Budapesti Hírlap, 1884. szeptember (4. évfolyam, 242-270. szám)
1884-09-03 / 244. szám
A balesetek miatt nagy szemrehányásokkal támadjuk meg a magyar államvasutakat. A legjobban adminisztrált vasutakon is megreped egy kocsitengely, vagy pedig megromlik egy talpfa. Persze, kiválóan kellemetlen, hogy a szerb királyi különvonattal történt meg az első malheur, s a romlott talpfa hatása épen akkor nyilvánult, mikor a szerb király a magyar államvasutak új vonalán akart Bécsbe utazni. De ilyen incidenseket elhárítani majdnem lehetetlen; legföljebb figyelmeztetnünk kell az államvasutak igazgatóságát, hogy kettőzött éberséggel igyekezzék csökkenteni az eféle balesetek számát. FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főváros által a budai II. kerületi és a terézvárosi polgári fiúiskolák mellett felállított kereskedelmi tanfolyamokra a jelentkezők száma már tegnap (szeptember 1.) estig meghaladta egy-egy osztály befogadási maximumát. Az igazgatóktól a tanácshoz beérkezett jelentés szerint a budai kereskedelmi középiskolába 65, a terézvárosiba 67 tanuló iratkozott be. Igen valószínű, hogy még nem ért véget a kereskedelmi tanfolyamokra készülők sora és a jelentkezések tovább is tartanak. Ekkor a fővárosnak már az iskola első évében párhuzamos osztályokat kell felállítani. Az 1884—5-iki tanévtől kezdve fővárosunkban (eltekintve a magániskoláktól) három nyilvános iskola készíti elő az ifjúságot a kereskedelmi pályára. Az eredmény már is igazolja, hogy a főváros bőkezűsége e téren minő közszükségnek felelt meg. A hegyi vizek bevezetése nagy művének egyik lényeges része Budán a Diósárok szabályozása, ami tényleg már legközelebb megkezdődik. A pénz erre a célra évek óta meg van már szavazva. De, hogy a foganatosítás megtörténhessék, előbb az árok-menti szőlőtulajdonosokkal kell megalkudni a szabályozáshoz szükséges területnek — amiből egy-egy félre csak néhány négyszögöl esik — átengedése iránt Rózsa Péter, a III. ügyosztály vezetője az érdekelt budai és budakeszi szőllős gazdákat vasárnapra hívta össze az ügy elintézésére. Már mintegy fele rőszök kijelentette, hogy a területet ingyen adja át, s valószínű, hogy példájukat a többiek is követik. TUDOMÁNY és IRODALOM. — (Az agarnknál ásatásokat) Torma Károly egyetemi tanár a napokban a legszebb eredménynyel befejezte s hozzákezdett részletes jelentése kidolgozásához, melyet a fővárosi régészeti bizottsághoz fog benyújtani. A munkálatok befejezését egyrészt a kedvezőtlen időjárás, másrészt az okozta, hogy az idénre kiutalványozott összeg ki van merítve, felsége legsebesebb huszárja sem tenné meg ily hirtelen ezt az utat. Az aradi tűzoltók dicsérete idézte fel emlékezetembe az ellenkező képet. De Aradon se volt mindig így. Az első tűzoltó egyesület, mely ott alakult, olyan cifra volt, hogy majd elrepült. Huszárosan voltak öltözködve, még a sarkantyú se hiányzott. Sarkantyú tűzoltónak! Ennél csak a „Háromcsőrű kacsa“ sarkantyú viselő kapitánya lehetett komikusabb. Bizony a sarkantyú pörgése szép zenei kiséret az uniformishoz, de a tűzhöz nem; valószínűleg úgy okoskodtak, hogy megtörténhetik, hogy egy a magasból lezuhanó tűzoltó tán épen a sarkantyújánál fogva akad fen valahol s nem lesz halál fia. A király és József főherceg (a legelső magyar tűzoltó) előtt mutatták be ügyességüket az aradi főtéren. A második emeletről hosszú zsákokban eresztettek le embereket s az első emeletről ugráltak le kifeszitve tartott lepedőbe. József főherceg ragyogó arccal nézte őket s magában gondoló, hogy mégis csak legszebb tudomány a világon a tűzoltóság s nincs az a katonai parádé, amiért ő ezt odaadná. Interpellálta is a főparancsnokot, hogy a zsákban miért eresztik fejjel lefelé az embereket, ő ezt Alcsuthon nem így szokta. A főparancsnok azt felelte, hogy a leeresztettek most női szerepet játszanak, ezeket pedig muszáj fejjel leereszteni. A gyakorlat végeztével két oláh asszony következő párbeszédét hallottam: — Láttad a királyt? — Hogyne láttam volna. — Melyik volt az? — Az, aki háromszor kiugrott az ablakon. (Oláh gusztus.) Lipiiuez. BUDAPESTI HIRLAP (244 n.) 1384. szeptember 3 . (Hittudományi pályázat.) A vallás- és közoktatásügyi miniszter pályázatot hirdet a Lackenbacher testvérek által a bibliai tudomány tanulmányozásának előmozdítása végett katholikus hittudományi tanulók részére alapított pályadíjra, melynek évi összege 472 frt 50 kr. A pályázat tárgya : Mózes öt könyvének mindegyikéből — a leszármazási lajstromok kivételével — sors által 3—4 versből álló hely szemelendő ki, mely héberből arabsra fordítandó. Budapesten a pályaverseny november hó 29-én fog megtartatni az egyetem hittudományi karánál, hol a pályázók három nappal előbb magukat igazolni kötelesek. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET, * (A nemzeti színházban) a péntekre kitűzött „Essex gróf,amelyben Nagy Imre 7 havi szünetelés után először lépett volna fel, Jászay Mari betegsége miatt nem adathatvan, „Fedora“ kerül színre. „Essex gróf“ a jövő hétre marad, ha ugyan Jászay asszony akkorra felépül. (A népszínházban) holnap szerdán „A bornevillei harangok“-at adják B 1 a h a L. asszonynyal. Germainet ezúttal Szelényi Anna játsza. Csütörtökön „A vén Kupecz“-et ismétlik ugyancsak B 1 a h a L. asszonynyal. * (A krisztinavárosi színkörben) Boczkó Dóra k. a. fellépte, közbejött betegség miatt, egyelőre elmarad, az „Eleven ördög“ operette helyett a „Bukov“ című látványosság kerül színre. Csütörtökön Ebergényi Amália asszony jnalomjátékául „Őh azok a férfiak“ fog adatni. A színkör legközelebbi újdonságai lesznek : Follinus Aurél népszínműve „Szeget-szeggel“, Karczag Vilmostól „Gazd’ uram felesége“ népszínmű és Deréki Antal fővárosi életképe „A falusi kislány Pesten.“ A darab egy a fővárosba vetődött fiatal párleány élményeit tárgyalja. * (A várszínház érdekében.) Miután a várszínház újjáalakítása a bevégzés felé közérg, miután páholyok, zártszékek egészen új, kényelmes ülésekkel játattak el, ezenfelül az első emeleti páholyok elé 40 üléses erkély emeltetett s igy kis terjedelménél fogva is a t. közönség teljes kényelme biztosítva van, addig is, mig szerződött tagjaim névsorát, működésem irányát és a bérletre való felhívást közzé tenném, legelső kötelességemnek ismerem a drámairodalom terén működő 1. honfitársaimat felkérni, hogy újjáalakított színházam érdekét szellemi műveikkel előmozdítani szíveskedjenek, anynyival is inkább, mert míg egyrészről a várszínház helyzeténél fogva egészen különálló, másrészről vállalatom nemzeti missziót teljesít. Ezúttal tisztelettel felkérem az összes napi sajtót, hogy szerény, de nagy horderejű vállalatomban, mely a magyar színművészet fejlesztését tűzte ki célul, jóakaratúlag támogatni szíveskedjenek. Budapest 1884. szeptember 2-án. Feleki Miklós, a főv. jobbparti színházak igazgatója. * (Sarah Bernhardt.) Sarah Bernhardt, a kiváló francia művésznő, egyezségre lépett Duquesnellel, az Odéon-színház egykori igazgatójával, aki e szerződés értelmében átveszi a Porte-St-Martin színház igazgatását, mely színház most kvázi Sarah Bernhardt tulajdona. A vállalatba 500,000 frankot fektetnek bele, melyet 5000 frankos részletekben Sarah barátai adnak össze. A saisont Sárdos Viktor „Theodorá“-jával nyitják meg, mely természetesen Sarah Bernhardtra van szabva. * (Jótékonycélu szinielőadás és hangverseny.) A népszínház lelkes tagjai és a többi alább elősoroltak közreműködésével holnap, szept. 3 án lesz az a szinielőadás és hangverseny a rákospalotai parkvendéglőben, mely a budapesti 1848 —49-iki honvédegyesület által múlt évben rendezett jótékonycélú vigalom alkalmával elmaradt. Műsora ez: I. Becsületszó. Vígjáték Szigeti Józseftől. Előadják : Horváth Vince, Rónai Gyula, Tóth Ilonka, Rónaszéki Gusztáv, Klárné, Vidorné és Bónis Lajos. II. Magyar dalok. Éneklik Gizella k. a. III. Egyveleg. Cimbalmon előadja Pirovics Aladár. IV. „Tavasz elmúlt.“ Egyveleg. Énekli Németh János. V. Befejezésül a magyar szerbek legszebb és legkedveltebb dala :„B resztebe draga.“ Énekli P e r cz e 1 Marica (Szabadkáról.) Kezdete fél 8 órakor. Helyárak: körszék 1 frt, zártszék 60 kr, állóhely 50 kr, tanuló- és gyermekjegy 30 kr. Jegyek előre válthatók az előadás napján d. u. 1 óráig, Budapesten, Dankovszky L. szivarárudásában, Kerepesi-at Orient-szálló és Patzik-Kertész Lujza tőzsdéjében szervita-tér 2. sz. Előadás után tánc is lesz. Jó zenéről s a hazamenetelről gondoskodva van. * (Hazatérő művészek.)Tölgyessy Arthur tegnap reggel Szaládról (Biharmegye) viszszaérkezett a fővárosba s legközelebb hozzákezd vázlatban fölvett képeinek kidolgozásához. — Feszty Árpád Gyalláról, a hol népies alakok tanulmányozása végett hosszabb ideig tartózkodott, tegnap délben visszaérkezett a fővárosba. A művész Gyallán elkészítette, a vöröskereszt-egyesület budai kórháza óriási falfestményének kartonját. Morelli Gusztáv jeles fametszőnk és az iparművészeti szakiskola tanára, tegnapelőtt este hosszabb külföldi útjából a fővárosba visszaérkezett. Mesterházy Kálmán fiatal festő jelenleg Somogy megyében Pongrác Claire birtokán Felső,Bűi pusztán tartózkodik, hol vázlatokat vett fel a Balaton, vidékéről, melyeket az őszi kiállításra fog feldolgozni. Mesterházy szeptember 15-én tér vissza a fővárosba. * („Krisztus a Kálvárián“) című festményt ma délelőtt a közönség oly nagy számban látogatta, hogy a nagyterem folyton tömve volt s délfelé egyelőre a jegyek kiadását is be kellett szüntetni. A teremből a székeket is kihordták, hogy a közönség beférhessen. Dacára e tömeges látogatásnak, bent a teremben állandóan templomi csönd uralkodott s csak a folyosón volt élénkebb az élet. A műcsarnok előtt és általellenben hosszú kocsisor állott és az eltávozókat folyton újabb és újabb fogatok váltották fel. A látogatók közt ma is számos notabilitást láttunk. * (Szobrászati hírek.) Donáth Gyula jelenleg két nagyobb csoportozaton dolgozik, egy a sugár-uton épülő nagy palota számára — Szász Gyula, Bulyovszky Lilla sugár-uti villája számára egy nagyobb szökőkút csoportozatot készít. — Feszler Leó a lipótvárosi bazilika szobrai közül négy apostol szobrát már elkészítette, s azok egyikét a napokban föl is állították a bazilika váci köruti homlokzatára. * (A brüsszeli szalon.) A belga királyi pár, mint távirják, tegnap esztendőből visszatért Brüsszelbe s megnyitotta a rendkívül gazdag „Salon“-t. A királyi pár néhány óráig időzött a „Sa- lon“-ban s több művészt mutattatott be magának. A közönség magatartása tiszteletteljes volt, de hideg. Templom-szentelő ünnep. (Saját levelezőnktől.) Özdöge, (Nyitramegye) szept. 1-én. Szép és lelkes ünnepre virradt kicsi községünk vasárnap. A katholikus templom felszentelése volt, mely a múlt évben földig leégett. Akkor nagy volt a szomorúság a faluban , mert rövid egy év alatt háromszor hamvasztotta el a falu nagy részét a pusztító tűz és a mindenüktől megfosztott lakosok szegénységükben alig gondolhattak arra, hogy a rombadőlt templomot és plébániát fölépíthessék. Azonban a község fáradhatatlan buzgalma, derék plébánosa, Horváth Manó úr csodálatos erélylyel minden akadályt legyőzött a könyörületes szívek, nemes lelkek segítségével és a saját áldozatával fölemelte az úr egyházát és még sokkal díszesebbé tette, mint volt. Ő felsége a király magánpénztárából 400 forintot adományozott, gróf Károlyi Alajos londoni nagykövet 200 frtot küldött, a vidék előkelősége is, nemkülönben a Károlyi-és Wodianeruradalmak tisztsége minden lehetőt megtett, Horváth Manó plébános úr pedig lelkes buzgóságával kieszközölte, hogy a budapesti oltáregyesület mintegy 1000 frt értékben és a pozsonyi oltáregyesület szintén 300 frt értékben látták el a templomot a szükséges misemondó-ruhákkal, oltár és egyéb egyházi készletekkel, csillárral, szóval a teljes belső fölszereléssel. De a tetemes nagylelkű adományok még nem fedezték a költségeket teljesen, hogy tehát a templom minél díszesebb legyen, jeles plébánosunk a saját erejéből a legnagyobb áldozatokra is kész volt, jóllehet maga is úgyszólván mindenét elvesztette a tűzvész alkalmával. A szegény elhozta filléreit, a gazda szekerét, cselédjét küldte az építéshez, a zsellér pedig keze munkájával segítette a templom emelését, úgy, hogy valóban elmondhatni, hogy az ördögei templomot az emberek könyörülete, a plébános lelkes odaadása és híveinek buzgósága állította föl újból. A fölszentelés nagy ünnepiességgel folyt le. Az utcán illatos füvet virágokat szórtak el, a templom bejáratát és falait Rudnyánszky Mariska kisasszony koszorúkkal díszítette s a templom fényesen ki volt világítva. Megjelent az ünnepen Druzskovits János, a 85 éves agg vajki esperes, aki a fölszentelést nagy papi segédlettel végezte. Ott volt továbbá Balázsy Gergely cétényi esperes is, a megye egyik legjelesebb papja, valamint a vidéki intelligencia és Károlyi tisztség számos tagja. A fölszentelés után lakoma volt Horváth Manó plébános úr házánál, aki méltán megérdemelte a vendégek lelkes tüntetését és a nép szeretetének nyilvánulását, mert nemcsak kitűnő pap, művelt, derék ember, hanem jeles hazafi is, aki azon van hogy Özdöge község népe, mely hajdan tiszta magyar volt, újra visszamagyarosodjék s a magyarul nem beszélők is tántorithatlan hüségü magyarok legyenek.