Budapesti Hírlap, 1886. január (6. évfolyam, 1-31. szám)
1886-01-01 / 1. szám
4 „Amennyire a mi orosz érzésünkkel fölfogjuk, az orosz keleti politika egész értelmes érdeke abbanösszpontosul, hogy Oroszország minden keleti, hűsorsós nemzetisége számárabiztos bittassék a független lét és fejlődés. Nem igaz, hogy Oroszország ottan pánszláv lobogót lobogtat. Kelet összes nemzetiségei, legyenek bármily fajunk, mint Oroszország hitsorsosai, közel vannak szivéhez, egyaránt drágák előtte, de mindegyik önmagának odahaza, a saját határainak közepette. Ez az értelmes igazolása az általa hozott áldozatoknak és kiontott vérnek, s ebben gyökereznek az ő lényeges és helyesen fölfogott érdekei. Kihozván e nemzetiségeket a rabságból s életre szólitván őket, Oroszország az egymástól független politikai organizmusok rendszerét alkotó, melyeknek hitében lelhető fel a mindnyájokkal közös s a mindnyájokat Oroszországgal egyesítő alap, azonban nem volt szándéka, hogy belőlük becsvágytól eládott államokat létesítsen. Oroszországnak semmi szüksége sincs, hogy mindegyiküknek belügyeibeavatkozzék, de ozt kell állnia, hogy köztük a kölcsönös túlhatalom vágya föl ne támadjon s úgyszintén az oldalról eredő exploitáció ellen, mely vészthozó létalapjuk számára épen úgy, mint anyagi jóvoltuk tekintetében. Nem valami össz-szláv eszme, hanem a határain belül s a hitegység alapján minél határozottabb és önállóbb nacionalizmus . — ebben van az orosz politika összes érdeke, nem csupán az egy Balkán-félszigeten, hanem általában a Keleten. Nem is mozdíthatja elő sem a nagy-hellén, sem a nagy-bolgár, sem a nagyszerb csetsnövényeket. Adná Isten, hogy modus vivendit találjunk Ausztriával, mely elszlávosodni törekszik s nagyon is elől lép föl most a Keleten. Hadd szlávosodjék el, csak ne vesse alá az egyik nemzetiséget a másiknak s ki ne forgassa őket egyéniségükből. De ha közöttünk s közte, a mit nem kívánunk sem magunknak, sem neki, komoly összeütközés fog támadni, nem a képzelt pánszlávizmus talaján fog megtörténni az ... Eszerint azt gondoljuk, hogy Oroszországnak nincs miért ingadoznia egyszer elfogadott határozatában, ha a bolgár fejedelem kormányunk részére nem nyújt elegendő garanciát. Hogyha Oroszország s vele együtt a két szövetséges birodalom is megtagadják Battenberg hercegtől az általa végrehajtott tett elismerését, akkor az nem is lehet tartós. Sőt ha az ügy az ügy Oroszország elismerésén múlnék, akkor sem nyerhetne tartós alapot. Egy nagyhatalom, a jelen esetben Oroszország, el nem ismerése, nem maradhat következmények nélkül. Minél kevesebbet törjük magunkat s próbálunk erőtlenül belebonyolódni a téves s irántunk ellenséges föltételekbe bonyolított ügyekbe, annál jobb. Az egyesült Bulgária fejének elismerni Battenberg herceget, s nem bízni benne, diplomáciai ügynöküket tartani mellette kormányának nagyobb törvényesítése végett — aligha eredményezhet mást Oroszország méltóságának újabb megsértésén és Bulgáriában való újabb beavatkozásokon kívül. Éber, cselekvésre mindenkor kész, megfigyelő állás többet fog használni Bulgáriának és jóval inkább meg fog felelni Oroszország méltóságának, mint a nem őszinte elismerés féjrendszabálya s az erőtlen beavatkozás. Elismerni a Filippopolban megtörtént tényt, ha Sándor fejedelem iránt teljesen és őszintén helyreáll a bizalom, vagy tartózkodni az elismeréstől s minden cselekvéstől, megőrizve a várakozó magatartást mindaddig, míg az események menete cselekvést kíván — Íme az alternatíva, mely önkényt fölmerül a kérdésnek orosz szempontból való megvizsgálásakor és a jelen körülmények latba vetése alkalmával.“ —íjjel érkezett táviratok. — Belgrád, dec. 31. (Saját külön tudósitónk távirata.) Garasanin miniszterelnök a délutáni vonattal megérkezett. Hire jár, hogy a skupstina az óhitű karácsony után egybehivatik, de csak január elején fog összeülni Nisben. A milicia első és második készültsége ideiglenesen szabadságoltatott. Az illető parancsnokságokat azonban nem oszlatják föl. Belgrád, dec. 31. A „Temps“-ban bolgár részről kétségbe vonatott ama hivatalos közlemény alapossága, mely a Szerbiában lévő 3000 bolgár hadifogolyról szólt. Ezzel szemben félhivatalos formában az itt tartózkodó és teljes hitelességet érdemlő külföldiekre történik utalás, kik annak idején a foglyok átvonulását látták, és látták hogy valamennyien a bolgár katonai egyenruhába voltak öltözve és katonai jelvényekkel voltak ellátva. Különben itt mindenki személyesen meggyőződést szerezhet magának arról, vájjon a Belgrádban internált 2560 fogoly valóban bolgár katona-e, vagy — mint a bolgár jelentések állítják — csak Yiddin környékéről való bolgár parasztok. Ha e foglyok nem volnának bolgár katonák, akkor Bulgária nem sürgetné annyira kiadásukat. Garasanin miniszterelnök, ki néhány napig Nisben időzött, ide visszatért. Latour gr. itteni olasz követ szabadságidőre megy és távollétében Z a n i n i gr., ki ma érkezett ide, fogja mint ügyvivő helyettesíteni. Kis, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Bulgária viddini kerületéből, melyet a szerbek azelőtt megszállva tartottak, folyvást érkeznek ide menekültek, mivel a bolgár hatóság kíméletlenül jár el mindazokkal szemben, kik a szerb okkupáció alatt jó indulatot tanúsítottak a szerbek iránt. B re govoban és Szmerdánban a bolgárok többeket agyonlövettek, s ez által iszonyú rémületet keltettek a lakosság közt. A szerb kormány elrendelte, hogy a menekültek egyelőre a kincstár által élelmeztessenek s ruháztassanak. Belgrád, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A tartalékosok és az egész második készültség szabadságolása következtében csak az állandó hadsereg cadre-jai és öt zászlóalj önkénytes marad a határon. A szabadságoltak első szállítmánya tegnap érkezett ide. Az illetők egyenruhába szabadságoltattak — már t. i. azok, akiknek volt egyenruhájuk — de fegyver és fölszerelés nélkül. A Piretből érkező hírek a bolgár rablásokról itt nagyon izgatólag hatnak. A „Beogradszki Dnevnik“ egy erre vonatkozó cikkét azzal végzi, hogy a bolgároktól, kiknek ereiben a legrosszabb fajta nomád vér folyik, nem is volt más várható. A mai nap folyamában híreket várnak ide azokról a szerb önkéntesekről, akik kirendeltettek, hogy tisztítsák meg Pirót környékét az ott garázdálkodó bolgároktól. Szófia, dec. 31. A Havas-ügynökség a következő kommünikét közli: A szerbek naponként megújult vádaskodásait a bolgárok ellen itt semmi tekintetben sem tartják alaposaknak. Diplomáciai körökben senki sem tulajdonít legcsekélyebb jelentőséget sem e vádaskodásoknak. Mint értesülünk, a bolgár kormány elhatározta, hogy az ilyetén támadásokat válasz nélkül hagyja, noha képes volna teljesen bebizonyítani, hogy a szerbek egészen téves híreket terjesztenek. Sőt úgy látszik, hogy a Belgrádból jelentett mészárlás, melynek három kmét és 50 paraszt esett áldozatul, nem bolgár területen, hanem Pirot környékén történt és nem a bolgárokat, hanem a szerbeket terheli.“ Marinoff, a fejedelem hadsegéde, ki a szlivnicai ütközetben a jobb szárnyat vezényelte s ezalkalommal megsebesült, sebeiben meghalt. Cettinje, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Itteni irányadó körökben a bolgár elem előtérbe lépése élénk aggodalmakat kelt Szerbia és Montenegro jövője iránt, mégpedig annyival is inkább, mert Konstantinápolyban — úgy látszik — kedveznek a bolgár törekvéseknek. Ennek következménye az a törekvés, hogy a régi versenygés Montenegro és Szerbia közt megszűnjék, mely törekvés már Belgrádban is kezd tért hódítani. A követendő eljárásra nézve még semmit sem határoztak. Mihelyt a mostani Balkán - zavarok végső eredménye precíz formában ismeretes lesz, elérkezett az idő, hogy cettinjei kezdeményezésre közeledés történjék Cettinje és Belgrád között a két ország érdekeinek megóvására és megvédésére. Pétervár, dec. 31. A „Nowoje Vremja“ szerint, ha Bolgárországnak Kelet-Ruméliával való egyesülése nem fog további bonyodalmakat maga után vonni, úgy Oroszország Kelet-Rumélia jelenlegi viszonyának megmásításába beleegyezik. De úgy vélekedik továbbá a lap, hogy Oroszország az ide vonatkozó tárgyalásoknál aligha vállalna vezérszerepet A „Grashanin“ szerint ama hírek, hogy a bolgár fejedelem ide jönne,még nagyon is koraiak, de ebből még sem következtethető, hogy Oroszország, a rumániai kérdés kedvező megoldásában, a bolgárokkal szemben ellenszegülést szándékoznék tanúsítani. Krakó, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Pétervárott és Moszkvában ezer meg ezer orosz katonatiszt által aláírt és a cárhoz intézett föliratot foglaltak le, amelyben teljes kegyelmet és restitúciót kérnek Sándor fejedelem számára. A cár hír szerint kijelentette, hogy nem fogadhat el ily feliratokat, de egyáltalában nem ellenzi a szíves kibékülést. London, dec. 31. A török kabinet a dec. 28-án tartott minisztertanácsban elhatározta, hogy továbbra is defenzív magatartást követ. Görögország eddig semmi okot sem adott arra, hogy Törökország támadólag lépjen föl ellene, de azért fölhívta Európa figyelmét a görög hadi készülődésekre. A montenegrói határra újabban nagyobi török csapatokat küldtek. Athén, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A lefolyt héten itt naponkint volt minisztertanács, mely majdnem kizárólag a hadi készülődésekkel foglalkozott. A készülődések szakadatlanul folynak úgy szárazon, mint tengeren, de legfőbb súlyt mégis a parterősítésre fektetik. Artából érkezett hitelt érdemlő hírek szerint az ottani tartalékosok közt, kik már a láz által is sokat szenvedtek, most járványosan ütött ki a kanyaró is; a legénységnek öt százaléka beteg. A kormány néhány zászlóaljat rögtön a szomszédos egészségesebb vidékekre helyeztetett át s azonfölül jelentékenyen szaporíttatta az egészségügyi személyzetet. Janhia, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Nemrég hadiszemle volt az itt állomásozó csapatok felett 5000 ember vonult ki. Ez alkalommal fölolvastatott a szultán levele Ahmed Ejub basa marsallhoz, amelyben a szultán elismerését fejezi ki a basának a tartalékosok mozgósítása alkalmával kifejtett erélyességéért s egyszersmind kinevezi őt a mi a trend birtokosává. — Prevesánál most hét zászlóalj gyalogság, egy üteg ágyú s egy mérnökkari század állanak. A prevesai erősségben két nagy uj Armstrong-ágyut és négy kisebb ágyút helyeznek el, hogy az abrakiai öböl bejáratát védjék. A törökök azonkívül az egész tengerpart mentében kettős földsáncot hánytak, melyet nagy Krupp ágyukkal fegyvereztek fel BUDAPESTI HÍRLAP, (1. sz.) 1886. január 1.