Budapesti Hírlap, 1885. december (5. évfolyam, 330-359. szám)

1885-12-01 / 330. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP (330. sz.) 885. decem 1. ----■ m. — mi — — i ...........— . Zűrzavar a keleten. A fegyverszünet a két harcos Balkán-állam közt még nem köttetett ugyan meg, de a kötés már a csimbókozás stádiumában van. Sándor fe­jedelem beszünteti az ellenségeskedéseket Pirot­­nál s diadalmasan készül visszavonulni Szófiába. Parlamenterek járnak-kelnek a táborokban, üze­neteket váltani a demarkacionális vonal iránt, melyet a csapatoknak a béketárgyalások alatt átlépni nem lesz szabad. A bolgárok szerb területen maradnak, s ez "hogy izgalmat kelt egész Szerbiában. A minisz­tertanács ma veszi fontolóra a helyzetet. Milán király elnöklete alatt a nisi konokban. A szerb közvélemény pedig sürgeti az ellenségeskedések folytatását, mert bízik benne, hogy a második hadállománynak a magasabb korosztályokhoz tartozó hadkötelesei, kik már 10 év előtt részt vettek­ a török háborúban, nagyobb akcióképes­séget fognak a zászlók alatt kifejteni, mint az eddig mozgósított újonc-állomány, s a hadsereg velük 120.000 főre emelkedvén, teljesen érvénye­síteni fogja azt az erőt és tekintélyt, melyre Szerbia igényt formál Bolgárországgal szemközt. Nem látszik tehát kizártnak, hogy a fegyver­­szünetet ezúttal Szerbia fogja visszautasítani oly szeszszel, hogy katonai becsülete nem engedi a­­zászlók begöngyölítését. Ha bontva vannak, lo­bogjanak. Erre vall a Viddin alatt levő Timok-had­­osztály magatartása, mely nem törődve a bolgár fejedelem és Khevenhüller gróf közti tárgyalá­sokkal, a várat tegnap is megrohanta. A bolgár kormány e miatt panaszt emelt a kormányoknál s folytatja kétszerezett erélylyel a hadiszerek gyűjtését, fris csapatok toborzását, — mint aki meg van győződve, hogy a válságos események újabb sora még csak ezután következik. Hiába bsimbókozzák hát azt a kötést, — magától föl fog az bomlani. A bolgárok helyzetét egy körülmény nehe­zíti: a toborzás Kelet-Ruméliában megakadt, — a görög és török lakosság ellent­­á­nt a behívó rendeletnek s e miatt már apró csetepaték is voltak a nép és csendőrség közt. Az engedelmesség e felmondása nyílt oppoziciót jelent a bolgár unió ellen, és sietteti az időt, hogy a szultán éljen jogával és küldje be csapatait a ruméliai területre. A szultán biztosa s a nem­zetközi ellenőrző bizottság a katonai elemeken kívül e retinens elemekre számíthat. De ugyanekkor kellett megtörténni, hogy a konferencia megbukjék. Az angol meghatalmazott a tegnapi ülésen kijelente, hogy nem csatlakozik Európa határozatához a status quo ante helyreállítása dolgában. E szerint a tö­rök biztos nem Európa jóváhagyásával, hanem vagy mint a három császári állam „békepoliti­kájának“ végrehajtója fog Kelet - Nzuméliába menni, vagy épenséggel nem megy oda. Íme : látunk egy lehetetlen fegyverszünetet köttetni és egy lehetetlen Európát fölbomlani,— látjuk a török avatkozás szükségét, az angol el­­lentállás eshetőségét és vele a háború kiterjesz­­kedését a Nisava és Timok partjaitól a Balkán túlsó lejtőjéig s talán — Konstantinápolyig is. — Éjjel érkezett táviratok. — Belgrád, nov. 30. (Saját külön tudósítónk távira.) A fegyverszü­­net híre nagy elégedetlenséget keltett országszerte. Mindenki a háború folytatását követeli. A szerbek egy talpalatnyi földet sem akarnak föláldozni. A király Pirotba utazása szemben a komoly veszedelemmel meg­nyerte népe szívét. Már máig 20 eze­­ren vannak fegyverben a második korosztályból. A krneaplocai ma­gaslatokat, a­melyek a knjazevaci út és a Nisava síkság fölött ural­kodnak, nagyban erődítik. A nisi kerület ötezer polgára éjjel-nappal lel­kesedéssel dolgozik az erődítéseken. Biztosnak mondják, hogy a jövő hét folyamában folytat­ják az ellenségeskedéseket. A főhadiszállást hír szerint Alexinácba helyezik át. A király és Khevenhüller gróf holnap délben érkeznek Nisbe. Több a várban internált politikai fogoly kijelentette, hogy be akar lépni a had­seregbe. Azonnal az önkéntesek közé sorozták őket. Belgrád, nov. 30. (S­a­j­á­t k­ü­l­ö­n t­u­­d­ó­s­í­t­ó­n­k távirata.) A prefektúra nyugtalanító szimptómákról tett jelentést a belügyminiszternek, úgy vélik, hogy az ellenzék készül valamire. Azt hiszik, hogy Oroszország keze van a dologban. Minden eshető­ségre megtették az óvó intézkedéseket. Belgrád, nov. 30. (Saját külön tudósítónk táirat­a.) Hor­vato­­vics tábornok ma este ide érkezett, a pályaháznál nagy néptömeg üdvözölte. A tábornok egyenesen a konakba hajtatott, a­hol a királyné fogadta. Holnap Nisbe utazik. Holnap Nisben a király elnöklete alatt nagy miniszteri és hadi tanács lesz, a­melyben az összes parancsnokok részt­­vesznek. A miniszter­tanács a fegyerszü­net első feltételéül, hír szerint, Pirot ki­ürítését fogja követelni A közvélemény mind erélyesebben követeli a háború folytatását. Az önkén­tesek toborzása nagyban folyik. Az éjjeli vonattal a­­ csapatok énekelve s bizalomteljesen mentek a harctérre. — Ma Pirocsanac és Novak­o­­v­i­c­s konferáltak a miniszterekkel. Lyu­­bib­ratics az önkéntesek parancs­noka Nisbe hivatott. A miniszterválságról szóló híreket hivatalosan megcáfolják. Az orosz vörös­kereszt egye­sület 100.000 rubelt ajándé­kozott. Nis, nov. 30. (a „Bp.H.“ eredeti távi­rat­a.) A miniszter­tanács tegnap elhatározta, hogy a háborút min­den körülmények közt folytatni fogja. A fegyverszünet 5—6 napig fog tartani s ez idő alatt a fölszereléseket folytatják. Nis, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A király ma ide érkezett. Khe­venhüller gróf, ki szintén visszatért, Pa­­lankától Pi­rétig egyedül lovagolt. Ott az utcák tele vannak holttestekkel ; egy holttest halmon feküdt egy szerb főhadnagy negyven bajonet szúrástól borítva. Sán­dor fejedelem , a f­e­n­t a körorvos házában lakik, ott volt az értekezlet közte és az osztrák­magyar követ közt. A fejedelem hosszas h­a­­bozás után írta alá a parancsot az ellen­ségeskedések megszüntetése végett. Az ügyek elintézése után a fejedelem dezsönére hívta a követet. Társalgás közben a fejedelem a szerb hadseregre vitte a beszédet, melynek magatartásáról a legnagyobb becsü­lé­s s­e­m nyilatkozott. Három órai időzés után Khevenhüller gróf visszatért. Itt hosz­­szabb ideig értekezett G­arasanin minisz­terrel. A szerb nép hangulata hatá­rozottan a háború folytatása mel­lett van, melynek, — mind mindnyájan remélik — szerb fegyverek győzelmével kell végződni. Pétervár, nov. 30. A hírlapok aggo­­dalommal tekintik Ausztria- Magyar­ország immár nyíltan ki­jelentett állásfoglalását Szerbia mellett és fölvetik azt a kérdést, hogy mit fog most tenni Oroszország, mely Bulgáriától legális módon megtagad minden támo­gatást. A „Novoje Vremja“ Kheven­hüller gróf osztrák-magyar követ kül­detése alkalmából azt kérdi, mily össze­függés van Ausztria-Magyarország e lé­pése és a császárhatalmak egyetértése közt ? Az idézett lap attól tart, hogy a fegyverszünet csak addig fog tartani, míg Milán király — hála Ausztria-Magyaror­szág támogatásának — erőt gyűjt, hogy tovább harcolhasson. London, nov. 30. (A „Bp. H.“ ere­deti távirat­a.) Angol kormánykö­rökben a Szerbia és Bulgária közti fegyverszünetet nagy megelégedéssel üdvözlik s akként véle­kednek, hogy Anglia a bolgárok katonai sikereinek tekintet nélkül való kiaknázá­sát, bármennyire is rokonszenvezzék az utóbbival, nem helyeselhetné, minthogy ez által minden valószínűség szerint meg­erősödnék Szerbiában az oroszbarát párt, ami épúgy ellenkeznék a Salisbury-kabi­­net szándékaival, mint Anglia érdekeivel. Az angol politika nem kívánja Szerbiá­ban a jelenlegi kormányviszonyok meg­­rázkódását és megelégedéssel fogadja Khe­­v­e­n­h­ü 11­e­r gróf küldetésének a sikerét. Pétervár, nov. 31. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) Itteni politikai körökben az a régi meggyőződés, hogy az angol politika a keleti kérdést összezavarni s a dolgokat vál­ságra terelni igyekszik, az utóbbi időben csak jobban megerősödött. Az a hit, hogy a konstan­tinápolyi konferenciának valamely kielégítő ered­ménye legyen, teljesen eltűnt. Míg a sajtóban és a politikai körökben sokszorosan kifejezést adnak ama véleménynek, hogy itt a pillanat, midőn az orosz kormány eddigi politikájának meg kell változni, s orosz részről tel­jes önállósággal előrehaladni, a kormányhoz közel álló körökben a régi hatá­rozottsággal hangoztatják annak a szükségét, hogy a három császári hatalom po­litikáját ezután is mint eddig minden körülmények közt szi­gorú összhangban kell tartani. Konstantinápoly, nov. 30. A porta felhívást intézett a ruméliai lakossághoz és hatóságokhoz, melyben felhívja őket, hogy a tévútról,melyre személyes érdekeket hajk­á­­szó egyének által csábítot­­tak, térjenek ismét az enge­delmesség ösvényére. A porta biztosítja a lakosságot és hatóságokat a szultán jóakaratáról és általános amnesz­tiát helyez kilátásba. Konstantinápoly, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Dervis basa parancsot kapott, hogy készen le­gyen Szófiába utazni,hogy ott mint a porta biztosa Sándor fe­jedelemmel közvetlen tár­gyaljon. London, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Hírlik, hogy a konferencia legközelebb bizonytalan időre el fog n­apoltatni és a portának megad­ják a cselekvés szabadságát. Athén, nov. 30. (A „Bp H.“ eredeti távirata.) E hó 22-ikétől kezdve kettőzött gyorsasággal folytatják a görög hadsereg fölsze­relését. A hajózást Rhio és Antirhio közt Khal­­kisban, Megara és Salomis közt eltiltották, min­den hadi­hajót fölszereltek Nordenfeldt-féle mit­­railleuse-ökkel, összesen 60-at, az athéni helyőr­séget a thesszáliai és epirusi határra rendelték, a salomisi, piraeusi és eubeai erődöket fölszerel­ték stb. A görög hadsereg — a görögök számí­tása szerint — nov. 22-én 79.000 emberből állott. TÁVIRATOK: A horvát tartománygyűlés. Zágráb, nov. 30. (Saját tudósí­tónk távirata.) Az október 5-iki botrány óta ma jelent meg először a bán a tartomány­­gyűlésen. Napirenden a megyék fölállí­tásáról szóló törvényjavaslat volt. Az 1. §-nál, mely a megyék számáról szól, Pira­­c­s i­s a tervezett 8 megye helyett 10-et, Máz­­z ú­r­a 14-et indítványoz, s utóbbi azt kívánja, hogy Fiume a megye székhelye maradjon. Az eredeti szöveg fogadtatott el. A 2. §-nál, mely a megyék székhelyét és kiterjedését állapítja meg,

Next