Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)

1884-08-01 / 211. szám

1884. augusztus 1 BUDAPESTI HÍRLAP. 211. &) t.--na«v.5»»̇3arw£­ j»! Mint betétek a gradualéhez L o h r-nak. „Salve Regina“ férfi négyese, az offertóriumhoz pedig Engesser Mátyás „Pater noster“-e fognak elő­adatni. mosatott klasszika-filológiát az akadémia tudomány­szakai közé rendszeresen beilleszti, az első évet az előmunkálatoknak szentelte. A bizottságnak első gondja, a görög és római klasszikusok magyarra fordítása. Ezekből egész rendszeresen gyűjteményt bocsát közre. A gyűjteménybe csak olyan fordításo­kat vesz fel, melyek mind a tudományos, mind a műirodalmi igényeknek megfelelnek. Az egyes mű­veket előszó előzi meg, melyben a fordító a maga eljárásáról számot ad , milyen szöveget s milyen más fordításokat használt, milyen konjektúrákra szo­rult, stb. Az előszót bevezetés követi, mely az illető fiónak életét és irodalmi méltatását foglalja magá­ban, egyszersmind az előző magyar fordításokat pontosan felsorolja és bírálja. A fordítás szövegét jegyzetek kísérik, a­melyek a magyarázatra szoruló dolgok megértéséhez szükségesek. A vallás- és köz­­oktatásügyi miniszter e vállalatot évi segélylyel tá­mogatja. A vállalat az őszön fog megindulni. A gyűjtemény első munkáiul P. Thewrewk Emil Anakreonja és Barna Ignác Reneise van elfogadva. .. (Diderot emléke.) Tegnap volt a 100-ik évfordulója Diderot, a nagy francia enciklope­­■dista halálának. Ez alkalomból Páriában a place ■Baiut-Germainen tegnap délután felavatták Dide­rot szobrát. Az ünnepélyen alig ezer ember volt jelen. Ez annak tulajdonítandó, hogy ebbe is belekeverték a politikát. Az ünnepély rendezését a radikális érzelmeiről ismeretes párisi községtanács s az intranzigensek ragadták kezükbe, miért is más pártok teljesen visszavonultak. Beszédet mondottak Käthe, a községtanács elnöke s Tony Ré­vili­on képviselő. A hivatalos ünnep után megjelentek a szabadkőmivespáholyok küldöttségei, s ünnepelték Diderot-t, mint szabad gondolkodót. * (Vértesi Arnold) ismert írónknak „A jegyző kisasszony“ című hosszabb novel­lája megjelent külön kötetben, a „Debreceni Ellenőr“ nyomdájában. Ára­­ írt. E sikerült novella németül a berlini „Tribüne“ tárcájában látott na­pvilágot. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (R szingálok a népszínházban.) Fogy Fib­asz földkörüli útját ma a népszínház első erké­lyének első sorából az állatkert szingál karavánja ■is végig nézte. Szokott meztelenségükben jelentek meg az ébenfabőrü atyafiak s roppant jól érezték magukat a puha piros ülésekben; őszinte bámulattal nézegették a lusztert, mely fejük felett csillogott. Nagy figyelemmel kisérték az előadást, s meg sem mozdultak volna, ha koronként piszkos testükön va­­karási műtét nem válik szükségessé. Csak aztán a közönség ne vakarózzék — a következő napokon. ■Gyermekes örömmel csatlakoztak mindig a közönség tapsához, s alig akarták abba­hagyni első lábaiknak buzgó összeverését. A fürge B­ő­r­y nagyban meg­nyerte rokonszenvüket. „P­o­s­z­k­ó“ ceyloni elefánt produkcióit, mint honfitársukét nagy büszkeséggel nézték. Solymosi először lépett ma fel szabad­sága után Fix szerepében, s egypárszor megnevet­tette a szingál hölgyeket. !! (A nemzeti múzeum képtárában,­ mely az ötvösmű kiállítás bezárása óta a nagy­kö­zönség számára zárva van, a rendezés már igen előre haladt állapotban van, ugyannyira, hogy leg­feljebb két hét alatt be lesz fejezve. A második nagy terem történelmi képei lehetőleg megmaradtak régi helyeiken. A harmadik terem életképei között már több változás történt. Az ottani k­épteket ugyanis a szimetria és kellő világítás érdekében nagy részben felcserélték, részben pedig egészen új helyekre aggatták fel. Ugyanily változtatásokat esz­közöltek a többi termekben a tájképek-, életképek­­-és csendélet-képekkel, s amennyiben a változtatások a képek számainak megváltozását vonták maguk után, a képtár megnyitásával a katalógust is újra fogják nyomatni. * (A festőművészek kirándulásán,­ melynek a festő urak március hava óta folyton csi­nálták a reklámot a lapokban, összesen ketten vesznek részt : Bruck Lajos, ki direkt ezért jött haza Párisból, és T­e­­­e­p­y Károly a képző­művészeti társulat műtárnoka. Holnap indulnak. Ez bizony nem is kirándulás, hanem „művészi kettős“. * (Egyházi zene.) Szautner Zsiga a budai zenekadémia igazgatója misét irt magán szóla­mokra, vegyes ének- és zenekarra, mely az egyesület­­elnökének Nagy Ágostonnak van ajánlva. E mise szombaton augusztus hó 2-án délelőtt 10 órakor fog a budai kapucinusok templomában a templom szent­jének „Porciunkulá“-nak ünnepélye alkalmával, a szerző vezetése alatt és a budai zeneakadémia tag­jainak szíves közreműködése mellett először bemu­­tattatni. Az előforduló magánszólamokat S­t­e­g­­m­a­n­n Hermina k. a., V­it­i­t­s László, Schmidt Ferenc, J­á­h­r Nándor és Birtoni Ignác fogják énekelni, a „qui tellis“-ban lévő hegedű magán szó­lamot pedig Sigmund Sándor fogja előadni. A kolera. Egészségügyi háború Félegyházán. L­e­velezőnk írja : Városunkban pár hét óta a közegészség­ügy elkeseredett harcot vi egyesek önző érdekeivel és a város szűkkeblűségével. Városunk évek óta járvány­fészek, s mint ilyennek első­sorban kellett volna teljesíteni a belügyminiszternek a ko­lera alkalmából kiadott orsz. rendeletét. Félegyháza azonban tétlen maradt, dacára, hogy Pest megye al­ispánja is szigorúan intézkedett még a miniszteri rendelet előtt. A csatornák rendetlenek, piszkosak. S ha meggondoljuk, hogy nálunk házanként szabály­­rendeletileg 30 sertés hizlalása van engedélyezve, elképzelhető, hogy milyen levegője lehet Félegy­házának. A városi hatóság indolenciáját megsokalta végre egy pár helybeli polgár és az egészségügyet minden egyéb érdek fölé helyezvén, a belügymi­nisztert táviratilag tudósították arról, hogy a városi hatóság a miniszteri rendelethez képest még mit sem tett. Ennek lett is foganatja. Az alispán a na­pokban küldött egy újabb szigorú rendeletet, mely­ben a városi hatóságot a csatornák jókarba való helyezésére utasítja és egyszersmind e rendelet meg­­emlékszik arról is, hogy Félegyháza város polgárai elégedjenek meg ezentúl házanként annyi sertés hizlalásával, a­mennyi az illető háztartásához szükséges. Nosza lett riadalom a most vasárnap tartott képviselő gyűlésen. Kell is nekik egészség, csak 30 disznót lehessen hizlalni a háznál, mert hát ez nagy rubrika. Gajdos Mihály urambátyám — mondja az egyik képviselő, 83 éves volt, hogy meghalt a minap, pedig teljes életében 30 disznó hízott az udvarán. Az alispáni rendelet ellen azonban nem lehetett szegülni. És ha már teljesíteniök kell azt, legalább legyen valaki, akin boszárokat kitölthetik. Neki estek vala­mennyien azoknak, a­kik ama fenntebbi táviratot küldötték a miniszterhez. Reájok fogták, hogy a táv­iratban bizonyosan a disznó-ügyet is megemlítették és az alispán ennek következtében intézkedett. Nos, ama bizonyos táviratnak nem volt szüksége arra, hogy ilyes „disznósággal“ még kirívóbbá tegye Félegyházának elhanyagolt egészségügyi állapotát. A távirat küldői ezt nem is említették, egyedül csak a rossz csatornázás ügyét. A közegészség érdekében azonban az illetők nyugodtan viselik az ódiumot, tudván azt, hogy a közügy néha hasonlít ama bizo­nyos részekhez, melyben a belényúló kezet jól meg­marják a darázsok, főleg ha ezek nem annyira a méz gyűjtő, mint inkább a­­— „disznó-hizlaló“ dara­zsak osztályába tartoznak.* A főváros egészsége. Hivatalos napi jelentés a m­a­i napról: Heveny ragályos beteg­ségek: Hagymáz: I. k. —, VII. k. —, VIII. k. —, IX. k. —, kórházakból 1, összesen 1.— Himlő: V. k. —, kórházakból —, összesen —. — Vörheny: II. k. —, III. k. —, V. k. —, VI. k. —, kórházak­ból­­—, összesen —. — Kanyaró: II. k. —, IV. k. —, V. k. —, VI. k. —, VII. k. —, VIII. k.­­, IX. k. —, kórházakból —, összesen —. — Roncsoló toroklob : I. k.­­, VI. k. —, összesen 1. — Torok­­gyik : III. k. —, IV. k. —, VIII. k. —, kórházak­ból —, összesen —. Kolera nosztrasz: X. k. 1. — Kórházi beteglétszám: Rókus-kórház : Tegnapi beteglétszám 1120, felvétetett 57, elbocsát­tatott 37, meghalt 7. Mai létszám 1133. — János­­kórház: Tegnapi beteglétszám 151, felvétetett 3, el­bocsáttatott 5, meghalt 1. Mai létszám 148. — Ál­talános napi halálozás: I. kér. 3, II. kér. 1, III. kér. 4, IV. kér. 1, V. kér. —, VI. kér. —, VII. kér. 4, VIII. kér. 4, IX. kér. 5, X. kér. 2, kórházban 8, összesen 22. — Halálokok: Agy- és idegbajok 1, tüdőgümő és tüdővész 7, tüdőláb és hörgláb 1, egyéb légző­szervi bajok 2, vérkeringési bajok —, gyomorbélhurut és lob 11, egyéb emésztő szervi bajok 1, himlő —, vörheny —, hagymáz —, kanyaró —, roncsoló torokláb —, torokgyík —, vérh­as —, egyéb kórok 8.* Szórványos eset Pozsony megyében, S­pá­cár­ó­l Írják, hogy f. hó 29-én ott egy négy éves fiú a kolera nosztrasz tünetei közt meghalt. A nagy­­szombati szolgabíró táviratilag hívta meg a megye főorvosát a hivatalos hullaboncolás elvégzésére. * Kolera-statisztika. A Közgazdasági Értesítő szerint, a magyar kormányhoz francia konzulátusaink távirati jelentéseket küldtek a kolera­halottak számá­ról. És pedig hivatalosan konstatáltatott: 1. Toulonban. Július 21-én 39 kolerahalott 45 halott közül 22-én ?v n n rt r a 3. Egyéb francia községekben: Arlesban július 20-tól 24-éig 41, 25-én pedig 4 és 26-án 15 kolerahaláleset volt. Azonkívül kolaraeset fordult elő a következő helységekben: Nimes, Valence, Voiron, Brignolles, Vias, Narbonne, Velaux és Draguig­­nan. Cettenben jul. 28-án két kolerahaláleset fordult elő. A lefolyt hó áldozatai: Marseilleben julius 1-től 25-ig 1074 haláleset fordult elő s ezek közt 1024 koleraeset volt. A Faro-kórházban július 24-én 81 kolera­ beteg volt. Tifusz-esetek is gyakrabban fordulnak elő. * Szórványos esetek Európa-szerte. Buka­restből jelentik, hogy ott f. hó 29-én a bécsi egyetemi orvosi kar volt növendéke, dr. R­i­s­z­d­ör­­fer Rudolf, a kolera nosztrasz tünetei között a leg­­odaadóbb ápolás dacára meghalt.­­ Szent­pétervárról jelentik, hogy az ottani orvosi lapok szerint t­i­z k p t­e r a­n­osztrasz eset konstatáltatott. Hasonló esetek azonban Pétervárott minden évben elő szoktak fordulni. Karkovban és más vidéki városokban is előfordultak kolera nosz­­trasz-esetek, de egy sem végződött halállal s igy nyugtalanságra semmi ok sincs. L: Az osztrák-magyar „Lloyd“ intézkedései. A török kormány által az Egyiptomból Beyruthba, illetőleg Smyrnába érkező hajók ellen elrendelt öt napi megfigyelési idő folytán a „Lloyd“ síriai, egyip­tomi v­malai s az alekszandria-port-saidi mellékvonal Beyruthba való kiágazással a megszabott veszteglés alá vonatnak. Mindennek dacára a „Lloyd“ igaz­­gató­tanácsának határozata folytán e három vonal továbbra is fenn fog tartatni a következő módosítás­sal: A sziriai vonalon visszajövet Jaffa és Caffa érintése elmarad. Szintén elmaradnak az aleekszandria­­egyiptomi vonalon visszajövet Leros és S­­io kikötők s az ut egyesen folytattatik Smirnába, mint vesz­­tegállomásba. Az alekszandria-port-saidi vonalon a Beyruthba való kiágazás megmarad, mert e gőzös közvetíti a Jaffába és Caffába menő árukat.; a hajó azonban Beyruthban csak visszajöhet, a megfigyelési idő kitöltése után fog kiköthetni. A skutarii (Albá­niai) főkonzul jelenti a tengerészeti hatóságnak, hogy az ottani kormány nem engedi meg, hogy a Trieszt­ből, Brindisiből s a durazzói kikötőből jövő hajókon megérkező utasok kiszálljanak, ha csak Korfuban a vesztegzárt ki nem állták. 23- án 29 24- én 20 25- én 26 26- án ? 27- én 16 r r r n v n 32 28 33p 19 2. Marseilleben. Július 21-én 65 kolerahalott „ 22 én 18 „ „ 23-án 33 „ „ 24-én 54 „ „ 25-én 46 „ „ 26-án 47 „ n » n n n n — Távirati tudósítások. — Toulon, jul. 31. (A „Bp. H“ eredeti távirata.) A szélső­baloldali képviselők kül­döttsége itt is nagy nyomort talált. A helyzet külön­ben jelentékenyen javult. Clémenceau sorra járta a járványos városrészeket s a nép zajos ovációkban részesíté. Paris, julius 31. Tegnap estétől ma délelőttig Toulonban három, Marseilleban pedig hat ember halt meg kolerában. Róma, julius 31. Az „Agendia Stefani“ hatá­rozottan alaptalannak mondja ama hírt, mintha Tur­inban a kolera kiütött volna. Marseille, jul. 31. Reggel. (A „Bp. H.“ e­r­e­­deti távirata.) Colomb tábornok ma szem­lét tartott az itteni helyőrség felett s szükség esetére sátortábor állítását rendelte a csapatok szá­mára. A i - b­e­n a helyzet javult. Az ottani ér­sek egy abbét valamelyik távol hospiciumba szám­­űzött, mert az illető a segélyezési irodában feliratta magát, hogy őt is segélyezzék. A 30.000 frtos lopás. Ha meg lehet bízni a hozzávetőleges számí­tásban, úgy nem tévedünk, mikor annak a vélemény­nek adunk kifejezést, hogy amily bizonyos, hogy a főpostán eltűnt negyed millió nem került még meg, épp oly bizonyos, hogy a 30,000 frt is eltűnt — örökre. Ezt a számvetést nagyban támogatja az a régi diák példaszó: „Inter duos litigantes gaudet tertius.“ A tertiust, azt hiszem, nem kell közelebb­ről jelezni, a két litigáns pedig nem más, mint a budapesti és a bécsi rendőrség. Ez a két derék ha-

Next