Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)

1884-08-01 / 211. szám

IV. évfolyam. 211. szám. Budapest 1884 Péntek, augusztus 1. Budapesti Hírlap Előfizetési árak : Egész évre 14 írt, félévre 7 frt, negyedévre 8 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. Megjeier^k mindennap; hétfőn és ünnep után való napén is. Felelős szerkesztő: Csukásai József. Szerkesztőség és kiadóhivatal: IV. kalap-atcza 16. Hirdetések díjszabály szerint. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. se. Angyelics Belgiadban. Hogy mit keres a karlovici pátriárka Belgrádban ? sokan találgatják. Bizonyos, hogy politikát ment oda csinálni. Missziója lehet; vagy legalább is a bécsi külügyminisztérium tudtával és beleegyezésével teszi meg látoga­tását Milán királynál. Ez a szerb királyság olyan, hogy mindig támogatni kell és a szerb­magyar barátságot mindig tatarozgatni szük­séges. Igen, mert a nacionalisták ellene ás­kálódnak. A karlovici érsek, mint szerb pátriárka a legelső szerb főpap. Mikor a szerbek vezére Nem an ja István lerázta a bizánci jármot, s Novibazár vidékén Szerbiát megalapította (1165.) első gondja volt nemzeti egyházat is szer­vezni s azóta az ipeki pátriárkák voltak a szerb egyház fejei. S mióta a törökök elől menekülő szerbek Csernovics pátriárkájuk alatt Magyarországon telepedtek meg s az egyház főszékhelye Karlovic lett, a szerbek mindenünnen ide tekintettek, ámbár a török­országi szerb egyházak jogkatóságilag a kon­stantinápolyi görög pátriárka alá kerültek, ki nekik görög püspököket küldött, miglen a szerb fejedelemség kiválván, a belgrádi érsek­ségben, külön államegyházat alapított, de csak metropolita ranggal. A karlovici pátriárka tehát mindenkor előkelőbb maradt. Tudjuk, mekkora súlyt fektettek az om- ladinisták arra, hogy a karlovici pátriárka az ő párthivük legyen és eszköz kezeikben. A Szlávy féle statútum átadta az egyházat, a pátriárka-választást, az egsházi vagyont, az alapítványokat, az iskolákat, mindéül az om­ladinistáknak. Ezek gazdálkodtak és hatal­maskodtak a szerb egyházban mindaddig, mig Angyelics jött és kezükből a hatalmat kicsa­varta. Tolt azért harag és veszekedés és csel- szövény a szerbek között nagyon sok és a küzdelemnek még most sincs vége Meg fog ujulni, amint az országgyűlés összejön. A ki- kindai programm hívei, a mérsékelt szerbek a kormány segítségével akarnák kitúrni Angye- licset, ami nehezen fog nekik sikerülni, mi­vel ez Bécsben persona gratissima. A régi nacionalista ellenzék heves támadásokkal vél ugyanahoz a célhoz eljuthatni. Tiszának nehéz állása lesz e szerb pár­tok : klerikálisok, mérsékeltek és omladinisták között. A szerb kongresszust össze kellene hívni, de minő alapon? ASzlávyféle statútum, vagy a szerb kanonjog alapján? Mert Angye­lics a kanonjogra hivatkozva a kormány által memorandumot terjesztett fel a királyhoz, melyben a régi egyházszervezet helyreállítását kéri s a királyi jóváhagyást nyert statútumot, mint az egyháztörvénybe ütközőt mellőztetni óhajtja. De nem törjük fejünket Tisza helyett, hogy a szerb kérdésben a civakodó felek közt a kormány mit tévő legyen, inkább azt néz­zük, hogy mit akarhat Angyelics Belgrádban? Emlékszünk, hogy ő szentelte fel tavaly, midőn Milán király, trónja ellen intézett orosz cselszövények miatt, Mihály belgrádi érseket elkergette, s a szerb királyság püspökök nél­kül állott, Mraovics arkimandritát belgrádi metropolitává. Azóta nagy barátság' van a két egyházfŐTiök között, kik mindketten a muszka propaganda és a nacionalista túlzók ellen a szerb egyházi fegyelem helyreállításáért küz­denek. Angyelics látogatása Belgrádban okvetetlen emeli a király tekintélyét és megerősíti Mrao­vics érsek állását hívei előtt Mihály ekszmet- ropolita szüntelen áskálodásai ellenében. Eny- nyiben szolgálatot tesz a Szerbiában uralkodó rendszernek. De e rendszer azon alapszik, hogy Szerbia csatlakozik az osztrák-magyar monarkia politikájához, mely Szerbia önálló­ságát kész megvédeni. E politika ellen láza­dás volt Szerbiában s a király erkölcsi táma­szokat keres a népnél s ezt a papságban lel­heti fel. Tehát a papokra hatni, hogy az orosz befolyástól meneküljenek s a nemzeti szerb patriarkátus befolyásához térjenek vissza, ez a fő. Kéz kezet mos. Milán Belgrádban Au- gyelics pátriárkát hívja segítségül Mihály ekszmetropolita ellen, Angyelics pedig Karlo- vicon a belgrádi kormány barátságos támoga­tását kéri az omladinisták ellen. Mert a szá­lak Belgrád és déli Magyarország szerbjei kö­zött folyton szövődnek. A jó baráti és szövetséges viszonynál fogva, melyben Milán királvlyal és kormányá­val jelenleg állunk, midőn Bezső trónörökös nejével tesz nála látogatást s Ferenc József király ismét meghívja a szerb királyt az őszi hadgyakorlatokra; nincs okunk bizalmatlanság­gal tekinteni Angyelics útjára. Csak hadd csi­nálják. Mi csak örvendhetünk, ha oly régi nemzeti viszály és féltékenység megszűnik s az oly fiatal és még gyönge barátság megszi­lárdul. Óhajtjuk, hogy ez legyen eredménye Angyelics politikájának. I „BUDAPESTI HÍRLAP“ tárcája. TJj emberek. (A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája.) LX. Miklós György. — A sofflogymegyei tabi kerület kép­viselője. -— Miklós Györgynek irtuk, abban a vélemény­ben. hogy mint hon-atya már csak elérte nagy­korúságát, voltaképen azonban ő 60 éveivel még mindig csak Miklós Gyuri — lebet, talán azért, hogy a két keresztnév közül kitessék, melyik a vezetékneve. Mióta pedig Gyuri bátyánk annyira megifjodott, hogy ifjú képviselő, .uj ember“ lett belőle, azóta még több joggal illik rá a Gyuri név. Hogy Gyuri bátyánk rászánta magát, hogy honatyai gondokat vegyen ősz fejére, annak meg volt az oka. Hogy képviselőnek meglett, annak is meg van az oka. Mert hiszen ok nélkül még kép­viselő sem lesz és nem Dhet az ember. Történt pedig olyképen a pályafutása, hogy először is • Pista fiával egyetemben szerencsésen nyakára há­gott vagyonának Ez ugyan már megérlelhette volna a képviselőségre, ha Pista fia nem lett volna az ő képének is országgyűlési viselője. Lett tehát a megyei árvaszék elölülője. Nyolc évi hi­vataloskodása alatt sikerült magát megyebölcse- ként bámultatni, mert a megyegyüléseken soha egy árva szót sem szólt. Hogy pedig ez arany hallgatás alatt mily csöndes munkásságban töltötte idejét, az kitűnt a legutóbbi tisztujitás előtt, a mikor 2000 mondd két ezer árvaügyet hagyott restanciában. Gondos­kodott az árvaszék jövőjéről. Mert teszem föl, a kolera elragadott volna minden árvát, nem mara­dott volna árvaügy, meg kellett volna szüntetni az árvaszéket is; de néhány ezernyi elintézetlen ügy miatt ez nem történhetett volna meg, az ár­vaszék működhetett volna tovább, mig a megyé­nek újra lesznek árvái. Azonban a hálátlan megye becsapta előtte a megyeház kapuját. Gyuri bátyánk nagy haragjában képviselő fiának példájára csődöt mondott és fölcsapott szélsőbópártinak, még pedig képviselő-jelöltnek. Igaz ugyan, hogy maga is elesudálkozott, mikor csakugyan belecsöppent az uj emberek közé: „ezt má’ magam se hittem róna!“ — de denikve meg lett, átvevén örökségbe fiának országházbeli ülését, melyet egy időre a kormánypárti Fekete foglalt el, mígnem antiszemitás duzogással hagyta oda. Ha már a szelíd kormánypárti Fekete zsidót szidva számolt be képviselőségéről, a tulaj­donképpen ősi szélsőbali kerület uj jelöltül is an­tiszemitát keresett Két öreg ur versengett a képviselői dicsősé­gért: Miklós György és Talüán Lajos es. kir. ka­marás ; öreg urak pedig, kivált somogyi öreg urak nem szeretik a zsidót. Példa rá a másik Tallián, a kit Pálnak hinak, bár hős Tuhutum föltámadt alakjának vélnéd. A tabi választás méltó, hogy aranvbetükkel jegyezze föl Klió, mert ott megtör­tént az a hallatlan eset, hogy nem vesztegettek. Nem volt pénze sem Gyuri bátyánknak, sem a mél- tóságos kamarás urnák; a zsidó meg nem adott ki értük egy garast sem: úgy is elég pénz elúszott a szomszéd lengyeltótii jelöltjük bukásán. Győzni azonban Mikló 1 Györgynek köllött, hogy kiköszö­rülje a csorbát, melyet egykor a zsidóktól szoron­gatott fia, Miklós Pista, a zsidók érdekében meg­cselekedett képviselőházi beszédjével ütött a Mik­lós néven, a nélkül, hogy a megvédelmezett zsidók a csődtől megmentették volna. Hanem azért Gyuri bátyánk csak csöndes an­tiszemita, éppen a milyen csöndes függetlenségi és a milyen csöndes képviselő általában. Beszélni ő bizony nem fog, minek pazarolná ő a drága időt prédikálással, hiszen nem pap. Ama régi láncos okoskodás szerint, hogy qni bene dormit, non peccat, qui non peccat . . . venit in coelnm, 5 mint jó ember többre fogja becsülni a csöndes szunnyadozást a bóbiskolásra igen alkalmas kép­viselői székben. Lészen ekképen a szélsőbal Fejbó­lintó Bálintja. Csak hamarjában ott ne hagyja a tisztelt gyü­lekezetét. A veje, a lengyeltótii doktor legalább már­is fél, hogy Miklós Pista meg Miklós Gyuri után már csak ennek az ifjabbik fia s ennek utánna ő következhetik a képviselőségbe, pedig ő is hamar visszaszökne a tuszkulumába. Hogyan dolgozik Daudet Alfonz? Az „Athlantic Mouthly“ cimü amerikai folyó­iratban Daudet Alfonznál, a hírneves francia regénvirónál tett látogatását beszéli el egy ünne­pelt amerikai regényíró. Jelen voltak Daudet-u kívül, még Zola és Goncourt, Az érdekes tudósítás­ból kiveszszük a következőket: Mai számunk 12 oldalt tartalmai.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék