Budapesti Hírlap, 1887. március (7. évfolyam, 59-89. szám)

1887-03-18 / 76. szám

1887. márciusi 18. BUDAPESTI HÍRLAP. (76. sz.) 1 fal mérsékelt áru jegyeket engedélyeztek. A vidéki értekezleti tagok 28-án érkeznek a fővárosba s este fél 9 órakor a fővárosi tagokkal együtt ismerkedési sstet tartanak az Andrássy-uti Buscher-vendéglő­sen. Kedden március 29-én reggel fél 9-kor kezdő­dik az értekezlet az új városháza közgyűlési termé­ben , szerdán 30-án ugyancsak reggel fél 9-kor az értekezlet folytatása s délután fél 4-kor diszebód­­a vigadó éttermében. A meghívókat már szétkül­­dötték.­­ (Légberöpidt dinaratlraktár.) Táviratilag jelentik, hogy tegnap délelőtt 11 órakor a Lositz melletti kincstár kőbányájában egy dinamitraktár a benne levő nagy készlettel együtt felrobbant. A munkások felügyelőjét H­e y­n­­ t és valamennyi munkást darabokra szaggatva találták meg. A bor­zasztó tágrázkodás a környéken földrengésszerű ha­tással volt, melynek nyomai a közel fekvő falvak házain most is láthatók. A robbanást az idézte elő, hogy a dinamit-patronokat fűtött kályha közelében töltötték meg. — (Kifizették egymást.) Feigelatook Jakab — írja bogyoszlói (Sopronm.) levele­zőnk — megszedte magát a rongyszedésből any­nyira, hogy boltot nyithatott Bogyoszlón s igy nyu­­godalmasabb életnek nézett eléje. Azaz csak nézet volna, ha a rongyszedés nem válhatnék szenvedélyé az emberben. De olyan gonosz mester­ség az, hogy mellette valóságos gyalogló sportsman válik az emberből s aztán később sem tud lemon­dani régi szerelméről. Feigelstockban, az előkelő üzletemberben, is fölébredtek Feigelstock, a rongy- Szedő hajlandóságai s a természet, — no meg igaz sémi takarékosságu zsebe is megkívánta, hogy az egyes árucikkeket, melyek fogytán voltak boltjában, mindig maga hozza meg gyalog a másfél óra járás­nyira levő mezővárosból. Történt a minap, hogy midőn hazafelé ballagott a hátán levő bugyorral, dacára szép sikerű előtanulmányainak, szörnyen el­­fáradott. Épen azon gondolkozott, hogy mily jó volna, ha Jehova most történetesen épen a bo­gyoszlói országút felé fordítaná tekintetét és látva azon a fáradt Feigelstockot hazamenni. S kívánsága teljesült is. Jehova ugyan nem tekintett a bogyosz­lói országutra, hanem jött arra ehelyett egy falu­beli parasztgazda két sárkány lován, a mezőváros­ból hazafelé tartva. Jakab megállította őt s kérte, hogy vigye haza a kocsiján, inkább fizet neki vala­mit, mert nagyon fáradt. Mihály gazda, bár nem nagy kedvelője kedvezőtlen vallási viszonyok közt sínylődő polgártársainak, mégis könyörült rajta és fölvette kocsijára. Hazaérkezve, leszáll a boltja előtt Jakab s kérdi: mivel tartozom ? Mihály gazda azt felelte szemérmetesen: „hát adjon a mit szánt“. Jakab erre rákiált a boltajtóban ácsorgó kamasz fiára: „Móric! adj ennek az embernek — egy pakli gyufát“. Mihály gazda nagyot nézett és erősen éb­redeztek benne az antiszemita érzelmek. Mint sze­rény ember számított annyira, melyen egy liter bort ihatik. Ez a nem várt jutalom egy kicsit meg­lepte s meglepetésének egy kicsit cifra módon adott kifejezést. Jakab hallva ezt, pazar bőkezűséggel odaszólt a fiának: „Móric­ adj neki még egy pakli gyufát“. E szavakra még nagyobb dühbe jött Mi­hály gazda, az első pakli gyufát Jakab fejéhez vágta és békésen eltávozott. Nem sok idő múlva találkozott Mihály gazda Jakabbal magánosan az országúton. Eszébe jutott neki a pakli gyufa. Elő­­fogta a zsidót s következő dikció után egyenlítette ki vele ügyét: „Te zsidó, a múltkor fölhegyeztél, hanem nem maradok adósod. Számítok a fuvaromért 5 hatost, érted, s mivel te szépszerével nem fizeted meg, hát máskép veszem meg rajtad. Leverem a hátadon, minden hatosért kapsz egy ütést“. E megokolás után a nála levő bottal 5-ször odasózott a Jakab hátára. Jakab el volt keseredve. Egyszer akar az ember bőkezű lenni két egész pakli gyufa erejéig és még megverik érte. Elment a bíróhoz panaszra, meghívták Mihály gazdát is, de ez per­sze erősen tagadta a dolgot. A bíró tanuk hiján kénytelen volt­­Jakabot panaszával elutasítani s igy kvittek lettek. Mindegyik megfizette a másiknak, csak az a kérdés már most: ki fizetett jobban, a magyar ember, avagy a zsidó ?­­ (A tavaszi lóversenyek.) Budapesten má­jus 1-jén kezdődnek. Ez alkalommal­­ versenynap lesz, még­pedig május 1., 3., 5., 8., 10., 12. és 15-én. A Szent­ Istvánnapi versenyek, melyek előzőleg csu­pán egy napot vettek igénybe, az idén három napon fognak tartani , nevezetesen augusztus 20-án, 21-én és 23-án. az őszi versenyek októberre vannak ki­tűzve és szintén 7 napot vesznek igénybe ; ezek október 2., 4., 6., 9., 11., 13. és 16-ika. Az 1887., 1888. és 1889. évekre a közös döntő­bíróság tagjaiul a magyar Jockey-klub választmánya a következőket választotta meg : rendes tagok : Károlyi Gyula gróf, Degen­feld Gusztáv gr., Esterházy Miklós gr., N­á­d­a­s­d­y Ferenc gr., Zichy Béla gróf és B­á­n­f­f­y György báró, póttagok : Szá­­p­á­r­y Iván gr., Esterházy László gróf és Jankovics Gyula. Ez az intézmény különben már csak három évig áll fenn, azontúl az uj ver­senyszabályok lépnek érvénybe. — (Gyilkolt — az anyósáért.) Egy ilyen hallatlan esetről ad hírt siófoki levelezőnk a következőkben: Juhász János kinti lakos, ismert részeges ember, e hó 15-én valószínűleg ismét ré­szeg állapotban meg akarta verni a feleségét. De veje, Paludy Gergely közbelépett és nem akarta hagyni az anyósát. Dulakodás támadt kettejük kö­zött és ennek az lett a vége, hogy Faludy Gergely az anyósát védelmezve halálosan megszurta Ju­hász Jánost. Ez még nagynehezen elvánszorgott testvér bátyjához Juhász Andráshoz, hol még aznap meg is halt.­­ (Öt öngyilkosság.) Hódmezővá­sárhelyi levelezőnk Írja : E hó 15-én két ön­­gyilkosságot követtek el városunkban. Egy 17-dik huszárezredbeli szakaszvezető lőtte agyon magát délelőtt, délután pedig a Konstantin Péter nagyke­reskedő szobaleánya, egy viruló­s életerős hajadon akasztotta fel magát. Az ok eddig ismeretlen, de sokan összeköttetésbe hozzák a két öngyilkosságot, s beszélik, hogy a kettő közös megegyezéssel ve­tett véget életének. — Nagyváradról írják lapunknak : E héten három fiatal leány akart ön­ként véget vetni életének. Egy polgár- és két cse­lédleány. Előbbi (erről már egy ízben adtunk hírt) búskomorságban szenved, utóbbi kettő közül egyik szerelmében csalódott, a másik gazdasszonyával veszett össze. Az első kettő foszforoldatot vett be. A harmadik egy késsel ejtett sebet magán. Életük megmentése azonban, mivel hamar észrevették a kísérletet, bizonyosra vehető.­­ (Egyesületi hírek.) A pesti jóté­kony nőegyesület választmányá­nak Szapáry Géza grófné elnöklete alatt tar­tott legutóbbi rendes havi ülésén jelentés létetett az egyesület három havi működéséről. Az egyesület december, január és február havában összesen 5501 irtot osztott ki a segélyre szorultak között. — A budai kát. legényegyesület ehó 13-án tartotta évi közgyűlését. Az előterjesztett jelentés szerint a múlt évi bevétel 1540 frt volt, kiadás pe­dig 1449 frt 36 kr, az egyesület vagyona 1150 frt 62 kr. — A házépítő tisztviselők egyesületének irodája mától fogva a telep 1­en a Lengyel-féle 125. számú házban van elhe­­vezve. Értesítést adnak kedden és szombaton dél­után 4—5-ig. A választmányi üléseket ezentúl ren­desen minden szombaton délután 5 órakor tartják az gyesület új helyiségében.­­ Az első buda­pesti szegény gyermekkert és a „K­­­o t i 1­d“ szeretetház e­gyesület választmányai álal, a várszínházban e hó 5-én rendezett „the dansant“ a jótékonycélú egyesületek javára 1800 frtot jövedelmezett.­­ A hazai galambte­nyésztés érdekében alakult „Kolumbiaikor a napokban tartotta évi közgyűlését. Az egyesület múlt évi bevétele 413 frt 85 kr volt, a pénztári ma­radvány 133 frt 99 kr. A választás eredmény­e a következő: elnök Grubiczy Géza, másodelnök Gas­paretz Géza, I. titkár Parthay Géza, II. titkár Stur­­zenbaum János s pénztáros Hincs Gábor.­­ (Rövid hírek.) Jótékony orvosok. To­r­d­ay Ferenc dr. egyetemi magántanár Kodzafa­ utca 25. szám alatt levő nyilvános gyermek-gyógyintézetében a múlt­ évben 1427 szegény gyermek nyert orvosi segélyt, s ezeken kívül 56 súlyos beteg szegény gyer­mek odahaza vigyen gyógyítást. R­o­t­h Ferenc dr. jelenti, hogy nyilvános gyógyintézetében (Kerepesi-ut 12-dik sz. földszint) ingyen rendel, sőt ingyen orvos­ságot is ad szegény sorsú gyomor- és hasbetegek­nek, naponkint reggel fél 8-tól fél 9-ig és d. u. fél 3 tól fél 4-ig.­­ A budapest belvárosi függet­lenségi és 48-as párt e hó 18-án (pénteken) este 7 órakor az országgyűlési függetlenségi és 48-as párt köz­helyiségeiben (múzeum-körút nemzeti szín­ház épület) értekezletet tart.­­ Az unitáriusok budapesti egyházközsége e hó 20-dikán délelőtt 11 órakor a budapesti lutheránus főgimnázium nagy imatermében egyházi szónoklattal egybekötött isteni tiszteletet tart.­­ Az első cs. kir. szab. duna­­gőzhajózási társaság közhírré teszi, hogy a fő­városi helyi hajók holnaptól (szombattól) fogva Uj- Pestig fognak közlekedni, s ennek következtében Ó-Budáról lefelé nem pontosan az egész órákban, hanem valamivel későbben fognak elindulni. — A belga sztrájk. Egy nonsi távirat jelenti. A kő­bányamunkások sztrájkja miatt ma egy vadász­­zászlóalj ment Soignies-be. A többi ott állomásozó csapatot konszignálták. — Szív a jobb oldalon. Aussigban az Elbe mellett a napokban egy öregebb ember betegedett meg, s az orvosi vizsgálat kiderí­tette, hogy baja onnét ered, mert szive a mellüreg jobb felében van. Milyen jó kormánypárti kortes vált volna belőle! — A kocsigyártási szakrajzo­lásra külön tanfolyamot rendezett be a m. kir. technológiai iparmúzeumban a közoktatásügyi minisz­ter. A tanfolyam ez év őszén nyílik meg, s a felvé­telre való jelentkezés idejét és feltételeit közelebb tudatja a minisztérium.­­ Disztornázást rendez a budai tornaegyesület e hó 21-én este 7 órakor az egyesület helyiségében. A disztornázáson a király is jelen lesz. — (Hymen.) Eljegyezte: D­i­ó­s­s­y Alajos kislóti földbirtokos Kurta-Keszin Nem­teufel János uradalmi tiszt leányát Amália kisasszonyt. — V­értessy Kálmán, balaton-kereszturi ispán Fes­tetics Tasziló gróf balaton szent­györgyi­ uradalmá­ban Stefaics Rikárd leányát Annika kisasszonyt. — Bleuer Mór Fried Gizella kisasszonyt Fried Illés és mária pécsi postamester leányát— Weisz József Nadapról Várpalotán Steiner Etelka kisasz­­szonyt. — V­é­g­h Sándor szab. áll. honvédhadnagy, budapesti állami tisztviselő, Veszprémben Hart­mann Lenke kisasszonyt. — Nagy Gábor dr. nánási ügyvéd C­s­á­k­y Erzsiké kisasszonyt. H­e­r­­sikkovitz Henrik debreceni kereskedő Török Fanny kisasszonyt Puszta-Szennyesről. — G­y­ő­r­f­f­y Ede gödényházi rilf lelkész B­a­r­t­h­a Lenke kis­asszonyt Bartha Mór mikolai ref. lelkész leányát. — M­i­s­k­e­y J. Béla m. kir. illetékkezelési számtiszt S­á­r­k­ö­z­y Gizella kisasszonyt P. Kakaton. — G­ö­m­ö­r­y Károly Gotthard Mariska kisasz­­szonyt Gotthard Sámuelnek Gömör megye bizottsági tagjának leányát Dobsinán. — (Gyászrovat.) Elhunytak : Erőss Samu ev. tanító élte 26-ik évében e hó 13-án Orosházán. — Knabe Ignác építész és törvényszéki hites szakértő e hó 15-én Budapesten. — M­u­n­k­­ Jó­zsef 1848—49-es honvédőrnagy 83 éves korában. A boldogult 1820-ban, tizenhat éves korában lépett a katonai pályára, csakhamar megnyerte a Bakonyi ezredben a hadsegédi, majd a főhadnagyi rangot. Saját kérelmére 1846-ban nyugdíjazták, de 1848-ban a haza védelmére fegyvert fogott s mint százados küzdött a hazáért. Nemsokára őrnag­gyá léptették elő s mint őrnagyot tüntették ki fontos szolgálatai­ért a katonai honvéd érdemrenddel, melynek jelvé­nyét Esterházy Pál gróf honvédezredes tűzött mel­lére. — Remetei és pogányesti Sebastiany Ede háztulajdonos nyug. cs. és kir. százados, több katonai kitüntetés tulajdonosa 44 éves korában Ba­­denben. — Márk Sándor nyugalmazott tüzér-szá­zados, élete 48-dik évében Brassóban. — K­a­c­z­a János minorita szerzetes, élete 36-dik évében. M­a­­r­o­s-V­ásárhelyt. — Nagyszalontai Fischer Sándor báró, nyug. ezredes, a Lipót rend lovagja élte 7- ik évében e hó 14-én Buzinkán. — Tarcsay Dániel városi iktató Debrecenben 65 éves korában. — Welle Sándorné szül. Bergai Ida Deésen 33 éves korában. — Wertheimer József lovag, az alliance izraelite eddigi elöljárója, 87 éves korá­ban Bécsben. — P­é­t­e­r­f­i Sándor hévízi unitá­rius nyugalmazott esperes-lelkész. — P­é­c­s­v­á­­r­a­d­y Jolán, Pécsvárady Gyula földbirtokos neje 28 éves korában Kis Igmándon. — Montleart- Sachsen-Curland Miklós Gyula hrg wilhelminenbergi jószágán, Dornbach mellett e hó 15-én 80 éves korában. — Englender szül, Fasal Leontin élte 47-dik évében e hó 10-én Bu­dapesten. — Lovasi L­o­v­a­s­s­y Ferenc volt orsz. képviselő és birtokos, hosszas szenvedés után élte 37. évében. Temetése e hó 19-én lesz Nagy-Sza­lontán. — (Időjárás.) Európában: A depresz­szió (746—748) Olaszország felől kiterjed a konti­nens közép n­agy részére (760). Az idő borús, csa­padékos, északnyugaton hóval, fagygyal, délkeleten enyhe esőkkel. — Hazánkban: Északias, rész­ben délies és nyugatias, helyenkint erős szelek mel­lett, a hőmérséklet nagyobb, a légnyomás kisebb lett. — Az idő borús, csapadékos, északnyugaton éjjel gyengén fagyos, havazásokkal, délkeleten enyhe esőkkel, mik helyenkint nagy mennyiségben voltak, Ungváron viharral. — Kilátás hazánkban* Kevés hóváltozás mellett, többnyire borús, részben szeles időt várhatni, csapadékokkal. — L­é­g­hő­mé­r­s­é­k Celsius fokokban : Arad —1.5, Budapest —0.5, Debrecen —6.0, Kolozsvár —4.2, Késmárk —5.8, Máramaros-Sziget —3.8, Sopron —4.0, Fiume —, NYILT-TER*) A LIPIKI JÓDHÉVVIZ (kitüntetett a budapesti országos kiállításon, a nagy éremmel v­agy magas hőfokánál, valamint jód és szénsavas nátri­umban­ felső ) gazdagságánál fogva, az osztr. magyar birodalm leg­kitűnőbb jód vizek egyike; ivógyógymód gyanánt a legkülönbözőbb gyomor- és bél bű­nt almokban, valamint vér- és mirigy­­bánt almáknál feltűnő eredménnyel haszná­lt­a­tik. Friss töltésben megrendelhető a fürdőigazgatóságtól fApiken (Slavonia), valamint a magyarországi főraktárnál ÉDESKUTY L., wt. kir. és szerb kir. udv. ásvány­viz-szállitó, úgy színe ten MATTON­ és WILLE uraknál Budapesten, vala­­m­int az osztr.-magy. birodalom nagyobb vidéki, gyógy­­szertáraiba»* és ásványvizkereskedéseiben «r- a fürdő­­idény kezdete már április 1-éig. — Pakracel Lipik vasúti állomás, 7584 *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelő­séget a S­z­e­r­k.

Next