Budapesti Hírlap, 1885. szeptember (5. évfolyam, 239-268. szám)

1885-09-01 / 239. szám

1885. szeptember 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (239. sz.) 5.87. — Olaj 31.35-31.45, 31.35-31.45. — Szesz 27.75-28. Béva, aug. 31. (Magánforgalom.) Osztr. hitel, részvény 288.60, 4% magyar ar.-járadék 99.15 Szilárd. Frankfurt, aug. 31. (Esti tőzsde.) Károly Lajos vasut-rész. 198.87, 4%-os osztr. ar.-járadék —.—, 40,0-os magy.­ar.-járadék 81.—, osztr. hitel­­részvény 235.50, osztr. államv.-részv. —, déli vasut­­részv. 109.—. Szilárd, Pária, aug. 31. (Zárlat.) 3%-os francia­­járadék 81.32, osztr. államv. részv. 600, magy. vasúti kölcsön —.—, magyar országosb. részv­­.—, osztr. földhitelr. —.—, 41/2%*os francia áradék 109.07, déli vasút részv. —.—, francia törleszthető járadék 82.95, 4°/0,-os magy. aranyjáradék 81.13, 4°/0 jelz. hitelb. részv. —.—, ottomanbank részvény 545. — Szilárd. APRÓ HIRDETÉSEK. „Apró hirdetések“ rovatunkra különösen figyelmeztetjük a t. o. olvasóközönséget. Rég­óta elismert és gyakorlatilag bebizonyult tény, hogy a hirdetés a nagy közönséggel szemben a legbiztosabb és legpraktikusabb közvetítő, az „a­p­r­ó­hirdetés“ e mellett még a leg­olcsóbb is. Minden szó egyszeri beigtatása 2 kr. Olyan hirdetések után, melyeknél az illető a címét nem akarja kitenni, a kiadóhivatal ad értesítést, címmel ellátott hirdetések után pedig még 30 kr bélyegdíj külön fizetendő. Apró­hirdetéseket fölvesz: kiadóhivatalunk, Kalap-utca 16. sz. „Budapesti Hírlap “ Szeptember hó 1-ével új előfizetésit nyitot­tunk. Kérjük azokat a t. o. vidéki előfizeőket, kiknek előfizetésük a ny. hó végével lejárt, hogy ezt minél előbb megújítani szíveskedjenek, ne­hogy a lap szétküldésében fennakadás történ­jék. Az előfizetési árak lapunk homlokán ol­vashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfi­zetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításá­nál, valamint minden reklamáció, lakhelyvál­tozás, és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szí­veskedjenek. NAPIHÍREK. Az Erdélyi magyar közművelődési egye­sület­ részére ma 4 frt 10 krt kaptunk mint Gyolcs Antal ur, helybeli vendéglőjében rendezett gyűjtés eredményét. Az előbbi kimutatással együtt van összesen 189 frt 56 kr. — (Ő felsége a király) szeptember 12-én Klagenfurtból Daruvárra utazik. Fogadására nagy előkészületeket tesznek, a Tüköry uradalomhoz tar­tozó Daruvár, Szirács és Uljanik községeket földi­­szítik, a hegyeken örömtüzeket gyújtanak, a szup­­csenyicai várromot kivilágítják. Megérkezése után a király kocsira száll, s Pakrácon és Kamenszkon át Pozsegára utazik, hol szintén diadaliveket állítanak, melyek alatt kocsija elvonuljon. Hunyady főszertar­­tásmester szeptember 11-én érkezik Daruvárra, az udvar lovai és kocsijai szeptember 10-én. — (Erzsébet királyasszony), ki e hó 29-én akart Ischlbe visszatérni, elutazását fogfájása miatt elhalasztotta s csak ma reggel 7 óra 52 perckor utazott Ischlbe. A királyné s Mária V­a­l­e­r­i­a főhercegnő szeptember hó 8-áig marad­nak Ischlben s innét egyenesen Radmerbe (Stájer­­ország) mennek, hol több napig fognak tartózkodni. Szeptember hó 17-én a királyné és Mária V­aléria főhercegnő Budapestre jönnek. Ekkor érkezik ide, a horvátországi hadgyakorlatokról visz­­szatérve, a király is. Rezső trónörökös, aki szeptember 11-én Görgény Sz.­Imrére megy vadá­szatra, szintén 17-én érkezik Budapestre, hogy mint a­ kiállítás fővédnöke fogadhassa a királynét. A trónörökös csak rövid ideig fog itt maradni, míg a király szeptember végéig marad Budapesten, illetve Gödöllőn. Szeptember 30-án vagy október 1-én kez­dődnek Stájerországban a 8—10 napra tervezett nagy vadászatok, melyen a királyon s a trónörökö­sön kívül Albert szász király, Vilmos porosz herceg s még több vendég fog részt venni. Egy más verzió szerint a trónörökös a jövő hó 10—15-e táján Gömörbe utazik sógora Koburg-Koháry herceg birtokára, szarvasvadászatra és ott néhány napot­­fog tölteni. A pohorella vasgyári hercegi kastélyban már serényen folyik a munka a trónörökös lakosz­tályának berendezésén. A kastélyt Breznóbánya fe­lől távíróval is összekötik.­­ (Személyi hírek) Baross Gábor köz­lekedésügyi államtitkár ma reggel Illaváros, Toln­ay Lajos a magyar államvasutak igazgatósági elnöke tegnap este Érsekújvárról Budapestre érkezett. — Bratianu román miniszterelnök tegnap este Budapestről Bukarestbe utazott. — M­a 11 .­k­o­­v­i­c­s Ignác törvényszéki bíró, az államtitkár atyja nyugdíjazásért folyamodott s tekintettel 40 éves szolgálatára teljes fizetéssel nyugdíjaztatok. — De Gubernatis Angelo gróf az olasz kormány ki­küldéséből az ősszel Indiába utazik, hogy Bombay­­ban árucsarnokot állítson olasz bor, olaj, már­ványkő és egyéb cikkek számára és igy Olaszor­szág meg India közt rendszeres összeköttetést léte­sítsen. — A dán és hannoveri királynék, a walesi hercegnő leányaival, továbbá a tecki és cum­­berlandi hercegnők ma délben Ischlbe érkeztek és az „Erzsébet császárné 11 szállóba szálltak. — Szent­­g­y­ö­r­g­y­i Imre az új igazságügyminiszteri állam­titkár vasárnapokat és ünnepeket kivéve minden nap 1—2 óra közt ad kihallgatást. — („Hunyadi Árpád.“) Ugy­e kedves ma­gyarom, még eddig nem tudtad, hogy a magyar tör­ténelemben ily dicső név is ragyog ? Látod jobban tudja ezt „Eigenthümer Ignatz Ungar Budapest,“ a­ki legújabb „Ofner natürliches Bitterwasser“-ját „Hunyady Árpád“ névről nevezte el. Keserüvizeink­­nek méltathattuk eddig azt az érdemét, hogy törté­netünk jeleseit — legalább keserüvíz alakjában — megismertették a külföldön is. Hanem úgy látszik, immár vagy a történelmünk fogyott ki a nagy ne­vekből, vagy a vén Gellért-hegy ontja oly nagy számban és változatban a keserűforrásokat, hogy te­remteni kell újabb magyar nagyságokat. Már­pedig, hogy a fönt tisztelt „Hunyady Árpád“ nem talán va­lami Hirsch Ábrahám arról meggyőztet bennünket az a bősz magyar vitéz, kinek feje a dicső név alatt ékeskedik. Hogy pedig keserüvizeseink történeti le­leményessége ki ne apadjon, újabban forgalomba hozandó keserüvizek elnevezésére ajánlanánk még a következő hangzatos történelmi neveket: Rákóczy Álmos, Kinizsi Tuhutum, Deák Bendegúz, Széchenyi Zsolt, Kossuth Atilla, Balassa Taksony stb. stb. A jeles címlap szerkesztőségünkben megtekinthető.­­ (Liszt Ferenc és a cár.) A nagy mester életéből a következő érdekes epizódot beszélik : Mi­dőn a mester másodízben járt Szent-Pétervárott, Miklós cár meghívta őt magához, s kérte, hogy zon­gorázzék. L­i­s­z­t zongorához ült, s játszani kezdett. Játék közben észrevette, í­gy a cár, ahelyett, hogy figyelemmel kisérné a játékot, egy tábornokával mulat. A mester félbeszakította a zongorázást , föl­kelt. Mindenki elcsodálkozott, s a cár megkérdezte Liszttől, hogy mi okból hagyta abban a játékost. „Ó, felelte L­i­s­z­t, ha ő felsége beszél másnak hallgat­nia kell“, — és rögtön eltávozott. A cár ennek da­cára a mesternek másnap értékes ajándékot küldött. — (Ludassy Ganz Mór meghalt.) Mint Bécsből távirják, Ludassy Ganz Mór­­tó és az Andrássy-minisztérium alatt osztálytanácsos és a sajtó­­ügyi iroda vezetője, tegnapelőtt elhunyt Reichenauban. Ludassy szerkesztette a Jókai-féle „Életképek“-et is s annak idején sok cikket irt a kiegyezés mellett a „Debatte“ című újságban. Mikor Andrássy kül­ügyminiszterré lett, Ludassy Bécsben megszün­tette a francia-barát „Tagespresse“-t és mint osz­tálytanácsos lépett a külügyminisztériumba, ahol a külföldi sajtóügyekkel volt megbízva. Ludassy 56 éves volt s özvegyet és két fiút hagyott hátra. — („Tortúra“ a fővárosi rendőrségnél.) A „M. H.“ című kőnyomatos lapból átvett eme hí­rünkre vonatkozólag a rendőri sajtó­iroda a tény­állást teljesen megvilágító hosszabb közleményt adott ki. E szerint a vizsgálat kisütötte, hogy W­ellinger János borbélyt, aki tökrészeg volt, botrányos magavise­letéért kísérték a rendőrségre s azért tartóztatták le, mivel összegazemberezte a rendőröket. „A bör­tönben — igy szól a rendőri jelentés, őrjöngéssel határos zajt ütött s kézzel lábbal ostromolta az aj­tót. Ennélfogva, miután a szép szó nem fogott rajta, előbb a kezeit később pedig a lábait is megkötözték hogy megfékezzék. A rendőrök annyiban jártak el helytelenül, amennyiben a részeg botrányhozót meg­kötözték, anélkül, hogy erről előbb a felügyeletet tartó biztosnak jelentést tettek volna. A főkapitány e szabálytalanságért fegyelmi eljárás alá vonta a rendőröket.­­ (Temetés.) Krause Valdemár elhunyt főfelügyelőt ma délután temették el a Rókus halot­tasházából. A ravatalt koszorúk özöne bolttá, s a főváros összes tűzoltó-egyesületei testületileg jelentek meg a végtisztességen. A gyászszertartást Kor­­h­ó­­­y Géza ev. segédlelkész végezte, utána meg­ható gyászbeszédet tartva az elhunyt fölött. A ko­porsót 4 órakor hantolták el a kerepesi­ uti temetőben" . (Marhakereskedő stílus.) Egy aradi marhakereskedő nemrég a következő táviratot kapta : „Holnap valamennyi sertés itt legyen, önt várom, én csak holnap jöhetek, mivel személyvonat nem vesz föl ökröket. Rossz vásár, marhák ára fölé­szállt, gondoskodjék jó előre; ha ökrökre van szük­­sége, gondoljon rám“. — (Tévedésből lett gróffá). Párisban a na­pokban egy könyv jelent meg, melynek címe : „Cse­vegések régi udvarokról“. Ez a könyv a többek közt a következő mulatságos történetet beszéli el: Midőn III. Gusztáv svéd király Párisban volt, a Sorbonne­­nak egy küldöttsége tisztelgett nála, s gratulált neki, hogy Scheele, a chlorin és magnézium híres föltalálója, az ő alattvalója és földije. A király, aki nem sokat törődött a tudomány vívmányaival, ször­nyen röstellette, hogy sohasem hallotta hitét ennek a nagy embernek, s rögtön futárt küldött Svédor­szágba azzal a lakonikus utasítással, hogy: „Sche­el­e­t azonnal grófi rangra kell emelni“. — „Meg­lesz, felelte a miniszterelnök midőn elolvasta a ren­deletet, de kicsoda az a Scheele?“ Egy titkárt bíztak meg, hogy rögtön nyomozza ki Scheele urat. A titkár nem sokára visszajön : „Megvan, de­rék egy fiú, kitűnő lövő, pompásan billiárdozik, kü­lönben tüzérhadnagy“. Másnap a polgári szárma­zású hadnagyot kinevezték gróffá, a tudós pedig megmarad közönséges polgárnak. A tévedés csak akkor sült ki, midőn a király hazatért. „De hogy nem lehet tudni, hogy ki az a Scheeler, mér­­gelődik a király — hisz ő már négy hét óta tudta ! — (Ideiglenes járványkórház.) Az üllői-úti új­városi kórház megnyitása lehetővé tette, hogy a barakk-kórház ideiglenes járványkórházzá tétessék, mi­által egy régóta érzett hiányon van segítve. A fővárosban ugyanis alig múlik el év, a­melyben ki­­sebb-nagyobb mértékben valamely járvány ne ütné föl fejét s ha még ezekhez esetleg valami nagyobb veszedelmes járvány járulna, a főváros vajmi nehe­zen tudná betegeit az egészségügyi követelményeknek megfelelőleg elhelyezni. Most legalább a barakk­kórház szabaddá tétele által el van érve az, hogy a járványos betegek a többi betegekkel nem lesznek egy helyiségben, mely intézkedés már most életbe lépett, a­mennyiben a Rókus-kórház igazgatósága tanácsi végzés alapján elrendelte, hogy a barakk­kórházba ezentúl csakis heveny fertőző, méhrákos és üszkös betegeket kell utasítani.­­ (A főváros pénzügyi s gazdasági bi­zottsága) ma délelőtt 10 órakor K­a­d­a­­Mi­­hály alpolgármester elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés első tárgya volt a balparti házakból kihor­dott szemét kotrási jogának három évre való bérbe adása. A ma d. e. 10 óráig beadatott 10 ajánlat kö­zül Fischer Ignác-féle ajánlat a pályázat fölté­teleinek mindenben megfelel, s a legelőnyösebb, a pénzügyi bizottság tehát ezt fogja a tanácsnak elfo­gadás végett ajánlólag előterjesztetni. Az új gyep­mesteri telep építkezése körül fölmerülő 1988 rrt. 62 kr. költségtöbbletet a pénzügyi bizottság elfoga­dásra ajánlotta. A középítési bizottmány előterjesz­tését a Gellérthegyen építendő vendéglő tárgyában elfogadták.­­ (A magyar pénzintézetek és rész­vény­vállalatok) országos nyugdíj-egyesülete első rendes közgyűlését, szeptember 23-án szerdán dél­előtt 10 órakor a budapesti bankegyesület helyi­ségeiben (V. ker. Erzsébet tér 18. sz.) fogja meg- ■ tartani. — (A tavarnai) Hadik-Barkóczy-féle kastély pusztulásáról, mely kastélyt, mint említettük, a múlt napokban a földrengés majdnem egészen romba dön­tötte — a következőket írhatjuk meg. A bajt leg­nagyobbrészt a talajsüppedés idézte elő. Nevezetes hogy az épület falai közül a dél felé nézők szaka­doztak meg legjobban. Az épü­let oszlopzatos részé­ben a déli mennyezeteket le kell bontani, mert az oszlopok szintén süppedtek. A megmaradt részeken 4—5 centiméter széles repedések látszanak. Megem­­lítendő, hogy a földrengés nyugatról északkeleti irányban haladt, s a kastély táján, nagyon valószínű hogy körhullámzása is volt. A kastély rekonstum­á­­lása, az alapfalak javítását hozzá nem értve 15—20 ezer forintba fog kerülni. — (Mennyit fogy a nap szeptemberben ?) Szeptember 1-én a nap 5 óra 20 perckor kél és 6 óra 38 perckor nyugszik le, tehát a nap hossza 13 óra 18 percig tart. 30-án a nap 6 órakor kél és 5 ó, 36 perckor nyugszik le, tehát a nap hossza 11 óra 42 perc lesz. E szerint a nap szeptember hóban 1 óra 42 perccel fogy, ellenben az éjszaka, mely 1-én 10 óra 32 percig s 30-án 12 óra 18 percig tart, —• ugyanannyi idővel nő. — (Vonyitó hajó’) Még olyant sem hallott senki, hogy egy hajó a gyász jeléül — vonyitson. Midőn Kurbatov orosz hajótulajdonos holttestét a saját hajóján Szarapulba vitték, a hajó mély fáj­­dalmát akként fejezte ki, hogy rémséges módon van, nyitott. A síp különös készülékkel volt ellátva, hogy képes legyen ezt a siralmas hangot pro­­­dukálni.

Next