Budapesti Hírlap, 1884. október (4. évfolyam, 271-301. szám)
1884-10-01 / 271. szám
1884. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (271. sz.) Hátország királyságaink uj tartománygyülését az ország fővárosába, Zágrábba, szept. 80-ra hivtuk össze és ezennel felhatalmazzuk Önt, hogy megnyitó királyi leiratunk felolvasásával a tartománygyülést megnyitottnak nyilvánítsa. Fogadja stb. Ferenc József s. k.s. király ő Felsége nevének említésénél harsány „zsivnó“ kiáltások hangzottak föl. A leirat felolvasása után Vukotinovics korelnök kijelölte a küldöttség tagjait, mely a bánt a tartománygyűlésen való megjelenésre kérte föl, mire a küldöttség Zsivkovics püspök vezetése alatt elment a bánt meghívandó. Khuen-Héderváry gróf bán zajos zsivió kiáltások közt az ülésterembe lépvén, felolvasta a királyi leiratot, melyet a képviselők állva hallgattak és több helyi zajos „zsivió“ kiáltásokkal szakították félbe. A királyi leirat igy hangzik: „Mi I. Ferenc József Isten kegyelméből stb. Midőn szeptember hó 18-án kelt királyi leiratunkkal a tartománygyűlést összehívtuk, atyai szivünk angyallatát követtük, kedvelt híveinknek mielőbb alkalmat nyújtván arra, hogy az ország közügyeinek rendezésében alkotmányszerű módon közreműködhessenek. Azon kiegyezés, mely magyar királyságunk és a horvát-szlavon-dalmát királyságok között köttetett, a kedvelt híveink által képviselt királyságoknak a magyar korona tartományainak állami egysége által megkövetelt garanciák mellett a nemzetiséget, az alkotmányt és az önkormányzatot biztosítja, mely egyezség ezen királyságok közjogi állását megóvja, és kedvelt híveinknek tág tért nyújt tartós és üdvös munkásság kifejtésére. A törvénynyel összhangban lévő ezen tevékenységtől és az állami közösség exigenciás és reális viszonyainak helyes megítélésétől fog tehát kiválóan függni, hogy a fennebb idézett alaptörvény, illetőleg a Magyarország és Horvátország és Szlavónia királyságok közt, annyi évszázadon át megpecsételt szövetség tartama mind nagyobb előnyöket teremtsen, oly előnyöket, melyek segélyével az egyik, mint a másik fél részéről tanúsítandó barátságos előzékenységgel, — miről meg vagyunk győződve, — a netán felmerülő futólagos félreértések eloszlathatók legyenek. — A fennebbi alaptörvényre, mint szilárd alapra támaszkodva, kedvelt híveink nyugodt lelkiismerettel szentelhetik magukat az ország közügyeinek üdvös fejlődésére és Horvátország és Szlavónia szeretett királyságunk anyagi és szellemi jólétének fokozására irányuló munkásságnak. Ez irányban a végvidéknek a horvát-szlavón királysággal, és ekként a magyar korona tartományaival történt egyesítése megkívánja, hogy a tényleg egyesített országrészek törvényes intézkedések segélyével szerves testté olvadjanak, és hogy az egész országra nézve egyenlő választási törvény lépjen hatályba. Kormányunknak tehát az lesz a feladata, hogy kedvelt híveink elé az említett tárgyra vonatkozó törvényjavaslatot terjeszszen; önök, kedvelt híveink, az ülésszak tartama alatt az előirányzatokkal, zárszámadásokkal lefolyt évek háztartási költségeivel, az ország nyugodt és békés fejlődését célzó egyéb törvényjavaslatok alkotmányos elintézésével fognak foglalkozni. Kedvelt híveink! Önöknek mindenekelőtt arról kell gondoskodniok, hogy a magyar közös országgyűlésre küldendő képviselők meghatározott számmal megválasztassanak, kiknek a delegáció megválasztásában és a magyar közös kormány fontos előterjesztéseinek tárgyalásaiban részt kellene venniök. Azon átmeneti stádiumban, melyben Horvát és Szlavonország szeretett királyságaink a volt határőrvidék föntjelzett egyesítését tekintve vannak, kedvelt híveinknek fontos megoldandó feladataik lesznek és nem kételkedünk, hogy kedvelt híveink e feladatok megoldásán bölcseséggel és mérséklettel s képviselőtestülethezillő nyugodtsággal fognak munkálkodni. A hazafias feladatok ilyetén bölcs megoldása által kedvelt híveink újabb bizonyítékait fogják szolgáltatni az irántunk való hűségnek és ragaszkodásnak s a hazaszeretetnek. Szilárd bizalmunkat vetve abban, hogy kedvelt híveink, mint a törvényhozó testület tagjai, működésükben az általunk szentesített törvényeket a köteles tiszteletben fogják tartani, azon óhajjal, hogy kedvelt híveink törvényes munkáján Isten áldása legyen, Horvát-Szlavón- és Dalmátország királyságok tartománygyűlését ezennel megnyitottnak nyilvánítjuk. Fogadják stb. A királyi leirat felolvasását harsány „zsivnó“ követte. Vukotinovics korelnök bezárja az ülést és fölszólítja a képviselőket, hogy templomba menjenek. A bán erre a képviselőkkel, zajos zsivókiáltások közt távozott az ülésből és misére ment. — Innen aztán lakására kísérték. Zágráb, szept. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Mozgalmas élet volt ma Zágrábban. Jóval a kitűzött óra előtt óriási néptömeg lepte el a Márkus-teret, és a tartománygyűlés háza előtt díszszázad foglalt állást. A házban a Szarcsevicspártiak teljes számban jelentek meg. Mikor a királyi leiratot olvasták, a ház összes tagjai felállottak, csak a Szarcsevics-pártiak maradtak ülve. Istentisztelet után a bánt a nemzeti párt több tagja a báni palotába kisérte, hol több utonválasztott képviselőt bemutattak. Holnap történik az igazolóbizottság tagjainak kisorsolása, holnapután a megalakulás. Ha Kresztics ragaszkodni fog ahhoz, hogy az elnökséget nem fogadja el, akkor Hrvat lesz az elnök, Kussevics és Spevecs az alelnökök. — Szarcsevics Dávid ma lármás tüntetések tárgya volt. Kocsiját, mikor a tartománygyűlés megnyitására ment, virágokkal hajigálták tele, Starcsevicsnek több koszorú, a nyakába volt akasztva. Az utcákon, melyeken áthaladt, a diákság hangos zsivnó kiáltásokkal üdvözölte. A Markus-téren ezer főnyi tömeg gyűlt össze, mely Starcsevics megérkezése alkalmával zsirozajba tört ki, kalapját lengette. A jogi párt klubbhelyiségében pártfelei nagy lelkesedéssel fogadták s üdvözölték. A templomba való menet alkalmával ismétlődött a lármás tüntetés, s a nép a koszorúkkal teleaggatott Szarcsevicset a hosszú utcán, a Jelacsics-téren a Gaj utcán a Bárány vendéglőbe kisérte. A rendet sehol egy pillanatra sem zavarták meg, noha sok ezer főnyi ember volt együtt. FŐVÁROSI ÜGYEK. A fővárosi egyesület mai értekezletét megelőző választmányi ülésen a polgármester G .l Baba sírjára vonatkozólag tett közléseket. A polgármester utána nézett a dolognak s a karlovici békekötésben találtak is egy pontra, mely szerint Gül Baba sírja az osztrákok által örök időkig fentartandó. Azonban mielőtt a kormánynál e tekintetben valamely lépést tenne, illetőleg a város kezébe venné a dolgot, célszerűnek látta a török főkonzulhoz fordulni s kérdést tenni, hogy vájjon a török kormány nem volna-e hajlandó a sir helyreállítását és további gondozását magára vállalni ? A főkonzul közelebbről közli, hogy a török kormány az ő előterjesztése folytán elvállalta a sir kijavíttatását, jövő fentartását, s a tervek s költségvetés készítése már folyamatban van. Egyúttal közli a polgármester azt is, hogy a sír telkének telekkönyvi rendezését is keresztül fogja vezetni, mert nem lehet, hogy az a zarándokhely a restauráció után is magántulajdont képező telken maradjon. E válasz örvendetes tudomásul vétele után Morin Imre jelentette, hogy néhai Sztupa György örököseitől az egyesület pénztárát átvette, s a 789 frtot tartalmazó pénztári könyv az új pénztárnok Gartner Antal úrnak átadatott. Most megnyílt az értekezlet, Weisz B. F. sürgeti régibb interpellációit a sugárútnak Andrássy-út névre keresztelése, valamint a holttestégetés behozatala s az e kérdést illető egészségügyi bizottsági munkálat iránt, a polgármester az elintézések megsürgetését megígérvén, Weisz kijelenti, hogy holnap interpellálni nem fog. Máyus Arisztid szőnyegre hozta megint az új épület lebontásának és áthelyezésének kérdését. Minél későbbre halasztják, annál bajosabb lesz a napról-napra jobban eldarabolandó kültesteken alkalmas kaszárnyaterületeket találni. Kamermayer polgármester a legközelebbi tanácsülésen szóba hozza a dolgot, hogy a város is kezdeményező legyen, bár úgy értesül, hogy a kormány vagy közmunkatanács kebelében legközelebb azután megindítják az akciót. — Választások a városnál. A tanács ma 1. oszt. levéltári segéddé Pap Károlyt, 2. oszt. segéddé Szater Jakabot, írnokká Tury Imrét választotta meg. EGYESÜLETEK ÉS INTÉZETEK. — A magyar iskolaegyesület felügyelő bizottsága f. hó 29-én igen látogatott s fölötte érdes ülést tartott, Gerlóczy Károly alpolgármester elnöklete alatt. Az elnöki előterjesztés, az utolsó gyűlés óta az egyesület életében előfordult főbb mozzanatokat szép beszéddel vázolá. A terjedelmes előterjesztés sok örvendetes jelenséget TUDOMÁNY és IRODALOM. * (A magyar történelmi társulat) f. hó 2-án d. u. 5 órakor, az akadémia Kisfaludytermében választmányi ülést tart. * (Vegytani Lapok.) A „Vegytani Lapok“ legújabb száma közelebb hagyta el a sajtót, Fábinyi Rudolf kolozsvári egyetemi tanár szerkesztésében. A füzet tartalmassága, változatos összeállítása s közleményeinek becse tekintetében ép azon a színvonalon áll, a melyen az évfolyam minden száma. A szám tartalma a következő: 1. Fabinyi Rudolf, „Az ecetsavas aetherek felbomlása magasabb hőmérsékletnél.“ 2. Dr. Hankó Vilmos, „A propyl-, butyl-, amyldisul sószénsavas káliumról.“ 3. Hassák Mór, „A bivalytej khemiai alkata.“ Ezen eredeti közleményeken kívül vannak: Irodalmi szemle, Tárca, Vegyes közlemények, Társulati és személyi hírek címü állandó rovatok, gazdag tartalommal. * (A „Történelmi Tár“) cimü évnegyedes folyóirat ez évi negyedik füzete a következő tartalommal jelent meg: A körmöcbányai békekötés 1452-ben. Közli: Szitnyai József. — Okmánytár Ozurai Pipó történetéhez. IV. közl. Közli: Wenzel Gusztáv. — Regesták Mihály vajda történetéhez. IV. közl. Közli: Szádeczky Lajos. — I. Rákóczi György fejedelemsége történetéhez. 1. Rákóczi Pál levelezése Rákóczi Györgygyel. 2. Mindszenti Gábor halála. 3. Tarapovics Bazil vladika fogsága. 4. I. Rákóczi György külföldi összeköttetései történetéhez. Közli: Szilágyi Sándor. — Borsos Tamás emlékirata 1630. jan. 22—28-iki budai követségéről. Közli : Gergely Samu. — Levelek Gömörvármegye múltjából 1667—1704.) Közli: Nagy Iván. — Titkos társulatok Temesvárott a múlt században. II. közl. Közli: Abafi Lajos. — Schiessler Gáspár kassai polgár naplója a Rákóczi korból (1703—1713.) Közli : Thaly Kálmán. — Művelődéstörténeti adatok: Végvári élet 1573-ban. Közli: Mikulik József. — A debreceni szűcsök rendszabályai a XVI. század végéről. Közli : Imre Lajos. — Sándor György és neje Nyikos Anna végrendelete 1663-ból. Közli: Trsztyenszky János. — Vegyes közlések. Genealógiai följegyzések. Közli : Barabás Samu. — Vidéki iparadó a XVII. században. Közli: dr. Mednyánszky Dénes. — Id. Bethlen István és Zólyomi Dávid reverzalisa. Közli: Acsádi I. Arnfrt 30 kr. 3 t mutatott föl. A magyar iskolaegyesület által fölkeltett szellem mindenütt, de különösen a nem magyar ajkú vidékeken jótékony hatással terjed ; egyes vagyonosabb polgárok s jótékony célú egyesületek siettek adományaikkal előmozdítani az egyesület célját. A szász-keresztúri evang. szász egyházközség mint iskolaszék, a magy. iskola-egyesülethez fordult magyar könyvekért s magyar felirásu térképekért, tanszerekért, kifejezvén azon őszinte óhaját, hogy hazafias törekvéssel gyermekeiket a magyar állam hivatalos nyelvében kiképezni óhajtják. Az egyesület már korábban is küldött nekik e célra szolgáló eszközöket is újabban sem hiába kereste fel az egyesületet, mert iskolájukat a szó szoros értelmében fölszerelő. A magyar iskolaegyesület februárban megalakulva még mindössze csak néhány hónap óta működik s e hónapok alatt is a holt évad és a tagok nagyobb részének távolléte miatt is alig működhetett, mégis oly eredményeket mutathat föl, melyekre működésének e csonka évében büszke lehet méltán az egyesület. Az egyesület fölkérte az akadémiát, hogy szervezzen kebelében oly bizottságot, melynek feladata lenne népszerű magyar művek szerkesztése és terjesztése ; Trefort Ágoston miniszternek pedig feliratban különösen figyelmébe ajánlá a magyar bonneokat (gyermek- oktatónőket) képező intézetek létesítését. Ezután tárgyaltatott az új alapszabály tervezet, nem fejezhették be az egész alapszabály tervezetnek tárgyalását. Az új alapszabály szerint az országos magyar iskola-egyesület célja: „a magyar korona területén, különösen pedig a nem magyar ajkú polgártársaink által lakott vidékeken és a fővárosban a magyar nyelvnek terjesztésére, a magyar szellemnek ébresztésére és fentartására irányuló minden törekvést úgy anyagilag, valamint szellem- erkölcsileg támogatni.“ A budapesti népoktatási kor ma délutáni választmányi ülésében elhatározta, hogy ezentúl mind a 8 felnőttek iskolájában ingyen írószereket fognak kiosztani. Végül elhatároztatott, hogy a beiratások jövő október hó 15-én kezdődnek s ezentúl minden iskolában hetenkint csak két előadási óra tartotik. Kívánatos volna, ha ez igazán hazafiasan működő egyesületet a nagyközönség venné pártfogásába. — A „Balatonvidéki kör“ 1. évi október hó 4-én tartja meg ez évi rendes közgyűlését a Páris szállodában lévő helyiségében. — A budapesti könyvnyomdászok és betűöntők jótékonysági köre f. évi október hó 5-én a régi polgári lövölde helyiségeiben szüreti ünnepélyt rendez, mely hangversenynyel és táncvigalommal lesz egybekötve. Belépti dij előre váltva 50 kr., a pénztárnál 70 kr. — A „Budapesti ügyvédi kör“ választmánya f. évi október hó 1-én délután 6 órakor saját helyiségében, (IV. ker. Ferenciek határa első emelet) ülést tart.