Budapesti Hírlap, 1885. december (5. évfolyam, 330-359. szám)
1885-12-03 / 332. szám
a kezett, az mind megutálta. A bolgár is kiábrándult a barátságból. A népek emlékezete az ő lelkiismeretük: Bolgárország nem feledheti el a Dondukov, Kaulbarsz és Szolovjev tábornokok korszakát, se azt a megvető bánásmódot, melyben ez apró zsarnokok bukása után Oroszország őt részesíté. A cár napi parancsa maga elég emlékeztető: ki van benne fejezve a muszka gög, csalárdság, fondorkodás és impertinencia. De van benne még egy vallomás, s ezt már a nemzetközi viszonyok szempontjából sietünk konstatálni. Midőn a cár Szerbia ellen nyíltan, Bolgárország mellett pedig fentartások közt pártállást foglal, — nyilvánvalóvá teszi azt is,hogy a három császárszövetség, — ez a klasszikus „békefrigy“, melyet már kétszer követtek a legnagyobb háborúk, — ezúttal ismerő ámítás volt. Hisz maga az időpont, melyet a cár e tüntetésre felhasznált, azt a szövetséget a legalaposabban kompromittálja. A konferencia kudarcát és Khevenhüller gróf küldetését nyomon követték a cár szavai. Ausztria-Magyarország Szerbia érdekében közbelép a bolgár fejedelemnél, s Oroszország fejedelme Szerbia ellen demonstrál. Kelet-Ruméliában a német és osztrák-magyar meghatalmazott segédkezik a török biztosnak, Oroszországé hiányzik onnét. Ez a szövetséges „három császár“ valóban teljesen egyetért. Ráfogták Oroszországra, hogy békét akar. íme: gratulál a háborúhoz. Azt mondták róla, hogy a szerződési jog alapján áll. íme : cserben hagyja a berlini szerződést. Mondták róla, hogy konzervatív irányt követ. íme: a forradalommal kacérkodik, a bolgár fejedelem háta mögött. Nem kisebb tekintély, a muszka cár maga állítja ki Oroszország eddigi politikájáról a hazugság bizonyítványát. , Tanuljanak belőle Bécsben azok, kik e politika őszinteségében, az orosz és osztrák-magyar érdekellentét áthidalásában még hinni tudtak. Az álarc lehullt, mely mögött Oroszország hónapokon át elforgatott szeme klépten-nyomon magyar szót hall az ember, utcán és korcsmákban. Egy köpcös macedonival találkoztam, aki Chriszticsnek nevezi magát. (Ha szerb volna, bizonyosan Petrovicsnak hívnák, mert minden harmadik szerbnek Petrovics a neve; miniszter három van e néven. Még nem csodálnám, ha kilenc miniszter volna, de ötből hogyan futja ki ?) A Grand Hotel szomszédságában van egy kis csibapcsics kocsmája ; ezen a csibapcsicson különben nemcsak az ő kocsmája, hanem az egész szerb társadalom nyugszik. Ez a legkedveltebb nemzeti eledel. Hüvelykujj nagyságra metélt marhahús szeletek tetejükön bemetélve, s megsózva, azután rostélyosan, izzó parázs fölött megsütve , oly valami fölséges zamatu, tápláló eledel, hogy a föltalálója három Takovát érdemel meg. Egy jó karban levő szerb gyomor egy ülőhelyben 50—60 darab csibapcsicsot elfogyaszt. Mi hárman, — nem adván föltétlenül hitelt a nemzeti lelkesedésnek, — hatvan darabot rendeltünk meg vacsorára, de Chrisztics macedón korcsmáros ur a maga eszétől százra emelte az adagok számát, a mit azonban igen rosszul tett, mert mi — 120-at ettünk meg. Mikor a fejedelmi eledelt jó negotini vörös bor társaságában lefelé utaztattuk, egyszerre csak a nyitott tűzhelytől oda ugrik elénk Chrisztics úr s magyarul üdvözöl bennünket. Egy darabig csak fülelt magyar beszédünkre, — úgymond — de tovább nem állhatja, hogy el ne dicsekedjék magyar tudomáséi, selypített, vékony hangon békéről, szerződésekről, becsületről beszélt s a status quo ante mellett fogadkozott. Reméljük, a kremlierhez hasonló maskarásoknak most már örökre vége lesz. A képviselőház mai ülése csak nagyon rövid volt. Néhány kisebb érdekű bejelentés és a tegnap elfogadott törvényjavaslat harmadszori olvasása után a ház a regnikoláris bizottság tagjait választotta meg. A szavazás eredménye a következő névsor volt: Irányi Dániel, Hodossy Imre, Horvát Gyula, Kemény János, Láng Lajos, Rakovszky István, Zichy Antal, Vukotinovics Lajos, Csernátony Lajos és Fálk Miksa. Az ülés végén a ház legszorgalmasabb interpellálója, Oay Szilárd intézett kérdést a pénzügyminiszterhez az iránt, mikor fog jelentést tenni az aranyjáradék konverziójáról ? a konverzió által támadt kamat-megtakarítás hol számoltatott el ? s végül a konverzió költségei miből fedeztettek ? Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés szombaton lesz. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma esti ülésében az igazságügyminiszteri költségvetést vette tárgyalás alá. Helfy a központi igazgatásnál a számtiszti létszámot nagynak tartja, mire Fauler miniszter és Szentgyörgyi államtitkár a sok munkára hivatkoznak. Horánszky a sok munkát igénylő rendszert kívánja megváltoztatni. A bizottság az előirányzatot megszavazza, úgyszintén a Kúria szükségletét. A budapesti kr. tábla szükségleténél Horánszky a hátralékok fölszaporodását rosszalja. Pauner miniszter ezt a törvénykezési szünetből eredetinek tartja. Helfy: A kir. tábla decentralizálása érdekében, mit tett a miniszter? Pauer min.: Erre 4 év van kiszabva a törvényben, s ez alatt végbemegy. Horánszky: Mi lesz a pótbinikkal ? Pauer min.: Rendszerint ezek közül nevezik ki a rendes táblai bírákat, különben az erre vonatkozó javaslat mihamarább tárgyalásra kerül. Tis z a miniszterelnök: E tárgyban a kormány pár nap múlva nyilatkozik. A bizottság a szükségletet megzavarza. A marosvásárhelyi táblánál Elekes György ép oly fizetéseket óhajt, mint Budapesten vannak. Pauer min.: E kérdés a decentralizációval áll kapcsolatban. A bizottság úgy ezt, mint a kir. főügyészség szükségletét megszavazza. A többi tételek ezután változtatás nélkül megszavaztatnak, csak a rabmunka jövedelménél és a beruházásoknál fogadja el a miniszter módosításait. Ezután a honvédelmi tárca költségvetése következett. Fejérváry báró mint az alantos tisztek fizetésének 146.490 írttal való fölemelését indítványozza. Helfy tiltakozó és Hegedüs pártoló fölszólalásai után a tétel megszavaztatik. A Ludovika akadémiánál az életbelépő 3-ik tanév miatt 60.000 írttal többre van szükség, a csapatok szükségleténél lovak beszerzésére 65.000 írttal több, mivel a külföldi vásárlók 250 frtról 300 írtra vették föl a lovak átlagárát. A bizottság megszavazza az előirányzatot. Holnap d. e. 10 órakor a pénzügyminisztérium költségvetését tárgyalják. BUDAPESTI HIRItjat* (332. sz.) 1885. december 31 nyával, melyet Belgrádban szerzett. íme egy ember, a ki Belgrádban megtanult magyarul. Érdekes példány. Ismerek egy kereskedőt, aki harminc év óta nem tudott megtanulni magyarul Budapesten. Aztán csodálkozzék valaki, hogy Nagy Sándor meghódította Hellaszt és Ázsiát, mikor késő unokái is ilyen tehetségesek.* Egy hetivásáros délelőtt végig mentem a nagy piacon, hol a főiskola impozáns épülete is emelkedik. Ott megnéztem egy röpülőgép- és könyvkereskedőnek a falra aggatott kirakatát s mit látnak ámuló szemeim ? Az orosz cár és cárné arcképe mellett a tizenhárom aradi vértanú képét, egy lapon, a Magyarországon is elterjedt kőnyomatú sokszorosításban, magyar aláírással. A képkereskedő biztosított, hogy az aradi vértanuk csoportos arcképét sokkal jobban veszik a szerb parasztok még a cári pár arcképénél is, — azon egyszerű oknál fogva, mert ugyanazért az árért tizenhárom arcképet kapnak egy csoportban. — A parasztok ezt is szentkép gyanánt akasztják föl szobájuk falára ! — monda a képkereskedő. És a képkereskedő maga se tudta, hogy v azok csakugyan szentképek ! Sipulusz. A horvát tartománygyűlés mai ülésén Voncsina halálának bejelentése után, folytatták a megyék reformjáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását. Az ellenzék több módositványt adott be, de ezeket mind elejtették s a 10—27 szakaszokat változatlanul elfogadták. Az ülés d. u. 7 8 órakor véget ért. Holnap, mint Vonosina temetése napján, nem lesz ülés. FŐVÁROSI ÜGYEK. Ráth Károly redivivus. — Saját tudósitónktól. — A feltámadás ünnepét üljük a törvényhatóságban ! E szavakban fejezte ki főtisztelendő Cselka Nándor esperes ur a múltat és jövőt, midőn a mai rendkívüli közgyűlésre az uj városháza dísztermének ajtaján belépett. Hogy e tudósítást egy lelki atya Felkiáltása kezdje meg, a helyzet parancsolta. Magasztos érzelmek töltötték el a kebleket az új tagok és a régiek ez első találkozásán. Mintha templommá alakult volna át a pipatórium. Az alakuló közgyűlés egész ünnepi aktus. Kiki lehetőleg kicsípte magát, az újak kiváltképe a gondos toilette-ben jöttek el. Mint a szemérmes menyasszony a vőlegény karján, illegettbillegett némelyik egy-egy ősrégi városatya által vezetve bemutatásra. Most tűnt ki, milyen jó, hogy nem mindig van szerencséje a díszteremnek 400 képviselőhöz, — először a padokban nincs 400 hely, a pipatórium 100-ra is kicsi, a ruhafogas meg pláne képtelen magára fogadni csak 200—250 téli kabátot is. Szűk volt a terem a megjelentek befogadására- A karzaton is publikum várta az eseményeket. Kétséget nem szenved, hogy a nap Ráth Károly napja volt, a maga tüntető zajosságával, a modern kifejezéssel élve. Ráth Károly főpolgármesterségének 12 éves jubileumát ülte. Ő volt, a ki a közgyűlés megnyitása után egy kicsikét meghatározott s nyomban utána díszmagyarban föltámadott nagyszámú híveinek örömkiáltásai közt. Ráth már jó eleve ott sürgött-forgott a piratóriumban, fél 10-kor megrázta az elnöki csengetyűt ... de mielőtt ez bekövetkezett volna, megjött Andrássy Gyula gróf, a volt hatalmas külügyminiszter, aki most nyugalma óráiban a város ügyeinek kíván szentelni figyelmet. Már mikor a lépcsőről a ruhatárba benyitott, éljenezték. Nyomában Darányi Ignác alig győzte az örvendő mossolygást, Ország Sándor pedig az útmutató szerepét játsza. Az éljenzés minduntalan megújult. A polgári elem mindig szereti maga közt az arisztokratát, a hidvám-törlő Andrássy, a népszerű gavallér államférfi még hatványozottabb örömmel tölti el a polgári társaságot, amibe elvegyül. Az arisztokratádat a múlt választásnál különösen keresték, így Szápáry Gyula grófot és Bánhidy Béla bárót is behozták a közgyűlésbe, hol ezelőtt majdnem egyedül állt Ráth a „méltóságos“ címmel is, pláne a mesék világába tartozott egy excellenciás pajtás. A törvényhatósági színvonal ezzel kétségtelenül emelkedett, s ha a toll kiáltani tudna, az én tollam is mondott volna egy iljent Andrássy beléptekor. (Szerénységünk tiltja bevallani, hogy Andrássy városatyaságáról mi beszéltünk először.) Nosza, kinálgatták neki a helyet. Legjobb lesz az első padban jobbra, a Weisz B. F.-é, de az öreg nem tudja, hogy szemet vetettek az ülésére, oda helyezkedik s igy lesz szomszédja Andrássynak, aki mellé balról Tóth Lőrinc kerül, aki szintén új ember, mert egy kis választói gondatlanság miatt nem rég kitörültek, így rendben lévén a legérdekesebb új jelenséggel is, Ráth Károly megbízhatja a csengettyűt. Minden helyet elfoglalnak, álló is marad elég. Három másodperc a köhögési idő. Azután a közgyűlés meg van nyitva. Ráth Károly jelenti, hogy az igazolások rendben lévén, összehívhatta az alakuló gyűlést a Márkus József a főjegyző föl is olvassa a kétszáz nevet, most is éljenzik Andrássyt. Elnök megalakultnak nyilvánítja a fővárosi törvényhatósági bizottságot, s amit oly előszeretettel szokott kultiválni, most is üdvözli a közgyűlést, remélvén, hogy minden tagját a főváros Félti.