Budapesti Hírlap, 1886. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1886-01-01 / 1. szám

& SUBAFESTI HXBLA?. (1. sz.) 1886. január 1. As országgyűlési szabadelvű párt tagjai — a mint a mai értekezleten megállapittatott — hol­nap, uj év napján reggel 10 órakor a szabadelvű párt­kor helyiségébe gyűlnek s onnan pontban fél 11 óra­kor átmennek testületileg újévi tisztelgésre a minisz­terelnöki palotába Budára. Választások Horvátországban. Noviban tudvalevőleg tegnap volt a képviselőválasztás. E kerü­letet Voncsina, a nem rég elhunyt osztályfőnök képviselte. Az ellenzék jelöltje Mazuranics Iván egy­kori bán volt, kit 86 szavazattal meg is választottak. Kosztajnicza első választótestületében tegnap ejtettek meg a községi választások. Az ellenzék óriási erőfeszítéseket tett, mindazáltal a nemzeti pártnak mind a nyolc jelöltje győzött. Az ellenzék igen leKan- goltan hagyta el a választási küzdtért, mert a községi képviseletben bírt többsége a jelen választás folytán megszűnt. Lakbérszabás a katonai beszállásolásnál. A m. kir. honvédelmi miniszter f. évi 61,891. sz. alatt a következő rendeletét intézte valamennyi megye kö­zönségéhez : A katonaság beszállásolásáról szóló 1879. évi XXXVI. törvénycikk 80. §-a alapján kipuhatolt lakbérek átlagaiból kiszámított, illetőleg megállapított, és a jövő 1886. évi január hó 1-től kezdve 1890. évi december bó 31-ig bezárólag érvényes bérsza­bást, nemkülönben az ennek kiegészítéséül szol­gáló „megjegyzéseket és a katonai állomások bér­osztályzatba sorolásáról szerkesztett „betűrendes ki­mutatást“ tudomás, alkalmazás és a lakbérszabás közhírré tétele végett azzal küldöm meg (a cím­nek), hogy az 1881. évi december lió 28-áu 53,472. szám alatt kelt körrendeletcmmel kiadott lakbérsza­bást 1885, évi december hó 31-ével érvényen kívül helyezem. Ezúttal megjegyzem, bogy a jelenleg köz­zétett lakbérszabás érvényének tartania alatt meg­szállandó oly uj állomásokon, melyek a bérszabás tíz osztályzatából szerkesztett kimutatásba fölvett községek között elő nem fordulnak, a szállásbérek a fönti törvénycikk végrehajtása iránt 1879. évi jú­nius hó 27-én 3612 ein. szám alatt kelt körreudele- temmel kiadott utasításnak a törvény 30. §-át ma­gyarázó rendelkezése értelmében pukatolandók ki és állapitandók meg. Végül tudatom (a címmel), hogy ezen bérszabás érvényét, kivételesen visszaható erővel, azon községekre is kiterjesztem, melyek az 1885. óv őszén katonaság által ugyan már megszállattak, azonban az 1881. évi december hó 28-án 53,472. szám alatt kiadott bérszabásban besorolva nem lettek. Magyarország áruforgalmáról 1885. év szeptember havában a következő hiteles adatokat közölhetjük : Behozatott Ausztriából 6324 db és 797,228 métermázsa, a többi államokból 34.379 db és 686,171 mm. tehát az összes behozatal gondoskodniok, az csak olyan helyeken történhe­tett a hol télen meleg istállóra, nyáron állásra lehetett szert tenni. A legtöbb parasztszálló a Józsefvárosban volt, mig a kerepesi utón jobb- és balfelől a vám felé egész sora volt a vendégekkel tömött cif­rábbnál cifrább nevű szállóknak. „Fehér csillag, Arany bárány, Zöld ko­szorú, Cifra korcsma, Petrovits korcsmája“ stb. mind megannyi nevezetes helyek voltak, hova nemcsak Pest- és Fehérmegye kupeckodó népe, hanem az ország legtávolabb vidékéről a keres­kedelem minden ágába vágó portékát szállitó társzekeresek és fuvarosok s a vásározó mes­teremberek csak úgy rajzottak. Vasútnak az ország főbb pontjai felé még híre sem volt. A ki utazni akart Miskolcra, Egerbe, Debrecenbe vagy le Erdélybe annak abban a parasztszállóban kellett fuvarost fo­gadni, a hova az illető vidékbeli rendesen be­szállt. Ha még jutott hely a nagy ekbós sze­kéren, hamar megvolt az alku. Azt hogy nap- felkölte előtt indulni kell, mindenki, azt hogy mikor érnek haza, senki sem tudta. Maga a fuvaros legkevésbé, mert az mindég az útba eső csárdák és a készpénz tetejébe kialkudott itce borok számától függött. A ki egy parasztszállót látott, úgy szólván mindegyiket látta. Óriási udvartelek, feneketlen sárral. Közé- pett a szekérállás, ezreivel a gerendázat sarkai­ban fészkelő verebekkel. Oldalt a gémes kút az egy szál fatörzsből készült itatóvályuval. Az utca felől az alacsony földszintes épület, ökölnyí abla­kaival, vedlett falával, örökké nyitva álló kapu­jával és a honi festészet örök díszére váló „silt- iével.“ De azért ki a „Fehér farkast“ ott a uép­40,703 drbra és 1.183,398 fhm.-ra rúgott. — K i v i- tetett Ausztriába 345,000 db és 2.280,729 mm., a többi államokba 6.900,597 drib, és 996,271 mm. tehát az összes kivitel 7.245,597 drbra és 3.277,001 mm.-ia rúgott. EGYESÜLETEK és INTÉZETEK. — A nemzeti tornaegyesület c bó 30-án tartott választmányi ülésén az előtornászok ügyében ki­küldött bizottság előterjesztett javaslatát módosítás nél­kül elfogadták. Továbbá elhatározták, hogy az V-dik kerületben egy fióktornaegyesiiletet fognak szervezni s a módok megállapítására bizottságot küldtek ki. Az egyesület februárban disztornázó ünnepet fog rendezni. — Az orsz rabíképzö intézet öuképző köre január 4-én Mendelssohn Mózes halálának szá­zadik évfordulója alkalmából emlékünnepet rendez. SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET. * (A népszínházban) holnap pénteken ismét­lik a „Királyné csipkekendő“-jét, szombaton és vasár­nap még ugyanezt adják, hétfőn pedig „Sári néni“-t Blalia I.. asszonynyal. A népszínház legközelebbi új­donsága Gr e r ő Károly fővárosi tárgyú uj népszínműve, a „Tónikig leányok“ lesz. A darabból javában folynak a színpadi próbák s a színház majdnem összes első rendű erői részt vesznek benne 1) 1 a b a Luiza asz- szonynyal, ki egy gyári munkásleányt játszik. Az uj népszínmű első előadása január 8-ra, péntekre van kitűzve. * (A budapesti kiállítás Parisban.) A pá­risi sziuliázak mindig „revue“-kkel végzik az évet, énekes látványos bohóságokkal, melyek az év ösz- szes eseményeit fölölelik tarka összc-visszaságban. Ez idén legjobban sikerült a Nouveautés- szinbáz revneje , melyet B 1 u m , IV o 1 f f és T o c h é állítottak össze. Ez a revue annyiban ér­dekel bennünket is, mert az országos kiállítás is sze­repelt benne. Az első fölvonás ugyanis azzal kezdődik, hogy bemutatják az 1885-diki év összes kiállításait, első sorban a budapestit, azután az antwerpenit s utána még egy csomó franciaországi kisebb ki állításéi * (Apestiizr. n o e g y e s ü 1 e t) január 9-diki hangversenyén közreműködnek: Grillné- Csillag Teréz, B r o u 1 ik Ferenc, az opera tagja, Méri Béla, Eothauser Teréz. A hangversenyt tánc követi. Jegyek a Huugária-szállóban kaphatók. * (A gazdag Fiúm e) 600.000 frt költ­séggel egy pompás állanáé színházat építtetett, s azt ünnepiesen megnyitotta. A megnyitás óta tízszer adták „Gliocandá“ t, tízszer „Aidá“-t, nég-y este dráma ke­rült benne színre, háromszor büvészeti előadás volt — ez az egész. Az olasz vándortársulat fölszedte sátor­fáját, s a színház most január végéig üresen áll, mikor is pár hétre egy operett-társulat foglalja el, hogy aztán a jövő télig megint elhagyatva álljon. A város szinház-utca dereka táján nem látta, még se látott semmit. Ez volt a legeredetibb a főváros minden parasztszállói között. Mert mig a Csepregby Ferenc múzsájának hatása alatt „Makkhetessé“ és „Sárga csikóvá“ átkeresztelkedett „Fehér csillag“ és „Petrovits korcsma“ egészen a modern kor igényei szerint átvedlettek, addig a „Fehér farkas“ 90 évet ért régi gazdájának tavaly be­következett haláláig mindenben megőrizte az igazi parasztszálló puritánizmusát és — tiszta, valódi hamisítatlan csömöri borát. Félszázadnál több idő vonult el fölötte a nélkül, hogy a füsttől megbámult léces söntés, a kecskelábu tölgyfaasztalok, a zöldre festett fájlt székek szalmafonatos ülésükkel, a csücs- kös boroskancsók és a pásztornyaku palac­kok, melyek mindegyikéhez cgy-cgy régi idomú „glázli“ dukált, csak egy hajszálnyit is engedtek volna a divatnak. Csak a vendégei változtak. A messze vidékről beszállt gubacsapók, a debreceni sübások, a hódmezővásárhelyi tímárok, szűcsök, a gömöri faedényesek, sajtosok, szűr- posztósok és edényesek lassanként elmaradoztak, s a vasúthálózat kiterjesztésével végkép letűntek. Helyükben Inár csak a pándi, kókai, szentmár- toni, bicskei parasztok szálltak be, de az utóbbi időben ezek is másfelé húzódtak, mert a gazda életpárjával elöregedvén, a tyúkokkal feküdt le és este nyolc órakor a „Feliér farkas“ ivójára már csönd borult. De mert a jó bornak nem kell cégér, az öreg E 11 e n b a c b e r sem szűkölködött bor-ivókban. A subaszaguak helyett kabátos publikum járt a „Fehér farkasba“, s mert az öregek ételt nem adtak, minden vendég magával hozta a bor- korcsolyát, ki ezt, ki azt, úgy ‘hogy néha a ha­rapni valók egész gyűjteménye került az asztalra. már is lelkiismeretfurdalásokat érez, hogy azért épített egy 600,000 frtos színházat, hogy az esztendő 8—9 hónapján keresztül üresen álljon, s azért elhatározta, hogy januárban két álarcos bált rendez jóté­kony célra. Gyilkosság Budán. Lapunk mai számában „Rejtélyes holt­test“ cím alatt röviden már megírtuk, hogy tegnap este Budán, a lovas-ut 22. számú ház előtt egy nő holttestét találták, s konstatálták, hogy a nő erőszakos halállal múlt ki. A hír a késő éjjeli órákban érkezett hozzánk, s igy a rejtélyes bűntényről csak ma közöl­hetünk kimerítő tudósítást. Tudósításunk a következő : Tegnap este háromnegyed 8 óra tájban egy mun­kás ember feleségével együtt a várból haza indult a vérmező északi részén levő lakásuk felé. A fehérvári kapun jöttek le, s megindultak a lóvas-uton, mely egészen a vár északnyugoti oldalán levő bécsi kapuig vezet. Körülbelül a 18. számú telek előtt, a gyalog- utón kis női kendőt találtak. A férfi fölvette, s a nél­kül, hogy megvizsgálta volna, zsebre dugta. Alig értek 40—50 lépéssel odébb, a 22-ik számú üres telek előtt melynek nagy magas deszkakerítése van, sötét alak tűnt szemükbe, s midőn közelebb léptek, rémülten vették észre, bogy a mozdulatlanul fekvő testet minden felől piros vértócsák környezik. Xem sokára oda crt a két tagból álló rendőri őrjárat is. A konstablerek megvizsgálták a hóban fekvő női testet és látták, hogy az már halva van. Egyikük ott maradt a helyszínén őrt állani, a másik pedig fölsietett a várba, az I. kér. kapitánysághoz jelentést tenni. A kapitányságnál Mcszlény Mór rendőrtisztviselő vette át a jelentést s azonnal elküldött Kovács dr. rendőrorvosért, egyúttal pedig értesítette a várban lake Drill Béla törvényszéki vizsgálóbírót az esetről. A bizottság tíz óra előtt érkezett meg a helyszí­nére. Sűrű köd nehezedett a uépteleu útra, melynek egyik felén a meredek bástyafal emelkedik, másik olda­lát ama villák és üres telkek kerítései képezik, amelyek legnagyobb része lakatlan. Gázvilágitásnak itt nyoma sincs. Néhány álmatag, behomalyosodott üvegii petró­leumlámpa pislogott, alig pár lépésre vetve gyönge vi­lágot. A rendőrök gyertyát hoztak magukkal s rnikoi odaértek a 22-ik számú telekhez, meggyujtották azokat. És a lobogó gyertyafénynél rémes látvány tárult a vizsgáló bizottság elé. Arccal a kerítés fele, lábaival a bástya irányában elterülve feküdt a meggyilkolt nő. Hosszú fekete baja kibontva, zlláltan takarta be vállait. Fején egy mély, széles seb tátongott. Táblai bírák (persze incognito), előkelő színészek, irók, festők ültek a lóczás tölgyfa­asztalok mellé, melyeken téli időben kora sötéttel soha más nem világította be a helyiséget, mint a pléhtartóba dugott faggyugyertya. llégi volt itt minden s aligha .tévedek midőn azt állítom, hogy a főváros egész területén itt használták utoljára a koppantót, a mely bamuvevő szerszámnak formáját is alig isme­rik már. Az öreg pár büszke is volt vendégeire, kivált ha esteli barangszó előtt elszödelőzködtek. Néha-néha aztán az öregnek is jó kedve szottyant. Ilyenkor bosszú múltjának emlék- tarisznyájából elsorolta a rég letűnt idők neve­zetesebb eseményeit. Elmondta, hogy hányszor fordult meg nála Petőfy, Egressy Gábor és nem­csak a helyet mutatta meg a hol ültek, de az asztalt is, a melyen boroztak.*) Es mi, kik véletlenül épen e történeti ne­vezetességű asztal mellé kerültünk, bcle-bele bá­multunk a faggyugyertya izzó hamvába és ke­gyelettel hallgattuk az öreg beszédét: nagy idők­ről és nagy emberekről. Yanitatum vanitas! A „Fehér farkas“ nincs többé. A nevezetes parasztszálló átalakult modern „vendéglővé“. Glancot kapott, A régi asztalokat kidobták, a léces söutést tűzre rakták, szóval kirestaurál­ták. Meg a korcsmaajtó fölötti vén ordast is ki- pingálták. Szelíd, békés pofát vágat vele a pik­tor, nehogy a belépni akaró vendégeket elriaszsza. Még néhány év és az óriási telken emel­kedő bérbázak vógkép eltemetik a „Fehér far­kas“-^ ha csak Főnix módjára egy népszínház-, utcai szálloda képében föl nem támad újra. Barta László. *) Ez most a Bathe család hívf,okában van. B. In

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék