Budapesti Hírlap, 1884. augusztus (4. évfolyam, 211-241. szám)
1884-08-01 / 211. szám
1884. augusztus 1 BUDAPESTI HÍRLAP. 211. &) t.--na«v.5»»̇3arw£ j»! Mint betétek a gradualéhez L o h r-nak. „Salve Regina“ férfi négyese, az offertóriumhoz pedig Engesser Mátyás „Pater noster“-e fognak előadatni. mosatott klasszika-filológiát az akadémia tudományszakai közé rendszeresen beilleszti, az első évet az előmunkálatoknak szentelte. A bizottságnak első gondja, a görög és római klasszikusok magyarra fordítása. Ezekből egész rendszeresen gyűjteményt bocsát közre. A gyűjteménybe csak olyan fordításokat vesz fel, melyek mind a tudományos, mind a műirodalmi igényeknek megfelelnek. Az egyes műveket előszó előzi meg, melyben a fordító a maga eljárásáról számot ad , milyen szöveget s milyen más fordításokat használt, milyen konjektúrákra szorult, stb. Az előszót bevezetés követi, mely az illető fiónak életét és irodalmi méltatását foglalja magában, egyszersmind az előző magyar fordításokat pontosan felsorolja és bírálja. A fordítás szövegét jegyzetek kísérik, amelyek a magyarázatra szoruló dolgok megértéséhez szükségesek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter e vállalatot évi segélylyel támogatja. A vállalat az őszön fog megindulni. A gyűjtemény első munkáiul P. Thewrewk Emil Anakreonja és Barna Ignác Reneise van elfogadva. .. (Diderot emléke.) Tegnap volt a 100-ik évfordulója Diderot, a nagy francia enciklope■dista halálának. Ez alkalomból Páriában a place ■Baiut-Germainen tegnap délután felavatták Diderot szobrát. Az ünnepélyen alig ezer ember volt jelen. Ez annak tulajdonítandó, hogy ebbe is belekeverték a politikát. Az ünnepély rendezését a radikális érzelmeiről ismeretes párisi községtanács s az intranzigensek ragadták kezükbe, miért is más pártok teljesen visszavonultak. Beszédet mondottak Käthe, a községtanács elnöke s Tony Révilion képviselő. A hivatalos ünnep után megjelentek a szabadkőmivespáholyok küldöttségei, s ünnepelték Diderot-t, mint szabad gondolkodót. * (Vértesi Arnold) ismert írónknak „A jegyző kisasszony“ című hosszabb novellája megjelent külön kötetben, a „Debreceni Ellenőr“ nyomdájában. Ára írt. E sikerült novella németül a berlini „Tribüne“ tárcájában látott napvilágot. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (R szingálok a népszínházban.) Fogy Fibasz földkörüli útját ma a népszínház első erkélyének első sorából az állatkert szingál karavánja ■is végig nézte. Szokott meztelenségükben jelentek meg az ébenfabőrü atyafiak s roppant jól érezték magukat a puha piros ülésekben; őszinte bámulattal nézegették a lusztert, mely fejük felett csillogott. Nagy figyelemmel kisérték az előadást, s meg sem mozdultak volna, ha koronként piszkos testükön vakarási műtét nem válik szükségessé. Csak aztán a közönség ne vakarózzék — a következő napokon. ■Gyermekes örömmel csatlakoztak mindig a közönség tapsához, s alig akarták abbahagyni első lábaiknak buzgó összeverését. A fürge Bőry nagyban megnyerte rokonszenvüket. „Poszkó“ ceyloni elefánt produkcióit, mint honfitársukét nagy büszkeséggel nézték. Solymosi először lépett ma fel szabadsága után Fix szerepében, s egypárszor megnevettette a szingál hölgyeket. !! (A nemzeti múzeum képtárában, mely az ötvösmű kiállítás bezárása óta a nagyközönség számára zárva van, a rendezés már igen előre haladt állapotban van, ugyannyira, hogy legfeljebb két hét alatt be lesz fejezve. A második nagy terem történelmi képei lehetőleg megmaradtak régi helyeiken. A harmadik terem életképei között már több változás történt. Az ottani képteket ugyanis a szimetria és kellő világítás érdekében nagy részben felcserélték, részben pedig egészen új helyekre aggatták fel. Ugyanily változtatásokat eszközöltek a többi termekben a tájképek-, életképek-és csendélet-képekkel, s amennyiben a változtatások a képek számainak megváltozását vonták maguk után, a képtár megnyitásával a katalógust is újra fogják nyomatni. * (A festőművészek kirándulásán, melynek a festő urak március hava óta folyton csinálták a reklámot a lapokban, összesen ketten vesznek részt : Bruck Lajos, ki direkt ezért jött haza Párisból, és Teepy Károly a képzőművészeti társulat műtárnoka. Holnap indulnak. Ez bizony nem is kirándulás, hanem „művészi kettős“. * (Egyházi zene.) Szautner Zsiga a budai zenekadémia igazgatója misét irt magán szólamokra, vegyes ének- és zenekarra, mely az egyesületelnökének Nagy Ágostonnak van ajánlva. E mise szombaton augusztus hó 2-án délelőtt 10 órakor fog a budai kapucinusok templomában a templom szentjének „Porciunkulá“-nak ünnepélye alkalmával, a szerző vezetése alatt és a budai zeneakadémia tagjainak szíves közreműködése mellett először bemutattatni. Az előforduló magánszólamokat Stegmann Hermina k. a., Vitits László, Schmidt Ferenc, Jáhr Nándor és Birtoni Ignác fogják énekelni, a „qui tellis“-ban lévő hegedű magán szólamot pedig Sigmund Sándor fogja előadni. A kolera. Egészségügyi háború Félegyházán. Levelezőnk írja : Városunkban pár hét óta a közegészségügy elkeseredett harcot vi egyesek önző érdekeivel és a város szűkkeblűségével. Városunk évek óta járványfészek, s mint ilyennek elsősorban kellett volna teljesíteni a belügyminiszternek a kolera alkalmából kiadott orsz. rendeletét. Félegyháza azonban tétlen maradt, dacára, hogy Pest megye alispánja is szigorúan intézkedett még a miniszteri rendelet előtt. A csatornák rendetlenek, piszkosak. S ha meggondoljuk, hogy nálunk házanként szabályrendeletileg 30 sertés hizlalása van engedélyezve, elképzelhető, hogy milyen levegője lehet Félegyházának. A városi hatóság indolenciáját megsokalta végre egy pár helybeli polgár és az egészségügyet minden egyéb érdek fölé helyezvén, a belügyminisztert táviratilag tudósították arról, hogy a városi hatóság a miniszteri rendelethez képest még mit sem tett. Ennek lett is foganatja. Az alispán a napokban küldött egy újabb szigorú rendeletet, melyben a városi hatóságot a csatornák jókarba való helyezésére utasítja és egyszersmind e rendelet megemlékszik arról is, hogy Félegyháza város polgárai elégedjenek meg ezentúl házanként annyi sertés hizlalásával, amennyi az illető háztartásához szükséges. Nosza lett riadalom a most vasárnap tartott képviselő gyűlésen. Kell is nekik egészség, csak 30 disznót lehessen hizlalni a háznál, mert hát ez nagy rubrika. Gajdos Mihály urambátyám — mondja az egyik képviselő, 83 éves volt, hogy meghalt a minap, pedig teljes életében 30 disznó hízott az udvarán. Az alispáni rendelet ellen azonban nem lehetett szegülni. És ha már teljesíteniök kell azt, legalább legyen valaki, akin boszárokat kitölthetik. Neki estek valamennyien azoknak, akik ama fenntebbi táviratot küldötték a miniszterhez. Reájok fogták, hogy a táviratban bizonyosan a disznó-ügyet is megemlítették és az alispán ennek következtében intézkedett. Nos, ama bizonyos táviratnak nem volt szüksége arra, hogy ilyes „disznósággal“ még kirívóbbá tegye Félegyházának elhanyagolt egészségügyi állapotát. A távirat küldői ezt nem is említették, egyedül csak a rossz csatornázás ügyét. A közegészség érdekében azonban az illetők nyugodtan viselik az ódiumot, tudván azt, hogy a közügy néha hasonlít ama bizonyos részekhez, melyben a belényúló kezet jól megmarják a darázsok, főleg ha ezek nem annyira a méz gyűjtő, mint inkább a— „disznó-hizlaló“ darazsak osztályába tartoznak.* A főváros egészsége. Hivatalos napi jelentés a mai napról: Heveny ragályos betegségek: Hagymáz: I. k. —, VII. k. —, VIII. k. —, IX. k. —, kórházakból 1, összesen 1.— Himlő: V. k. —, kórházakból —, összesen —. — Vörheny: II. k. —, III. k. —, V. k. —, VI. k. —, kórházakból—, összesen —. — Kanyaró: II. k. —, IV. k. —, V. k. —, VI. k. —, VII. k. —, VIII. k., IX. k. —, kórházakból —, összesen —. — Roncsoló toroklob : I. k., VI. k. —, összesen 1. — Torokgyik : III. k. —, IV. k. —, VIII. k. —, kórházakból —, összesen —. Kolera nosztrasz: X. k. 1. — Kórházi beteglétszám: Rókus-kórház : Tegnapi beteglétszám 1120, felvétetett 57, elbocsáttatott 37, meghalt 7. Mai létszám 1133. — Jánoskórház: Tegnapi beteglétszám 151, felvétetett 3, elbocsáttatott 5, meghalt 1. Mai létszám 148. — Általános napi halálozás: I. kér. 3, II. kér. 1, III. kér. 4, IV. kér. 1, V. kér. —, VI. kér. —, VII. kér. 4, VIII. kér. 4, IX. kér. 5, X. kér. 2, kórházban 8, összesen 22. — Halálokok: Agy- és idegbajok 1, tüdőgümő és tüdővész 7, tüdőláb és hörgláb 1, egyéb légzőszervi bajok 2, vérkeringési bajok —, gyomorbélhurut és lob 11, egyéb emésztő szervi bajok 1, himlő —, vörheny —, hagymáz —, kanyaró —, roncsoló torokláb —, torokgyík —, vérhas —, egyéb kórok 8.* Szórványos eset Pozsony megyében, Spácáról Írják, hogy f. hó 29-én ott egy négy éves fiú a kolera nosztrasz tünetei közt meghalt. A nagyszombati szolgabíró táviratilag hívta meg a megye főorvosát a hivatalos hullaboncolás elvégzésére. * Kolera-statisztika. A Közgazdasági Értesítő szerint, a magyar kormányhoz francia konzulátusaink távirati jelentéseket küldtek a kolerahalottak számáról. És pedig hivatalosan konstatáltatott: 1. Toulonban. Július 21-én 39 kolerahalott 45 halott közül 22-én ?v n n rt r a 3. Egyéb francia községekben: Arlesban július 20-tól 24-éig 41, 25-én pedig 4 és 26-án 15 kolerahaláleset volt. Azonkívül kolaraeset fordult elő a következő helységekben: Nimes, Valence, Voiron, Brignolles, Vias, Narbonne, Velaux és Draguignan. Cettenben jul. 28-án két kolerahaláleset fordult elő. A lefolyt hó áldozatai: Marseilleben julius 1-től 25-ig 1074 haláleset fordult elő s ezek közt 1024 koleraeset volt. A Faro-kórházban július 24-én 81 kolera beteg volt. Tifusz-esetek is gyakrabban fordulnak elő. * Szórványos esetek Európa-szerte. Bukarestből jelentik, hogy ott f. hó 29-én a bécsi egyetemi orvosi kar volt növendéke, dr. Riszdörfer Rudolf, a kolera nosztrasz tünetei között a legodaadóbb ápolás dacára meghalt. Szentpétervárról jelentik, hogy az ottani orvosi lapok szerint tiz k p te r anosztrasz eset konstatáltatott. Hasonló esetek azonban Pétervárott minden évben elő szoktak fordulni. Karkovban és más vidéki városokban is előfordultak kolera nosztrasz-esetek, de egy sem végződött halállal s igy nyugtalanságra semmi ok sincs. L: Az osztrák-magyar „Lloyd“ intézkedései. A török kormány által az Egyiptomból Beyruthba, illetőleg Smyrnába érkező hajók ellen elrendelt öt napi megfigyelési idő folytán a „Lloyd“ síriai, egyiptomi vmalai s az alekszandria-port-saidi mellékvonal Beyruthba való kiágazással a megszabott veszteglés alá vonatnak. Mindennek dacára a „Lloyd“ igazgatótanácsának határozata folytán e három vonal továbbra is fenn fog tartatni a következő módosítással: A sziriai vonalon visszajövet Jaffa és Caffa érintése elmarad. Szintén elmaradnak az aleekszandriaegyiptomi vonalon visszajövet Leros és Sio kikötők s az ut egyesen folytattatik Smirnába, mint vesztegállomásba. Az alekszandria-port-saidi vonalon a Beyruthba való kiágazás megmarad, mert e gőzös közvetíti a Jaffába és Caffába menő árukat.; a hajó azonban Beyruthban csak visszajöhet, a megfigyelési idő kitöltése után fog kiköthetni. A skutarii (Albániai) főkonzul jelenti a tengerészeti hatóságnak, hogy az ottani kormány nem engedi meg, hogy a Triesztből, Brindisiből s a durazzói kikötőből jövő hajókon megérkező utasok kiszálljanak, ha csak Korfuban a vesztegzárt ki nem állták. 23- án 29 24- én 20 25- én 26 26- án ? 27- én 16 r r r n v n 32 28 33p 19 2. Marseilleben. Július 21-én 65 kolerahalott „ 22 én 18 „ „ 23-án 33 „ „ 24-én 54 „ „ 25-én 46 „ „ 26-án 47 „ n » n n n n — Távirati tudósítások. — Toulon, jul. 31. (A „Bp. H“ eredeti távirata.) A szélsőbaloldali képviselők küldöttsége itt is nagy nyomort talált. A helyzet különben jelentékenyen javult. Clémenceau sorra járta a járványos városrészeket s a nép zajos ovációkban részesíté. Paris, julius 31. Tegnap estétől ma délelőttig Toulonban három, Marseilleban pedig hat ember halt meg kolerában. Róma, julius 31. Az „Agendia Stefani“ határozottan alaptalannak mondja ama hírt, mintha Turinban a kolera kiütött volna. Marseille, jul. 31. Reggel. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Colomb tábornok ma szemlét tartott az itteni helyőrség felett s szükség esetére sátortábor állítását rendelte a csapatok számára. A i - ben a helyzet javult. Az ottani érsek egy abbét valamelyik távol hospiciumba száműzött, mert az illető a segélyezési irodában feliratta magát, hogy őt is segélyezzék. A 30.000 frtos lopás. Ha meg lehet bízni a hozzávetőleges számításban, úgy nem tévedünk, mikor annak a véleménynek adunk kifejezést, hogy amily bizonyos, hogy a főpostán eltűnt negyed millió nem került még meg, épp oly bizonyos, hogy a 30,000 frt is eltűnt — örökre. Ezt a számvetést nagyban támogatja az a régi diák példaszó: „Inter duos litigantes gaudet tertius.“ A tertiust, azt hiszem, nem kell közelebbről jelezni, a két litigáns pedig nem más, mint a budapesti és a bécsi rendőrség. Ez a két derék ha-