Budapesti Hírlap, 1885. június (5. évfolyam, 149-177. szám)

1885-06-11 / 159. szám

1885. juntas 11. BUDAPESTI HIBLAP. (159. sz.) ___ _ ___ . ............. Frankfurt, jun. 10. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasút. rész. 204.374% osztr.^ar.-járadék —.—, 4% magy.ar.-járadék—.—, osztr. hitelrészvény 236.62, osztr. államv. részvt. 243.75, déli vasut-részvény -*•.—. Szilárd. Pária, jun. 10. (Előtőzsde.) 41/s°/6'09 aranyjáradék 110.30, 8*/0-os járadék 82.30, egyiptomi 824.37, ottománbank-részvény 559.37, török konzol 17.10, experiens 59.31, magyar aranyjáradék 81.37, olasz 97.05. Pária, jun. 10. (Zárlat.) 3%-os francia járadék 82.27, osztr. államv. részv. 615, il/,/0-os francia járadék 110.87, déli vasút részvény 283, francia törleszthető járadék 83.70, 4%*os magy. aranyjáradék 82.—, ottománbank részv. 564. Szilárd. N A P I H I R E K. — (Udvari és személyi hirek.) Ő felsége , király a gyógyíthatatlan betegek számára Budapesten létező homeopatikus gyógyintézetnek építkezéssel leendő kibővítésére szükséges költségek fedezésére ezer forintnyi segélyösszeget adományozott magánpénztárából. — Károly Lajos főherceg ő fensége a vöröskereszt-egyesület védnökhelyettese, nejével, Mária Terézia főhercegnővel ma délelőtt 9 órakor meglátogatta az Erzsébet-kórházat. Távozásuk alkalmával Ivánka Imre gondnok, Janny dr. igazgató és az összes jelenlevők irányában megelégedésüknek adtak kifejezést. Albrecht főherceg kíséretével tegnap este Budapesten át Bécsbe utazott. — Zichy Ágost gr. fiumei kormányzó ma reggel Budapestről székhelyére utazott. — Tisza Kálmán miniszterelnök — mint értesülünk — ma este hosszabb tartózkodásra Gesztre utazott. — Széchenyi gr. kereskedelmi miniszter ma délben Aradra utazott, honnan pénteken fog visszatérni. — Kállay Béni közös pénzügyminiszter tegnap Mostárba érkezett.— Pauer miniszter egészségi állapota jobbra fordult. —• Jávor Béla dr. komárom megyei tiszteletbeli főorvos a Ferenc Józsefrend lovagkeresztjét kapta. — Darányi Ignác dr. a főváros II-ik kerületének képviselője vasárnap délelőtt 10 órakor fogja beszámoló beszédét tartani a medve utcai népiskolában. (József főherceg s az aradi tűzoltók.) József főhercegnél, ki most Kis-Jenőn időzik, jan. 9-én tisztelgett az első aradi önkéntes tűzoltókar nyolc tagú küldöttsége, Malek Lajos főparancsnok vezetése alatt. A tisztelgők azért jöttek, hogy átnyújtsák a főhercegnek a pártoló taggá történt választásáról szóló díszoklevelet. József főherceg meleg szavakban köszönte meg a megemlékezést. Kiemelte, hogy annyival inkább örvend, hogy az egyesület tagjává választotta, mert működését már rég figyelemmel kíséri. Azután azt az ígéretet tette, hogy bármikor jő Aradra, mint eme legrégibb tűzoltó-egyesületnek megválasztott tagja, örvendeni fog, ha gyakorlataiban részt vehet s netáni tűzvész alkalmával szintén támogatni fogja működésében, ő fensége beszédét a tűzoltóság eszméje iránti buzdítással fejezte be. A küldöttség vezetőit azután ebédre hivatta, melyen kivülök Nyáry b. főudvarmester, Becker ezredes, Lázár százados, Ormós alispán, Tabajdy járásbiró és Szkalla uradalmi tiszttartó vettek részt. (Kossuth arcképe.) Érdekes Kossuthereklye birtokában van Hoitsy Miksa nógrádmegyei sziráki ügyvéd. Az ereklye Kossuthnak követkorabeli vászonra festett arcképe, melyet maga Kossuth Lajos édesanyja ajándékozott Diószeghy Ince honvédőrnagynak, ki őt Pesten a Károlyi-palotában meglátogatta. Diószeghy e képet térden fölül érő csizmaszárába rejtette s úgy vitte ki Nógrádmegyébe Pencre, hol akkor lakott. Tőle e kép később Hoitsy Miksa ur birtokába ment át, ki azt nagy kegyelettel őrzi. — (Jókai Mórt Prágában) nemcsak a németek ünnepük, hanem a csehek is. A „Politik“ például így ír róla : Jókai Mór, az ünnepelt magyar költő, ki betegsége miatt egy héttel ezelőtt letett ama tervéről, hogy Prágába jöjjön, mégis engedett a német színház vezetői részéről hozzá intézett kérelmeknek és szombaton meglátogatta a neustadti színházat, hol az Aranyembert adják bécsi erők közreműködésével A költő azonban finom tapintatoságától vezéreltetve, meglátogatta a cseh nemz.színházat és vasárnap jelen volt a Popelka nevű opera előadásán.A páholyban a jeles vendég üdvözletére megjelentek Btrada dr. intendáns, Skramlik lovag, a színházi konzorcium elnöke, Durdik dr tanár és Subrt igazgató. Jókai dicsérőleg nyilatkozott színházukról s az előadásról és különösen hangsúlyozta, hogy dalban mily jól hangzik a cseh nyelv A második felvonásban Jókai meglátogatta páhyolyaikban azokat az urakat, akik őt üdvözölték és megtekintette a színpadot. Megemlítjük itt még, hogy Brabek tanár, ki Jókai több művét lefordította cseh nyelvre, meglátogatta az ünnepelt regényírót és átadta a „Zlaty muz“ és „Komedanti zivata“ lefordított regényeket és Jókainak még több kisebb művét diszkötésben. — (Bobula János) a terézvárosi kaszinó elnökének tiszteletére a Ferenc József renddel való kitüntetése alkalmából a terézvárosi kaszinó ma este diszlakomát rendezett a kiállítási hangversenyteremben. E lakomán megjelentek a kaszinó vezérférfiai. A kiállító iparosok Bzine-java és az országos kiállítási bizottság részéről Matlekovics Sándor államtitkár és Zichy Jenő gróf. A felköszöntők sorát Fálk Zsigmond lovag nyitotta meg; követte Kállay Gyula a kaszinó alelnöke, ki igen sikerülten alkalmazta a költő szavát „Hass, alkoss, gar&pits“ a Ferencz József rend legifjabb lovagjára Bobula Jánosra, majd Tolnay Lajos, az író Matlekovics Sándor és Tody László dr. mind, az ünnepeltre emelték poharukat. Bobula János hosszabb beszédben köszönte meg polgártársai kitüntetését. A hivatalos felköszöntőket követte a kedélyes tesztek hosszú sora, és a víg társaság a legjobb hangulatban 11 óra felé oszott szét. — (Halálozás.) K á d o r (Kamermayer) Antal nyugalmazott 48—49-iki huszáralezredes, Kamermayer polgármester testvérbátyja, tegnap este 73 éves korában elhunyt Budapesten. A szabadságharc alatt roppant tevékenységet fejtett ki, ő állította föl Debrecenben a fegyvergyárat s a harcban is többször kitüntette magát. A schwechati csatározásoknál egy éjen az őrtűznél Kossuth, Moga és Szemere hárman elkeresztelték Kádárnak az addig Kamermayert. A szabadságharc leverése után börtönbe vetették. A hetvenes években fővárosi képviselő volt több ízben. Halála általános részvétet keltett. (Egy derék alföldi város.) Több olyan várost az alföldön, mint — M o z o - T u r. Vasárnap tartott igen népes képviseleti közgyűlésen — a mint értesülünk — melyben pedig a városi bérház építkezésére a már fölvett 80 ezer írthoz újabb 20 ezer frt kölcsön fölvételét is el kellett határozni.— Mészáros Endre polgármester indítványára az erdélyi közművelődési egyesület részére 500 frtot, a temesvári magyar nyelvterjesztő egyesület részére 20 frtot és a győri Kisfaludy-szoborra 5 frtot szavazott meg — mégpedig: egyhangúlag. Amilyen elismerés illeti meg ezekért a nemes áldozatokért a derék város képviselőtestületét és a város hazafias polgármesterét, és oly buzdításul szolgálhat ez az eset a többi alföldi nagyvárosoknak. (Az országos nőipar-egyesület) által az országos kiállítás hangversenycsarnokában rendezendő hangversenynyel egybekötött táncvigalom, mely június hó 2- án lesz, rendkívül érdekesnek és szépnek ígérkezik. A hangversenyen elsőrendű művésznők és művészek fognak résztvenni, a táncvigalmat pedig a főváros legismertebb fiatalságából öszszeállított 60 tagú bizottság fogja rendezni. Jegyek (ülőhely 2 frt, állóhely 1 frt) az egyesület Kazinczy utca 3. sz. alatti helyiségében, a kiállítási jegy árusító pavillonban 03 este a pénztárnál kaphatók. A hangverseny kezdete esti 8 órakor, a táncvigalomé 10 órakor leend. A mulatságon a főváros elite közönsége fog résztvenni. (Csalás csapásra.) Sötét végzet üldözi a szerencsétlen Kempelen-családot. Alig temették el az oly váratlan halállal kimúlt családfő hült tetemeit, újabb lélekrázó katasztrófa köszöntött be a gyászos özvegy lakába. Legidősebb fia, a 18 éves Géza, ki nemrég még szép reményekre jogosító ifjú volt, a télen egy meghűléstől orbáncot kapott volt, mely fejére vette magát s a betegség utókövetkezménye bizonyos agybántalom lett, melyből Csak gondos ápolás mellett volt remélhető lassú gyógyulás. Az utóbbi időkben az orvosok határozott jobbulást észleltek a betegen s már arról is volt szó, hogy őszszel újra iskolába járhat, midőn atyjának megdöbbentő halála egyszerre bekövetkezett. A felgyógyulás utján levő fiúra, ki atyját a bálványozásig szerette, a szörnyű eset oly hatással volt, hogy egyszerre visszaesett elmebajába, s többé nincs menekvés számára. Huszonnégy óra alatt kitört rajta az elmezavar, s a megtört szivű anyának meg kellett érni, férje halála után negyednapra, hogy fiát tébolyházba lássa vitetni! — (A lipótvárosi bazilika) második hátsó kupolás kis tornyának építéséhez ma fogtak hozzá. Ennek építésénél összpontosítják most az összes munkásokat, amennyiben a nyár folyamán ezt teljesen be akarják fejezni, hogy az ősszel, illetőleg a jövő tavasz elején megkezdhessék a középső nagy kupola építését. A váci körúti homlokzat oszlopos csarnokának tetejére állítandó apostol szobrokon Fessler Leo, Kiss György, Szász Gyula és a többi megbizott szobrászok szorgalmasan dolgoznak. Eddig csak 4 szobor van elhelyezve a félkör alakú erkélyen, de valószínű, hogy még az őszszel mind a 12 apostol szobrát föl fogják állítani. (Honleány! papucssztrájk.) A párisi nagyopera balletszemélyzete a napokban papucssztrájkban tört ki. Az eset a következő : Az igazgatóság szerződésileg köteles minden balletbeli csillagnak egy pár balletcipőt adni minden föllépésére, az első rendű ballerináknak három föllépéshez egy párt, az alsóbbaknak öt föllépéshez s végre a balletbeli asszonyi népség-katonaságféléknek kétszeri föllépéshez egy párt. E sok pár cipő ára nagyon sok ezer frankba, harmincezerbe került évenként s az uj igazgató változtatni akart a dolgon, olcsóbban akarta csináltatni a papucsszállitókkal. Azok pedig nem álltak rá a dologra, nem akartak balletcipőt öt és fél frankon alul csinálni, a világért sem. Az igazgató erre egy milánói cipőgyároshoz fordult s az szállította is a szép cipőket, majdnem feleáron, amig egyszer aztán az igazgatói kebel nagy szívfájdalmára és ámulatára ki nem tört a papucssztrájk, a forradalom. A szép sereg, a balletbéli hölgyek egész nagy tömege egy szép napon, tegnapelőtt odaállított az igazgató elé s kijelenték, hogy ők francia honleány létekre egy tapodtat sem fognak balletezni olasz gyártmányban, — nekik francia sikkes cipő kell, nem pedig milánói — fapapucs. Az igazgató szorultságában cselhez folyamodott, ugyanazzal a milánói gyárossal csináltatta tovább is a cipőket, de tökéletesen a párisi mintára. És erre szent lett a béke, hogy meddig, azt az igazgató úr is szeretné tudni, mert Damokles kardjaként csüng felette a ballerináknak a párisi gyárosok által való fölvilágosítása. (Petőfi haláláról.) A „Magyar Állam“ június 9-iki számában egy kis közlemény jelent meg Csernik Alajos budavári káplántól, mely szerint Petőfi Erdélyben a Beszterce melletti csatában esett el s ott is temették el a csata többi áldozataival együtt. így beszélte ezt a káplán úrnak egy orosz lengyel, ki a besztercei csatában állítólag mint szemtanú vett részt. Lehet, hogy állításának Petőfi halálára vonatkozó része teljesen alaptalan, az bizonyos s csodálni lehet, hogy konstatált történeti tényekkel szemben a káplán úr oly könnyen elhitte a lengyel meséjét. A Beszterce melletti ütközet ugyanis 1849. július 10-én történt. Petőfi köztudomásúlag nem vett benne részt, de nem is vehetett, mert akkor Mezőberényben tartózkodott Orlayéknál, hova az orosz betöréskor, julius elején utazott volt Pestről családjával. Itt találták őt a Szegedről jövő Egressy Gábor és Kiss Sándor ezredes, Bem segédtisztje s az ő unszolásukra indult nejével és gyermekével Erdélybe, julius 19-ke táján, tehát jóval a besztercei ütközet után. Családját Tordán hagyta, maga pedig sietett atyjaként szeretett vezéréhez, Bemhez, kivel julius 25-én Berecken találkozott. Vele ment aztán Szász-Bégen, Kézdivásárhely, Sepsi-szt.György, az Erdővidéken s Udvarhelyen keresztül egész Marosvásárhelyig. Innen írta július 29-én nejéhez utolsó levelét, elbeszélve útját és találkozását Bemmel. Két nappal később volt a végzetes segesvári csata. Petőfit itt látták utoljára s többé soha. Itt kellett elvesznie, itt kell sírját keresni Magyarország legnagyobb költőjének, ki halálával megszentelte életét, mert a szabadságnak volt vértanúja. Keressétek fel csontjait s épitsetek templomot nekik! (Az oroszok kiállítása.) Mikor az egész világ a mi kiállításunkat dicséri, nem érdektelen megtudni, hogy az oroszoknak is van egy iparkiállításuk Moszkvában, csakhogy azt nem dicséri az ördög se, ők maguk legkevésbbé. A „Novoje Vremja“ így ír a jeles kiállításról : „Ismertetést írni róla még kissé korán van, mert még egyetlen csoport sincs teljesen rendbe hozva s a kiegészítésül szolgáló tárgyakat napról-napra várják. Baklövés és előre nem látás egész garmadát képez e kiállítás megnyitása óta. A céhbeli mesteremberek remekeltek naivitásukban. A megnyitás ünnepére tartott bankerre elfeledték meghívni a kiállítási bizottság elnökét. A Rend általában kevés a kiállításon. A buffet valóságos istálló. A legtöbb tárgy mellett nincs meg a gazdája, és ha valaki venni akar valamit, nem tudja kihez forduljon. Ha valahol fel is van írva az ár, az oly borsos, hogy a valóságos értékhez nem is konyit. Egy helyen a „közlekedési minisztérium“ ékes felírás alatt ott pompázik a „mézeskalács“. Szóval a csodabogár bőven terem itten.“ — (Szegény betegek Ingyen gyógyítása.) Róth Ferenc dr. VII. ker. rendőrorvos Kerepesi ut 12. sz. alatt miniszteri engedélylyel nyilvános gyógyító intézetet nyitott ambuláns gyomor- és hasbetegek részére, melyben szegény betegek nemcsak ingyen gyógykezelésben részesülnek, de a gyógyszerek árát is 200 frtig Róth dr. viseli. Az orvosi körökben szaktudományáról előnyösen ismert gastronomnak e tette nem szorul dicséretre. — (Szamárt — szamárral.) Burnácz János verseci ügyvéd sajtóperében az aradi esküdtszék fölmentő ítéletet hozott, noha a vádlottak Burnáczot szamárfejűnek, dögnek és Lipótmezőre valónak nevezték. Burnácz most plakátokat ragasztatott ki Versecen és küldött Aradra, amelyben e címeket — amelyekben az esküdtszék nem talál becsületsértést — az aradi esküdteknek adja.