Budapesti Hirlap, 1887. május (7. évfolyam, 119-148. szám)
1887-05-01 / 119. szám
2 BUDAPESTI JUZBLAF. (119. sz.) 1987. május 1. Minden párt jogosult, mely törvényes, hazafias és becsületes. Nem jogosult az olyan párt, mely a hazának romlását s az olyan jelölt, ki a közcél fölé saját érdekeinek előmozdítását helyezné. Az ilyenekre ügyeljünk és meg ne válaszszuk semmi szín alatt. Mert a parlament sem jobb, mint a templom, melyben istennek áldoztak némelyek és kufárkodtak mások, ezeket ostorral kellett kikergetni. Magyarországot szeretjük mindnyájan. Legalább ezt mondja mindenki. Kik igazán szeretik, most van az ideje, hogy tegyenek érte valamit. Tegyenek annyit, hogy a választások tisztaságára ügyeljenek s lelkük meggyőződését követve, álljanak, párthoz, jelölthöz. Ahhoz a párthoz, ahhoz a jelölthöz, kitől a haza üdvét várják. Ha purifikálni kell a magyar parlamentet, azt csak igaz választásokkal lehet. A választóknál az igazság. Zászlóbontás. — Választási mozgalmak — Budapest, ápr. 30. A budapest-belvárosi (IV. kerület) függetlenségi és 48 as párt május 2-án, hétfőn, esti 7 órakor jelölt kitűzése végett az országgy. függetlenségi és 48-as kör helyiségeiben (múzeum-körút nemzeti szinház-épület I-s. emelet) értekezletet tart, melyre a tagokat tisztelettel meghívja Irányi Dániel elnök.* A budapest-józsafvárosi függetlenségi párt ma este értekezletet tartott a józsef-köruti Vargaféle vendéglőben s egyhangúlag Ugron Gábort kiáltotta ki jelöltül, aki a jelöltséget elfogadni késznek nyilatkozott.* Budapest-Ferencváros. A IX. kerületi ferencvárosi Tolnay-párti választópolgárok holnap, vasárnap délután 3 órakor a Bakácstéri városi épületben nagy pártértekezletet tartanak. — A fővárosi IX-ik választókerületbeli függetlenségi párt választópolgárai május hó 1-én d. e. 10 órakor, a soroksári utca 5. sz. vendéglő helyiségében tartják alakuló gyűlésüket. A budapest-terézvárosi szabadelvű pártjának Busbach-párti választói ma délután népes értekezletre jöttek össze a VI—VII. ker. kör helyiségében. Az ülést Badocza János nyitotta meg, jelezve, hogy a gyűlés összehívásának célja az, hogy a végrehajtó bizottság megválasztassék. Az értekezlet Tenczer Pál indítványára egyhangúlag megválasztotta a végrehajtó bizottságba az eddigi választmány tagjait, u. m.: Radocza Jánost elnökké, tagokká : Török Józsefet, Brüll Miksát, Reinitz Józsefert, Schweiger Adolfot, pénztárosul Németh Tituszt, a jegyzői kar ugyanaz maradt. — Radocza János fölemlítvén, hogy a kerületi szabadelvű párt az a része, amelynek képviselői ma itt ily nagy számban jelentek meg, eddig is Busbach Pétert tekintette egyedüli jelöltjének, mert meg volt győződve, hogy a szabadelvű párt zászlaja az ő kezében lesz a legjobban elhelyezve. E meggyőződése a pártnak csak fokozódott ama meleghangú válasz folytán, amelyet az orsz. szabadelvű pártkor elnöksége az oda írott levélre adott. E levél, amelyet Podmaniczky Frigyes elnök írt alá, a szabadelvű kormánypárt végrehajtó bizottsága nevében határozottan kijelenti, hogy a főváros Vl-ik kerületében Bushach Pétert tekinti a szabadelvű párt egyedüli jelöltjének s az ő megválasztását fogja a kormánypárt orsz. Végrehajtó bizottsága a legerélyesebben támogatni. * Szontagh Pál, a képviselőház alelnöke, kijelenti a lapokban, hogy sem képviselőjelöltséget,sem mandátumot elfogadni nem fog. — Pécsről jelentik : Percei Miklós volt főispánnal szemben Aidinger János polgármester lép föl képviselőjelöltül.* A gödöllői választókerület szabadelvű pártja e hó 28-án Gödöllőn értekezletre gyűlt össze, melyen a kerület jelenlegi képviselője, Bossányi László is megjelent. Pólyák ügyvéd kérte föl a jelöltség elfogadására és Bossányi azt el is fogadta. — A magyar óvári kerület eddigi képviselője, Simonyi Iván (antiszemita) többé nem vállal mandátumot. A választók Reiter János dr. mosonyi ügyvédet szándékoznak felléptetni. — A mohácsi kerületben a mérsékelt ellenzéki és a függetlenségi párt egyesülve, Linder Györgyöt léptette fel Május 1-én Apponyi Albert gróf Mohácsra érkezik, hogy Linder érdekében beszédet tartson. — A técsői kerületben a választók egy része Várady Gábor ellen jelöltet fog állítani. * Zemplén megyében igen nehezen indulnak a választási mozgalmak. Ujhelyen Molnár Viktor lesz ismét megválasztva; a többi kerületek kormánypárti képviselői Andrássy Tivadar gróf, Zalay István és Pilisy Ferdinánd mind meg lesznek választva; a megye egyetlen mérsékelt ellenzéki képviselője Balogh Géza megválasztása is biztosra vehető. — Az olasz-kazkai kerületben Meiner Béla rádi földbirtokos fog föllépni függetlenségi programmal. — A megyasszói kerületben Sokan Szűcs Gyula erdőbényei földbirtokost és Volt Országgyűlési képviselőt várják, hogy föllép ellenzéki programmal. * A máramaros megyei képviselőjelöltekről részben téves hírek jelentek meg a lapokban. Szigeten Urányi Imrének, a jelenlegi képviselőnek, nincs és aligha is lesz ellenjelöltja. A vizsói kerületben Mihályi Péter ellenzéki képviselő ellen Jónás Ödön műegyetemi tanár fog föllépni. A kacói kerületben az eddigi képviselőn, Cipe Zsigmondon kívül bizonyára még többen fognak szerencsét próbálni. A buszt kerület szokott legérdekesebb és legbizonytalanabb lenni mindig. Most is úgy van. Kricsfalusy Vilmos kormánypárti ellen a függetlenségi párt is fog jelöltet állítani- Alkalmasint Szakay Sándor dr. lesz a jelölt. A mérsékelt ellenzék Török Elemért fogja fölléptetni. A kormánypárt is meg van oszolva s egy jó része Horváth Ödön dr. eperjesi fiatal jogtanárt óhajtja képviselőjéül. Legcsendesebb a verhovinai kerület, hol Szilágyi Istvánnak nincs ellenjelöltje.* Kalocsáról sürgönyzik. A szabadelvű párt ma tartotta városunkban kijelölő ülését a helybeli tagok élénk részvéte mellett, melyben egyhangúlag Gajáry Ödönt, a jelenlegi képviselőt kiáltották ki képviselőjelöltté. Schnaebele, mint párisi tudósítónk már jelentette, tegnap szabadon bocsáttatott. A szabadon bocsátó rendelet esti 9 órakor érkezett rendeltetési helyére. Schnaebele a vonat elindulásának idejéig akadálytalanul járt-kelt a pályaház éttermében s kevéssel a vonat elindulása előtt a vonat utolsó kocsijában foglalt helyet. Az elindulás rendzavarás nélkül folyt le, a pályaudvaron alig volt 30 személy jelen. Schnaebele éjfélkor a gyorsvonattal Arson és Noveauton át Pagniába utazott. A francia hírlapok gratulálnak a Schnaebele-eset kedvező kivegyetek szelídek, mint a galamb és simák, mint a kígyó.“ A kalocsai érsek és a szabadelvűek vezére, Bartal György egyszerre siettek kezet szorítani az ismeretlenek sorából váratlanul feltűnt kitűnő szónokkal. Hatala Péter a főpapsággal szemben anynyira elvetette a sulykot, hogy nem lehetett többé az egyházi fegyelmen belül maradása. Palásthy Pál pedig a főpapi és egyházi mindenhatóság zelosus hirdetésében annyira kitette, az állammal szemben elszólta magát, hogy Simor hercegprímás többszörös kísérlete sem juttathatta a kormány utján püspöki megyéhez. Oly alaposan elrontotta dolgát a minisztériumnál. A harmadik szónokból csakhamar szatmári és közelebbről nagyváradi püspök lett. Pedig az ő nézetei az egyház mindenhatóságáról az állammal szemben és a püspökök abszolutizmusának jogosultságáról a katolikus hívőkkel szemben, egy hajszálnyival sem szelidebbek a kormány előtt magát befeketített Palásthy Pál nézeteinél. A Szent László-társulat 1882-ki közgyűlésén elmondott beszéde ennek a megmondhatója. Csakhogy Schlauch Lőrinc elég óvatos volt e nézeteivel püspökké történt kineveztetése után rukkolni a nyilvánosság elé. És másodszor: tapasztalván e nézetei által, a közvéleményben és az országgyűlésen is megnyilatkozott recenzust, ekkor is célszerűnek látta a „Magyarországi Katolikus Egyház Jogairól“ cím alatt közrebocsátott e szónoklata hatását megszelidíteni a kormány címére szóló előszóval, melyben elmondja, hogy „a katolikus egyház Magyarországban az állameszmének hű hordnoka volt mindig, ma is az, az utolsó falusi iskolától föl a legfelsőbb tanintézetig, mindenütt ez eszmét képviseli és hirdeti. A püspökök épúgy, mint elődjeik, az alapítványok százezreit hazai kulturcélokra fordítják, a kulturcélok elérésében fáradoznak, az államkormányt ez irányban támogatják,rendeleteinek érvényt szereznek és nem hozható föl eset, hogy ne kívánták volna intézeteiket arra a magaslatra emelni, amelyet a törvény vagy kormányrendeletek kijelölnek“. A kultuszminiszter úr „captanda benevolentiá“-jára szánt e szavak megnyugtathatták a kormányt afelől, hogy Schlauch dr. ur Bismarckkal tartva, sohasem akarja ultramontanizmusának levesét oly forróan bekanalazni, amily forróan hallgató közönségének szónoki pathoszi hevén melegítve feltálalja.Magyarán mondva: az uj nagyváradi püspök nem tartozik az „ecclesia militans"-urak magyar kiadására kész vakbuzgó tagjai közé. „Ego buccinator tantum pugnam non vieo.“ Ha „Hunyadi Mátyás“ intézetében nyomat is és némi összeköttetést tart is fenn a „Magyar Állam“-mal, de azért voltaképen a „Pester Lloyd“ az ő leibjournalja. Intim barátságot tart fönn Palk Miksával. Épen úgy, mint a kalocsai bíborosérsek. És a „Pester Lloyd“ kikeresztelkedett szerkesztőjének férjhezmenő leányait Haynalddal fölváltva szokták egy-egy szívhez szóló szónoklat kíséretében megesketni. Amint a kalocsai érsekkel meg szoktak osztozni a főrendiházban a főpapság részéről évenként mondatni szokott, ő felségeik születés- és névnapjaik alkalmából, a főrendiház elnökét az emberi kor legvégső határáig éltető és a budapesti egyetem katolikus jellegét megóvó konvencionális szónoklatok babérjain. Ép oly keresett esketője az ifjú mágnáspároknak és vendége a főrangú szalonoknak, mint a kalocsai érsek. Liszt Ferencnek egyaránt barátjai voltak és a zenének egyaránt pártfogói mind a ketten. — Haynald Wahrmann Mór, Schlauch megyeri Krausz Lajos estélyeinek meglátogatásával demonstrálja fitoszemitizmusát. Püspökségének lefolyt tizennégyévi korszaka alatt Schlauch dr. ép oly kevés időt töltött székhelyén Szatmárt, mint Haynald dr. Kalocsán. Ha az eminentiás úr volta kép a „Nemzeti Szállódban, az excellentiás zerge-utcai palotában tartott rezidenciát, egyaránt élénk részt vévén Budapestnek köz- és társasélet mozgalmaiban. Haynald itt, Schlauch ott — Figaro mindenütt.* Haynald kedvenc tárgya a botanika. Schlauché az egyházpolitika. A kalocsai érseknek egy értekezése a „Flora biblica“-ról szól; a nagyváradi püspöknek három értekezése valóságos „politica ecclesiastica.“ „Az egyházjavak jogcíméről hazánkban“, „a magyar király patronátusi jogáról“, ma magyarországi katolikus egyház jogairól“ írott és egymást úgyszólván kiegészítő dolgozatai ép oly alapos történelmi, mint köz- és kánonjogi tanulmányról, emelkedett kultúrtörténeti álláspontról és éles fölfogásról tanúskodnak. S meglátszik írójukon, hogy Török Jánosnak publicistikumokban fölötte gazdag könyvtárát nemcsak tulajdonába, de fejébe is vette. Magyar közjogi és történelmi stádiumai mellett a nyugat-európai kulturtörténelmi irodalom szorgalmas olvasmánya is megérzik beszédein. A „fekete rém“-látó Timoleon szerint „Schlauch hasztalan akar Haynald mellett papba ojtott Chataubriand lenni.“ Hogy akar-e ? Nem tudom. Annyi bizonyos, hogy ragyogó tulajdonaival erősen emlékeztet Dupannoupra, Orleans nagynevű érsekére. Mint szónok, határozottan elébe vágott Haynaldnak. Tehetsége, ha nem is oly ragyogó a sokoldalúságban, de annyival alaposabb a képzettségben. Kevesebbet markol, de többet fog. Fényes tehetségei Pázmány székébe predestinálják. Ma már elérkezett az esztergomi érsekséget megelőző stációhoz. Vitéz és Martinuzzi mellett több nagynevű prímás Váradról került Esztergomba. Kívánjuk, hogy akkor ne csak eszméiben hagyjon monumentális emlékeket Nagyváradon maga után. Ily fogékony elme még tán hatvanharmadik évében is elsajátítja a gazdálkodás tudományát!