Budapesti Hírlap, 1886. április (6. évfolyam, 91-119. szám)
1886-04-01 / 91. szám
4 ség kötelez“ — monda Liszt a Paganini fölött írt emléksoraiban. E mondat minden művészi talentumra áll. A többi szereplők közül Szakmáryné Fádér anyósa oly alakítás, melyet intézetünktől a külföld is megirigyelhet ma tőlünk. Igen jó volt Mihályfi és Benedek is a két paraszt-testvér szerepében. * (Drámai újdonságok.) A nemzeti színházban a legközelebbi hetekben három újdonság kerül színre. Csiky Gergely százaranyos Teleki-díjat nyert tragédiája „Spartakus“ már április 9-én megjelenik a deszkákon. — A nemzeti színházban később Blumenthal Oszkár „Egy csöpp méreg“ című színműve kerül színre, amely a bécsi burgszínházban nagy sikert aratott. Palay Ede fordította magyarra. Május elején Dóczy Lajos „Széchy Máriá“-jának lesz első előadása. A Karácsonyi-díj bíráló bizottsága által dicsérőleg fölemlített „Jó Fülöp“ című vígjáték szerzője Csiky Gergely, ki művét ma előadásra nyújtotta be a nemzeti színházhoz. * (A „Portici -i némá“-ban) holnap, csütörtökön Elvira szerepét Maleczkyné helyett Ábrányi Emilné fogja énekelni. * (Az orsz. színésziskola) növendékei mai drámai estéjükre a várszínházban Dumas „Denise“-ét választották előadásra. A választás elsősorban már merészsége és szokatlan volta által is kihívta a figyelmet. Hogy merész volt, azt az előadás részletei bőven igazolták, hogy szokatlan volt, az meglátszott a közönségen, amely túlhaladta a színnésziskola bemutatóinak a rokonság-atyafiság szűk korlátai közé szorított közönségét. Eddig jobbára legfelebb apró dramolettekkel, leginkább csak egyes, egészükből kikapott jelenetekkel próbálkoztak meg hasonló alkalmakkor a színésziskola növendékei. A mai előadásra választott darab sokkal nagyobb feladatot ró a fiatal növendékekre, mint amilyent azok készültsége egyáltalán elbírhat. És ezért a hiba talán nem is annyira a fiatalokat illeti, mint azokat, akik ily nagy föladatot szabnak eléjük. A következés meg is mutatta: kidolgozott alakítást a növendékeknek csak egyike nyújtott: az a n,yuga Emma k. a., aki „Denise-t személyesítette. Érzéket mutatott apróbb finomságok iránt is; sikerét emelték rokonszenves beszélő hangja és arcának szép nemes vonásai. Major Idát (Mártha) és Kalmár Piroskát (De Thanzettené) említjük még meg ; mindkettőnek csinos színpadi alakja van s már elég ügyesen mozognak a deszkákon. A férfiakról igen kevés a mondanivalónk. Funták Andor (Bardannes gróf), Szakács Andor (Thouvenin) és Szilágyi Vilmos (Brissot) kezében voltak a főbb szerepek , különösen az utolsónak volt egy pár sikerült pillanata. Czanyuga Emmát kivéve, az összes növendékeken — különösen a férfinövendékeken — meglátszott az iskola régi hibája: az t. i., hogy növendékei a rendes társalgási nyelvet nem bírják, az a hang, amelyen ők társalognak, minden inkább, csak természetes nem. Fernandot Bérci Endre játszotta, de nem igen mutatta meg, hogy már a nemzeti színház tagja. Hogy tapsból bőven kijutott mindenkinek, azt mondani is fölösleges. Bér. * (Kanyossiné), a népszínház hosszú ideig szorgalmas tagja, ma megvált ettől az intézettől, utolszor lépett föl ma a „Cigánybáró“ Mirabella szerepében. A színház nagyon jóravaló és használható tagot veszt benne, kinek szerepkörét egyelőre nincs is kivel betölteni. Mirabellát különben pénteken már Csatai Zsófi fogja játszani. * (Benczúr Gyula) a bécsi művészházban kiállított, Károlyi Gyula grófot ábrázoló arcképéért Károly Lajos főhercegtől az arany protektorémet kapta. A belga munkások forradalma. A zendülés mintha csillapulna, legalább Charleroiban a munkások nagyrészt megkezdték a munkát s az ottani polgárőrséget további intézkedésig szabadságolták. Más helyeken azonban kisebb-nagyobb méretekben még folyik a zavargás. A bujtogatások eszközeinek jellemzésére itt ismertetjük a Fuisseaux-féle kátét és a legújabb brüsszeli kiáltványt. A Fuisseaux-féle anarkista „népkáté,“melyet a könykereskedők és utcai árusítók sok ezer-ezer példányban terjesztettek, mindössze 16 oldalra terjed. Veszélyessé az teszi, hogy szellemes írótól ered, aki népszerű alakban, igen ügyesen keveri össze a keserű igazságokat, a hazug frázisokat és a lázító fölhívásokat. A szerző azt követeli, hogy hozzák be az általános szavazati jogot, minden polgár egyformán legyen hadköteles, az adókivetés arányos, azután pedig lázít a polgári osztály ellen. Ügyesen kiszámítva keveri össze a valót a hazugsággal, midőn a belga politikai pártok törekvéseit persziflálja, így pl. a III. fejezetben ezeket írja : 1. kérdés : Mi a liberális ember ? Felelet: Olyan férfiú, ki a kincstár hátrányára üzleteket igyekszik csinálni. 2. kérdés : Mi a katolikus ember ? Felelet: Olyan férfiú, ki a kincstár hátrányára üzleteket igyekszik csinálni. 8. kérdés : Mi a független párti ? Felelet: Olyan férfin, aki — nem nevezhetvén magát sem liberálisnak, sem katolikusnak, mert e pártoknál minden hely be volt töltve — új elnevezés alatt igyekszik a kincstár hátrányára üzleteket csinálni. 8. kérdés : A katolikus miniszternek, mikor kormányra jut, mi az első szava ? Felelet: Az, hogy a pénztárak üresek, mert a liberálisok mindent elvettek. 9. kérdés : A liberális miniszternek, mikor kormányra jut, mi az első szava ? Felelet: Az hogy a pénztárak üresek, mert a katolikusok mindent elvettek. 10. kérdés : Azután mit tesznek? Felelet: Mindannyian új adókat hoznak be, hogy megtöltsék a pénztárakat, ami lehetővé teszi, hogy később kiürítsék. Jellemző a kiáltvány, mely e hó 27-én ki volt ragasztva Brüsszel minden utcasarkán és amely így hangzik : „Társak a nyomorúságban! Szombaton, a 8 vagy 14 napi nehéz munka után kenyéradóink kegyeskednek majd bért fizetni fárasztó napi munkánkért. Ha kifizettük a hét folyamán fölhalmozódott apró adósságokat, mi fog nekünk maradni? Fájdalom semmi ! Pedig feleségeink, gyermekeink rongsrokban járnak, mezítláb futkosnak. Mi magunk elrothadunk egészségtelen, szűk zugainkban, ahova soha sem hatol egy napsugár ! Csak egy mód van rá, hogy elviselhetetlen állapotunkon segítsünk. A boltok kirakataiban megláttunk mindent, amire szükségünk van ; ott vannak a tárgyak kiterítve és formaszerűen csábítanak, hogy vegyük el. Nos, társaim, vegyük el ! E célból szombat este gyűljünk össze a marché aux kerbes-utcában és támaszkodva nagy számunkra, erélyünkre, vegyünk el mindent, amire szükségünk van. Jelszavunk az, hogy mindenki gyújtsa föl a szennyes zugot, ahol lakik. Ezentúl a quartier Leopoldban (az arisztokrácia városrésze) lakunk.A Ai mai nap folyamán a következő táviratok érkeztek : Brüsszel, márc. 30. este. A munkáspárt főtanácsa kiáltványt tesz közzé, mely igen heves kifejezésekben támadja meg a kormányt a munkások elleni intézkedésekért: a zavargások okául azt hozza föl, hogy nincs munka, az indirekt adók igen nagyok és a gazdagok kivonják magukat a hadkötelezettség alól. A kormány azzal vádoltatik, hogy csakis az előkelő osztályok érdekeit tartja szem előtt. A kiáltvány követeli, hogy ínséges munkák vétessenek foganatba, hogy hozzák be az általános szavazati jogot és kezdjenek szociális reformokat, mert a belga nép nem fogja megtűrni a munkások halomra lövését. A kiáltvány végül fölhívja a munkásokat, mutassák meg, hogy nem akarnak többé a hazában pusztán vágómarhák és ágyútöltelék lenni. A kiáltványt sok ezer példányiján árusítják. A szocialista iányú „Reformé“ szerint a helyzet távolról sem javul. Brüsszel, márc. 30. Rouxban a lázadók megkísértették levegőbe röpíteni a házat, melyben a katonai parancsnok lakott. A merénylet meghiúsíttatott. A genfi szocialisták elhatározták, hogy a charleroi-i sztrájkoló munkások közt ötezer kenyeret fognak kiosztani. Carniéres mellett heves összeütközés volt. A katonák kemény töltésekkel lőttek. Három halott és 14 sebesült maradt a harctéren. Florennes, Valcourt közelében, a Sambre és Maas közti vidéken bandák alakultak, melyek rabolva és fosztogatva járják be a vidéket. Tournaiban az összes kőbányai munkások megszüntették a munkát. Több lüttichi kőszénbányában újabb sztrájkok ütöttek ki. Bredencamp német anarkistánál, akit elfogtak, leveleket találtak, melyek több ismert nevű német szocialistát kompromittálnak. Brüsszel, márc. 30. Bascoup Chapelleben a Placard bánya mellett a katonáknak háromszor kellett sortüzet adniok, hogy visszaűzzék a lázadókat, akik a munka megszüntetését akarták kierőszakolni. Mondják, hogy sok katona, a tisztek szigorú parancsai dacára, a levegőbe lő. A lázadók azzal dicsekszenek, hogy sok katona tart velük. Tegnap este 9 órakor Jemappesben elfogtak egy embert, akiről azt hiszik, hogy részt vett a bandouxi huta fölgyújtásában és most a jemappesi hutákat akarta fölgyujtani. Mikor elfogták, ezt monda: „Se baj! gondoskodva van róla, hogy a huta mégis leégjen.“ Van der Smissen tábornok azt sürgönyzi Chartereiből, hogy most már dominálja a helyzetet. Brüsszel, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Charleroiban Van der Smissen táboros erélyessége következtében a helyzet megjavult, Tournaiban azonban változatlan. A 40.000 munkás közül 10.000 vesz részt a lázadásban. Mons és Tournai vidékén a legnagyobb bizalmatlanság uralkodik. Anderlus mellett ma egy előörst agyonszúrtak. Antoingban is lőttek a csapatok s több munkást megsebesítettek. Verviersben is kiütött a munkaszünet. A dinauti fonógyárban és a terves kőszénbányákban is. Akomnicz anarkistát itt tegnap elfogták. Bernaert miniszterelnöknek tegnap egy munkásküldöttség a szocialistáknak egy kiáltványát átnyújtotta. Fázis, márc. 30. Rochefort és Laguerre francia képviselőknek Belgiumba utazása alkalmából a „Temps“ kifejti, hogy a francia kormány előre visszautasít minden felelősséget ezen utazás következményeiért. A „Temps“ hozzáteszi, hogy a belga kormány törvényes védelmet gyakorolna, ha olyan franciák ellen, akik a belga zavarokban szerepet akarnak játszani, erélyesen jár el. A francia kormány különben kötelességének fogja ismerni, intézkedni a forradalmi sajtó ellen, mely a Belgiumban történt undorító eszméket dicsőíti és nyílt lázadásra izgat. Még a „République Francaise“ is követeli a bűntettekre izgató sajtó megrendszabályozását. A közvélemény jelenleg nagy ellenszenvvel viseltetik az anarkizmus iránt. Tournai, márc. 31. A munkások a környék csaknem valamennyi gyárában sztrájkolnak. A sztrájkolók tanácskozást tartottak s most fenyegetőleg lépnek föl. A telefonösszeköttetést Crévecoeur és Allain közt szétrombolták és egy 800 főnyi csapat Barges felé vonul, útközben pusztítva. Brüsszel, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A munkáslázadás szociális jellege mindinkább tűnőben van. A munkások közt itt-ott még történő erőszakoskodásoknak inkább helyi jellege van. A Toumay melletti kőbányákban és mészégetőkben kiütött munkaszünetnek egyes-egyedül a bérkérdés volt az oka, s nem sokára véget ér, mivel a tulajdonosok a bért valamivel meg fogják javítani. A csapatmozgalmak még mindig tartanak, most főkép a namuri kerületbe visznek csapatokat. Gentben a munkások szintén mozognak. A „Vooruit“ nevű vlém szociális lap gyászkeretben jelenik meg s a vezércikkének ez a címe : „Vér , vér !“ A munkás-egyesület helyiségéből fekete fátyolos vörös zászló lobog és Aseele szocialista tribün a munkásokat lázító beszédekkel izgatja, bár mindig hozzá teszi, hogy az erőszakoskodástól tartózkodjanak s csak az általános szavazatjogot követeljék. Fázis, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Az itteni rendőrség ismét számos belga szocialistát fogott el és utasított ki. — Brüsszelből érkező hírek szerint a sztrájk folyton terjedőben van. — Ma Brüsszelben több munkásnőt tartóztattak le, kik német anarkista lapokat kísérlettek becsempészni. Paris, március 31. A decazevillei általános munkaszünetelés következtében attól tartanak, hogy a sztrájk Crausaira és Gard-Bassinre is kiterjed. A munkaszünetelő belga munkásoknak egy csoportja a határ felé közeledik, ennek következtében nyomban intézkedést tett a hatóság, hogy minden eshetőséggel szemben készen álljon s evégett csapatokat rendelt a vámvonal védelmére. A Nord departementben teljes nyugalom uralkodik. Tournai, márc. 31. Ma délután kiegyezés jött létre Antoingben a munkaadók és munkások közt, a munkaszünetnek vége van. BUDAPESTI HÍRLAP, (91. sz.) 1886. április I. TÁVIRATOK. A szerb kormányválság. Belgrád, márc. 31. A király elfogadta a Garasanin-kormány lemondását. A miniszterek az uj kabinet megalakitásáig hivatalban maradnak. Belgrád, márc 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Az esetre, ha Garasaninnak új erők belevonásával a kabinet újjáalakítása nem sikerül, valószínűl egy szabadelvű kabinet meghívása. Belgrád, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Tegnap, a király elnöklete alatt tartott minisztertanácsban a kabinetnek Garasanin által szándéklott újjáalakítása személyes differenciák következtében lehetetlenné vált. A király még tegnap este újból értekezett Riszticscsel és más szabadelvű államférfiakkal, hír szerint Risztics már meg is bízatott a kabinet újjáalakításával és a miniszterek névsorát ma terjeszti a király elé. Ez esetben az új minisztérium tisztán szabadelvű minisztérium lesz. Belgrád, márc. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata) Milán király ma elfogadta a Garasanin-minisztériumot?.-