat­tekercsen kívül 25,000 művészi tárgyat foglal magá­ban. E gyűjtemény érdekesebb tárgyai az 1878-iki kiállításon a Trocadero-palota legszebb ékességeit képezték, teljesen azonban eddig csak Lyonban, a gazdag és műveit gyűjtő szülővárosában voltak láthatók. Lyonban azonban a gyűjtemény nem része­sülhetvén a kellő gondozásban, Párisba vitette Gui­met, ki évenként 80—100 ezer frankot áldoz a mú­zeum fenntartására s az ázsiai nyelvek tanítására. * (Kant levelei.) Dr. Stern érdekes leletre bukkant Boroszlóban, midőn a városi könyv­tárban Garve hagyatékát kutatta át. Ezek Kantnak, a nagy német filozófusnak eddig ismeretlen leve­lei, melyeknek egyike (1783. aug. 7-ről keltezve) az eredetiben 71/4 sűrűn tele­­rt oldalon a „Kritik der reinen Vernunft“ és a „Prolegomena“ keletkezésére érdekes világot vet; a másik pedig (1798. szept. 21-kéről keltezve) Kant legutolsó s fájdalom be nem fejezett munkájára vonatkozik. Az érdekes levelek dr. Stern munkájában fognak közzététetni, mely Garve viszonyát tárgyalja Kanthoz. * („A legszentebb nap“) című imádságos könyvre hirdet előfizetést F­o­n­y­ó Pál kalocsa­­főmegyei áldozát és tanítóképezdei tanár. E könyv imádságokat és elmélkedéseket tartalmaz a gyónás és áldozás napjára. Ara fűzve 45 kr. finom bőrkötés­ben, tokkal 1 frt. 20 kr. Megrendelhető a szerzőnél Kalocsán.

Next