Budapesti Hírlap, 1884. december (4. évfolyam, 331-359. szám)
1884-12-02 / 332. szám
a védelemnek, hanem a rehabilitációnak is elfogadott módja. Határozott jellemek ily fellépése óvatossá teszi a mendemondák közvetítőit: a rágalom gyáva. S az erő, mely megfékezni tudja ily módon a gonoszságot, imponál minden becsületes embernek, rokonszenvesen hat s eltörli a rágalom hatását. A párbajintézmény nem mindig igazságos, de sokszor csak tőle várható becsületes megoldás erkölcsi konfliktusok esetén. Azonban mit tegyen a szerencsétlen rágalmazott teremtmény, ha nőnek született, ki fegyveres erőpróbára nincs alkotva, ki előtt a sorompók ,zárva vannak? Oly kérdés, mely felett méltó a megfontolás. Az elvetemült asszonynál nincs undokabb, a női becsületnél nincs szentebb a világon. A társadalmi felfogás századok óta közoltalom alá helyezte, a lovagiasság törvényei védik, amennyire csak a lovagi kard pengéje elhatolni képes. De a rágalom, e föld alatti szörnyhálózat gyakran tudja kikerülni ez oltalmat. S mentül több a rés a gavallér-elvek közt, annál gyengébb, hatálytalanabb védelemben részesül a nő. A rágalom sokszor hozzáférhettem vagy oly forrásokból ered, melyekhez lovag nem közeledhetik, megtorlás okáért se. Tudja jól a gazság, hogy nem fogják elégtételadásra provokálni, — s ez növeli biztossága érzetét. A becsületbiró tiltja a vele való párbajt, — e régen tehát feleletre nem vonják. A polgári biró aránylag csekély büntetésben marasztalja el becsületsértésért s e mellett annyi meghurcoltatással jár a törvényes perut, hogy a rágalmazottak már csak ezért se igen veszik igénybe. Mi van hát hátra ? A védtelen nő ki van szolgáltatva a párbajra képtelen s a börtönhöz hozzá szokott gazembereknek, kik a nagy társadalomba becsempészik magukat s rágalmakkal árthatnak. Tűrhető állapot ez ? Nem. A legbecsületesb, legtisztább nő kezében van a gonoszságnak, s gyakran ez provokálja hasztalan vergődésében elbukását. Oly dráma ez, melyet csakis drámai eszközzel lehet megoldani. Mit használ a nő öntudata a közönyös, kételkedésre hajlandó nagy világ ítéletében ? Mit használ a megvetés, melyvel lenézi a mendemondát, ha becsületében egyszer gyanúsíttatva, folytonos sértő tekintetek, mosolyok, újabb gyanúsítások kísérik élete „sóhaj hídján“ végig? A középkor az ily lelkek menedékhelyéül a zárdaéletet találta ki. Az újkor leánya e passzív lemondásba nem mindig nyugodhatik. Kivált ha gyermekei vannak, kikhez természeti ösztön csatolja, melyet más fájdalom nem oldhat fel soha. A párisi nő, ki igy rágalmaztatok, megoldá a kérdést egy pisztolylyal és — három golyóval — a rágalmazó testében. Fordult előbb a becsületbiróhoz, ki elutasitá, — aztán a törvénybiróhoz, ki a rágalmazót elitélte 2 évre, de a büntetést s vele a bűnös elnémitását, uj rágalmak koholásában s uj merényletekben megakadályozását folyvást halasztá, így gyötörtetve, izgattatva végül a halálhoz fordult. Nem önmagát végezte ki, ezt német szentimentális asszonyok már megtették s vele a kérdés meg nem oldatok. Rá 1ött a rágalmazóra, s mikor ez összerogyott, újból rálőtt, hogy bizton meghaljon. El akarta nérastani s megtette. Ez szándékos emberölés, — vérrel bemocskolása a gyengéd, tiszta női kéznek, börtön s bírói megbélyegzés jár vele. De az asszony mindent megfontolt és úgy ölt: „Gyilkos lelek, hogy ellenségem életével lakoljon, amiért becsületemben gázolt, — tettemért megszenvedek, hogy vele női becsületem tisztaságát bizonyítsam.“ Párisi lapok valódi heroina gyanánt, mint egy új Corday Charlotteot ünnepük az elszánt asszonyt, s meg vannak győződve, hogy a jury egyhangúlag fel fogja őt menteni. Ha ez megtörténik, akkor a párisi nő golyója, mint hajdan Sándor szablyája a gordiusi csomót, megoldá a női becsület védelmezésének bonyolult kérdését. Az a golyó egy új döntvényt irt véres betűkkel a társadalmi morál kódexébe, mely így szól: Becsületes nő, öld meg rágalmazódat! * 11 Grompa jóezső honvédelmi min. államtitkár ma Tovarisován egyhangúlag országgyűlési képviselővé megválasztani. A képviselőház bizottságaiból. A IV. biráló bizottság december hó 9-ik napján d. e. 11 órakor a képviselőház szokott helyiségében ülést tart. Tárgy : a csongrádi képviselőválasztás ügyében megejtett vizsgálatról beterjesztett jelentés tárgyalása. A képviselőház VIII. bíráló bizottsága ma délelőtt tartott ülésében a következő végzést hozta: „Végzés. Nagy Sándor és érdektársai által Nyáry Béla báró ipolysági képviselő megválasztatása ellen beadott kérvénynek folytatólagos tárgyalására, tekintettel a házszabályok 73. §-ában foglalt rendelkezésre, f. évi dec. hó 8 ik napjának d. e. 10 órája tűzetik ki azzal, hogy a tárgyalás szükség esetén a következő napokon folytattatni fog. Mirel a kérvényezők megbízottja Haydin Károly bpesti ügyvéd, valamint a választást védő Lövésy György és dr. Vadászy Bertalan budapesti ügyvédek oly hozzáadással értesíttetnek, hogy a bíráló bizottság fent kitett napon a tárgyalást — a képviselőház könyvtári helyiségében — azon esetben is meg fogja tartani és érdemben ítéletet hozni, ha az érdekelt felek meg nem jelennének. K. m. f. Dr. Münnich Aurél s. k. biz. jegyző.“ A bizottság továbbá Hőgyes Károly, a hajduszoboszlói kerület képviselőjének választását igazoltnak mondta ki. Az igazságügyi bizottság december hó 5-dik napján d. u. 5 órakor a képviselőházban szokott helyiségében ülést tart. Tárgy: 24. sz. törv. jav. a polgárosított magyar határőrvidéken fennálló házközösségi intézmény megszüntetéséről. — A képviselőház kérvényi bizottsága mai ülésében több kérvényt intézett el, s ezeket az illető szakminisztereknek kiadatni határozta. A függetlenségi és 43-as párt ma este tartott értekezletén Iefy Ignác bejelente, hogy a francia gabnavám kérdésében, interpellációt fog a kormányhoz intézni. Helyeslő tudomásul vétetett. A költségvetés részletes tárgyalása vétettn fel, az értekezlet ő felsége udvartartásáról, az országgyűlésről szóló és a többi apróbb költségvetést beszélte meg, melyek némely tételénél hosszabb vita fejlődött. Végül Madarász József lemondása folytán a pénzügyi bizottságba Helfy Ignác jelöltetett ki. „BUDAPESTI HÍRLAP“ tárcája. Az akadémiából. (Szigeti József székfoglalója. Halász Ignác jelentése Lappföldön tett utazásáról.) — A „Budapesti Hírlap“ eredeti tárcája. — Az akadémia első nyelv- és széptudományi osztálya Hunfalvy Pál elnöklete alatt rendkiül díszes közönség előtt tartotta mai ülését; a padokat az akadémikusokon kívül, nagyszámú hallgatóság foglalta el s amit az akadémia krónikása aranybetűkkel fog feljegyezni: a szépnemnek legszebb száza ült a padokban, figyelemmel várva az ülés megkezdését. A finnisták híztak, Budenz József önérzettel legeltette szemeit a hölgyeken, Lehr Albertból dőlt a vicc, ifj. Szinnyey József szőke haját borzolgatta, Barna Ferdinand jelentősen köhintgetett, Réthy Lászlót ette a méreg egy sarokban, hogy még nem akadémikus. Ki is hitte volna, hogy a finn nyelvészet .... De nini! Szigeti József lép a felolvasó asztal elé, hogy székfoglalóját tartsa meg. Hangos taps fogadja az érdemes művészt, Thália leányai repesnek örömükben, minden szem mosolyog, a gázlángok is vigabban lobognak, mint máskor, csupa élet, öröm az Akadémiában. Az új levelező tag meghatott hangon mond köszönetet megválasztásáért, majd helyet foglal, hogy „Kolostorból“ című kis vígjátékát felolvassa. Kicsi kis történet, bájos mint egy rokokó kép. Kolostorban szövődött szerelmi történetbe, mely az oltár előtt kezdődik s az oltárnál végződik. A felolvasó minden szavát fokozott kíváncsiság kíséri, a szemek rajta függnek; akadémikusok elfelejtik tudományukat, ott járnak gondolataik a kolostor udvarának mitikusai között; a főtitkár meg van elégedve, mosolyog; Deák Farkas is arra az időre gondol, mikor még „fiatal tudós“-nak írták az újságok. Bizony csak szép az az élet, szép az az akadémiában is, ahova nagy ritkán férkőzik be egy kis ózon, egy kis melegség, egy kis poézis ... Hallgattuk volna soká, nagyon soká Oszkár és Coralie szerelmét, de a függöny végre is legördült ; nagy taps jutalmazta a felolvasót, olyan elismerés, ami többet ér az akadémiai diplománál. Aztán mozgott a terem kifele. Aki hamar nem menekülhetett, székében maradt, akarva, nem akarva a „tudományból“ is be kellett venni egy adagot.* Halász Ignác terjesztette be jelentését Lappországban tett tanulmányútjáról. Messze-messze Nisnij-Novgorod városa s a Volga-folyón túl, az Ural hegység hosszában, hol az európai vasúthálózat már megszakad s a közlekedést csak szekér- és viziutak tartják fenn, kis néptöredékek élnek, melyeket közös néven ugoroknak nevezünk. Kora századokban, mikor Magyarországot még kelta népek, majd római kolónusok lakták , e területeken virágzó tartományok keletkeztek, melyek Észak-Európa történetelőtti századában, a magas észak műveltségének központját képezték, így Permiország a Kuinafolyó mellett bányászatáról volt híres s összeköttetésben volt az ázsiai nemzetekkel, kik a Volgán felhatolva megkeresték az Ural bányászait és nemezbőr műveseit s áraikat Iránba hordták. Ez ugor népek szomszédságában élt a magyar nemzet is, ugyanazon nyelvtörzsnek egyik ágát képezvén. A népvándorlások meg-megbolygatták e közösséget ; a lappok voltak az elsők, akik a közös tűzhelyet elhagyták s nyugati irányba húzódva Skandináviáig jutottak, hol ma is svédek és norvégekkel együtt élnek ; majd a finnek és észtek váltak ki az ugor közösségből s a finn öböl, Ladoga, Onega tavak körül helyezkedtek el, valószínűleg a bronz ismeretét vive magukkal a germán népek szomszédságába, akik eszerint az első ércnemmel való bánást ugoroktól tanulták. A magyarok csak későbben szakadtak ki az őshazából s törökökkel vegyülve húzódtak le a fekete tenger partvidékein, mígnem a Dunát érték, hol a mai hazát megalapították. Messze szakadt rokonainkat, a lappokat kereste fel a nyáron Halász Ignác, gyűjtve sok új anyagot, kiegészítve lapp nyelvtudományát, amiben éppen specialista. Mióta Reguly a legtávolabb lakó vogulok külföldi hazáját bejárta s az ugorság ez ős-tipusú népét megismertette, melynek mondái a Kalevala korát is reghaladják s melyekben a régi magyar vallás előképeit is megtaláljuk : mindinkább vonzza a kutatókat az északi ugor föld. Fájdalom, hogy a figyelem leginkább csak a finnekre szorítkozott mostanáig. A finnekkel jóformán mindennapi érintkezésben vagyunk, mert a közlekedés velük a legkönnyebb s mert valóságos európai nemzet, autonóm közigazgatással, európai irodalommal, zsurnalisztikával, protestáns egyházzal, tudományos társulatokkal, nemzeti színházzal, egyszóval mindennel, ami egy nemzetet európaivá tehet. BUDAPESTI HÍRLAP (332. sz.) 1884. december 2 FŐVÁROSI ÜGYEK. — A főv. pénzügyi és gazdasági bizottság mai ülésében Frimm S., mint az első magyar hülye nevelő és ápoló intézet igazgatója, folyamodott, hogy a főváros az üllői út melletti intézete számára 2000 élet ingyen engedne át, a kormány is ígérte, hogy az új intézet építését segélyben részesíti. A bizottság Rupp Imre elnöklete alatt Andorfy, Schwarzer, Stern A. és Rácz fővárosi bizottsági tagokat küldötte ki, hogy meggyőződést szerezzenek az intézet állapotáról s javaslatot tegyenek. A pesti szegény gyermekkórház egyesület a gyermekkórházhoz a vízvezetéki víznek ingyenes kiszolgáltatását kérte. A bizottság elvből a díjat nem javasolja elengedhetnek, hanem a 250 frtot segélyként ajánlja az egyesületnek utalványoztatok A vámfelügyelet szabályozására irányuló szervezési javaslatot ez a bizottág is elfogadta. A belügyminiszter közrendeletben felhívta a fővárost is, hogy az árvazári pénzeket a földhitelintézetnél helyezze el. A főváros ennek folytán bekérte a földhitelintézet ajánlatát, mely szerint csak az esetre