Budapesti Hírlap, 1885. július (5. évfolyam, 178-208. szám)

1885-07-01 / 178. szám

288£ m­illió­­ BUDAPESTI HÍRLAP. (178. sz.) két millió l­ö­v­e­g­e­t küldtek, állítólag Dongolínak újból való megszállása céljából. London, jun. 30. A „St.-James-Gazette“ alaptalannak véli azt a hírt, hogy az an­gol kor­mány arra határozná magát, hogy Dongolát ismét megszállja. Úgy látszik, a mádi hívei megvetették a lábukat ama tar­tományban s ezenkívül a mostani évszak sem kedvező arra, hogy ama vidékre angol csapato­kat küldjenek. Az afgán zavargások, Simla, jun. 30. A Reuter-ü­gynökség je­lentése szerint alaptalan az a hir, mintha Izsák kán Afganisztán turkománok által lakott részének kormányzója, föllázadt volna az em­ir ellen. Az indiai kormány semmiféle értesítést sem kapott ilyen mozgalomról. Pétervár, jún. 30. Illetékes helyen hitelt nem érdemlőknek nyilvánítják ama londoni híre­ket, melyek az afganisztáni zavargásokra vonat­kozólag voltak elterjedve; legalább nem érkezett a zavargásokról hír. A rendőrtanácsos gyilkosa: Frankfurt, június 30. (A L­­­e s­k­e - f­é­le per tárgyalása.) Egy Camp­hausen nevű nő tanúként jelentkezik, s kijelenti, hogy lel­kiismerete nem hagyja nyugodni ; vallomást kell tennie, melyet eddig azért hallgatott el, mivel félt az anarkisták bosszújából. A gyilkosságot megelőző estén tizenhárom éves leányával keresztül ment Sachsenhausenen és ott Rumpff házának kertjében egy embert vett észre, a feléje ment, de az ember ekkor eltávozott. Elmenőben azonban látta, hogy az idegen ismét visszatért a kertbe. Ekkor ő is vissza­fordult, azzal a szándékkal, hogy majd becsönget a házba ; erre végre eltávozott az idegen. Tanú L­i­­e­s­k­é­b­e­n határozottan fölismeri ezt az embert. Lies­ke láthatólag megzavarodva mondja: „De én magát nem láttam ! Hogy láthatott hát maga engem !“ Az elnök megjegyzi : „Ilisz ön ott se volt , hát nem is láthatta ezt az asszonyt!“ A svájci tanuk egész sora bizonyítja, hogy L­­­e s­k­e anarkista. A kolera Spanyolországban. Madrid, jún. 30. A tegnapi nap folyamán Spanyolországban összesen 600 ember halt meg ko­lerában ; ebből Madridra 1, Aranjuezre 34, a valen­ciai kerületre 301, Murciára 94 és Saragossára 43 haláleset esik. Közgazdasági táviratok Béca, jul. 1. Búza 8.45—8.50. — Rozs 7.15 —7.20. — Zab 6.50—6­63. — Tengeri 6.35 — 6.35, 6.47—657 617. — Olaj 640—640, 652-662, 622. Frankfurt, jun. 30. (Esti tőzsde.) 4%-os osztr. ar.-járadék 88.81, 4°/0-os magyar ar.-járadék 80.50, osztr. hitelrészvény 232, osztr. államv. részv. 242,25. Bágyadt. Pária, jun. 30. (Zárlat.) 30/n-os francia­­járadék 80.82, osztr. államv. részv. 611, 40/2/,108 francia járadék 100,97, déli vasút részvény 280, francia törleszthető­ járadék 82,92, 4°/n-os magy. arany­­járadék 817,8, ottomán-bank részv. 548. Emelkedő. LEGÚJABB. Az osztrák-magyar kiegyezés. A fél­­hivatalos „Pol. Corr.­“nek figyelemreméltó oldalról jelentik Budapestről. A küszöbön álló kiegyezési tárgyalásoknál a magyar kormány a bank és quóta kérdésé­ben, valamint a vámközösség te­kintetében nem fogja sem köve­telni, sem megengedni a sta­­tusquo lényeges megváltoz­tatását. A fogyasztási adók reformja tárgyában magyar részről, az osztr.-magyar Lloydhoz való vi­szony tárgyában pedig osztrák részről jelentékeny nehézségek merül­nek föl. Új mágnások A főrendiház legközelebb ismét néhány új taggal szaporodik. Mint ugyanis félhivatalosan jelentik Janko­­v­i­c­s László Somogy megye, M­a­j­­­á­t­h György Esztergom megye főispánja grófi méltóságot, R­a­d­ó Kálmán Vasmegye főispánja báróságot fog kapni. Ez által e gazdag főurak a főrendiház tagjai lesznek. „Budapesti Hírlap.“ Julius hó 1-vel új előfizetést nyitottunk. Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőket, kik­nek előfizetésük junius végével lejárt, hogy azt minél előbb m­egújítani szíveskedjenek, ne­hogy a lap szétküldésében fennakadás történ­jék. Az előfizetési árak lapunk homlokán ol­vashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfi­zetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamáció, lakhelyvál­tozás, és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb fölszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szí­veskedjenek PST" A fővárosi nyaralókban lapunk kora reggel kézbesíttetik, az egész fürdő­ivad alatt pedig előfizetőink kívánságára a lapot bár­hova utánuk küldjük, még akkor is, ha a nyáron át többször változtatnák tartózkodá­suk helyét. N A P I H I R E K. Az aratás országszerte megindulván, arra kérjük lapunk tisztelt barátjait, hogy az ara­tás eredményéről bennünket lehetőleg gyorsan és kimerítően tudósítani szíveskedjenek. A „Piski-telep“ részére ma 64 krt kaptunk mint Kacza állomáson rendezett gyűjtés eredményét. Az előbbi kimutatással együtt van 476 frt 05 kr.­­ (A trónörökösné a nemzeti kaszinó tagja.) A trónörökösné, midőn legutóbb Budapesten volt, férjével a nemzeti kaszinó egy külön termében ebédelt. Ebéd után megnézték a kaszinónak fényesen berendezett helyiségeit, aztán mindketten mint tagok írták be nevüket a klub könyvébe. A kaszinónak most már két trónörökös tagja van : Rezső trónörökös s a walesi herceg. A trónörökösné első nőtagja a kaszinónak.­­ (Udvari és személyi hírek.) Ő felsége a király szombaton este M o­n­d­e­­ báró főhadse­géd kíséretében Bécsből Isch­lbe utazott a hová va­sárnap reggeli hat órakor érkezett meg. Ischlből né­hány napra a brucki táborba később pedig Inns­bruckba megy a király. — Jekelfalussy Lajos belügyminiszteri tanácsos ma reggel Budapestről Nyitrára utazott. — S­i­m­o­r János bíboros herceg­prímás tegnapelőtt Érsekújvárott végezte a bérmá­lást. A prímást a város nagy ü­nnepiességgel fogadta. — Bérmálás után visszatért Esztergomba, a hova egyenesen Bajosról hajtatott. — József főherceg a kisjenői tüzoltóegyesület főparancsnokságáról lekö­szönt, minthogy az egyesület tagjai mind tisztek akarnak lenni s közlegény nem akad köztük. — Kautz Gyula dr.-t főrendi taggá történt kineve­zése alkalmából a belvárosi társaskör, melynek el­nöke, ovációkban fogja részesíteni. — Tisza Kálmán miniszterelnök ma visszaérkezett Buda­pestre. — Széchenyi gróf kereskedelmi mi­niszter ma 4 heti fürdőzésre Kal­lentengebenbe utazott. — Trefort Ágoston miniszter mint he­lyettes miniszterelnök ma délután Milán szerb királynál tisztelgett.­­ (József főherceg a torpedó­hajón.) A kiállítás tartamára a fővárosban állomásozó törpe,­de­ hajót ma délben József főherceg is meglátogatta. Társaságában voltak : Graeff lovassági tábornok, Lázár szárnysegéd és több torpedótiszt. Az érdekes alkotmányról Lipót toskánai herceg torpedótiszt szolgált részletes magyarázatokkal a magasrangú vendégnek. A szemle végeztével a társaság a nyíl­­sebességgel tovasikló torpedóhajón a Margitszigetre rándult, hol a felső vendéglőben ebédet rendeltek. Holnap Milán király is meglátogatja a torpedó-hajót.­­ (Lipót főherceg balesete.) Lipót toskánai főherceg hasonló nevü fia tegnapelőtt a martonvá­­sári vasútállomásról Kocsin József főherceghez ment Alcsuthra. Útközben a magyar főherceg lovai meg­bokrosodtak, mert egyikük az utszéli árokba lépett. A kocsi egy pillanat alatt feldőlt, a lovak pedig el­szabadultak. Lipót főherceg kísérőjével együtt a kocsiból még idejében kiugrott s azután kénytelen volt az utat Alcsuthig egy éppen odaérkező marton­­vásári lakos kocsiján megtenni s ezen érkezett dél­ben Alcsuthra. — (Ballencsics Antal min. tanácsos), fiumei kormányzónak volt helyettese, akit Németh Imrével együtt rendelkezési állapotba helyeztek, végkép lemondott hivataláról s nyugdíjaztatásért fo­lyamodott. Ballencsics Budapesten fog meg­telepedni, hol az osztrák-magyar Lloydot mint ve­­zérügynök fogja képviselni. — (Haynald Lajos) kalocsai bíboros érsek ezer forinttal az erdélyi kulturegyesület alapitó tagjai közé lépett — (Esküvő.) Tóth Ilonka, a népszínház kedvelt tagja, ma reggel tarta esküvőjét a józsefvá­rosi templomban Kovalcsik Norberttel, a nép­színház első hegedűsével. Tanuk voltak Lukácsy Sándor a népszínház főrendezője és Gobbi Hen­rik zenetanár.­­ (Egy képviselő kalandja.) Fenyvessy Ferenc a napokban éjjel Győrből Pápára utazott. Kényelembe helyezte magát s egyedül élvezte a ku­pét. Valamelyik állomáson beront egy úriember s szintén kényelembe helyezi magát. Elannyira, hogy cipőjét, sőt a harisnyáját is levetette. Fenyvessy erre megszólította, hogy legalább a lábait takarja be. Az idegen ur ezt megtagadta. Szóváltás keletkezett s kölcsönösen bemutatták magukat egymásnak. Kisült, hogy az idegen ur egy osztrák képviselő s a két honatya most már nem inkognitó folytatta a dispu­tát, mely azzal végződött, hogy Fenyvessy megra­gadta a sógor ur cipőjét s kidobta az ablakon. Az osztrák képviselő lármát ütött s a legközelebbi állo­máson panaszt emelt az állomásfőnöknél. Ez azon­ban kijelentette, hogy az állomás egyetlen susztere alszik s álmában nem készit senkinek cipőt Eköz­ben Fenyvessy átszállt a pápai vonatra, az osztrák képviselő pedig dühösen bár, de cipőtlenül Bécs felé robogott.­­ (Kinevezések a rendőrségnél.) A fővá­rosi államrendőrséghez C­h­u­d­y Hugó Versec vá­rosi tanácsnokot első oszt. fogalmazóvá, Nemes Zoltán okf. ügyvédet s rendőrségi dijnokot, továbbá Tóth Lajos és Szűcs József rendőrs. dijnokokat írnokokká, Baldenvégh József belügyminisz­teri tisztet, rendőrségi iktatóvá, Leibnitzgru­­b­e­r József rendőrségi írnokot címzetes iktatóvá és N­á­n­á­s­s­y Miklós joghallgatót fizetés nélküli gya­kornokká nevezték ki. — (Érdekes jelenet) tanúja volt ma szer­kesztőségi hivatalunk. Egy vidéki úr jött be hozzánk s elmondta, hogy neje e hó 28-án délelőtt 10—11 óra közt az osztrák-magyar államvasut pályaháza közelében hirtelen nagyon rosszul lett s elájult. Meglátta ezt a közelben álló 176-ik számú rendőr, rögtön ott termett, a nőt karjára vette s a pálya­házi betegszobába vivén, ott a kéznél levő orvosi szerekkel öt perc alatt magához téritette. Midőn aztán a vidéki úr a rendőrt ezért meg akarta jutal­mazni, az kijelentette, hogy amit tett, azt köteles­ségből tette s azért ajándékot nem fogad el. „Kérem ennélfogva a lapba kitenni, — végző beszédét a vi­déki úr, — hogy a 176-ik számú rendőr kötelesség­­tudó derék becsületes ember, s hogy ez ki legyen téve, ezennel fizetek 2 frtot.“ „Mi sem vagyunk rosszabbak annál a derék rendőrnél, válaszoltak a vidéki urnak, azért a dicséret meglesz a lapban, a 2 frtot azonban csak tessék megtartani, nálunk csak a hirdetésekért fizetnek s ez nem az.“ „No, az már nekem mindegy, válaszolt az illető úr, hirdetés, nem hirdetés, ez a két forint erre van szánva,­­ én itt hagyom!“ Ezzel sarkon fordult s elpárolgott. Most már a két forinttal nem tehetünk egyebet, mint hogy oda adjuk az erdélyrészi közművelődési egyesü­letnek, még pedig N­émeth Ferenc tótmegyeri lakos nevében, mert a lelkiismeretes vidéki urat igy hívják.­­ (A „Budapesti Hírlap“ panaszkönyve.) A következő sorokat küldötték be hozzánk: T. szer­kesztőség! Tegnap este (hétfőn) 10 óra előtt pár perccel a svábhegyi fogaskerekűn a közúti vaspálya pályaházához értem, hogy családommal együtt haza­térjek. Félórás várakozás után érkezett is három ló­vasúti kocsi „fogaskerekű“ felirással, de e három nem volt képes az utasok felét sem fölvenni, tehát várnunk kellett. Elmúlt egy óra, elmúlt két óra, kocsi ment nagyon sok ki a zugligetbe, hanem vissza egy sem. Éjfél előtt nem sokkal megszólítottunk egy zugligetbe menő üres kocsit, hogy forduljon vissza s vegye föl a már 25—30-ra olvadt várakozókat, de a vezető oda sem hallgatott, sőt a fölhágókat le­­taszitá a kocsi lépcsőjéről s gyorsan tovább haj­tatott. — A forgalmi felügyelő ezeknek láttára elillant s a fogaskerekű vasút pénztárosa a panasz­­tevésre csak szánalmas tekintettel tudott felelni. Ő különben nem is segíthetett a dolgon. Végre éjfélkor jött egy félig telt kocsi a zugliget felől, de a mely­nek vezetője a hozzá intézett fölszól­i­­tásra szintén nem akart megállni, tovább hajtatott, s csakis egy bátor fér­fiúnak köszönhető, hogy megállott, eléje véte magát a lovaknak s megfogta őket. Az utasok fölültek, hanem a kellemetlenségeknek koránt sem volt vége. A kocsit a lejtős pályán nem fékezték, s csak az utasok kiabálására kezdték aztán a vezető kocsis és kalauz moderálni magukat. Ilyen viszontagságok és bosszúságok után értünk végre éjfél után a Károly­­kaszárnya elé. Ajánljuk ezt a lóvasúti igazgatóság figyelmébe. "

Next