Budapesti Hírlap, 1884. szeptember (4. évfolyam, 242-270. szám)
1884-09-01 / 242. szám
Különösen úgy elutaztatják tisztelt előfietőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás, és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. Szeptember elsején belépő új előfizetőink E. Braddon „A vörös lobogó“ című új regényének addig megjelent részét ingyen meg fogják kapni. ” NAP I H I R E K. ~ A budapesti szatócs-ipartársulat jubileuma. — Saját tudósítónktól. — A budapesti szatócs ipartársulat ma nagy ünneppel ülte meg a városligeti Klemens-féle helyiségben alapíttatásának 62-ik évfordulóját. Jelen voltak a fővárosi keresk, és ipartársulatok és egyesületek képviselői és számos vendég, valamint az egyesületi tagok legnagyobb része. Az ünnepet az „Öszhang“ férfi dalegyesület nyitotta meg a „Himnusz“ eléneklésével, mire Divázky János egyesületi elnök igen szép magyar beszédben ismertette a társulatra vonatkozó történelmi érdekű adatokat. A szatócsipartársulat eredetét az 1756. évben Mária Terézia alatt alakult úgynevezett Handelsbruderschaft című egyesületre vezeti vissza, de a fővárosi irattárban tett kutatások nyomán, a mostani alapra történt alakulását 1822-dik évre teheti. Eleinte a szatócsipar igen sokat szenvedett az akkori fűszerkereskedők, hentesek, liszt és darakereskedők közt divó céhrendszer által, de szívós magatartása főleg pedig a szennyes verseny teljes kizárása által mégis föntarthatta magát. A társulat 1822 óta egészen 1865-ig különböző változásokon ment át, 1862-ben az úgynevezett kalmártestülettel való fuzionálása által majdnem teljesen tönkre jutott. Ez időben a társulat akkori elnöke a fővárosban igen ismeretes és már elhalt Muder- Jak Vince, valamint jogvédője Aigner Miklós fov.tanácsnok kezdeményezése folytán a társulat újjá szerveztetett és azóta folytonos gyarapodásnak örvend, úgy hogy jelenleg kebelében betegsegélyző, özvegyeket és árvákat segélyző, temetkezési alapot, valamint egy jónevű hitelszövetkezetet bir. Az ünnepet zenehangverseny, ezt bankett, végül igen sikerült táncvigalom követte. — (József főherceg) szeptember 12-én Kassára érkezik a honvédségi gyakorlatok megszemlélésére— (Görgey rehabilitációja.) A budapesti 48—49-ks honvédegyesület ma délután közgyűlést tartott, melynek tárgyát Görgey Arthur rehabilitációjának kérdése képezte. A közgyűlés egyhangúlag kimondotta, hogy a Görgey reeiabilitációja érdekében megindított mozgalom ellen tiltakozik s ahhoz hozzá nem járulhat, — annál kevésbbé, mert Kossuth Lajos, ki ez ügyben ítéletet mondani a legkonpetensebb, mint hírlik, iratai IV. kötetében foglalkozni fog e kérdéssel. — (Kees táborszernagy jubileuma.) Kassáról távirják mai kelettel: Kees táborszernagy hadtestparancsnoknál 50 évi szolgálati jubileuma alkalmából a délelőtt folyamán a polgári hatóságok, Schuster Konstantin püspök, a dalegyesület, a tábornoki, törzs- és főtiszti kar tisztelegtek. Délután ,2 órakor a Schalkház-vendéglőben nagy díszebéd volt, melyen a tábori törzskar, tábornokok és magasrangú tisztek voltak jelen. Az első pohárköszöntőt Kees táborszernagy a legfőbb hadúrra mondotta, melyet a jelenvoltak állva hallgattak. Szavait háromszoros éljenzés követte. Van der Scost altábornagy pohárköszöntőjében Kees kiváló érdemeit sorolta fel, melyek a legmagasabb helyen is és ez alkalommal a jubilánsot ért kitüntetésben nyerték el a megérdemlett jutalmat. (Háromszoros éljenzés.) Erre Kees meleg szavakban adott kifejezést köszönetének. Máriássy honvédabágy ,Kee-t éltetve, életének legszebb napjai közé számítja e jubileumot, mert az ünnepekben a katonai mély tudomány, vasakarat,jellemszilárdság, szigor és rendithetlen igazságszeretet mintaképét látja, ki a magyar honvédség érdekeit sohasem tévesztette szem elől, kit nem mindenkor egyenlő mértékkel gyakorolja katonai legfőbb jogát. (Lelkes éljenzés.) A diszebéd alatt a 85. és 86. gyalogezred zenekara játszott. Az ebéd 4 órakor ért véget, mely után a jubilánst az összes tisztikar lakására kísérte. A sátortáborban rendezett katonai ünnepen roppant számi közönség volt jelen, mely a ritka látványosságokat nagy élvezettel szemlélte. Kees szintén jelen volt családjával. (A cár Varsóban.) Varsóban a cár fogadtatására nagyban folynak az előkészületek. A Wolwedernen, a Lazienki kastélyban, továbbá a Sielce villában, valamint az amfiteátrumban a munkálatok már be vannak fejezve. Most a nagy színházat és a Varieté színházat tatarozzák. Az előadásokon a legjobb lengyel, orosz és idegen művészek fognak közreműködni, minthogy III. Sándor cáron és a trónörökösön kívül jelen lesznek az idegen hercegi vendégek is, kik a hadgyakorlatokra jönnek Varsóba. Az előadások lengyel, orosz, német és francia nyelvűek lesznek. A merre csak a szem lát, mindenütt katonák, zsandárok és rendőrök hemzsegnek. A Belveder és a Lazienki kastélyok mellett minden harmadik lépésre őrök állják el az utat, kik a szolgaszemélyzeten kívül senkit sem bocsájtanak a kastélyba. Azokba a lakosztályokba, hol a cár és trónörökös fog lakni, éppenséggel nem bocsájtanak be senkit. Az ajtók és ablakok előtt álló őröknek meg van hagyva, hogy mindenkit lelőjjenek, aki csak a kastély belsejébe önhatalmúlag behatolni igyekszik, így akarják a császári lakosztályokat minden veszélytől megóvni. A varsói hivatalos lap f. hó 25-iki számában Tostoj vezérőrnagy rendőrfőnök a következő felhívást teszi közzé: Miután ő felsége a cár augusztus hó végével Varsóba érkezik, Gurkó tábornok varsói kormányzó úr parancsából meghagyatik a lakosságnak, hogy házaikat zászlókkal, szőnyegekkel és virágokkal díszítsék föl; az erkélyekre és ablakokra őfelségeik szobrait állítsák ki, kívülről pedig légszeszvilágítással és mécsekkel illumináljanak. Az esti kivilágítás alkalmával a rendőrség által megjelölt helyeken katonai zene fog játszani. (A szervitarend) magyarországi és alsóausztriai tagjai a minden 3 évben megújuló választásokra gyűltek össze aug. hó 26., 27. és 28-ik napján a rend helybeli zárdájában. A szerzet generális priorja Testa Péter Ferenc ez alkalomból személyesen jött ide Rómából. Az ünnepélyesség hétfőn reggeli 7 órakor ünnepélyes nagy misével és „Veni sancte“-val vette kezdetét, melynek végeztével a következő választások történtek : Provinciális priorrá, dr. Kohlhofer Wolfgang s ennek titkárává Brichta Ferenc. Kormánytanácsosok lettek: Ilietz Bonifác, Ackermann Ignác, Pauer Rudolf, Kovács János, Swoboda Severin és Hoffmann Benedek. Ez utóbbiak 27-én az egyes zárdafőnökök számadásait vizsgálták át s 28 án a priorok választásához fogtak. A választás eredménye szerint priorokká lettek : Brichta Ferenc, Jenesek Amand, Bernfuss Gregor, Manninger Miksa, Willinger Lajos, Rauschenfels Antal, Hiesz Bonifác és Korányi Klupak Imre. (Egy betűszedő jubileuma.) A pesti könyvnyomda részvénytársaság személyzete tegnap este szép családi ünnepélyt rendezett Giersch G. Lajos szedő tiszteletére, ki ötven éve dolgozik a „civilizáció ótombányáiban“. Giersch thüringiai születésű, de még 1848 előtt bevándorolt Magyarországba és azóta folyton itt dolgozik. Egyike volt azoknak, kik 1848-ban a „mit kíván a magyar nemzet“ című történelmi nevezetességű nyomtatványt szedték. A mai ünnepélyen a fővárosi betűszedők nagy számban vettek részt hozzátartozóikkal. Az ünnepeltet Geléri Mihály magyar, Gfliegler Tivadar német nyelven üdvözölte, mire az „Összhang“ című férfidalegyesület énekelt több alkalmi dalt. A közvacsora 9 órakor kezdődött. Itt lovag Faik Zsigmond üdvözölte elsősorban a jubilánst és a pesti könyvnyomda részvénytársaság nevében tíz darab sorsjegyet nyújtott át az ünnepednek ajándékul; a személyzet díszes arany órát, a gépnyomók köre ezüst szelencét, a többi nyomdákban dolgozó szaktársak arany láncot, s a betűszedők egyesülete más ajándékot nyújtott át az ünnepeknek, melyeket ez meghatva fogadott. A bankettet tánc követte. Az ünnepély alkalmára díszes kiállítású kis emlékkönyvecske jelent meg, melyet a pesti könyvnyomda részvénytársulat pazar fénynyel állított ki. Ez emlékkönyv a jubiláns életrajzán és az alkalmi beszédeken kívül, egy ez alkalomra írt hangulati éljes költeményt is tartalmaz. (A „zongora bacillusok“) ellen állítólag igen hathatós szert talált föl Laffert D. Drezdában. Ez a jótékony szer pedig nem egyéb, mint egy zajtalan zongora. Hogy milyen módon szülemlett meg a jeles fölfedező fejében ez az életmentő gondolat, az még fájdalom az ő titka. Meglehet, hogy egy hurja-szakadt zongora suttogása támasztotta benne ezt az eszmét, mely hivatva lesz az Európában aggasztódig terjedő zongora-bacillusok pusztításainak határt vetni. Annyi azonban tény, hogy ennek a zajtalan zongorának a belsejében egy olyan készülék van, mely még a legvelőtrázóbb Liszt-rapszódiát is csupán csak a zongorafékező által hallható enyhe zengéssé teszi. Egy kellően kifeszített nemez réteg, mely a hurok és a kegyetlen kalapács közé van elhelyezve, hozza létre ezt a csudás hatást, mely ellen még a leghatalmasabb zongora-athleta is hiába küzd. Az új találmány, ha csakugyan megvalósul, számtalan bajtól fogja a szenvedő emberiséget megszabadítani. Vis-a-vis-k közti elkeseredett ellenségeskedések, melyeknek kútfeje órák hosszat tartó skálázás nyijtott ablak mellett, házastársak elválása állhatatos Ch*ji*ei-Nocturne-ök és makacs Bach-fugák következt tébfc£, szerencsétlen nyugalmazott öreg urak kinoztatása zongora-betegségben szenvedő kisasszonyok által, — mindez meg fog szűnni. Üdv tehát a zajtatlan zongorának. — (A budapesti asztalossegédek) önképző egyesülete szépen sikerült műkedvelői előadást rendezett az egyesületet pártoló nagyközönség részére, mely dacára a borús időnek szorongásig megtöltötte a kert helyiségét. Előadták „Hasznos gyógyszer asszonyok ellen“ és „Apró félreértések“-et. A női szereplők közül Bokros Józsefné assz. vált ki, továbbá Budai Imréné assz., Csernyi Éva k. a., Kolencki E. és Nagy Mari k. a. A férfiak közül különösen Bokros József és Müller urak,továbbá Lichtenthal József, Terbulya M., Smiedt János, Kerstinger György, Jakus István, Czanik Árpád és Vig Mihály urak. Az est a legvidámabb hangulatban folyt le. — (Iskolai értesítés.) Az V. ker. főgimnáziumban a beiratások szept. 1-én kezdődnek. Párhuzamos két osztály nyittatik az I-re, II-ikra és a IV-ikre. — (Nyári mulatság. Levelezőnk Írja : Jakabfy — a szálkai kerület képviselője megkezdte és azóta gyors egymásutánban követik egymást — a kedélyes nyári mulatságok. Augusztus 29-én is mosolygó szép időben tartatott meg Szalatnyán Ivánka Zsigmond kezdeményezése folytán egy kedélyes nyári mulatság, melyre délután 5 órakor gyűlt össze az ellenzékhez tartozó néhány előkelőbb család.A nők közül ott voltak: dr. Nyáry tábornokné leányával, Szabadhegyi Gézáné két leányával, Ivánka Leona, Pongrácz Sándor altábornagyné, Pongrácz Nina urhölgy Paksból, Pongrácz Jenőné Veszprémből, Pongrácz Emma, Jolán és Blanczi Emma kiasszonyok, Belvil tengeri hajós kapitányné és Porcsa Luiza kontesz, Okolicsányiné leányával. — Ott volt a két Pongrácz tábornok, Ivánka Zsiga, Szabadhegyi Géza Belvil kapitány és többen. — 12 pár táncolta a négyest. A mulatságot kedélyes vacsora, s vacsora után rövid, de annál lelkesültebben táncolt supe csárdás fejezte be 10 órakor. (Nyilvános köszönet.) A pesti felső járási község-jegyzői egyesület által 1884. aug. 9-kén rendezett hangverseny sikeréhez hozzájárult összes jóltevőknek ezennel hálás köszönetét fejezi ki az egyesület. Bevétel volt 336 frt 94 kr., kiadás 150 frt 80 kr. Jövedelem 186 frt 14 kr. Bevételi hátralék 51 frt. — Felülfizetéssel segélyezték az egyesületet: Appelshofer Mátyás 2 írttal, Balla Lajos 2 írttal, Baltig Zsigmond 1 írttal, Becker Adolf 2 írttal, Fuchs Bernát 5 írttal, Fuchs József 3 írttal, dr. Garami Dávid 1 írttal, Liszai Gellért Győző 1 frttal, Glanz Samu 2 frttal, Gubányi József 5 frttal, Guttner Gyula 19 frttal, Slupper Gyula 1 frttal, Karsay Lajos 1 frttal, Kerek János 1 frttal, Ladányi László 4 frttal, Lindtner Károly 1 frttal, Molitoris József 1 frttal, Muzsik Károly 3 frttal, dr. Rózsahegyi Gyula 1 frttal, Sárkány Sámuel 2 frttal, Schossberger Károly 3 frttal, Straub Béla 1 frttal, Schwarz Sámuel 2 frttal, Sziklai Mór 1 frttal, ifj. Szilassy István 2 frttal. (Kolera-ápolónők.) Hogy arra a nem várt esetre, ha a kolera hazánkba is eljutna, jól képesített és teljesen megbízható ápolónők legyenek, a belügyminiszter rendelkezése folytán a magyarországi veröskereszt egyesület 1. évi szeptember hó végén ápolónői tanfolyamot nyit oly nők számába, kik abba ki fognának rendeltetni. Azok a nők, akik esetleges kolerajárvány esetében mint ápolónők akár helyben, akár a vidéken alkalmaztatni kívánnak, a f. évi szeptember hó végén nyitandó ápolónői tanfolyamra leendő kijelölés végett f. hó 15-éig a főváros t. főorvosi hivatalában (IV. ker. Lipót utca uj városház) jelentkezhetnek. — (Betörés Böcsön.) F. hó 29-dikére virradóra — irja bécsi levelezőnk — a helybeli korcsmába ismeretlen tettesek törtek be. Elloptak 80 frtnyi készpénzt, némi ékszereket, s egy csomó kötelezvényt. A károsult korcsmáros neve : Gaz Jakab. — (Öngyilkosság.) Szegeden nagy föltünést keltett Treschtig Emil dunagőzhajózási társulati pénztáros öngyilkossága. Treschtighy, pontos tisztviselő volt, kötelességének becsülettel megfelelt mindenkor, a gyakori családi csapások következtében azonban az utóbbi pár év alatt zilált anyagi helyzetbe jutott. Hét gyermeke közül négy rövid időközben elhalt; a folytonos betegeskedés, a temetkezési költségek s az ezzel járó anyagi bajok fölemésztették a csupán fizetéséből álló jövedelmét és uzsorások körmei közé jutott. Ezek aztán üldözték, zaklatták, míg végre a szerencsétlen áldozatot a végső kétségbeesés örvényébe kergették. Treschtig tegnapelőtt reggel, midőn hivatalában szokott munkájához kezdett, keserűen kifakadt, a szolga előtt, hogy: „Nem élet ez, hanem csak nyüglődés! Még mielőtt, öngyilkosságát végrehajtandó, a hivatalt elhagyta volna, látszólag a legderültebb , hangulatban volt, nevetgélt, tréfálózott — Hátrahajgyott levelében érzékenyen elbúcsúzott a feleségétől és gyermekeitől s azt kérte, hogy ne a kórházból, hanem saját lakásáról temessék el. — A főkapitány az özvegy kérelmére megengedte, hogy az öngyilkos utolsó kérelme teljesittessék. — Mint a főpénztáros által tartott vizsgálatból kitűnik, Treschtig pénztárában 800 forint hiány van. — (Sok az Isten áldásából.) Nagy Sándor varsadi csizmadia mesternek a, felesége három ép, egészséges fiúgyermeket szült. A szegény csizmadia annyira megrémült e szapora istenáldáson, hogy azonnal felért a királyhoz, hogy azoknak eltartása végett állandó segélyt utaljon ki. A kabinetiroda most a biharmegyei hatósághoz küldte a kértvényt azzal az utasítással, hogy ha érdemesnek találja az ügyet, ajánlja királyi kegynek. BUDAPESTI HÍRLAP,242. sz. 1334. szeptember 1. 5