Budapesti Hírlap, 1885. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám)
1885-09-01 / 239. szám
1885. szeptember 12 BUDAPESTI HÍRLAP. (239. sz.) tagú parasztbanderium lovagolt Síposa Károly polgártársunk vezetése alatt, majd cigányok s tűzoltók jöttek. A cigányok muzsikáltak, a nép nem ütenzett. A városház erkélyéről néztem a menet megérkezését. Mondhatom, láttam ennél szebb jelenetet is. A kocsisort a temetkezési vállalkozó négyes fogata nyitotta meg, melynek kocsija a következő ruhát viseli: magyar zsinóros attila, magyar kalap , szűk jockey nadrág és jockey-csizmák. Ez a kocsi keltett legnagyobb érdeklődést a közönség körében, titánnál száguldottak“ a híres kolozsvári frakkerek. Csupa diszgebe, olyan kocsikkal , hogy bizony csoda, hogy valamennyi kulturvendég nem próbálta meg minő kellemes dolog az Ördög piruláinak hordozékében utazni. Piszkos, rongyos vehikulum valamennyi. Hogy zászlót láttunk volna valamenlyik kocsin, vagy szalagokat a lovakon — olyan nncs. A vendégek megérkeztek, leszállottak, csoportba állottak a városház előtt s megtörtént mindez anélkül, hogy a városház körül álldogáló közönség egy jóravaló éljen magaslatára emelkedett volna. Mély csönd honolt az óriási téren s a szomszéd utcákon. Talán azért nem éljeneznek itt, mert kímélni akarják az oláhokat? No ugyan jó helyre rakják a tapintatukat. Egy szép jelenet volt az egész bevonulás alatt. A Szamosiadnál néhány hölgy virágokat szórt az „elrobogó“ kocsikba. Ezek megmutatták, hogy sok mindenfélét lehetne tenni ilyen alkalmakkor, ami emelné az ünnep díszét és fényét. * A városház előtt, melynek homlokzatáról két nagy nemzeti s egy városi szinü lobogó lengett a lovasbandérium két oldalt sorfalat képezett, közöttük helyezkedtek el a vendégek, a nyitva maradt oldalon pedig lovas rendőrök csináltak helyet, ami pedig úgyis elég volt. A rendőröket a magyar ruhába öltözött főkapitány kommandirozta egy nagyesernyővel. Midőn mindez szépen el volt rendezve, kijött Haller Károly polgármester fekete ruhában, gyopárvirággal a gomlyukban s rövid beszéddel üdvözölte a nagy számmal összesereglett vendégeket. Erre már volt élyen, azonban nem a kolozsváriak, hanem a vendégek éljeneztek. A beszéd végeztével a vendégsereg följött a városházára. Itt vannak a fővárosból: P. Szathmáry Károly Thallóczy Lajos fiatal történész, Székely Ferenc, Telepi Károly, Doinay Gyula, Takács Lajos egyetemi tanár. A képviselők közül: Bartha Miklós, Ugrón Gábor, Győrffy Gyula, Orbán Balázs, Sigmond Dezső. Az erdélyi mágnások: Telekiek, Bánffyak, Bethlenek, Jósikák stb. közül sokan. * Amily silányul, hidegül néztek ki a külsőségek, épen olyan komolyan, higgadtan, előkelően folyt le az előértekezlet i. e. 11.-kor a városházán. Elnökölt Haller Károly az egyesület ideiglenes elnöke. Megnyitó beszédében arra a kérelemre fektette a fősúlyt, hogy a tanácskozás közben betöltessék minden személyes, felekezeti vagy pártérdek érintése, vagy fölvetése. Erre Sándor József ideiglenes titkár elmondta az ideiglenes választmány megállapodásait és a holnapi közgyűlés sorrendjét. Először Ugron Gábor szólalt föl. Nem egy ember drukkolt, hogy zandirhám ivadéka most fölkavarja a vihart, amely folytonosan ott lappangott az egyesület mögött. Ugrón azonban szépen s teljesen objektíve beszélt. Ő is ajánlotta, hogy tanács közben mindenki kizárólag az egyesület érdekei által vezéreltesse magát. Épen ezért olyan választmányt óhajt összeállítani, amely tekintélylyel és sulylyal bírjon az egész ország előtt és névsora ajánló levelet képezzen az egyesület részére. Ezt csak úgy érhetjük el, ha alapítótagokat is választunk a választmányba (némelyek szerint u. i. csak rendes tagokat lehetne választani, miután az alapítók virilis tagjai a választmánynak), ajánlja tehát, hogy ezeket ne mellőzzük a választásnál. A gyűlés átalában egyetértett Ugronnal, csak Szász Béla követelte, hogy a rendes tagok jogait ne csorbítsák, amiért ők nem képesek 100 frtot áldozni. A hosszú vitában részt vettek Haller Károly, Bartha Miklós, Győrffy Gyula, Gyarcanthy Miklós és Csató János alispánok; Kovács Gyula nagyenyedi polgármester; Takács Lajos, Bethlen Gábor gr., Bánffy Béla gr., Hegedűs István a ref. kollégium igazgatója. Végül is elhatározták Ugron Gábor indítványára, hogy 15 tagú bizottságot küldenek ki a választandók névsorának megállapítása végett. Ezzel az értekezlet d. u. 1 órakor véget ért. * Este díszelőadás van a színházban. Az ötven év óta nem látott „Ámost“ költötték föl szundikálásából és Szász Károly prológját szavalják. A város utcáin szép kivilágítás van: meggyújtották a gázlámpásokat, ami itten csak rendkívüli alkalmakkor szokás. Színházi előadást ismerkedő estély követi az Újvilágban. Szokolay Kornél: A megalakulás. Kolozsvár, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Erdély ünnepének második napja a közgyűlésnek volt szentelve. Méltóságteljes és impozáns volt ez. A nagyfontosságú nemzeti akcióhoz méltó hangulat uralkodott elejétől végig. Megalakult tehát végre az erdélyrészi magyar kulturegyesület. Meg lehet a munkát azonnal kezdeni, mihelyest együtt lesznek a szükséges anyagi eszközök. A megválasztott elnökség és és választmány kellő anyagi és értelmi garanciát nyújt a vállalkozás sikerét illetőleg, a nemzeten a sor olyan összegeket szolgáltatni, melyek segítségével meg lehessen kezdeni a küzdelmet a magyarság érdekében. A mai nap fordulópont az erdélyi magyarság történetében, bár csak a lelkesedés ne bizonyulna szalmalángnak és a szép kezdetet, szép eredmények követnék. A hangulat emelkedett, az erély, elhatározottság nagy. Ha így marad, szép sikerekre számíthatunk. Egész éjjel esett, reggelre a lobogók elázottan lógtak a házakról. A nap azonban nemsokára áttört a fellegeken és a közönség szép időben kezdett seregleni a Vigadó felé, melynek kapuján lombfüzérek, drapériák, címerek stb. díszlettek. Az épületről óriási lobogók lengtek, a kapu alját, lépcsőházat bokrokkal lugassá varázsolták. A termet szintén zászlókkal, nemzeti színű drapériával, lompfüzérekkel díszítették fel, a karzat kerítését piros szegélyű fehér lepel borította, a megtelt elegáns hölgyközönséggel. A terem lassan kint megtelt. Ott láttuk többek között Jósika Samu dr., kolozsmegyei főispánt, Ugrón Gábor, Bartha Miklós, Győrffy Gyula, Orbán Balázs, Sigmond Dezső országos képviselőket, Gyarmathy Miklóst, Kolozsmegye alispánját, Teleki Gusztáv gróf, Bánffy gróf, Teleki Domokos gróf, Bánffy Albert gróf, Éltes Károly kolozsvári apátplébános Szász Domokos erdélyi ref. püspök, Ferenc József unitárius püspök, Dániel Gábor udvarhely megyei főispán, Csató János alispán, Moldován Gergely tanfelügyelő, Takács Lajos budapesti egyetemi tanár, P. Szathmáry Károlyt, a kolozsvári egyetem tanárait majdnem teljes számmal. Haller Károly polgármester, az egyesület ideiglenes elnöke pontban délelőtt tíz órakor díszmagyarban megjelenvén az elnöki emelvényen, megnyitotta a gyűlést. Erre a kolozsvári „dalkör“ elénekelte a szózatot, mit a diszes termet egészen megtöltő közönség ünnepies csöndben végig hallgatván és megéljenezvén, Haller Károly üdvözölte a jelenlévőket. Beszédében örömmel konstatálta, hogy mily szilárd érdeklődést keltett az egyesület országszerte. Az eddigi eredmények, különösen, ha a közgyűlés kellőleg megoldja föladatát, biztosítékot nyújtanak, hogy az egész nemzet gyülekezni fog lobogónk alá és megoldhatja föladatait egyesületünk, melynek természete defenzív és nem agresszív, mert jelszavunk: csak egy nemzet éljen e hazában, de lehet akárhány hazafias nemzetiség. Az egyesület mindig ilyen értelemben fog működni. Szűnni nem akaró éljenzés követte a szép beszédet, melynek végeztével lelkes éljenzések közt Sándor József titkár fölolvasta az üdvözlő sürgönyöket Gerlóczy Károlytól, mint a magyar iskolaegyesület elnökétől, a temesvári magyar nyelvterjesztő egyesülettől, az aradi hadastyáni egyesülettől, a temes kubini magyar társaságtól, Tömöri Anasztáztól Budapestről, a körmöczi magyar egyesülettől, a „Brassó“ című lap szerkesztőjétől, a budapest-belvárosi főreáliskola tanári karától, a nagyváradi iparos ifjúsági egyesülettől, a n.-kanizsai magyar irodalmi társaságtól, a zürichi magyar egyesülettől stb. Bausznern Guido szász képviselő következő táviratot küldötte Budapestről: „Fájdalom, személyesen nem vehetek részt a Kolozsvár városában való mai hazafias ünnepben, de szellemileg ott vagyok és ott leszek kezdettől végig, a legbensőbb érdeklődés teljes melegségével. Kérem, méltóztassék legszívélyesebb üdvözletemet nyilvánítani az erdélyi magyar közművelődési egyesület tisztelt közgyűlésének. Éljen az egyesület! Vivat, Flobent et Crescat!“ Kiváló lelkesedést keltett Gerlóczy és Bausznern távirata. Következtek a választások, a döntő fontosságú pillanat. — Ettől függ az egyesület jövője. Nagy örömmel jelentem, hogy e pillanat szerencsés volt. A tegnap kiküldött kandidáló bizottság bölcsen eloszlatott minden kontroverziát és javaslatai alapján a választások mind egyhangúlag, ellenmondás nélkül, lelkes éljenzések között ejtettek meg következőleg : tiszteletbeli elnök , Kun Kocsárd grófi elnök Bethlen Gábor gróf, Küküllő megye főispánja, alelnökök Haller Károly Kolozsvár polgármestere, Bánffy Ádám báró nagybirtokos, ifj. Teleki Domokos gr. orsz. képviselő, Bartha Miklós orsz. képviselő és az „Ellenzék“ szerkesztője, a mozgalom megindítója. Az igazgató választmánynak megválasztott 32 tagja a következő: Bánffy Zoltán báró, Benigni Sámuel nagyiparos, Concha Győző, Felméri Lajos, Hegedüs István, Jenei Viktor, Szász Béla egyetemi tanárok, Dániel Gábor főispán, Esterházy Kálmán gróf, a kolozsvári színház intendánsa, Jerenc József unitárius püspök, Gaál Domokos, Horváth László, Koós Ferenc, Moldován Gergely tanfelügyelő Jósika Lajos báró, Lázár Jenő gr., Kiss Károly, Kornis Viktor gróf, Kornis Ödön, Lenhardt Ferenc erdélyi róm. kat. püspök, Nagy Béla pénzügyi igazgató, Potoz Rezső ügyvéd, Sigmond Dezső, Ugrón Gábor orsz. képviselők, Szarvassy György, a magyar államvasutak kolozsvári üzletvezetője, Szász Domokos erdélyi ref. püspök, Szoboszlay Károly, Teleki Gusztáv gróf, Török Bertalan, Weiss József ügyvéd, Wesselényi Miklós báró és Zeyk József. Ezeken kívül tagja a választmánynak az egyesület minden alapító tagja, összesen valami hétszázan. A választások megejtetvén, egy három tagú küldöttség elment az új elnökért. Bethlen Gábor gróf Nagy-Küküllő megye erélyes főispánja szép marciális alak, megjelenvén, szünni nem akaró éljenzéssel fogadtatott. Haller Károly lelépvén az elnöki emelvény- ről, röviden üdvözlő az új elnököt, mire Bethlen Gábor elfoglalta az elnöki széket és körülbelül a következőket mondta : Megköszöni a megtiszteltetését, elfogadja az elnökséget, mert úgy tudja, hogy vannak kötelességek, melyek elől kitérni kötelesség mulasztás. Ezek közé sorolja a kulturegyesületi elnökséget, ígéri, hogy minden erejéből igyekezni fog megfelelni ez állás kötelességeinek és azonnal visszavonul onnan, mihelyt érezi, hogy gyöge betölteni azt. Az egyesület munkája túl van bár a kezdeményezés stádiumán, még nagyon sok kell, hogy célját érje. Annál nehezebb a feladata, mivel minden erőszakoskodás nélkül, a nemzetiségeknek legliberálisabb kímélésével kell betöltenie. Újólag fogadja, hogy minden erejét az egyesületnek fogja szentelni. Riadó éljenzés követte a lelkes szavakat. Ezután fölolvasták a titkári jelentést az egyesület alakulásáról, az ideiglenes választmány működödéséről. Majd megválasztják jegyzőknek: Ferenczi Zoltán polgári iskolai igazgatót, Rieger Imre tanítót, titkárul Sándor Józsefet, az egyesület eddigi nagybuzgalmú ideiglenes titkárát, kifáradhatatlan tevékenysége által jól kiérdemelte ezt a kitüntetést. Ugron Gábor indítványára az adminisztráció megkönnyítésére a választmányból három tagú igazgatótanács fog választatni az elnökség mellé. Most fölállott Bartha Miklós és igen szép beszédet mondott, mely méltán beválik egyes üzleti programmal, körülbelül a következőket mondotta : Egyátalán nem csodálkozom, ha idegen ajka .