Budapesti Hírlap, 1884. szeptember (4. évfolyam, 242-270. szám)

1884-09-01 / 242. szám

Különösen úgy elutaztatják tisztelt előfi­­­­etőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamáció, lakhelyvál­tozás, és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellékelni s­zíveskedjenek. Szeptember elsején belépő új előfizetőink E. Braddon „A vörös lobogó“ című új regé­nyének addig megjelent részét ingyen meg fogják kapni. ” NAP I H I R E K. ~ A budapesti szatócs-ipartársulat jubi­leuma. — Saját tudósítónktól. — A budapesti szatócs ipartársulat ma nagy ün­neppel ülte meg a városligeti Klemens-féle helyiség­ben alapíttatásának 62-ik évfordulóját. Jelen voltak a fővárosi keresk, és ipartársulatok és egyesületek képviselői és számos vendég, valamint az egyesületi tagok legnagyobb része. Az ünnepet az „Öszhang“ férfi dalegyesület nyitotta meg a „Himnusz“ eléneklésével, mire D­i­­v­­­á­­­z­k­y János egyesületi elnök igen szép magyar beszédben ismertette a társulatra vonatkozó történelmi érdekű adatokat. A szatócsipartársulat eredetét az 1756. évben Mária Terézia alatt alakult úgynevezett Handels­bruderschaft című egyesületre vezeti vissza, de a fővárosi irattárban tett kutatások nyomán, a mostani alapra történt alakulását 1822-dik évre teheti. Eleinte a szatócsipar igen sokat szen­vedett az akkori fűszerkereskedők, hentesek, liszt és darakereskedők közt divó céhrendszer által, de szí­vós magatartása főleg pedig a szennyes verseny tel­jes kizárása által mégis föntarthatta magát. A társulat 1822 óta egészen 1865-ig különböző vál­tozásokon ment át, 1862-ben az úgynevezett kalmártes­tülettel való fuzionálása által majdnem teljesen tönkre jutott. Ez időben a társulat akkori elnöke a fővárosban igen ismeretes és már elhalt M­u­d­e­r- J­a­k Vince, valamint jogvédője Aigner Miklós fov.­tanácsnok kezdeményezése folytán a társulat újjá szerveztetett és azóta folytonos gyarapodásnak örvend, úgy hogy jelenleg kebelében betegsegélyző, özvegyeket és árvákat segélyző, temetkezési alapot, valamint egy jónevű hitelszövetkezetet bir. Az ünnepet zenehangverseny, ezt bankett, végül igen sikerült táncvigalom követte. — (József főherceg) szeptember 12-én Kas­sára érkezik a honvédségi gyakorlatok megszemlé­lésére­— (Görgey rehabilitációja.) A buda­pesti 48—49-ks honvédegyesület ma délután közgyűlést tartott, melynek tárgyát Görgey Arthur rehabilitációjának kérdése képezte. A köz­gyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a Görgey r­eeiabilitációja érdekében megindított mozgalom ellen tiltakozik s ahhoz hozzá nem járul­hat, — annál kevésbbé, mert Kossuth Lajos, ki ez ügyben ítéletet mondani a legkonpetensebb, mint hírlik, iratai IV. kötetében foglalkozni fog e kér­déssel. — (Kees táborszernagy jubileuma.) Kas­sáról távirják mai kelettel: Kees táborszernagy hadtestparancsnoknál 50 évi szolgálati jubileuma al­kalmából a délelőtt folyamán a polgári hatóságok, Schuster Konstantin püspök, a dalegyesület, a tábornoki, törzs- és főtiszti kar tisztelegtek. Délután ,2 órakor a Schalkház-vendéglőben nagy díszebéd volt, melyen a tábori törzskar, tábornokok és ma­­gasrangú tisztek voltak jelen. Az első pohárköszön­­tőt Kees táborszernagy a legfőbb hadúrra mon­dotta, melyet a jelenvoltak állva hallgattak. Sza­vait háromszoros éljenzés követte. Van der S­cost altábornagy pohárköszöntőjében Kees ki­váló érdemeit sorolta fel, melyek a legmagasabb helyen is és ez alkalommal a jubilánsot ért kitünte­tésben nyerték el a megérdemlett­ jutalmat. (Három­szoros éljenzés.) Erre Kees meleg szavakban adott kifejezést köszönetének. Máriássy honvédab­ágy ,Kee-t éltetve, életének legszebb napjai közé szá­mítja e jubileumot, mert az ünnepekben a katonai mély tudomány, vasakarat,jellemszilárdság, szigor és rendithetlen igazságszeretet mintaképét látja, ki a ma­gyar honvédség érdekeit sohasem tévesztette szem elől, kit nem mindenkor egyenlő mértékkel gyakorolja kato­nai legfőbb jogát. (Lelkes éljenzés.) A diszebéd alatt a 85. és 86. gyalogezred zenekara játszott. Az ebéd 4 órakor ért véget, mely után a jubilánst az összes tisztikar lakására kísérte.­­ A sátortáborban ren­dezett katonai ünnepen roppant számi­ közönség volt jelen, mely a ritka látványosságokat nagy élvezettel szemlélte. Kees szintén jelen volt családjával.­­ (A cár Varsóban.) Varsóban a cár fogadta­tására nagyban folynak az előkészületek. A Wolweder­­n­en, a Lazienki kastélyban, továbbá a Sielce villában, valamint az amfiteátrumban a munkálatok már be vannak fejezve. Most a nagy színházat és a Varieté színházat tatarozzák. Az előadásokon a legjobb len­gyel, orosz és idegen művészek fognak közremű­ködni, minthogy III. Sándor cáron és a trónörökö­sön kívül jelen lesznek az idegen hercegi vendégek is, kik a hadgyakorlatokra jönnek Varsóba. Az elő­adások lengyel, orosz, német és francia nyelvűek lesznek. A merre csak a szem lát, mindenütt kato­nák, zsandárok és rendőrök hemzsegnek. A Belve­­der és a Lazienki kastélyok mellett minden harma­dik lépésre őrök állják el az utat, kik a szolgasze­mélyzeten kívül senkit sem bocsájtanak a kastélyba. Azokba a lakosztályokba, hol a cár és trónörökös fog lakni, éppenséggel nem bocsájtanak be senkit. Az ajtók és ablakok előtt álló őröknek meg van hagyva, hogy mindenkit lelőjjenek, aki csak a kas­tély belsejébe önhatalmúlag behatolni igyekszik, így akarják a császári lakosztályokat minden veszély­től megóvni.­­ A varsói hivatalos lap f. hó 25-iki számában T­o­­­s­t­o­j vezérőrnagy rendőrfőnök a következő felhívást teszi közzé: Miután ő felsége a cár augusztus hó végével Varsóba érkezik, G­u­r­k­ó tábornok varsói kormányzó úr parancsából m­egha­­gyatik a lakosságnak, hogy házaikat zászlókkal, sző­nyegekkel és virágokkal díszítsék föl; az erkélyekre és ablakokra ő­felségeik szobrait állítsák ki, kívülről pedig légszeszvilágítással és mécsekkel illuminálja­­nak. Az esti kivilágítás alkalmával a rendőrség ál­tal megjelölt helyeken katonai zene fog játszani.­­ (A szervitarend) magyarországi és alsó­ausztriai tagjai a minden 3 évben megújuló válasz­tásokra gyűltek össze aug. hó 26., 27. és 28-ik nap­ján a rend helybeli zárdájában. A szerzet generális priorja Testa Péter Ferenc ez alkalomból szemé­lyesen jött ide Rómából. Az ünnepélyesség hétfőn reggeli 7 órakor ünnepélyes nagy misével és „Veni sancte“-val vette kezdetét, melynek végeztével a kö­vetkező választások történtek : Provinciális priorrá, dr. Kohlhofer Wolfgang s ennek titkárává Brichta Ferenc. Kormánytanácsosok lettek: Ilietz Bonifác, Ackermann Ignác, Pauer Rudolf, Kovács János, Swoboda Severin és Hoffmann Benedek. Ez utóbbiak 27-én az egyes zárdafőnökök számadásait vizsgálták át s 28 án a priorok választásához fogtak. A válasz­tás eredménye szerint priorokká lettek : Brichta Fe­renc, Jenesek Amand, Bernfuss Gregor, Manninger Miksa, Willinger Lajos, Rauschenfels Antal, Hiesz Bonifác és Korányi Klupak Imre.­­ (Egy betűszedő jubileuma.) A pesti könyvnyomda részvénytársaság személyzete tegnap este szép családi ünnepélyt rendezett Giersch G. Lajos szedő tiszteletére, ki ötven éve dolgozik a „civilizáció ótombányáiban“. Giersch thüringiai szü­letésű, de még 1848 előtt bevándorolt Magyaror­szágba és azóta folyton itt dolgozik. Egyike volt azoknak, kik 1848-ban a „mit kíván a ma­gyar nemzet“ című történelmi nevezetességű nyomtatványt szedték. A mai ünnepélyen a fővárosi betűszedők nagy számban vettek részt hozzátarto­zóikkal. Az ünnepeltet G­e­l­­­é­r­i Mihály magyar, Gfliegler Tivadar német nyelven üdvözölte, mire az „Összhang“ című férfidalegyesület énekelt több alkalmi dalt. A közvacsora 9 órakor kezdődött. Itt lovag Faik Zsigmond üdvözölte első­sorban a jubilánst és a pesti könyvnyomda részvénytársaság nevében tíz darab sorsjegyet nyújtott át az ünne­pednek ajándékul; a személyzet díszes arany órát, a gépnyomók köre ezüst szelencét, a többi nyom­dákban dolgozó szaktársak arany láncot, s a betű­szedők egyesülete más ajándékot nyújtott át az ün­nepeknek, melyeket ez meghatva fogadott. A ban­kettet tánc követte. Az ünnepély alkalmára díszes ki­állítású kis emlékkönyvecske jelent meg, melyet a pesti könyvnyomda részvénytársulat pazar fénynyel állított ki. Ez emlékkönyv a jubiláns életrajzán és az alkalmi beszédeken kívül, egy ez alkalomra írt hangulati élj­es költeményt is tartalmaz.­­ (A „zongora bacillusok“) ellen állítólag igen hathatós szert talált föl Laffert D. Drez­dában. Ez a jótékony szer pedig nem egyéb, mint egy zajtalan zongora. Hogy milyen módon szülemlett meg a jeles fölfedező fejében ez az életmentő gon­dolat, az még fájdalom az ő titka. Meglehet, hogy egy hurja-szakadt zongora suttogása támasztotta benne ezt az eszmét, mely hivatva lesz az Európában ag­gasztódig terjedő zongora-bacillusok pusztításainak határt vetni. Annyi azonban tény, hogy ennek a zajtalan zongorának a belsejében egy olyan készülék van, mely még a legvelőtrázóbb Liszt-rapszódiát is csupán csak a zongoraf­ékező által hallható enyhe zengéssé teszi. Egy kellően kifeszített nemez réteg, mely a hurok és a kegyetlen kalapács közé van el­helyezve, hozza létre ezt a csudás hatást, mely ellen még a leghatalmasabb zongora-athleta is hiába küzd. Az új találmány, ha csakugyan megvalósul, számta­lan bajtól fogja a szenvedő emberiséget megszabadí­tani. Vis-a-vis-k közti elkeseredett ellenségeskedések, melyeknek kútfeje órák hosszat tartó skálázás nyi­j­tott ablak mellett, házastársak elválása állhatatos Ch*ji*ei-Nocturne-ök és makacs Bach-fugák következ­­t tébfc£, szerencsétlen nyugalmazott öreg urak kinoz­­t­­atása zongora-betegségben szenvedő kisasszonyok­­ által, — mindez meg fog szűnni. Üdv tehát a zajta­­t­lan zongorának. — (A budapesti asztalossegédek) önképző­­ egyesülete szépen sikerült műkedvelői előadást ren­dezett az egyesületet pártoló nagy­közönség részére, mely dacára a borús időnek szorongásig megtöltötte a kert helyiségét. Előadták „Hasznos gyógyszer asszonyok ellen“ és „Apró félreértések“-et. A női sze­replők közül Bokros Józsefné assz. vált ki, to­vábbá Budai Imréné assz., Cserny­i Éva k. a., Kolencki E. és Nagy Mari k. a. A férfiak közül különösen Bokros József és Müller urak,továbbá Lich­­tenthal József, Terbulya M., Smiedt János, Kerstin­­ger György, Jakus István, Czanik Árpád és Vig Mihály urak. Az est a legvidámabb hangulatban folyt le. — (Iskolai értesítés.) Az V. ker. főgimná­ziumban a beiratások szept. 1-én kezdődnek. Párhu­zamos két osztály nyittatik az I-re, II-ikra és a IV-ikre. — (Nyári mulatság­. Levelezőnk Írja : J­a­­kabfy — a szálkai kerület képviselője megkezdte és azóta gyors egymásutánban követik egymást — a kedélyes nyári mulatságok. Augusztus 29-én is mosolygó szép időben tartatott meg Szalatnyán Ivánka Zsigmond kezdeményezése folytán egy kedélyes nyári mulatság, melyre délután 5 órakor gyűlt össze az ellenzékhez tar­tozó néhány előkelőbb család.A nők közül ott voltak: dr. Ny­á­r­y tábor­nokné leányával, Szabadhegyi Gézáné két leányával, Ivánka Leona, Pongrácz Sándor altábornagyné, Pongrácz Nina urhölgy Pak­sból, Pongrácz Jenőné Veszprémből, Pongrácz Emma, Jolán és Blanczi Emma kiasszonyok, Belvil tengeri hajós kapitányné és Porcsa Luiza kontesz, Okolicsányiné leányával. — Ott volt a két Pongrácz tábornok, Ivánka Zsiga, Szabadhegyi Géza Belvil kapitány és többen. — 12 pár táncolta a négyest. A mulatságot kedélyes va­csora, s vacsora után rövid, de annál lelkesültebben táncolt supe csárdás fejezte be 10 órakor.­­ (Nyilvános köszönet.) A pesti felső já­rási község-jegyzői egyesület által 1884. aug. 9-kén rendezett hangverseny sikeréhez hozzájárult összes jóltevőknek ezennel hálás köszönetét fejezi ki az egyesület. Bevétel volt 336 frt 94 kr., ki­adás 150 frt 80 kr. Jövedelem 186 frt 14 kr. Bevé­teli hátralék 51 frt. — Felülfizetéssel segélyezték az egyesületet: Appelshofer Mátyás 2 írttal, Balla La­jos 2 írttal, Baltig Zsigmond 1 írttal, Becker Adolf 2 írttal, Fuchs Bernát 5 írttal, Fuchs József 3 írt­tal, dr. Garami Dávid 1 írttal, Liszai Gellért Győző 1 frttal, Glanz Samu 2 frttal, Gubányi József 5 frt­tal, Guttner Gyula 19 frttal, Slupper Gyula 1 frttal, Karsay Lajos 1 frttal, Kerek János 1 frttal, Ladá­nyi László 4 frttal, Lindtner Károly 1 frttal, Moli­­toris József 1 frttal, Muzsik Károly 3 frttal, dr. Rózsahegyi Gyula 1 frttal, Sárkány Sámuel 2 frttal, Schossberger Károly 3 frttal, Straub Béla 1 frttal, Schwarz Sámuel 2 frttal, Sziklai Mór 1 frttal, ifj. Szilassy István 2 frttal.­­ (Kolera-ápolónők.) Hogy arra a nem várt esetre, ha a kolera hazánkba is eljutna, jól képesí­tett és teljesen megbízható ápolónők legyenek,­­ a belügyminiszter rendelkezése folytán a magyarországi veröskereszt egyesület 1. évi szeptember hó végén ápolónői tanfolyamot nyit oly nők számába, kik abba ki fognának rendeltetni. Azok a nők, a­kik esetleges kolerajárvány esetében mint ápolónők akár helyben, akár a vidéken alkalmaztatni kívánnak, a f. évi szeptember hó végén nyitandó ápolónői tan­folyamra leendő kijelölés végett f. hó 15-éig a fővá­ros t. főorvosi hivatalában (IV. ker. Lipót­ utca uj városház) jelentkezhetnek. — (Betörés Böcsön.) F. hó 29-dikére virra­dóra — irja bécsi levelezőnk — a helybeli korcs­mába ismeretlen tettesek törtek be. Elloptak 80 frtnyi készpénzt, némi ékszereket, s egy csomó kö­telezvényt. A károsult korcsmáros neve : G­­­a­­­z Jakab. — (Öngyilkosság.) Szegeden nagy föltünést keltett Treschtig Emil dunagőzhajózási társu­lati pénztáros öngyilkossága. Treschtig­hy, pontos tisztviselő volt, kötelességének becsülettel megfelelt mindenkor, a gyakori családi csapások kö­vetkeztében azonban az utóbbi pár év alatt zilált anyagi helyzetbe jutott. Hét gyermeke közül négy rövid időközben elhalt; a folytonos betegeskedés, a temetkezési költségek s az ezzel járó anyagi bajok fölemésztették a csupán fizetéséből álló jövedelmét és uzsorások körmei közé jutott. Ezek aztán üldözték, zaklatták, míg végre a sze­rencsétlen áldozatot a végső kétségbeesés örvényébe kergették. Treschtig tegnapelőtt reggel, midőn hivatalá­ban szokott munkájához kezdett, keserűen kifakadt, a szolga előtt, hogy: „Nem élet ez, hanem csak nyüg­­lődés! Még mielőtt, öngyilkosságát végrehajtandó, a hivatalt elhagyta volna, látszólag a legderültebb , hangulatban volt, nevetgélt, tréfálózott — Hátraha­j­gyott levelében érzékenyen elbúcsúzott a feleségétől­­ és gyermekeitől s azt kérte, hogy ne a kórházból, hanem saját lakásáról temessék el. — A főkapitány az özvegy kérelmére megengedte, hogy az öngyilkos utolsó kérelme teljesittessék. — Mint a főpénztáros által tartott vizsgálatból kitűnik, Treschtig pénztá­rában 800 forint hiány van. — (Sok az Isten áldásából.) Nagy Sán­dor varsadi csizmadia mesternek a, felesége három ép, egészséges fiúgyermeket szült. A szegény csiz­madia annyira megrémült e szapora istenáldáson, hogy azonnal felért a királyhoz, hogy azoknak eltar­tása végett állandó segélyt utaljon ki. A kabinet­­­iroda most a biharmegyei hatósághoz küldte a kér­t­vényt azzal az utasítással, hogy ha érdemesnek ta­lálja az ügyet, ajánlja királyi kegynek. BUDAPESTI HÍRLAP,­­242. sz.­ 1334. szeptember 1. 5

Next