Budapesti Hírlap, 1885. június (5. évfolyam, 149-177. szám)

1885-06-01 / 149. szám

1885. június 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (149. sz.) hol a szerb kormánybiztos U­­­­­m­a­n­n Pál dr. be lett mutatva a trónörökösnek, érdekkel nézte a szőnyegeket és megjegyzé, hogy ép ilyeneket vett most Kupinovoban, továbbá a fegyvereket, a Natália királynő által kiállított szerb népviseleteket és a számos háziiparcikket; ezután a román és bol­gár osztály megtekintése jött sorra, a­hol különösen föltűntek a szőnyegek, hímzések, bőrmunkálatok és a felette érdekes romániai ethnográfiai képek; a Romá­niába exportált cikkek kiállításánál megjegyző a trón­örökös, itt hazai iparosainknak alkalom van adva, meg­ismerni Románia szükségleteit és a kivitelt a szomszéd­­­ országba a lehetőségig magunk részére meghódítani ; hosszabb ideig időzött a trónörökös a bécsi keleti múzeum kiállításában. Midőn a trónörökös a keleti pavillont elhagyta, az összegyűlt nagyszámú közön­ség által harsány éljenzéssel üdvözöltetett. Azután a legközelebb fekvő pénzintéze­tek pavillonjába tért a társaság, a­hol a trónörökös először a magyarországi különféle pénzintézetek ál­lásának grafikai ábrázolását vette szemügyre, itt lett bemutatva e térképek készítője, Hatsek térké­pész a trónörökösnek. Élénk érdeklődést keltett az az egybeállítás, a­melyen a magyarors­zági egyes pénzintézetek tőkéinek nagyságai gulák által vannak ábrázolva, azután a biztosító­­társul­atok térképei, ne­vezetesen ama tabellák, melyek az Assicurazioni ge­nerali“ harminc éves működését tüntetik föl, továbbá a statisztikai hivatal 5'/s m. hosszú kartogrammja, amely nemcsak azt mutatja, hogy évről-évre hány pénzintézet keletkezett, hanem azt is, hogy hány liquidált, amire vonatkozólag a trónörökös feltűnő­­nek mondotta, hogy Magyarországon egyetlen egy takarékpénztár sem liquidált. Hosszabb időt fordí­tott a trónörökös az osztrák-magyar bank kiállítá­sánál, amelynek képviselője Flittner dr. be lett mutatva a trónörökösnek.­­ A bosnyák pavillonban, ahol Szentgyörgyi csoport­­biztos vette át a kalauzolást, a trónörökös hosszabb ideig időzött és kijelenté: nem hitte, hogy itt annyi érdekes és előtte is eddig ismeretlen dolgokra fog találhatni. A trónörökös Serajevó egyik előkelő­ségét M­u­­­a­g­a beyt itt megszólította és nagy figyelemmel nézte a szép áttört rézedényeket, a kü­lönféle dúsan berakott fegyvereket, faragványokat, továbbá a bosnyák vidékek fényképeit, a bosnyák érczek gyűjteményét, a gazdag diszn nemzeti öltöze­teket stb. A bosnyák pavilion megtekintése után a trónörökös félbeszakította körútját és Wohlge­muth korvett a-kapitány szárnysegéd kíséretében is hajtatott az akadémiai nagygyűlésre. Az akadémiában történt fogadását és ott időzését az akadémia közgyűléséről hozott tudósítá­sunkban már megírtuk. Az akadémiából a trónörökös visszahajtatott a kiállításra, hová 12 órakor érkezett meg. Ezúttal a rendőri laktanya melletti kapun hajtott be s a panoráma előtt állott meg, hol Széchenyi Pál gr. miniszter s Matlekovics államtit­kár fogadták. A trónörökös először a három tátrafü­redi képét nézte meg. Itt T­o­­­d­y Ferenc jegyző magyarázta az egyes képeket. A trónörökös azután lement a földszintre s végig nézte a kisebb fürdőképeket; megjegyezte, hogy ezek nem oly meg­lepők mint a tátrafürediek, s hogy némelyik kép nem is egészen hű. Innen átment a házi iparcsar­nokba. A trónörökös, ki tudvalevőleg különös jár­tassággal bir az etnográfiában s nagy érdeklődést tanúsít a különböző népviseletek iránt, számos kér­dést intézett H­e­r­i­c­h osztálytanácsoshoz, ki ő fenségét e csarnokba kalauzolta. Az egyes népviseletet feltüntető alakokra itt-ott meg­jegyezte a trónörökös, hogy az öv, a disz vagy a ka­lap nem felel meg egészen a valóságnak, a­meny­nyiben az illető vidéken ez már csak kivétel s a rendes viselet némileg eltér ettől. A házi ipar kü­lönböző tárgyait, kivált a himzéseket, edényeket és kosarakat hosszasabban nézegette s az ott álló torontálmegyei bolgár paraszttól két csinos szőnyeget vásárolt. Csaknem egy óráig időzött e csarnokban a trón­örökös s távozásakor sajnálatát fejeze ki, hogy e csarno­kot nem tekinthette meg behatóbban. Ezután megkö­szönte a miniszternek és az államtitkárnak a kalauzolást s ama megjegyzéssel távozott a kiállításból, hogy jú­nius hó folyamán néhány napra minden esetre is­mét Budapestre fog jönni, hogy a kiállításnak ama részeit is, melyeket eddig még nem látott, behatóan megtekinthesse s egyszermind sajnálatának adott kifejezést, hogy az állatkiállítást, melyről oly sok szépet hallott, már nem láthatta. A kiállításról a trónörökös a nemzeti kaszinóba hajtatott reggelire. Néhány perccel 2 óra előtt érkezett meg ő fensége W­ohlgemuth szárnysegédével és T­e- r­e­k­y gróffal az osztrák állami vasút indóházában, hol Szapáry István gróf főispán, R­á­t­h főpol­gármester, Török János főkapitány s az osztrák államvasút részéről Blazovits igazgató és L­­­tt­­m­a­n­n állomási főnök jelentek meg. Két órakor indult el a vonat s ő fensége még a kocsiból is kö­szönetet intett a megjelenteknek. * Rudolf trónörökös holnap reggel Bécsben vezényelni fogja hadosztályának ama részét, mely fölött ő felsége a király holnap először tart szemlét. TÁVIRATOK: József főherceg szemleútja. Debrecen, május 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) József főherceg G­­r­ó­f szárny­segéde és G­h­y­c­z­y altábornagy kíséretében a tanzászlóalj megvizsgálására Kassáról ma este 7 órakor ideérkezett. A pályaudvarban Dégenfeld József gr. főispán üdvözölte. A főherceg a szépen földiszitett gőzmozdonyu közúti vasúti kocsiban ment a városba s a lakosság az egész után lelkesen megéljenezte. A főherceg a szemlét holnap fogja megtartani. Képviselői beszámoló Csongrád, máj. 31. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) Szivák Imre ma dél­után tartotta a városháztéren óriási tömeg előtt nagy tetszéssel fogadott beszédét, mely után a tömeg lakására kisérte s háza előtt zajos ová­ciókban részesiték. Este a Széchényi-kertben 800 teritékü bankott s nagy népmulatság volt. Az angol-orosz kiegyezés. London, máj. 31. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) Megerősítést nyert a je­lentés, hogy Oroszország Anglia javaslatait az afgán határrendezés dolgában igen csekély mó­dosításokkal elfogadta, s így a béke most már teljesen biztosítottnak (?) látszik. Egyiptomot illetőleg Franciaországgal folytat az angol kabinet tárgyalásokat, s nem le­hetetlen, hogy meg fogja kínálni a köztársaságot Szuakim okkupálásával, miután Olaszország erre nem hajlandó. Pétervár, máj. 31.(A„Bp.H.“ eredeti távirata.) A békemű sikeres megalko­tásá­­ért a cár Gierst kiváló kitüntetésben készül részesülni. Mondják, hogy grófi rangot kap, birodalmi kancellárrá fog ki­neveztetni s oly dotációt nyer, a minővel Gor­­csakov hg birt. Hugo Viktor, Páris, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Tegnap este óta egész Páris a nagy diadivhez zarándokol, mely alatt Hugo Viktor ra­­vatala emelkedik. Egész éjjel ezerével robogtak oda a fogatok a Champs Elysées felől a nagy térre, hol 12 sugárút torkol össze. A koporsót reggel emelte a ravatalra Páris 20 maire-je. A katafark impozáns, húsz méter magas és az óriási ívet egészen betölti. A temetési meneti alatt a Concordia-hídnál galam­bok fognak szabadon bocsáttatni, mert Hugo a ga­lambokat igen szerette. A nagy halott unokáinak gyámgondnokává Jules Simon neveztetett ki. Lobogónk megsértője: Fancsova, máj. 31. Az e hó 24-én tartott ifjúsági majális alkalmával, annak egyik rendezője, Stolion Vasa helybeli dunagőzhajózási tiszt­viselő a nemzeti zászlót, mint feleslegest, levetette. A nemzeti lobogó becsületének hely­­reállítása érdekében az itteni magyar körökben elkeseredett mozgalom indult meg. A tornaegyesület mai napra ülést hívott egybe, nevezett egyénnek az egyletből való kizáratása ügyében. Magyar festő diadala. Páris, máj. 31. (Saját tudósítónk táv­irata.) W­e­i­s­z Adolf magyar festő a párisi szalonban a második érmet nyerte el. „Budapesti Hírlap.“ Június hó 1-vel új előfizetést nyitunk. Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőket, kik­nek előfizetésük május végével lejár, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, ne­hogy a lap szétküldésében fennakadás történ­jék. Az előfizetési árak lapunk homlokán ol­vashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfi­zetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamáció, lakhelyvál­tozás, és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb fölszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szí­veskedjenek. A fővárosi nyaralókban lapunk kora reggel kézbesittetik, az egész fürdő-lvad alatt _ ________________________________________ _ pedig előfizetőink kívánságára a lapot bár­hova utánuk küldjük, még akkor is ha a nyáron át többször változtatnák tartózkodá­suk helyét. ■ ■■ --■- ■ ■ - ......- ; N A P I H I R E K. — (Személyi hírek.) Ottó főherceg, Orczy Béla báró, ő felsége személye körüli miniszter és T­ü­r­r István tábornok ma reggel Budapestről Bécsbe utaztak. — Unger osztrák volt miniszter családjával együtt fővárosunkban időz. — Adler Hermann dr., az angolországi zsidók főrabbija és B­e­n­a­s Lajos ismert emberbarát, Jeruzsálemből hazautaztakban fővárosunkba érkeztek. — (A közös hadügyminisztérium) hadtör­téneti adatok gyűjtése végett Budapest levéltáraiba kiküldötte Spiegel Frigyes és G­ö­m­ö­r­y Gusz­táv századosokat, erről a belügyminiszter a fővárost értesítette.­­ (Zajos közgyűlés.) A 48-as honvédek agg­harczos egyesülete a hűtlen pénzkezelések és visszaélések miatt zajos és viharos közgyűlést tar­tott ma délután a Buzalka-féle helyiségekben. A tömeg ingerült és szenvedélyes volt.­­ Mintegy 150-en lehettek s a harag a közgyűlést megnyitó Kr­á­­­i­k Ferencz elnök ellen irányult. Őt vádolták az állítólagos hűtlen pénzkezelés fő-fő cinkosságával. A gyűlésen fölolvasták a számadások felülvizsgálá-­­­ával megbízott szakférfiaknak az ügyről szóló jelen­­tését és véleményét. A pénzkezelést általában véve­­ nem mondja ki e véleményezés szabályosnak. Kifo­gásolták a zászlószentelési ünnep számláját, a­mely­nél az volt föltéve kérdésül, helyesli-e a közgyűlés az elnöknek az egyesület vagyonával elkövetett dol­gait, avagy nem. S erre támadt aztán nagy vihar, kiabálás, féktelenség, fejetlenség, amelyre közbelé­­pett Máltás két­ kapitány s csinált rendet. A szavazás eredménye volt 52 helyeslő, 74 pedig el­itélő szavazat , s így K­r­á­­­i­k Ferenc elnök 22 szavazattal megbukott. A nyertes párt éljenzésben tért ki erre, s rögtön korelnököt akart választani, de Mártás ezt nem engedte meg, a­mennyiben az nem volt a napirendbe felvéve. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítése után a rendőrség a ter­met kiürítette.­­ (Hugo Viktor s a párisi magyarok.) A párisi magyar egyesület — mint ottani levele­zőnk írja — ugyancsak kitett magáért Hugo Viktor temetése alkalmával. A tagok majdnem egyhangú­lag rendkívüli gyűlést sürgettek, hogy a temetéshez kivonuláshoz és egy koszom megvételére megtétes­senek az előkészületek. Az elnök egybe is hívta a gyűlést, de sikerült neki kicsinyes cselfogásokkal a bizottsági tagokat az indítvány elvetésére bírni. Az elnök, Bertha Sándor úr — a­ki a köztársaságban is megtartó dinasztikus érzelmeit, egyre attól tart, hogy ha az egyesület valami tüntetésben részt vesz, mely a köztársaság tüntetése is, „odafenn“ (Bécsben) rész néven vennék. Kiváncsiak vagyunk első sorban, ki az az „odafenn,“ másodsorban, vár­jon a párisi magyar egyesület az orosz cár védnök­sége allatt áll-e vagy nem ? Bertha úrnak jó volna tudni, hogy mi nem az abszolutisztikus bécsi, hanem a szabadelvű magyar kormányhoz tartozunk, és mi úgy a magyar kormánynak mint a magyar közvéle­ménynek becsülését és pártolását csak úgy vívhatjuk ki, ha igen­is részt veszünk minden tüntetésben, mely a szabadságot dicsőíti. Hogy Bertha ur kislelkűsége még Hugo Viktor szellemével szemben sem tud bilin­cseiből kibontakozni, ez csak azt bizonyítja, hogy az ő számára még nem létezett Hugo Viktor, ki a szellem bilincseit letépte. De ezzel mi nem törőd­nénk, — csak a magyar egyesületet ne vonja le magához az elfogultság éjjelébe. — (Megkeg­yelmezés.) Rosenberg Gyula dr.-nak, aki Batthyányi István grófot párbaj­ban megölte s aki a bíróság által reá kiszabott egy évi államfogházból három hónapot már kitöltött, a fogság büntetésének még hátralevő részét a király kegyelem útján elengedte. Rosen­berg holnap szabadul ki a váci államfogházból, ahol eddig fogva volt.­­ (A segesvári Petőfi-emlék szervező­bizottsága) a fővárosban tegnap délután Török Aurél dr. egyetemi tanár elnöklete alatt megalakult s első érdemleges ülését szerdán, h hó 3-án délután 3 órakor fogja tartani. A szervező­bizottság 21 tag­ból áll s később írókból, a képviselőház és fővárosi képviselő-testület tagjaiból 100­ tagú nagybizottsággá egészíti ki magát. Ez fogja aztán az országos gyűj­tést megindítani. A szervezőbizottság programmjába első­sorban a segesvári csatamező felásatását s az összegyűjtött honvédcsontok, különösen pedig P­e­­t­ő­f­i maradványainak egy díszes osszariumba való elhelyezését vette fel. A bizottság célul tűzte ki to­vábbá Petőfinek az osszarium közelében emléket állítani a csatamezőn.

Next