Budapesti Hírlap, 1886. december (6. évfolyam, 332-361. szám)

1886-12-01 / 332. szám

4­ BUDAPESTI HÍRLAP. (332. sz.) 1886. december. A társulat sorsjátéka után, melynél pedig a társulat­nak semminő anyagi haszna nincs, 10 százalékot fizetnek! * (A nemzeti színház) mai estéje a kegye­leté volt s ennek a révén Vörösmarty­é. A költő születésének 86-ik évfordulója alkalmából „Az áldozat“ című szomorújátéka került színre, J­ászai Mari és P. Márkus Emma asszonyok, továbbá Nagy Imre és Szacsvay közreműködésével. Jászai Mari a negyedik felvonásbeli őrülési je­ Isnet hatalmas effektusait pompásan ki tudta hasz­nálni, kétszer egymás után ki is hívták értte zajos tapssal. P. Márkus Emma és a többi szereplők is megtettek minden kívánni valót, s igyekeztek a ma­gyar klasszikus darabot megfelelő bécsű­ előadásban eljátszani. Belőlük nem hiányzott a kegyelet Vörös­marty iránt ; nem hiányzott sehonnét,­­ csak a nézőtérről, a­hol ritkás széksorok adták szomorú bizonyságát, hogy a klasszikusoknak manapság nem nagy a keletje a nemzeti színház közönsége előtt. * (Hírek az operából.) Turella Emma tegnap érkezett meg fővárosunkba. Régibb szere­pein kívül december hóban fogja bemutatni S­á­­r­o­s­i „A bencerage“ operájában a fő női szerepet, Zaraimat, melyet már tavaszkor tanult be a szerző saját utasításai szerint. A művésznő sokat vár e szerepétől. Sárosi betegsége következtében „Az utolsó Abencerage“ betanulását ez évben már egyszer félbeszakították és a szerző kí­vánságára az opera színrehozatalát­ elhalasztották. A­mint Sárosi dalműve színre kerül, Goldmark „M­e r­­­i­n“-jének előadására kezdik meg az előké­születeket. — Müller Katalin k. a., az operaház tehetséges fiatal táncosnője, az intendáns ajánlatára és beleegyezésével három hóra szerződött a velen­cei Fenice színházhoz. Ugyanennyi időre a kis­asszony szabadságot kapott. Valószínüleg a milánói Scal­á­ban is fog szerepelni azután. Az a három hó a két kiváló operaháznál alkalmat ad neki te­hetségeinek teljes kifejlesztésére s remélhető, hogy a budapesti operaházhoz már mint elsőrangú szóló­táncosnő fog visszatérni. — S­z­e­y­­­e­r Leona k. a., az operaház újonnan szerződtetett tagja, szerdán, dec. 1-én fogja magát először bemutatni a buda­pesti közönségnek a „Bűvös vadász“-ban, melyet a budai várszínházban adnak elő. A nyitramegyei szü­letésű fiatal magyar énekesnőnek, ki zenei leképe­zését Prágában nyerte, ez lesz egyúttal első színpadi kísérlete. * (A „Magyar Művészek“) című pompás diszmi­, melyet a Révai testvérek adtak ki, im­már teljesen megjelent s egyike a legszebb köte­teknek, a­melyek valaha magyar olvasóasztalt díszí­tettek. A könyv szövegét S­z­a­b­a Tamás írta nagy gonddal, ügyszeretettel s ugyancsak az ő érdeme, hogy tizennyolc kiváló festő művésztől több mint száznyolcvan szebbnél-szebb kép disziti e fényes könyvet, kitűnő acélmetszetekben, krétarajzokban, fametszetekben és f­ototípiákban. Munkácsy Mi­­h­ály, Benczúr Gyula, Baditz Ottó, Ebner Lajos, Mészöly Géza, Bruck Lajos, Wag­­n­e­r Sándor, Skutezky Döme, S­p­á­n­y­i Béla, Aggházy Gyula, V­a­s­t­a­g­h György, Jankó János, Liezenmeyer Sándor, P­a­c­z­k­a Fe­­renc, P­e­s­k­e Géza, Roskovics Ignác, Vágó Pál és Zichy Mihály művészi alakjait jellemzi és állítja elénk a munka , hogy több jelentős művész hiányzik, annak oka nem a szerző, sem a kiadók, hanem az illető festők és szobrászok közönyössége A rendkívül ízléses kötésű könyv ára 15 frt. cse­kély összeg a nagy áldozatokhoz mérten, melyekkel a sok, szebbnél szebb kép megszerzése járt. Kará­csonyi ajándékul nagyon alkalmas e diszmó, a mely­ből egyaránt lehet meríteni élvezetet és a mai ma­gyar műtörténet ismeretét. * (Népszerű felolvasás.) Hankó Vilmos dr. főreáliskolai tanár, szerdán, december 1-én d. u. 5 órakor a „Budai kör“-ben „A toilette-szerek khé­­miája“ cím alatt felolvasást tart. Utána Rákosi Viktor olvas humorisztikus dolgozatot. * (A tiszántúli ev. ref. középis­kolai tanáregyesület évkönyve) igen becses tartalommal került ki a sajtó alól, s a leg­jobb lélekkel atálhatjuk a hazai tanári kar figyel­mébe többek között Felméri Lajosnak „Az élő nyelvek tanításáról“ szóló dolgozatát, Öreg János dr. „tanügyi szemléj­é­t“, B­e­c­z­n­e­r Frigyesnek pályanyertes művét , „A magyar nyelv tanításának céljáról és fontosságáról“, s végül Kardos Ká­­rolynak jeles „befejező­ tanítási óráját a 8. gim. osztályban a természettan­­b­ó­l.“ Az évkönyvet Elek Lajos egyesületi jegyző szerkesztette. Ara (?) * (Burányi János úr.) „G­e­r­b­e­r­t és kora“ cím alatt megírta a tizedik század nag­y alakjának élét és jellemrajzát. Mint tudjuk, Gerbert volt az, ki mint II. Sylvester pápa koronázási bul­lájával szentesítette szt. István apost­a­­i alkotásait, állami létünk, alkotmányos szabadságunk biztosíté­kát. E férfiúi iránti közérdeklődést célja felkelteni Burányi dr. könyvének, mely nagy nyolcad rétű­, dí­szes kiadásban jelent meg és egy forintért kapható a szerzőnél. (Győr, káptalandomb 17. sz.) * (Táltos Jenő) m. kir. mérnök hivatalos adatok nyomán elkészítő S­z­a­t­m­á­r v­á­r­m­e­g­y­e közigazgatási és távolsági tér­képét. Óhajtandó, hogy az ország többi megyéi is kövessék ez utánzásra méltó példát. A nagy gond­dal és lelkiismeretességgel készült térkép ára 2 frt 70 kr. Megrendelhető Szatmárit, Löwy Miksa könyv­­kereskedésében. Magyar festők pályadijai. Az őszi kiállításra kitűzött arany­érmek és pályadijak felöl a pályabiróságok ma este határoztak. Első­sorban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított két a­r­a­n­y­é­rem és a társulat által kitűzött 000 f­r­t­o­s első és 400 frtos második díj pályabirósága tartotta ülését. A pályabíróság tagjai teljes számban voltak jelen. Részt vettek benne Károlyi Tibor gróf elnök­lete alatt mint művész-tagok: Benczúr Gyula, Mednyánszk­­y László br., Roskovics Ig­nác, Valentiny János, Vágó Pál, Zala György; mint műpártoló tagok: Károlyi Ti­bor gr., L­i­p­t­h­a­y Béla br. és Zichy Antal, — az érmekre vonatkozólag kiegészítve : S­z­a­l­a­y Imre osztálytanácsos mint a minisztérium szakrefe­rense által. Az arany­érmek közöl az egyik a kiállítás legkiválóbb hazai, a másik pedig osztrák vagy vagy külföldi művésznek lévén kiadandó, a hazai művészek által kiállított művek közül 10 szavazat­ból Eisenhaut Ferencnek „Gülbaba halála“ címü festményére 8, Bihari Sándornak „A biró előtt“ címü festményére 1 és Ligeti Antal­nak „Budaörs vidéke“ címü tájképére 1 szava­zat esett. A külföldi művekre nézve a szavazás ismét­lése sem vezetett kétségtelen eredményre. Az első szavazásinál B­ö­c­k­li­n Arnold „Hullám-játék“ cimü képére 2, M­o­r­e­a­u de Tours Georges ,,Mor­­phiomania“ cimü képére 2, W­a­i­s­z Adolfnak a „Szerelmes oroszlán“ cimü képére 2, Villogás­nak „Foscari távozik a tanácsból“ cimü képére 3 , Achenbach Oswaldnak „Constantinus diadal­íve“ cimü képére 1 szavazat esett. A szavazásnak háromszori ismétlése után is az eredmény­ végül csak az volt, hogy Villegas említett képére 5 és Böcklin festményére szintén 5 szavazat esett. Az érmek alapításáról szóló leirat értelmében a pályabíróság két­harmad szótöbbsége alapján ja­vaslatot terjeszt a miniszter elé, a­ki a javaslat jóváhagyását s a végelhatározást magának tar­totta fen. Ugyanez a pályabíróság ezután a társulat ál­tal adott 600 fotos művészi díj felől határozott. Az első szavazásnál Bihari Sándornak „A bíró előtt“ című festményére 4, Pa­czka Ferenc „Szent Benedek kísértése“ címü festményére 2, Aggházy Gyulának „No ne izéljen“ cimü festményére 1, Eisenhut Ferencnek „Gül baba halála“ címü festményére 1 , Karcsay Lajosnak „Almaszüret“ cimü festményére 1 szavazat esett. A második szű­­­kebb szavazásnál Bihari festményére 5, Paczka Ferenc festményére pedig 4 szavazat esett, mihez képest a 600 frtos első művészeti díj nyertese B­i­bari említett festménye. A 400 frtos második művészi díj nyer­tese 5 szavazattal Paczka Ferenc lett „Szent Benedek kísértése“ című festményével. Ezen kívül Aggházy Gyulára esett 1, Koroknyay Ottóra 2 és Peske Gézára 1 szavazat. A Munkács­y-féle ösztöndíj pályabirósága, Tisza Lajos gróf elnöklete alatt az összes tagok: Aggházy Gyula, Harkányi Frigyes, K­e-­­­e­t­i Gusztáv és L­o­t­z Károly részvétele mellett, egyhangúlag kijelölt a 18 pályamű közül hármat, melyek közül a nyertest Munkácsy maga fogja kiválasztani. E művek : „A biró előtt“ Bihari Sándortól, „Gül baba halála“ Eisenhat Ferenc­től, „A javíthatatlan“ Koroknyai Ottótól. Az I­p­o­l­y­i püspök által adományozott 500 forintos történelmi pályadíjat Lozs Károly elnöklete alatt a B­e­n­k­ő Kálmán, Madarász Viktor, Paczka Ferenc, Pártos Gyula és S­z­a­l­a­y Imre tagokból álló pályabíróság Ebner Lajos „Tatárjárás után“ című olajszín-vázlatának ítélte oda 4 szavazattal 6 szavazat közül. Az ado­mányozó püspök az ülésen részt nem vett, a társu­lat írásban fogja őt az eredményről értesíteni. A két Rát­h-f­é­l­e 300 frtos pályadíj tár­gyában az alapító Ráth György elnöklete alatt, a Keleti Gusztáv, L­i­p­t­h­a­y Béla báró, Sz­a­­l­a­y Imre, V­a­s­t­a­g­h György­ és Zichy Antal jelen volt. tagokból álló pályabíróság a történelmi vagy életképekre kitűzött 300 frtos díjat 5 szava­zattal K­a­r­c­s­a­y Lajos „Almaszüret“ címü fest­ményének ítélték oda ; ezenkívül Aggházy Gyula „No ne izében“ címü képére la Korok­nyai Ottó „A­ javíthatatlan“ címü festményére 1 szavazat esett.­­ A táj-, állat- vagy csendéletké­­­pekre kitűzött 300 frtos pályadíjat 5 szavazattal Ligeti Antalnak „Budaörs vidéke címü tájképe nyerte el. Mészöly Gézának a „Balaton-Szán­­tódnál“ címü festményére 4 szavazat esett. TÁVIRATOK. Merénylet Milán ellen. Újvidék, nov. 30. (Saját tudó­sítónk távirat­a.) A Milán király ellen szőtt merényletet Belgrádban min­den áron el akarják tussolni. A dolog azonban már szélesebb körben lett köz­tudomású, semhogy a szokásos cáfolgatás­­sal célt érhetnének. Külföldi lapok tudó­sítói nemcsak hogy neszét vették, de ide­jében utána is jártak s meggyőződtek, hogy a hír szóról szóra igaz. A „Daily News“ tudósítója arra, is rájött, hogy a terv szálai Újvidékre vezetnek, s ő maga is átjött ide még tegnap­előtt. Ennél fontosabb jel, hogy még tegnap több budapesti detektív érkezett ide, s kettő közülök ma délután átment Belgrádba. Újvidék, nov. 30. (S­a­j­á­t t­u­d­ó­­sítónk távirata.) Belgrádban ma több embert elfogtak. Az elfogottak közt előkelő emberek is vannak, kiket közön­séges bűnténynyel nem lehet vádolni. Mindenki meg van győződve róla, hogy elfogásuk a merénylettel áll összefüggés­ben. Innen Gruics ma hajnalra nyomtalanul eltűnt. Bécs, nov. 30. A félhivatalos „Pol. Corr.“-t a szerb követség felhatalmazta annak kijelentésére, hogy teljesen koholt az a hír, mely szerint a szerb király ellen merényletet terveztek és öt Cettinjébe vinni szándékoztak volna. Megbízható belgrádi for­rás szerint e h­­­r­t a szabadelvűek bo­csátották szárnyra. A király csupán azért siettette visszatérését a vadászati kirándulá­sáról, mert a belgrádi várban kolera gyanús beteged­ések fordultak ki. A király, dacára annak, hogy az orvosok lebeszélik naponkint meglátogatja a beteg katonákat, kiket borral láttat el a királyi pincékből. Az elszigetelt Oroszország. Konstantinápoly, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti táv­irata.) Németország, Ausz­­tria-Magyarország és Oroszország nagykövetei nem képeznek többé külön csoportot, mint tavaly- Calice báró sokkal gyakrabban érintkezik angol és olasz, mint orosz kollegájával, a­mi török körökben nem maradt észrevétlenül és nagy benyomást tett. Egyáltalán Calice báró magatartását a legnagyobb figyelemmel kisérik, főleg a londoni kabinet ama nyilatkozata után, hogy a keleti kérdésben a bécsi kabinetnek engedi át az első helyet és miután észrevették, hogy Németország magatartása is megváltozott Oroszországgal szemben. Giers bukása. London, nov. 30. (A „Bp. H.“ ere­deti távirata.) Hire jár, hogy legköze­lebb L o b a n o v hg. fog Giers helyébe ki­neveztetni, a­mely alkalommal megkapja a biro­dalmi kancellár címét. A bolgár válság. Berlin, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirat­a.) Anglia már két hét előtt haj­landó volt a mingréliai herceget, mint bolgár trónjelöltet elfogadni és ennek megfelelőleg nyi­latkozott is a barátságos kabinetek bizalmas kérdéseire. De e közben megbizonyosodott a londoni kabinet a­felől, hogy orosz intrikák te­vékenyek a mostani angol ellenes lázadásnál Afganisztában. Ezen kívül megtudta az angol diplomácia, hogy az egykori Maharadsa-dubleep­­sing, indiai (pendsaki) trónpreten­­d­e­n­s Pétervárra érkezett és ott kilátásba helyezte a lázadás terjedését északi Indiában. Minthogy továbbá Oroszország

Next