Budapesti Hírlap, 1884. október (4. évfolyam, 271-301. szám)

1884-10-01 / 271. szám

1884. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (271. sz.) Hátország királyságaink uj tartománygyülését az ország fővárosába, Zágrábba, szept. 80-ra hivtuk össze és ezennel felhatalmazzuk Önt, hogy megnyitó királyi leiratunk felolvasásával a tartománygyülést megnyitottnak nyilvánítsa. Fogadja stb. Ferenc József s. k.s. király ő Felsége nevének említésénél harsány „zsivnó“ kiáltások hangzottak föl. A leirat felolvasása után Vukotinovics korelnök kijelölte a kül­döttség tagjait, mely a bánt a tartománygyűlésen való megjelenésre kérte föl, mire a küldöttség Zsivkovics püspök vezetése alatt elment a bánt meghívandó. Khue­n-H­éderváry gróf bán zajos zsi­vió kiáltások közt az ülésterembe lépvén, felolvasta a királyi leiratot, melyet a képviselők állva hallgat­tak és több helyi zajos „zsivió“ kiáltásokkal szakí­tották félbe. A királyi leirat igy hangzik: „Mi I. Ferenc József Isten kegyelméből stb. Midőn szeptember hó 18-án kelt királyi leiratunk­kal a tartománygyűlést összehívtuk, atyai szivünk angyallatát követtük, kedvelt híveinknek mielőbb al­kalmat nyújtván arra, hogy az ország közügyeinek rendezésében alkotmányszerű módon közreműködhes­senek. Azon kiegyezés, mely magyar királyságunk és a horvát-szlavon-dalmát királyságok között köttetett, a kedvelt híveink által képviselt királyságoknak a magyar korona tartományainak állami egysége által megkövetelt garanciák mellett a nemzetiséget, az alkotmányt és az önkormányzatot biztosítja, mely egyezség ezen királyságok közjogi állását meg­óvja, és kedvelt híveinknek tág tért nyújt tar­tós és üdvös munkásság kifejtésére. A törvénynyel összhangban lévő ezen tevékenységtől és az állami közösség exigenciás és reális viszonyainak helyes megítélésétől fog tehát kiválóan függni, hogy a fen­­nebb idézett alaptörvény, illetőleg a Magyarország és Horvátország és Szlavónia királyságok közt, annyi évszázadon át megpecsételt szövetség tartama mind nagyobb előnyöket teremtsen, oly előnyöket, melyek segélyével az egyik, mint a másik fél ré­széről tanúsítandó barátságos előzékenységgel, — miről meg vagyunk győződve, — a netán felme­rülő futólagos félreértések elosz­­lathatók legyenek. — A fen­­nebbi alaptörvényre, mint szilárd alapra támasz­kodva, kedvelt híveink nyugodt lelkiismerettel szen­telhetik magukat az ország közügyeinek üdvös fejlődésére és Horvátország és Szlavónia szeretett királyságunk anyagi és szellemi jólétének fokozására irányuló munkásságnak. Ez irányban a végvidéknek a horvát-szlavón királysággal, és ekként a magyar korona tartományaival történt egyesítése megkívánja, hogy a tényleg egyesített országrészek törvényes in­tézkedések segélyével szerves testté olvadjanak, és hogy az egész országra nézve egyenlő választási tör­vény lépjen hatályba. Kormányunknak tehát az lesz a feladata, hogy kedvelt híveink elé az említett tárgyra vonatkozó törvényjavaslatot terjeszszen; önök, kedvelt híveink, az ülésszak tartama alatt az előirányzatokkal, zárszámadásokkal lefolyt évek ház­tartási költségeivel, az ország nyugodt és békés fej­lődését célzó egyéb törvényjavaslatok alkotmányos elintézésével fognak foglalkozni. Kedvelt híveink! Önöknek mindenekelőtt arról kell gondoskodniok, hogy a magyar közös ország­gyűlésre küldendő képviselők meghatározott szám­mal megválasztassanak, kiknek a delegáció meg­választásában és a magyar közös kormány fon­tos előterjesztéseinek tárgyalásaiban részt kellene venniök. Azon átmeneti stádiumban, melyben Horvát és Szlavonország szeretett királyságaink a volt határ­­őrvidék föntjelzett egyesítését tekintve vannak, ked­velt híveinknek fontos megoldandó feladataik lesz­nek és nem kételkedünk, hogy kedvelt híveink e feladatok megoldásán bölcseséggel és mér­séklettel s képviselőtestülethez­­illő nyugodtsággal fognak munkál­kodni. A hazafias feladatok ilyetén bölcs megol­dása által kedvelt híveink újabb bizonyítékait fog­ják szolgáltatni az irántunk való hűségnek és ragasz­kodásnak s a hazaszeretetnek. Szilárd bizalmunkat vetve abban, hogy kedvelt híveink, mint a törvényhozó testület tagjai, működé­sükben az általunk szentesített törvényeket a köteles tiszteletben fogják tartani, azon óhajjal, hogy kedvelt híveink törvényes munkáján Isten áldása legyen, Horvát-Szlavón- és Dalmátország királyságok tar­­tománygyűlését ezennel megnyitottnak nyilvánítjuk. Fogadják stb. A királyi leirat felolvasását harsány „zsivnó“­­ követte. Vukotinovics korelnök bezárja az ülést és fölszólítja a képviselőket, hogy templomba menjenek. A bán erre a képviselőkkel, zajos zsiv­ó­­kiáltások közt távozott az ülésből és misére ment. — Innen aztán lakására kísérték. Zágráb, szept. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Mozgalmas élet volt ma Zágrábban. Jóval a kitűzött óra előtt óriási néptömeg lepte el a Márkus-teret, és a tartománygyűlés háza előtt díszszázad foglalt állást. A házban a Szarcsevics­­pártiak teljes számban jelentek meg. Mikor a királyi leiratot olvasták, a ház összes tagjai felállottak, csak a Szarcsevics-pártiak maradtak ülve. Is­tentisztelet után a bánt a nemzeti párt több tagja a báni palotába kisérte, hol több uton­­választott képviselőt bemutattak. Holnap történik az igazoló­bizottság tagjainak kisorsolása, holnap­után a megalakulás. Ha Kresztics ragaszkodni fog ahhoz, hogy az elnökséget nem fogadja el, akkor Hrvat lesz az elnök, Kussevics és Spevecs az alelnökök. — Sz­a­rcsevics Dávid ma lármás tüntetések tár­gya volt. Kocsiját, mikor a tartománygyűlés megnyitására ment, virágokkal haji­­gálták tele, Starcsevicsnek több koszorú, a nyakába volt akasztva. Az utcákon, melyeken áthaladt, a diákság hangos zsivnó kiáltásokkal üdvözölte. A Markus-téren ezer főnyi tömeg gyűlt össze, mely Starcsevics megérkezése alkalmával zsir­ozajba tört ki, kalapját lengette. A jogi párt klubb­­helyiségében pártfelei nagy lelkesedéssel fogadták s üdvözölték. A templomba való menet alkalmával is­métlődött a lármás tüntetés, s a nép a koszorúk­kal teleaggatott Szarcsevicset a hosszú utcán, a Jelacsics-téren a Gaj­ utcán a Bá­rány vendéglőbe kisérte. A rendet sehol egy pilla­natra sem zavarták meg, noha sok ezer főnyi ember volt együtt. FŐVÁROSI ÜGYEK.­ ­ A fővárosi egyesület mai érte­kezletét megelőző választmányi ülésen a polgármes­ter G .­l Baba sírjára vonatkozólag tett közlése­ket. A polgármester utána nézett a dolognak s a karlovici békekötésben találtak is egy pontra, mely szerint Gül Baba sírja az osztrákok által örök időkig fentartandó. Azonban mielőtt a kormánynál e tekin­tetben valamely lépést tenne, illetőleg a város ke­zébe venné a dolgot, célszerűnek látta a török fő­konzulhoz fordulni s kérdést tenni, hogy vájjon a tö­rök kormány nem volna-e hajlandó a sir helyreállí­tását és további gondozását magára vállalni ? A főkonzul közelebbről közli, hogy a török kor­mány az ő előterjesztése folytán elvállalta a sir ki­javíttatását, jövő fentartását, s a tervek s költségve­tés készítése már folyamatban van. Egyúttal közli a polgármester azt is, hogy a sír telkének telekkönyvi rendezését is keresztül fogja vezetni, mert nem le­het, hogy az a zarándokhely a restauráció után is magántulajdont képező telken maradjon. E válasz örvendetes tudomásul vétele után M­o­r­­­i­n Imre jelentette, hogy néhai Sztupa György örököseitől az egyesület pénztárát átvette, s a 789 frtot tartalmazó pénztári könyv az új pénztárnok Gartner An­tal úrnak átadatott. Most megnyílt az értekezlet,­­ W­e­i­s­z B. F. sürgeti régibb interpellá­cióit a sugárútnak Andrássy-út név­re keresztelése, valamint a holttestégetés beho­zatala s az e kérdést illető egészségügyi bizottsági munkálat iránt, a polgármester az elintézések meg­­sürgetését megígérvén, Weisz kijelenti, hogy holnap interpellálni nem fog. M­á­­­­­y­u­s Arisztid sző­nyegre hozta megint az új épület lebontá­sának és áthelyezésének kérdését. Minél későbbre halasztják, annál bajosabb lesz a napról-napra job­ban eldarabolandó kültesteken alkalmas kaszárnya­­területeket találni. Kamermayer polgármester a leg­közelebbi tanácsülésen szóba hozza a dolgot, hogy a város is kezdeményező legyen, bár úgy értesül, hogy a kormány vagy közmunkatanács kebelében leg­közelebb azután megindítják az akciót. — Választások a városnál. A tanács ma 1. oszt. levéltári segéddé Pap Károlyt, 2. oszt. segéddé S­z­a­t­­­e­r Jakabot, írnokká Tury Imrét választotta meg. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — A magyar iskolaegyesület felügyelő bizottsága f. hó 29-én igen látogatott s fö­lötte érdes ülést tartott, Gerlóczy Károly al­polgármester elnöklete alatt. Az elnöki előterjesztés, az utolsó gyűlés óta az egyesület életében előfor­dult főbb mozzanatokat szép beszéddel vázolá. A terjedelmes előterjesztés sok örvendetes jelenséget TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyar történelmi társulat) f. hó 2-án d. u. 5 órakor, az akadémia Kisfaludy­­termében választmányi ülést tart. * (Vegytani Lapok.) A „Vegytani Lapok“ legújabb száma közelebb hagyta el a sajtót, F­á­­b­i­n­y­i Rudolf kolozsvári egyetemi tanár szerkesz­tésében. A füzet tartalmassága, változatos összeállí­tása s közleményeinek becse tekintetében ép azon a színvonalon áll, a melyen az évfolyam minden száma. A szám tartalma a következő: 1. Fabinyi Rudolf, „Az ecetsavas aetherek felbomlása magasabb hőmérsékletnél.“ 2. Dr. H­a­n­k­ó Vilmos, „A propyl-, butyl-, amyl­disul sószénsavas káliumról.“ 3. Has­sák Mór, „A bivalytej khemiai alkata.“ Ezen ere­deti közleményeken kívül vannak: Irodalmi szemle, Tárca, Vegyes közlemények, Társulati és személyi hírek címü állandó rovatok, gazdag tartalommal. * (A „Történelmi Tá­r“) cimü évnegye­­des folyóirat ez évi negyedik füzete a következő tartalommal jelent meg: A körmöcbányai békekötés 1452-ben. Közli: Szitnyai József. — Okmánytár Ozurai Pipó történetéhez. IV. közl. Közli: Wenzel Gusztáv. — Regesták Mihály vajda történetéhez. IV. közl. Közli: Szádeczky Lajos. — I. Rákóczi György fejedelemsége történetéhez. 1. Rákóczi Pál levelezése Rákóczi Györgygyel. 2. Mindszenti Gábor halála. 3. Tarapovics Bazil vladika fogsága. 4. I. Rákóczi György külföldi összeköttetései történetéhez. Közli: Szilágyi Sándor. — Borsos Tamás emlék­irata 1630. jan. 22—28-iki budai követségéről. Közli : Gergely Samu. — Levelek Gömörvármegye múltjá­ból 1667—1704.) Közli: Nagy Iván. — Titkos tár­sulatok Temesvárott a múlt században. II. közl. Közli: Abafi Lajos. — Schiessler Gáspár kassai pol­gár naplója a Rákóczi korból (1703—1713.) Közli : Thaly Kálmán. — Művelődéstörténeti adatok: Vég­vári élet 1573-ban. Közli: Mikulik József. — A debreceni szűcsök rendszabályai a XVI. század vé­géről. Közli : Imre Lajos. — Sándor György és neje Nyikos Anna végrendelete 1663-ból. Közli: Trsz­­tyenszky János. — Vegyes közlések. Genealógiai följegyzések. Közli : Barabás Samu. — Vidéki ipar­adó a XVII. században. Közli: dr. Mednyánszky Dénes. — Id. Bethlen István és Zólyomi Dávid re­­verzalisa. Közli: Acsádi I. Arn­­­frt 30 kr. 3 t mutatott föl. A magyar iskolaegyesület által fölkel­tett szellem mindenütt, de különösen a nem magyar ajkú vidékeken jótékony hatással terjed ; egyes va­gyonosabb polgárok s jótékony célú egyesületek siet­tek adományaikkal előmozdítani az egyesület célját. A szász-keresztúri evang. szász egyházközség mint is­kolaszék, a magy. iskola-egyesülethez fordult magyar könyvekért s magyar felirásu térképekért, tansze­rekért, kifejezvén azon őszinte óhaját, hogy hazafias törekvéssel gyermekeiket a magyar állam hivatalos nyelvében kiképezni óhajtják. Az egyesület már ko­rábban is küldött nekik e célra szolgáló eszközöket is újabban sem hiába kereste fel az egyesületet, mert iskolájukat a szó szoros értelmében fölszerelő. A magyar iskola­egyesület februárban megalakulva még mindössze csak néhány hónap óta működik s e hónapok alatt is a holt évad és a tagok nagyobb ré­szének távolléte miatt is alig működhetett, mégis oly eredményeket mutathat föl, melyekre működésé­nek e csonka évében büszke lehet méltán az egye­sület. Az egyesület fölkérte az akadémiát, hogy szer­vezzen kebelében oly bizottságot, melynek feladata lenne népszerű magyar művek szerkesztése és ter­jesztése ; Trefort Ágoston miniszternek pedig felirat­ban különösen figyelmébe ajánlá a magyar bonneokat (gyermek- oktatónőket) képező intézetek létesíté­sét. Ezután tárgyaltatott az új alapszabály tervezet, nem fejezhették be az egész alapszabály tervezetnek tárgyalását. Az új alapszabály szerint az országos magyar iskola-egyesület célja: „a magyar korona te­rületén, különösen pedig a nem magyar ajkú pol­gártársaink által lakott vidékeken és a fővárosban a magyar nyelvnek terjesztésére, a magyar szellemnek ébresztésére és fentartására irányuló minden törek­vést úgy anyagilag, valamint szellem- erkölcsileg támogatni.“­­ A budapesti népoktatási kor ma délutáni választmányi ülésében elhatározta, hogy ezentúl mind a 8 felnőttek iskolájában ingyen író­szereket fognak kiosztani. Végül elhatároztatott, hogy a beiratások jövő október hó 15-én kezdődnek s ezen­túl minden iskolában hetenkint csak két előadási óra tartotik. Kívánatos volna, ha ez igazán haza­fiasan működő egyesületet a nagyközönség venné pártfogásába. — A „Balatonvidéki kör“ 1. évi október hó 4-én tartja meg ez évi rendes közgyűlé­sét a Páris szállodában lévő helyiségében. — A budapesti könyvnyomdá­szok és betűöntők jótékonysági köre f. évi október hó 5-én a régi polgári lövölde helyiségeiben szüreti ünnepélyt rendez, mely hangversenynyel és táncvigalommal lesz egybekötve. Belépti dij előre váltva 50 kr., a pénztárnál 70 kr. — A „Budapesti ügyvédi kör“ vá­lasztmánya f. évi október hó 1-én délután 6 órakor saját helyiségében, (IV. ker. Ferenciek határa első emelet) ülést tart.

Next