Budapesti Hirlap, 1887. május (7. évfolyam, 119-148. szám)

1887-05-01 / 119. szám

2 BUDAPESTI JUZBLAF. (119. sz.) 1987. május 1. Minden párt jogosult, mely törvé­nyes, hazafias és becsületes. Nem jogosult az olyan párt, mely a hazának romlását s az olyan jelölt, ki a közcél fölé saját érdekeinek előmozdítását helyezné. Az ilyenekre ügyeljünk és meg ne válaszszuk semmi szín alatt. Mert a parlament sem jobb, mint a templom, melyben istennek áldoztak némelyek és kufárkodtak má­sok, ezeket ostorral kellett kikergetni. Magyarországot szeretjük mindnyájan. Legalább ezt mondja mindenki. Kik iga­zán szeretik, most van az ideje, hogy te­gyenek érte valamit. Tegyenek annyit, hogy a választások tisztaságára ügyelje­nek s lelkük meggyőződését követve, áll­janak, párthoz, jelölthöz. Ahhoz a párthoz, ahhoz a jelölthöz, kitől a haza üdvét várják. Ha purifikálni kell a magyar parla­mentet, azt csak igaz választásokkal le­het. A választóknál az igazság. Zászlóbontás. — Választási mozgalmak — Budapest, ápr. 30. A budapest-belvárosi (IV. kerület) független­ségi és 48 as párt május 2-án, hétfőn, esti 7 órakor j­e­­lölt kitűzése végett az országgy. függet­lenségi és 48-as kör helyiségeiben (m­úzeum-körút nemzeti szinház-épület I-s. emelet) értekezle­tet tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja Irányi Dániel elnök.* A budapest-józsafvárosi függetlenségi párt ma este értekezletet tartott a józsef-köru­ti Varga­féle vendéglőben s egyhangúlag Ugron Gábort kiáltotta ki jelöltül, a­ki a jelöltséget elfogadni késznek nyilatkozott.* Budapest-Ferencváros. A IX. kerületi f­e­­rencvárosi Tolnay-párti választópolgá­rok holnap, vasárnap délután 3 órakor a Bakács­­téri városi épületben nagy pártértekezletet tartanak. — A fővárosi IX-ik választókerületbeli függet­lenségi párt választópolgárai május hó 1-én d. e. 10 órakor, a soroksári­ utca 5. sz. vendéglő he­lyiségében tartják alakuló gyűlésüket. A budapest-terézváro­si szabadelvű pártjának Busbach-párti választói ma d­él­után népes értekez­letre jöttek össze a VI—VII. ker. kör helyiségében. Az ülést B­a­d­o­c­z­a János nyitotta meg, jelezve, hogy a gyűlés összehívásának célja az, hogy a végrehajtó bizottság megválasztassék. Az értekezlet T­e­n­c­z­e­r Pál indítványára egyhangúlag megvá­lasztotta a végrehajtó bizottságba az eddigi választ­mány tagjait, u. m.: Radocza Jánost elnökké, ta­gokká : Török Józsefet, Brüll Miksát, Reinitz Jó­zsef­ert, Schweiger Adolfot, pénztárosul Németh Tituszt, a jegyzői kar ugyanaz maradt. — Ra­docza János fölemlítvén, hogy a kerületi szabad­elvű párt az a része, a­melynek képviselői ma itt ily nagy számban jelentek meg, eddig is Busbach Pétert tekintette egyedüli jelöltjének, mert meg volt győződve, hogy a szabadelvű párt zászlaja az ő kezében lesz a legjobban elhelyezve. E meggyőző­dése a pártnak csak fokozódott ama meleghangú válasz folytán, a­melyet az orsz. szabadelvű párt­kor elnöksége az oda írott levélre adott. E levél, a­melyet Podmaniczky Frigyes elnök írt alá, a szabadelvű kormány­párt végrehajtó bizottsága ne­vében határozottan kijelenti, hogy a főváros Vl-ik kerületében Bushach Pétert tekinti a szabadelvű párt egyedüli jelöltjének s az ő megválasz­tását fogja a kormánypárt orsz. Végrehajtó bizottsága a legerélye­­sebben támogatni. * Szontag­h Pál, a képviselőház alelnöke, kije­lenti a lapokban, hogy sem képviselőjelöltséget,sem mandátumot elfogadni nem fog. — Pécsről jelen­tik : Percei Miklós volt főispánnal szemben A­i­d­i­n­g­e­r János polgármester lép föl képviselő­­jelöltül.* A gödöllői választókerület szabadelvű pártja e hó 28-án Gödöllőn értekezletre gyűlt össze, me­lyen a kerület jelenlegi képviselője, B­oss­ányi László is megjelent. Pólyák ügyvéd kérte föl a jelöltség elfogadására és Bossányi azt el is fogadta. — A magyar óvári kerület eddigi képviselője, S­i­­m­o­n­y­i Iván (antiszemita) többé nem vállal man­dátumot. A választók Reiter János dr. mosonyi ügyvédet szándékoznak felléptetni. — A mohácsi kerületben a mérsékelt ellenzéki és a függetlenségi párt egyesülve, Linder Györgyöt léptette fel Május 1-én Apponyi Albert gróf Mohácsra ér­kezik, hogy Linder érdekében beszédet tartson. — A técsői kerületben a választók egy része Vár­ady Gábor ellen jelöltet fog állítani. * Zemplén megyében igen nehezen indulnak a választási mozgalmak. Ujhelyen M­olnár Viktor lesz ismét megválasztva; a többi kerületek kor­mánypárti képviselői Andrássy Tivadar gróf, Z­a­l­a­y István és P­i­li­s­y Ferdinánd mind meg lesznek választva; a megye egyetlen mérsékelt ellenzéki képviselője Balogh Géza megválasz­tása is biztosra vehető. — Az olasz-k­azkai kerü­letben M­e­i­n­e­r Béla rádi földbirtokos fog föl­lépni függetlenségi programmal. — A megyasszói kerületben Sokan Szűcs Gyula erdőbényei föld­birtokost és Volt Országgyűlési képviselőt várják, hogy föllép ellenzéki programmal. * A m­áram­aros megy­ei képviselőjelöltekről részben téves hírek jelentek meg a lapokban. Szi­geten U­r­á­n­y­i Imrén­ek, a jelenlegi képviselőnek, nincs és aligha is lesz ellenjelöltja. A vizsói kerü­letben Mihályi Péter ellenzéki képviselő ellen Jónás Ödön műegyetemi tanár fog föllépni. A kacói kerületben az eddigi képviselőn, C­i­p­­­e Zsigmondon kívül bizonyára még többen fognak szerencsét próbálni. A buszt­ kerület szokott leg­érdekesebb és legbizonytalanabb lenni mindig. Most is úgy van. Kricsfalusy Vilmos kormánypárti ellen a függetlenségi párt is fog jelöltet állítani- Alkalmasint S­z­a­­­k­a­y Sándor dr. lesz a jelölt. A mérsékelt ellenzék Török Elemért fogja föllép­tetni. A kormánypárt is meg van oszolva s egy jó része Horváth Ödön dr. eperjesi fiatal jogta­nárt óhajtja képviselőjéül. Legcsendesebb a verho­vinai kerület, hol Szilágyi Istvánnak nincs ellenjelöltje.* Kalocsáról sürgönyzik. A szabadelvű­ párt ma tartotta városunkban kijelölő ülését a helybeli tagok élénk részvéte mellett, melyben egyhangúlag G­a­­j­á­r­y Ödönt, a jelenlegi képviselőt kiáltották ki képviselőjelöltté. Schnaebele, mint párisi tudósítónk már je­lentette, tegnap szabadon bocsáttatott. A szabadon bocsátó rendelet esti 9 órakor érkezett rendeltetési helyére. Schnaebele a vonat elindulásának idejéig akadálytalanul járt-kelt a pályaház éttermében s ke­véssel a vonat elindulása előtt a vonat utolsó kocsi­jában foglalt helyet. Az elindulás rendzavarás nél­kül folyt le, a pályaudvaron alig volt 30 személy jelen. Schnaebele éjfélkor a gyorsvonattal Arson és Noveauton át Pagniába utazott. A francia hír­lapok gratulálnak a Schnaebele-eset kedvező ki­vegyetek szelídek, mint a galamb és si­mák, mint a kígyó.“ A kalocsai érsek és a sza­­badelvűek vezére, Bartal György egyszerre siet­tek kezet szorítani az ismeretlenek sorából vá­ratlanul feltűnt kitűnő szónokkal. Hatala Péter a főpapsággal szemben any­­nyira elvetette a sulykot, hogy nem lehetett többé az egyházi fegyelmen belül maradása. Palásthy Pál pedig a főpapi és egyházi minden­­hatóság zelosus hirdetésében annyira kitette, az állammal szemben elszólta magát, hogy Simor hercegprímás többszörös kísérlete sem juttat­hatta a kormány utján püspöki megyéhez. Oly alaposan elrontotta dolgát a minisztériumnál. A harmadik szónokból csakhamar szatmári és közelebbről nagyváradi püspök lett. Pedig az ő nézetei az egyház mindenhatóságáról az állammal szemben és a püspökök abszolutizmu­sának jogosultságáról a katolikus hívőkkel szemben, egy hajszálnyival sem szelidebbek a kormány előtt magát befeketített Palásthy Pál nézeteinél. A Szent­ László-társulat 1882-ki köz­gyűlésén elmondott beszéde ennek a megmond­hatója. Csakhogy Schlauch Lőrinc elég óvatos volt e nézeteivel püspökké történt kineveztetése után rukkolni a nyilvánosság elé. És másodszor: ta­pasztalván e nézetei által, a közvéleményben és az országgyűlésen is megnyilatkozott recenzust, ekkor is célszerűnek látta a „Magyaror­szági Katolikus Egyház Jogai­­r­ó­l“ cím alatt közrebocsátott e szónoklata ha­tását megszelidíteni a kormány címére szóló előszóval, melyben elmondja, hogy „a katolikus egyház Magyarországban az állameszmének hű hordnoka volt mindig, ma is az, az utolsó fa­lusi iskolától föl a legfelsőbb tanintézetig, min­denütt ez eszmét képviseli és hirdeti. A püspö­kök épúgy, mint elődjeik, az alapítványok száz­ezreit hazai kulturcélokra fordítják, a kultur­­célok elérésében fáradoznak, az államkormányt ez irányban támogatják,­­rendeleteinek érvényt szereznek és nem hozható föl eset, hogy ne kí­vánták volna intézeteiket arra a magaslatra emelni, a­melyet a törvény vagy kormányren­deletek kijelölnek“. A kultuszminiszter úr „captanda benevo­­lentiá“-jára szánt e szavak megnyugtathatták a kormányt afelől, hogy Schlauch dr. ur Bismarck­kal tartva, sohasem akarja ultramontanizmusá­­nak levesét oly forróan bekanalazni, a­mily forróan hallgató közönségének szónoki pathoszi hevén melegítve feltálalja.Magyarán mondva: az uj nagyváradi püspök nem tartozik az „ecclesia militans"-urak m­agyar kiadására kész vakbuzgó tagjai közé. „Ego buccinator tantum pugnam non vieo.“ Ha „Hunyadi Mátyás“ intézetében nyomat is és némi összeköttetést tart is fenn a „Magyar Állam“-mal, de azért voltaképen a „Pester Lloyd“ az ő leibjournalja. Intim barát­ságot tart fönn Palk Miksával. Épen úgy, mint a kalocsai bíborosérsek. És a „Pester Lloyd“ kikeresztelkedett szerkesztőjének férj­­hezmenő leányait Haynalddal fölváltva szokták egy-egy szívhez szóló szónoklat kíséretében meg­esketni. A­mint a kalocsai érsekkel meg szoktak osz­tozni a főrendiházban a főpapság részéről éven­ként mondatni szokott, ő felségeik születés- és névnapjaik alkalmából, a főrendiház elnökét az emberi kor legvégső határáig éltető és a buda­pesti egyetem katolikus jellegét megóvó konven­cionális szónoklatok babérjain. Ép oly keresett esketője az ifjú mágnás­pároknak és vendége a főrangú szalonoknak, mint a kalocsai érsek. Liszt Ferencnek egyaránt barátjai voltak és a zenének egyaránt pártfogói mind a ketten. — Haynald Wahrmann Mór, Schlauch megyeri Krausz Lajos estélyeinek meglátogatásával demonstrálja fitoszemitizmusát. Püspökségének lefolyt tizennégyévi kor­szaka alatt Schlauch dr. ép oly kevés időt töl­tött székhelyén Szatmárt, mint Haynald dr. Ka­locsán. Ha az eminentiás úr volta kép a „Nem­zeti Szállódban, az excellentiás zerge-utcai pa­lotában tartott rezidenciát, egyaránt élénk részt vévén Budapestnek köz- és társasélet­ mozgal­maiban. Haynald itt, Schlauch ott — Figaro mindenütt.* Haynald kedvenc tárgya a botanika. Schlauché az egyházpolitika. A kalocsai érsek­nek egy értekezése a „Flora biblica“-ról szól; a nagyváradi püspöknek három értekezése való­ságos „politica ecclesiastica.“ „Az egyházjavak jogcíméről hazánkban“, „a magyar király patronátusi jogáról“, m­a ma­gyarországi katolikus egyház jogairól“ írott és egymást úgyszólván kiegészítő dolgozatai ép oly alapos történelmi, mint köz- és kánonjogi tanul­mányról, emelkedett kultúrtörténeti álláspontról és éles fölfogásról tanúskodnak. S meglátszik írójukon, hogy Török Jánosnak publicistikumokban fölötte gazdag könyvtárát nemcsak tulajdonába, de fejébe is vette. Magyar közjogi és történelmi stádiumai mellett a nyu­­gat-európai kulturtörténelmi irodalom szorgalmas olvasmánya is megérzik beszédein. A „fekete rém“-látó Timoleon szerint „Schlauch hasztalan akar Haynald mellett papba ojtott Chataubriand lenni.“ Hogy akar-e ? Nem tudom. Annyi bizo­nyos, hogy ragyogó tulajdonaival erősen emlé­keztet Dupannoupra, Orleans nagynevű érsekére. Mint szónok, határozottan elébe vágott Hay­­naldnak­. Tehetsége, ha nem is oly ragyogó a sokoldalúságban, de annyival alaposabb a kép­zettségben. Kevesebbet markol, de többet fog. Fényes tehetségei Pázmány székébe pre­­destinálják. Ma már elérkezett az esztergomi érsekséget megelőző stációhoz. Vitéz és Marti­­nuzzi mellett több nagynevű prímás Váradról került Esztergomba. Kívánjuk, hogy akkor ne csak esz­méiben hagyjon monumentális emlékeket Nagyváradon maga­ után. Ily fogékony elme még tán hatvanharmadik évében is elsajátítja a gazdálkodás tudományát!

Next