Budapesti Hírlap, 1884. június (4. évfolyam, 151-179. szám)

1884-06-01 / 151. szám

e dér, a fagy lehet rájuk, hogy elfujja rügyező reményeinket. Szerencsére ma az égboltozat teljesen be­borult, mintha országos eső akarna lenni, a­nélkül, hogy a levegő hőfoka leszállt volna. Oh jövel, szép májusi meleg eső a szent­lélek ünnepén: ez lenne istentől szép áldás most Magyarországra! Akkor azután a választások is vígan fog­nak és lakodalmi zajjal lefolyhatni s mi mu­zsika szóval lépünk át a tavaszból az aratás és a fürdés forróbb évadjába. Tartalékos hadnagyi kinevezések a hon­védségnél. A volt egyéves önkéntesek közül, akik áttérettek a honvédséghez,­számosan a tiszti vizsgára való gyakorlati kipróbálás céljából az ez évben ala­kított tanzászlóaljakhoz soroztattak be, melyeknek gyakorlatai tudvalevőleg hetven­ napig tartanak. Az ide besorozott önkéntesek egy része a tanzászlóalj gyakorlatok tartamának első 35 n­apja alatt próbál­tatok ki és ezek május 5—10-ik napjaiban tették le a tiszti vizsgát, igen szép sikerrel. A második turnus most van beh­tva gyakorlatra és jövő hó közepén teszi le a tiszti vizsgát. A május hó ele­jén tartott és a jövő hóban tartandó vizsgák ered­ményéhez képest hadnagyi kinevezésre ajánlott volt egy éves önkéntesek névsora együttesen fog ő felsége elé terjesztetni és a kinevezések — mint halljuk — a jövő hó vége felé fognak közzé­­tétetni. FŐVÁROSI ÜGYEK. — (A lovaslaktanya építése iránt), amire mintegy 1.200.000 frtos előzetes költségvetés készít­tetett, ma volt az ajánlati tárgyalás az új városházán Gerlóczy alpolgármester elnöklete alatt. Aján­latokat csakis az összes munkákra lehetett beadni, összesen öt ajánlat érkezett, és pedig 1. a pesti ma­gyar kereskedelmi banké, mely a kaszárnya építést 1.796,973 frt 29 krért vállalná el; 2. Holczspach A. fiaié, kik 1.880,000 frtot kérnek; 3. a párisi Com­pagnie de Fives-lille és Schwarcz Ármin közös ajánlata, mely szerint a kaszárnya 1.962,714 frt 20 krért, esetleg bizonyos konstrukció változtatás foly­tán 28000 frttal olcsóbban építtetnék föl; 4. G­r­e­­gersen Guilbrand ajánlata, ki kétféle aján­latot tett, egyik szerint az építést 2.038.832 frtért, a másik szerint pedig 1.874.000 frtért teljesítené ; végül Kéler Napoleon ajánlata, ki a kaszárnyát a programm szerint fölépíteni 1.600.000 frtért hajlandó. A kaszárnyaépítő bizottság ez alkalommal csupán az ajánlatok felbontására G a­­ 1 műszaki századost, a költségvetések revíziójára pedig Lám­pl­is s­zám­­vevőt kérte föl. Egy későbbi ülésen fognak határozni az ajánlatok felöl, a bakra. E második estén Margaréta szerepét a nagy W i 11 n­ő leánya, Plankensteine­r- W i 11 asszony, az olmüdi opera egyik oszlopa énekelte. Egy nagy név örököse lenni, néha nagy istenáldás, de bizonyos körülmények közt átok­nak is beválik és Plankensteine­r-W i 11 asszonynál fájdalom ez utóbbi körülmények ural­kodnak. Minden tekintetben kiáltó ellentéte anyjának: termetére nézve épp úgy mint hang­jára a leghomeopathikusabb adagban találha­tók fel benne a budapesti közönség előtt oly kedves emlékű nagy művésznő tulajdonságai. Az előbbiért természetesen eszünkbe se jut panasz­kodni, de már az utóbbi hiány annál sajnálatosabb. Soha se láttam szomorúbb Faustot és Margarétát, mint harmadnapja este, pedig azt hittem, hogy ezelőtt két évvel nyáron, a párisi nagy­operában Derec­usur és Vackon kisasszony egy „Faust“ előadás alkalmával elérték az élvezhetlen­­ség netovábbját. Egyik lap azt újságolta, hogy Plankensteinern­é­­­­ 11 asszony a bu­dapesti új operaházhoz volna szerződtetve. Ezt na­gyon sajnálnám a magyar közönség érdekében. Ke­serves csere volna az anyáért a leánya. Ne foszsza meg az új operaigazgatóság az olmüci színházat ezen oszloptól, melyre — szeretem hinni, — a sugárúti uj színháznak semmi szüksége sincs. Ne higgyék azonban, hogy a bécsi udvari operának mindig ilyen szomorú estéi vannak. A tegnapi est például fényes — noha bizonyos te­kintetben ez is szomorú volt, mert Turolla E­m­m­a k. a. ezúttal lépett fel utólszor. A bájos művésznő, az olasz stagione berekesztése után még néhányszor vendégszerepelt a német művésztársu­lattal. A „Zsidónő“, „Sába királynéja“ és „Aida“ címszerepeit énekelte, mindannyiszor zsúfolt ház * („Konzervatív programm“) címmel legkö­zelebb egy új politikai röpirat jelenik meg Buda­pesten, mely politikai körökben kétségkívül nagy föltűnést fog kelteni, előtt és roppant tetszés mellett. Főleg a második szerepben ragadta el nemcsak a hallgatóságot, de a bécsi kritikát is, mely különben, főleg az olasz művészek iránt nem szokott nagyon gyöngéd lenni. Ma este Nádayné fogja először énekelni Zer­­lina szerepét Mozart „Don Juan“-jában. A sze­retetreméltó művésznő, ki oly hamar lett a bécsiek kedvencévé, e fellépésével, mely elé az operaház habttuéi oly jogos kíváncsisággal néznek, kétség­kívül újabb hódításokat fog tenni. A jövő téli idényben egyéb kevésbbé érdekes újdonságok és ódonságokon kívül még Masse­net­e Lahor királyáénak és „Manón“-jának elő­adását tervezik, mely utóbbiban Lucca asszony alkotná meg Bécsben a címszerepet, kétségkívül azon elragadó művészettel, melylyel „Carmen“-t ábrázolja s mely őt e szerepben a kacér spanyol szivargyáros leány mintaképe , a 11­­ Marie asszonynak egyetlen méltó vetélytársává avatja. De bőven elég ennyi a theatráliákból, beszél­jünk valamit aliákról is, hogy e cikk címével el­lenmondásba ne jussunk. A nagy­közönség jelentékeny részét és ezen­kívül az összes sportvilágot hetek óta izgalomban tartják a tavaszi lóversenyek, melyeknek első serise ápril közepétől végéig járta, második sorozata pe­dig május 18-án kezdődött és járni fogja június 3-ig. A fő érdeklődés a Derby-díj körül összponto­sult és meglehetősen nagy volt a csalódás, a leg­szélesebb körökben is, midőn köztudomásra jutott az eredmény, hogy Springer báró „Vineája“ nyerte el a 20,000 frtos díjt a S­z­­­á­r­a­y-H­u­­nyad­y-féle istáló „Metallistra“ és ifj. gr. E­s­­terházy Miklós „Stronzianja“ a sportvilág két kedvence ellenében. Hiába mozdította el a Jo- BUDAPESTI HÍRLAP. (151. sz.) 1884. junius 1.. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — A csángó-magyar egyesület igazgató-tanácsa ma d. e. Somssich Pál elnöklete alatt ülést tartott a régi városházán. Az elnök jelentést tett a hozott határozatok végre­hajtásáról, azután László Mihály titkár felolvasta Nagy Péter, az erdélyi ref. egyházkerület püspö­kének levelét, a moldva-oláhországi ref. misszió anyagi helyzetéről. E felvilágosító adatokat az er­délyi ref. egyház köz. igazgató tanácsa a csángó-ma­gyar egyesület kertéré küldötte meg. Az egyesület­hez ugyanis T­a­m­ó Gyula pitesti és Láng Károly plojesti misszionárius papok egyenkint 300 frt se­gélyért folyamodtak. Az igazgató­tanács mai ülésé­ben a kért segélyt egyszer s mindenkorra megsza­vazta. Ami az egész misszió ügyét illeti, minthogy az egyesület anyagi viszonyai szerint ma nincs­ abban a helyzetben, hogy az erdélyi ref. egyházkerület igaz­gató tanácsa által felszámított segélyszükségletet fe­dezhetné, Somssich Pál elnököt kérték fel, hogy levél útján az erdélyi ref. szuperin­tendenciától rész­letes adatokat kérjen a moldva-oláhországi ref. misz­­szió anyagi helyzetéről s a misszió-alap­állásáról. Az egyesület csak azután fog határozhatni, hogy a szükséges állandó segélyhez mennyivel járulhasson hozzá. Az ülésen még Sztupa György pénztárnok tett jelentést az egyesület vagyonáról, mely összesen 19,708 frt 53 kr. E pénz most az első hazai taka­rékpénztárban van elhelyezve. Az igazgató­tanács legközelebbi ülését június 30-án d. u. 5 órakor tartja. — A Stefánia trónörökösné véd­nöksége alatt álló „Pesti szegény­ gyermekkórház­­egyesület“ Budapesten, a VIII. kerületben, az üllői­ út józsefvárosi részén, a József-fiárvaház szomszédságá­ban épült saját új házának emeleti termében (bejárat a gólya-utcáról) folyó 1884. évi június 15-én, vasár­nap, d. e. 10 órakor tartja meg évi renedi köz­gyűlését.­­ Az országos iparegyesület bútor és rokonipari szakosztálya június 3-án délután 3 órakor (újvilág­ utca 14. sz.) tartja rendes havi ülését. Napirend: 1. A bútoripari cégfelirásokkal és hirdetésekkel űzött visszaélések tárgyalása. 2. A bú­tor- és rokonipari kiállítóknak az orsz. kiállításon leendő együttes eljárása.­­ A bölcsészeth­allgatókat se­­gítő egyesület évzáró közgyűlését ma d. u. 3 órakor tartotta a bölcsészetkari dékán Lengyel Béla jelenlétében. A közgyűlés ez év folyamán a kö­vetkező tanárokat választotta meg dísztagjaiul: dr. Szabó József, dr. Beöthy Zsolt, dr. Szász Károly, dr. Heinrich Gusztáv, dr. Török Aurél s dr. Vám­­béry Ármin tanárokat. Ugyanakkor alakult meg a szünidei bizottság is a következőképen : elnök: Kar­dos Albert, titkárok: Kalmár Elek, Illésy János, könyvtáros Radó Antal, pénztáros Szíjgyártó Miklós, ellenőr Erdélyi Pál; r. biz. tagok: Pápai Károly, Aczél József, Dorkó Béla. TUDOMÁNY és IRODALOM SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (Nemzeti színház.) Intézetünknek érdekes­vendége van. Reich Irma k. a. a prágai opera tagja, hir szerint uj dalszínházunknak már szerződ­tetett énekesnője folytatja a múlt nyáron szerződte­­tési célból kezdett vendégjátékait. Tavaly ismételve meg kellett rónunk bizonytalan intonációját, saj­nálkoztunk hangszálainak szakadozott funkcióin, melyek előadását csaknem élvezhetlenné teszik. Az igazgatóság mégis szerződtette s a lutri­játék sikerült: a kisasszony tavaly óta jelentékenyen haladt, orgánuma megerősödött, kifejezésben teljesebb, iskolában és ízlésben finomabb lett, szóval intézetünk ha nem is­ternot, de legalább ambo­ ternot nyert benne. „Ernani“­ban ma az Elvira belépő áriájával meghóditá a közönséget s számos oly színpadi előnyt produkált, melyek művészi erőink közt helyet s jövőt biztositnak neki. Az intonáció helyenkint ma is inga­dozott s némely forszírozott hangvétel után (főleg a mély regiszterben) a bágyadás jelei mutatkoztak rajta, de szorgalma­s ambíciója kiegyenlíthetik ez apró csorbákat.. Az előadás egyike volt a legjobbaknak: Hajó (Ernani),­ Bignio (Don Carlos), Ney (Sylva) urak kitűnő diszpozícióban egymásután arat­ták a legszebb sikereket. A közönség hálásan fogadta az elnyűtt opera ily művészi restaurálását s tapsai­hoz a magunkét szívesen csatoltuk. -gh. * (A nemzeti színházból.) Az opera ez évben, s egyszersmind a nemzeti színházban is utolsó, bucsu-előadását junius hó 28-án fogja megtar­tani. Az utolsó drámai előadás junius 3- án lesz. * (A nemzeti színház jövő heti műsora.) Vasárnap, június 1-én „Az ember tra­gédiája“, a nyugdíjintézet javára II. rendkívüli elő­adás, 2-án „Cecil házassága“, 3-án „Ördög Róbert“, Reich Irma k. a., mint vendég, 4-én „Ferreol“, új betanulással, 5-én „Mátyás király“ 1-er és „Sa­tanella“, 6-án „A bagdadi hercegnő“ s „A fal­ tö­vében“, 7 én „Lohengrin“, Reich Irma k. a., mint vendég utolszor, 8-án „Budapesten“, 9-én „Tün­­dérujjak“. * (A­ népszínház legközelebbi újdonsága) 3 egyfelvonásos darab lesz és pedig „A hercegnő“ operetta Serpettől, a „A bengáli tig­ris“ bohózat és „Eljegyzés lámpafénynél“ Offenbach egyik legkedveltebb operetteje. E két utóbbi a nép­színházban ezúttal először kerül színre, az első pedig Párison kívül még nem adatott elő. A „Hercegnő“ Judit assz. számára íratott­ szerepét Hegyi A. k.-a. fogja játszani, kívüle még Rákosi Szidi asszony játszik a darabban. A bohózatban Rákosi Szidi és Vidorné asszonyok, Tihanyi és Benedek, az „Eljegyzés lám­­pafénynél“ operetteben Hegyi A. kisasszony, Sze­­lényi A. asszony, Ligeti Irma k. a. és Vidor fognak játszani. ckey-klub az eddigi versenyeknél működött indítót, a hibás „start“-nak róván fel az épp oly váratlan mint kellemetlen eredményt, a blamage megesett s azon többé nem lehetett változtatni. A tegnapi versenyen pedig azon rendkívül ritka eset történt, hogy a második osztályú császárdíjta versenyző két ló, „Metallist“ és Blaskovich Ernő „Cimer“-e egyszerre érkezett be. A tulajdonosok testvériesen megosztoztak a díjon, a fogadók nagy tömege pedig hoppon maradt s mindössze csak az a vigasztalása volt, hogy a betéteket visz­­szakapta. A sport körébe tartozik S­i­l­b­e­r­e­r urnák pünkösd vasárnapjára hirdetett légutazása a „Vin­­doboná“-val is. S­i­l­b­e­r e­r urnak jobban szo­kott kedvezni a szerencse a felhők közt, mint itt alant a nyomorúságok völgyében. Őszintén kívá­nunk neki szép, derült időt és nagy közönséget, hogy némileg legalább kárpótolva érezhesse ma­gát a legutóbbi választások alkalmával vallott ku­darcaiért. Tegnap meglátogattam Mahart műter­mét. Nem tartom szükségesnek azok számát sza­porítani, kik már annyiszor ismételve leírták a nagy kolorista átalierjét, ez érdekes múzeumot, mely ízlés és a számtalan műtárgy értékének tekin­tetében Munkácsy párisi műtermével (nem palotájával) vetekedik. Csupán azon képekről aka­rok szólni, melyeken a mester jelenleg dolgozik. Ezek közül első­sorban említendő a „Tavaszi al­legória“ című nagy festmény, mely úgy hangulat, mint kompozíció és színezés tekintetében kétségkí­vül­­ a k­a­r­t legjobb művei közé­ fog soroztat­nk Figyelemreméltók architektonikus festményei is, ezek közül főleg egy góth-stilben építendő sírbolt kápolna oldalrajza, homlokzata és széles-

Next