Budapesti Hírlap, 1886. január (6. évfolyam, 1-31. szám)

1886-01-01 / 1. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP. (1. sz.) 1886. január I; „A mennyire a mi oiosz érzésünkkel fölfogjuk, az orosz keleti politika egész értelme s érdeke abban /összpontosul, hogy Oroszország minden ke­leti, hits or sós nemzetisége számára ‘biztofeittassék a független lét és fejlődés. Kern igaz, hogy Oroszország ottan pánszláv lobogót lo­bogtat. Kelet összes nemzetiségei, legyenek bármily fa­junk, mint Oroszország hitsorsosai, közel vannak szivé­hez, egyaránt drágák előtte, de mindegyik önmagának oda haza, a saját határainak közepette. Ez az értelme 6 igazolása az általa hozott áldozatoknak és kiontott vérnek, s ebben gyökereznek az ő lényeges és he­lyesen fölfogott érdekei. Kihozván e nemzetisége­ket a rabságból s életre szólitván őket, Orosz­ország az egymástól független po­litikai organizmusok rendszerét alkotó, melyeknek hitében lelhető jel a mind- nyájokksl közös s a mindnyájokat Oroszországgal egyesitő alap; azonban nem volt szándéka, hogy belőlük becsvágytól el' a tott államokat létesitsen. Oroszországnak semmi szüksége sincs, hogy mindegyiküknek belügyeibe- avatkozzék, de őrt kell állnia, hogy köztük a kölcsönös tulhatalom vágva föl ne támadjon s úgyszintén az oldal­ról eredő exploitació ellen, mely vészthozó létalapjuk számára épen úgy, mint anyagi jóvoltuk tekintetében. Nem valami össz-szláv eszme, hanem a határain belül s a hi tegység alapj án minél határozottabb és ön­állóbb nacionalizmus : — ebben van az orosz politika összes érdeke, nem csupán az egy Balkán-félszigeten, hanem általában a Keleten. Nem is mozdíthatja elő sem a nagy-hellén, sem a nagy-bolgár, sem a nagy­szerb eselsaövényeket. Adná Isten, hogy modus viven- dit találjunk Ausztriával, mely elszlávosodni törek­szik s nagyon is elől lép föl most a Keleten. Hadd szlávosodjék el, csak ne vesse alá az egyik nemzetisé­get a másiknak s ki ne forgassa őket egyéniségükből. De ha közöttünk s közte, a mit nem kívánunk sem magunknak, sem neki, komoly összeütközés fog tá­madni, nem a képzelt pánszlávizmus talaján fog meg­történni az ... Eszerint azt gondoljuk, hogy Oroszországnak nincs miért ingadoznia egyszer elfogadott határozatá­ban, ha a bolgár fejedelem kormányunk részére nem nyújt elegendő garanciát. Hogyha Oroszország s vele együtt a két szövetséges birodalom is megtagadják Battenberg hercegtől az általa végrehajtott tett elisme­rését. akkor az nem is lehet tartós. Sőt ha az ügy az sgy Oroszország elismerésén múlnék, akkor sem nyer­hetne tartós alapot. Egy nagyhatalom, a jelen esetben Oroszország, el nem ismerése, nem maradhat következ­mények nélkül. Minél kevesebbet törjük magunkat s próbálunk erőtlenül belebonyolódni a téves s irántunk ellenséges föltételekbe bonyolított ügyekbe, annál jobb. Az egyesült Bulgária fejének elismerni Batten­berg herceget, s nem bízni benne, diplomáciai ügy­nöküket tartani mellette kormányának nagyobb tör* vényesitése végett — aligha eredményezhet mást Oroszország méltóságának újabb megsértésén és Bulgáriában való újabb beavatkozásokon kívül. Eber, cselekvésre mindenkor kész, megfigyelő állás többet fog használni Bulgáriának és jóval inkább meg fog fe­lelni Oroszország méltóságának, mint a nem őszinte slismerés féjrendszabálya s az erőtlen beavatkozás. Elismerni a Filippopolban megtörtént tényt, ha Sándor fejedelem iránt teljesen és őszintén helyreáll a bizalom, vagy tartózkodni az elismeréstől s minden cselek­véstől, megőrizve a várakozó magatartást mindaddig, míg az események menete cselekvést kíván — imc az al­ternatíva, mely önkényt fölmerül a kérdésnek orosz szempontból való megvizsgálásakor és a jelen körülmé­nyek latba vetése alkalmával.“ — íjjel éi'keaett táviratok. — Beígrád, dec. 31. (Saját külön tudósitónk távirata.) Gara­sa n i n miniszterelnök a délutáni vonat­tal megérkezett. Hire jár, hogy a skup- stina az ó-hitü karácsony után egybehiva- tik, de csak január elején fog összeülni Nisben. A milicia első és második készült­sége ideiglenesen szabadságoltatott. A z illető parancsnokságokat azonban nem oszlatják föl. Belg'rád, dec. 31. A „Temps“-ban bolgár részről kétségbe vonatott ama hivatalos közle­mény alapossága, mely a Szerbiában lévő 3000 bolgár hadi fogolyról szólt. Ezzel szemben fél­hivatalos formában az itt tartózkodó és teljes hitelességet érdemlő külföldiekre történik utalás, kik annak idején a foglyok átvonulását látták, és látták hogy valamennyien a bolgár katonai egyen­ruhába voltak öltözve és katonai jelvényekkel vol­tak ellátva. Különben itt mindenki személyesen meggyőződést szerezhet magának arról, vájjon a Belgrádban internált 2560 fogoly valóban bolgár katona-e, vagy — mint a bolgár jelentések állít­ják — csak Yiddin környékéről való bolgár pa­rasztok. Ha e foglyok nem volnának bolgár ka­tonák, akkor Bulgária nem sürgetné annyira kiadásukat. Garasanin miniszterelnök, ki néhány napig Nisben időzött, ide visszatért. Latour gr. itteni olasz követ szabad­ságidőre megy és távollétében Z a n i n i gr.. ki ma érkezett ide, fogja mint ügyvivő helyet­tesíteni. Kis, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Bulgária viddini kerületéből, me­lyet a szerbek azelőtt megszállva tartottak, foly­vást érkeznek ide menekültek, mivel a bol­gár hatóság kíméletlenül járel mindazokkal szemben, kik a szerb okkupáció alatt jó indulatot tanúsítottak a szer- bek iránt. B r e g o v o b a n és S z m e r d á n- ban a bolgárok többeket agyon- lövettek, s ez által iszonyú rémületet kel­tettek a lakosság közt. A szerb kormány elren­delte, hogy a menekültek egyelőre a kincstár ál­tal élelmeztessenelc s rubáztassanak. Belg'rád, dec. 31. (A „Bp. H.“ e r e- deti távirata.) A tartalékosok és az egész második készültség szabadságolása következtében csak az állandó hadsereg cadre-jai és öt zászló­alj önkénytes marad a határon. A szabadságoltak első szállítmánya tegnap érkezett ide. Az illetők egyenruhába szabadságoltattak — már t, i. azok, a kiknek volt egyenruhájuk — de fegyver és fölszerelés nélkül. A Pi rőtből érkező hírek a bolgár rab­lásokról itt nagyon izgatólag hatnak. A „Beog- radszki Dnevnik“ egy erre vonatkozó cikkét az­zal végzi, hogy a bolgároktól, kiknek ereiben a legrosszabb fajta nomád vér folyik, nem is volt más várható. A mai nap folyamában hireket várnak ide azokról a szerb önkéntesekről, akik kirendeltettek, hogy tisztítsák meg Pirót környékét az ott ga­rázdálkodó bolgároktól. Szófia, dec. 31. A Havas-ügynökség a kö­vetkező kommünikét közli: A szerbek naponkint megújult vádaskodásait a bolgárok ellen itt semmi tekintetben sem tartják alaposaknak. Diplo­máciai körökben senki sem tulajdonit leg­csekélyebb jelentőséget sem e vádaskodások­nak. Mint értesülünk, a bolgár kormány el­határozta, hogy az ilyetén támadásokat v á- lasz nélkül hagyja, noha képes volna telje­sen bebizonyítani, bogy a szerbek egészen téves híreket terjesztenek. Sőt úgy látszik, hogy a Belgrádból jelentett mészárlás, melynek bárom kmét és 50 paraszt esett áldozatul, nem bolgár terü­leten, hanem Pirot környékén történt és nem a bolgárokat, hanem a szerbeket terheli.“ Marinofí, a fejedelem hadsegéde, ki a szlivnicai ütközetben a jobb szárnyat vezényelte s ez 'alkalommal megsebesült, sebeiben meg­halt. Cettinje, dec. 31. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) Itteni irányadó kö­rökben a bolgár elem előtérbe lépése élénk aggodalmakat kelt Szerbia és Montenegro jö­vője iránt, még pedig annyival is inkább, mert Konstantinápolyban — úgy látszik — kedveznek a bolgár törekvéseknek. Ennek következménye az a törekvés, hogy a régi versenygés Montenegro és Szerbia közt megszűnj ék, mely törekvés inár Belgrádban is kezd tért hódítani. A kö­vetendő eljárásra nézve még semmit sem határoztak. Mihelyt a mostani Bal­kán - zavarok végső eredménye preciz formában ismeretes lesz, elérkezett az idő, hogy cettinjei kezdeményezésre közeledés történjék Cettinje és Belgrád között a két ország érdekeinek megóvására és megvé­désére. Pétervár, dec. 31. A „Nowoje Wremja“ szerint, ha Bolgár országnak Ke- let-Euméliával való egye­sülése nem fog további bonyodalma­kat maga után vonni, úgy Oroszor­szág Kelet-Rumélia jelenlegi viszonyá­nak megmásitásába beleegyezik. De úgy vélekedik továbbá a lap, hogy Oroszország az ide vonatkozó tárgya­lásoknál aligha vállalna vezérszerepet A „Grasdanin“ szerint ama hírek, hogy a bolgár fejedelem ide jönne,még nagyon is koraiak, de ebből még sem követ­keztethető, hogy Oroszország, a rumóliai kérdés kedvező megoldásában, a bolgárok­kal szemben ellenszegülést szándékoznék tanúsítani. Krakó, dec. 31. (A „Bp. H.“ e r e­d e t i távirata.) Pétervárott és Moszkvában ezer meg ezer orosz katona­tiszt által aláirt és a cárhoz intézett föl­iratot foglaltak le, a melyben teljes ke­gyelmet és restituciót kérnek Sándor fejedelem számára. A cár hir szerint ki­jelentette, hogy nem fogadhat el ily föl­iratokat, de egyáltalában nem ellenzi a szives kibékülést. London, dec. 31. A t ö r ő k k a b i- n e t a dec. 28-án tartott minisztertanács­ban elhatározta, hogy továbbra is defen­zív magatartást követ. Görögor­szág eddig semmi okot sem adott arra, hogy Törökország támadólag lépjen föl ellene, de azért fölhívta Európa figyelmét a görög hadi készülődésekre. A montenegrói határra újab­ban nagy obi) török csapa­tokat küldtek. Athén, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirat a.) A lefolyt héten itt naponkint volt minisztertanács, mely majdnem kizárólag a h a d i készülődésekkel foglalkozott. A ké­szülődések szakadatlanul folynak úgy szárazon, mint tengeren, de legfőbb súlyt mégis a parterősi- tcsre fektetik. Artából érkezett hitelt érdemlő hírek szerint az ottani tartalékosok közt, kik már a láz által is sokat szenvedtek, most jár­ványosán ütött ki a kanyaró is; a le­génységnek öt százaléka beteg. A kormány nehány zászlóaljat rögtön a szomszédos egészsé­gesebb vidékekre helyeztetett át s azonfölül jelentékenyen szaporittatta az egészségügyi sze­mélyzetet. Janhia, dec. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Nemrég hadiszemle volt az itt ál­lomásozó csapatok felett 5000 ember vonult ki. Ez alkalommal fölolvastatott a szultán levele Ahmed Ejub basa marsallhoz, a melyben a szultán elismerését fejezi ki a basának a tar­talékosok mozgósítása alkalmával kifejtett erélyes- ségéért s egyszersmind kinevezi őt a Y m t i a z- rend birtokosává. — Prevesánál most hét zászlóalj gyalogság, egy üteg ágyú s egy mérnökkari szá­zad állanak. A prevesai erősségben két nagy uj Armstrong-ágyut és négy kisebb ágyút helyeznek el, hogy az abrakiai öböl bejáratát védjék. A törökök azonkívül az egész tengerpart menté­ben kettős földsáncot hánytak, melyet nagy Krupp ágyukkal fegyvereztek fel

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék