Budapesti Hírlap, 1886. december (6. évfolyam, 332-361. szám)
1886-12-01 / 332. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (332. sz.) 1886. december. A társulat sorsjátéka után, melynél pedig a társulatnak semminő anyagi haszna nincs, 10 százalékot fizetnek! * (A nemzeti színház) mai estéje a kegyeleté volt s ennek a révén Vörösmartyé. A költő születésének 86-ik évfordulója alkalmából „Az áldozat“ című szomorújátéka került színre, Jászai Mari és P. Márkus Emma asszonyok, továbbá Nagy Imre és Szacsvay közreműködésével. Jászai Mari a negyedik felvonásbeli őrülési je Isnet hatalmas effektusait pompásan ki tudta használni, kétszer egymás után ki is hívták értte zajos tapssal. P. Márkus Emma és a többi szereplők is megtettek minden kívánni valót, s igyekeztek a magyar klasszikus darabot megfelelő bécsű előadásban eljátszani. Belőlük nem hiányzott a kegyelet Vörösmarty iránt ; nem hiányzott sehonnét, csak a nézőtérről, ahol ritkás széksorok adták szomorú bizonyságát, hogy a klasszikusoknak manapság nem nagy a keletje a nemzeti színház közönsége előtt. * (Hírek az operából.) Turella Emma tegnap érkezett meg fővárosunkba. Régibb szerepein kívül december hóban fogja bemutatni Sárosi „A bencerage“ operájában a fő női szerepet, Zaraimat, melyet már tavaszkor tanult be a szerző saját utasításai szerint. A művésznő sokat vár e szerepétől. Sárosi betegsége következtében „Az utolsó Abencerage“ betanulását ez évben már egyszer félbeszakították és a szerző kívánságára az opera színrehozatalát elhalasztották. Amint Sárosi dalműve színre kerül, Goldmark „Me rin“-jének előadására kezdik meg az előkészületeket. — Müller Katalin k. a., az operaház tehetséges fiatal táncosnője, az intendáns ajánlatára és beleegyezésével három hóra szerződött a velencei Fenice színházhoz. Ugyanennyi időre a kisasszony szabadságot kapott. Valószínüleg a milánói Scalában is fog szerepelni azután. Az a három hó a két kiváló operaháznál alkalmat ad neki tehetségeinek teljes kifejlesztésére s remélhető, hogy a budapesti operaházhoz már mint elsőrangú szólótáncosnő fog visszatérni. — Szeyer Leona k. a., az operaház újonnan szerződtetett tagja, szerdán, dec. 1-én fogja magát először bemutatni a budapesti közönségnek a „Bűvös vadász“-ban, melyet a budai várszínházban adnak elő. A nyitramegyei születésű fiatal magyar énekesnőnek, ki zenei leképezését Prágában nyerte, ez lesz egyúttal első színpadi kísérlete. * (A „Magyar Művészek“) című pompás diszmi, melyet a Révai testvérek adtak ki, immár teljesen megjelent s egyike a legszebb köteteknek, amelyek valaha magyar olvasóasztalt díszítettek. A könyv szövegét Szaba Tamás írta nagy gonddal, ügyszeretettel s ugyancsak az ő érdeme, hogy tizennyolc kiváló festő művésztől több mint száznyolcvan szebbnél-szebb kép disziti e fényes könyvet, kitűnő acélmetszetekben, krétarajzokban, fametszetekben és fototípiákban. Munkácsy Mihály, Benczúr Gyula, Baditz Ottó, Ebner Lajos, Mészöly Géza, Bruck Lajos, Wagner Sándor, Skutezky Döme, Spányi Béla, Aggházy Gyula, Vastagh György, Jankó János, Liezenmeyer Sándor, Paczka Ferenc, Peske Géza, Roskovics Ignác, Vágó Pál és Zichy Mihály művészi alakjait jellemzi és állítja elénk a munka , hogy több jelentős művész hiányzik, annak oka nem a szerző, sem a kiadók, hanem az illető festők és szobrászok közönyössége A rendkívül ízléses kötésű könyv ára 15 frt. csekély összeg a nagy áldozatokhoz mérten, melyekkel a sok, szebbnél szebb kép megszerzése járt. Karácsonyi ajándékul nagyon alkalmas e diszmó, a melyből egyaránt lehet meríteni élvezetet és a mai magyar műtörténet ismeretét. * (Népszerű felolvasás.) Hankó Vilmos dr. főreáliskolai tanár, szerdán, december 1-én d. u. 5 órakor a „Budai kör“-ben „A toilette-szerek khémiája“ cím alatt felolvasást tart. Utána Rákosi Viktor olvas humorisztikus dolgozatot. * (A tiszántúli ev. ref. középiskolai tanáregyesület évkönyve) igen becses tartalommal került ki a sajtó alól, s a legjobb lélekkel atálhatjuk a hazai tanári kar figyelmébe többek között Felméri Lajosnak „Az élő nyelvek tanításáról“ szóló dolgozatát, Öreg János dr. „tanügyi szemléjét“, Beczner Frigyesnek pályanyertes művét , „A magyar nyelv tanításának céljáról és fontosságáról“, s végül Kardos Károlynak jeles „befejező tanítási óráját a 8. gim. osztályban a természettanból.“ Az évkönyvet Elek Lajos egyesületi jegyző szerkesztette. Ara (?) * (Burányi János úr.) „Gerbert és kora“ cím alatt megírta a tizedik század nagy alakjának élét és jellemrajzát. Mint tudjuk, Gerbert volt az, ki mint II. Sylvester pápa koronázási bullájával szentesítette szt. István apostai alkotásait, állami létünk, alkotmányos szabadságunk biztosítékát. E férfiúi iránti közérdeklődést célja felkelteni Burányi dr. könyvének, mely nagy nyolcad rétű, díszes kiadásban jelent meg és egy forintért kapható a szerzőnél. (Győr, káptalandomb 17. sz.) * (Táltos Jenő) m. kir. mérnök hivatalos adatok nyomán elkészítő Szatmár vármegye közigazgatási és távolsági térképét. Óhajtandó, hogy az ország többi megyéi is kövessék ez utánzásra méltó példát. A nagy gonddal és lelkiismeretességgel készült térkép ára 2 frt 70 kr. Megrendelhető Szatmárit, Löwy Miksa könyvkereskedésében. Magyar festők pályadijai. Az őszi kiállításra kitűzött aranyérmek és pályadijak felöl a pályabiróságok ma este határoztak. Elsősorban a vallás- és közoktatásügyi miniszter által alapított két aranyérem és a társulat által kitűzött 000 frtos első és 400 frtos második díj pályabirósága tartotta ülését. A pályabíróság tagjai teljes számban voltak jelen. Részt vettek benne Károlyi Tibor gróf elnöklete alatt mint művész-tagok: Benczúr Gyula, Mednyánszky László br., Roskovics Ignác, Valentiny János, Vágó Pál, Zala György; mint műpártoló tagok: Károlyi Tibor gr., Lipthay Béla br. és Zichy Antal, — az érmekre vonatkozólag kiegészítve : Szalay Imre osztálytanácsos mint a minisztérium szakreferense által. Az aranyérmek közöl az egyik a kiállítás legkiválóbb hazai, a másik pedig osztrák vagy vagy külföldi művésznek lévén kiadandó, a hazai művészek által kiállított művek közül 10 szavazatból Eisenhaut Ferencnek „Gülbaba halála“ címü festményére 8, Bihari Sándornak „A biró előtt“ címü festményére 1 és Ligeti Antalnak „Budaörs vidéke“ címü tájképére 1 szavazat esett. A külföldi művekre nézve a szavazás ismétlése sem vezetett kétségtelen eredményre. Az első szavazásinál Böcklin Arnold „Hullám-játék“ cimü képére 2, Moreau de Tours Georges ,,Morphiomania“ cimü képére 2, Waisz Adolfnak a „Szerelmes oroszlán“ cimü képére 2, Villogásnak „Foscari távozik a tanácsból“ cimü képére 3 , Achenbach Oswaldnak „Constantinus diadalíve“ cimü képére 1 szavazat esett. A szavazásnak háromszori ismétlése után is az eredmény végül csak az volt, hogy Villegas említett képére 5 és Böcklin festményére szintén 5 szavazat esett. Az érmek alapításáról szóló leirat értelmében a pályabíróság kétharmad szótöbbsége alapján javaslatot terjeszt a miniszter elé, aki a javaslat jóváhagyását s a végelhatározást magának tartotta fen. Ugyanez a pályabíróság ezután a társulat által adott 600 fotos művészi díj felől határozott. Az első szavazásnál Bihari Sándornak „A bíró előtt“ című festményére 4, Paczka Ferenc „Szent Benedek kísértése“ címü festményére 2, Aggházy Gyulának „No ne izéljen“ cimü festményére 1, Eisenhut Ferencnek „Gül baba halála“ címü festményére 1 , Karcsay Lajosnak „Almaszüret“ cimü festményére 1 szavazat esett. A második szűkebb szavazásnál Bihari festményére 5, Paczka Ferenc festményére pedig 4 szavazat esett, mihez képest a 600 frtos első művészeti díj nyertese Bibari említett festménye. A 400 frtos második művészi díj nyertese 5 szavazattal Paczka Ferenc lett „Szent Benedek kísértése“ című festményével. Ezen kívül Aggházy Gyulára esett 1, Koroknyay Ottóra 2 és Peske Gézára 1 szavazat. A Munkácsy-féle ösztöndíj pályabirósága, Tisza Lajos gróf elnöklete alatt az összes tagok: Aggházy Gyula, Harkányi Frigyes, Ke-eti Gusztáv és Lotz Károly részvétele mellett, egyhangúlag kijelölt a 18 pályamű közül hármat, melyek közül a nyertest Munkácsy maga fogja kiválasztani. E művek : „A biró előtt“ Bihari Sándortól, „Gül baba halála“ Eisenhat Ferenctől, „A javíthatatlan“ Koroknyai Ottótól. Az Ipolyi püspök által adományozott 500 forintos történelmi pályadíjat Lozs Károly elnöklete alatt a Benkő Kálmán, Madarász Viktor, Paczka Ferenc, Pártos Gyula és Szalay Imre tagokból álló pályabíróság Ebner Lajos „Tatárjárás után“ című olajszín-vázlatának ítélte oda 4 szavazattal 6 szavazat közül. Az adományozó püspök az ülésen részt nem vett, a társulat írásban fogja őt az eredményről értesíteni. A két Ráth-féle 300 frtos pályadíj tárgyában az alapító Ráth György elnöklete alatt, a Keleti Gusztáv, Lipthay Béla báró, Szalay Imre, Vastagh György és Zichy Antal jelen volt. tagokból álló pályabíróság a történelmi vagy életképekre kitűzött 300 frtos díjat 5 szavazattal Karcsay Lajos „Almaszüret“ címü festményének ítélték oda ; ezenkívül Aggházy Gyula „No ne izében“ címü képére la Koroknyai Ottó „A javíthatatlan“ címü festményére 1 szavazat esett. A táj-, állat- vagy csendéletképekre kitűzött 300 frtos pályadíjat 5 szavazattal Ligeti Antalnak „Budaörs vidéke címü tájképe nyerte el. Mészöly Gézának a „Balaton-Szántódnál“ címü festményére 4 szavazat esett. TÁVIRATOK. Merénylet Milán ellen. Újvidék, nov. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A Milán király ellen szőtt merényletet Belgrádban minden áron el akarják tussolni. A dolog azonban már szélesebb körben lett köztudomású, semhogy a szokásos cáfolgatással célt érhetnének. Külföldi lapok tudósítói nemcsak hogy neszét vették, de idejében utána is jártak s meggyőződtek, hogy a hír szóról szóra igaz. A „Daily News“ tudósítója arra, is rájött, hogy a terv szálai Újvidékre vezetnek, s ő maga is átjött ide még tegnapelőtt. Ennél fontosabb jel, hogy még tegnap több budapesti detektív érkezett ide, s kettő közülök ma délután átment Belgrádba. Újvidék, nov. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Belgrádban ma több embert elfogtak. Az elfogottak közt előkelő emberek is vannak, kiket közönséges bűnténynyel nem lehet vádolni. Mindenki meg van győződve róla, hogy elfogásuk a merénylettel áll összefüggésben. Innen Gruics ma hajnalra nyomtalanul eltűnt. Bécs, nov. 30. A félhivatalos „Pol. Corr.“-t a szerb követség felhatalmazta annak kijelentésére, hogy teljesen koholt az a hír, mely szerint a szerb király ellen merényletet terveztek és öt Cettinjébe vinni szándékoztak volna. Megbízható belgrádi forrás szerint e hrt a szabadelvűek bocsátották szárnyra. A király csupán azért siettette visszatérését a vadászati kirándulásáról, mert a belgrádi várban kolera gyanús betegedések fordultak ki. A király, dacára annak, hogy az orvosok lebeszélik naponkint meglátogatja a beteg katonákat, kiket borral láttat el a királyi pincékből. Az elszigetelt Oroszország. Konstantinápoly, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Németország, Ausztria-Magyarország és Oroszország nagykövetei nem képeznek többé külön csoportot, mint tavaly- Calice báró sokkal gyakrabban érintkezik angol és olasz, mint orosz kollegájával, ami török körökben nem maradt észrevétlenül és nagy benyomást tett. Egyáltalán Calice báró magatartását a legnagyobb figyelemmel kisérik, főleg a londoni kabinet ama nyilatkozata után, hogy a keleti kérdésben a bécsi kabinetnek engedi át az első helyet és miután észrevették, hogy Németország magatartása is megváltozott Oroszországgal szemben. Giers bukása. London, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Hire jár, hogy legközelebb L o b a n o v hg. fog Giers helyébe kineveztetni, amely alkalommal megkapja a birodalmi kancellár címét. A bolgár válság. Berlin, nov. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Anglia már két hét előtt hajlandó volt a mingréliai herceget, mint bolgár trónjelöltet elfogadni és ennek megfelelőleg nyilatkozott is a barátságos kabinetek bizalmas kérdéseire. De e közben megbizonyosodott a londoni kabinet afelől, hogy orosz intrikák tevékenyek a mostani angol ellenes lázadásnál Afganisztában. Ezen kívül megtudta az angol diplomácia, hogy az egykori Maharadsa-dubleepsing, indiai (pendsaki) trónpretendens Pétervárra érkezett és ott kilátásba helyezte a lázadás terjedését északi Indiában. Minthogy továbbá Oroszország