Budapesti Hírlap, 1887. július (7. évfolyam, 180-210. szám)
1887-07-01 / 180. szám
4 Etetnek a „J savargó“ című új operettre, amely teljesen új jelmezekkel és fényes kiállítással fog színre kerülni. Folynak a próbák a „Doktor Klaus“ vígjátékból. * (Ankét az opera ügyében.) Orczy Béla dr. belügyminiszter a képviselőház ezévi február 4-én tartott ülésén Tisza Kálmán miniszterelnök által tett nyilatkozatának megfelelően, a magyar kir. operaház és a budapesti nemzeti színház ügyében ankettet hívott egybe, mely első ülését — mint értesülünk — július 7-én délelőtt 11 órakor tartja meg a belügyminisztériumban. Az ankét tagjai il meghivattak: ifj. Ábrányi Kornél, Apponyi Albert gr., Bartai Ede, Dóczy Lajos, Fáik Miksa, Furtaki Gyula, Gyulai Pál, Gerlóczy Károly, Hegedűs Sándor, Irányi Dániel, Jókai Mór, Keglevich Béla gr., Koszter József, Mihálovics Ödön, Podmaniczky Frigyes gr., Schütz Miksa, Szápáry Géza gr., Szápáry Gyula gr., Tisza Lajos gr., Vadnay Károly. A belügyminisztérium részéről résztvesznek : Beniczky Ferenc államtitkár, Kibáry József min. tanácsos előadó, Torkos László min. tanácsos, Benkovics Sámuel számvevőségi igazgató, Payer Béla számtanácsos. A kultuszminisztérium részéről még két tag neveztetik ki. A színház részéről jelen lesznek : Keglevich István gr. intendáns, Erkel Sándor igazgató, Paulay Ede igazgató, Várady Béla dr., a két színház jogtanácsosa, Szilágyi Lajos az operaház műkezelési főnöke. A miniszter nevében Beniczky államtitkár által az ankét tagjaihoz intézett meghívó kiemeli, hogy a jul. 7-én tartandó alakuló ülés a belügyminiszter elnöklete alatt fog megtartatni és hogy a miniszter reméli, hogy az ankét, minden tagja e nagyfontosságú nemzeti kulturális intézetek ügyeinek megbeszélésénél tapasztalatait, ismereteit hazafias készséggel rendelkezésre fogja bocsátani. * (Hegyesi Mari,) a nemzeti színház tagja, ma kezdi meg vendégszereplését Nagyváradon. Először fellép Romeo és Júliában, azután Denizében, Magdolnában, Gauthier Margitban és Vasgyárosban. * (A bécsi burgszinház igazgatója.) Wilbrandt Adolf, tegnap búcsúzott el az intézet tagjaitól. Az uralkodó a vaskorona-rend harmadik osztályú keresztjével tüntette ki hasznos szolgálataiért. A burgszinház igazgatása ideiglenesen Hornen thal Adolfra bízatott. * (A párisi színházak mérlege.) A három szubvencionált párisi színháznak az elmúlt 1886-ik esztendőben (szubvenció nélkül) a következő bevétele volt: a nagy operának 3.122,677 frank, a Comédie française-nek 1.814,754 frank, a leégett Opera comique-nek 1.589,065 frank. Valamennyinek 1886- ban nagyobb bevétele volt, mint a megelőző, esztendőben, tehát alaptalan az a panasz, mint ha a párisi Színházaknál hanyatlás állott volna be. :’ (A bedfordi felső leányiskola) növendékei nemrég követték az angol ifjak példáját, akik görög klasszikusok drámáit az eredeti nyelven szokták játszani. A kisasszonyok előadták Euripides „Ifigénia Tamásban“ tragédiáját. Még a férfi szerepeiket is mind leányok vállalták el, felragasztott szaktárakkal. Kérdés, vájjon megértette volna e saját művét, a sírjából fölkelő Euripides, mert az ó-görög nyelvet tudvalevőleg ma már senki sem tudja kiejteni; de az angolok ráadásul még angolosan is el- s írassák a görögöt s igy alig hasonlítanak azok a halhatatlan versek az eredetihez. * (Kossuth Lajos iratai) összevont népies kiadásban, melyeket a szerző meghatalmazásával 11 e Ifi Ignác szerkesztett, most kerültek ki a sajtó alól az Athenaeum kiadásában számos képpel. A vaskos kötet ara fűzve 2 írt 50 kr. * (Siposs Antal zeneakadémiájának) tanítványai ma tartották meg az intézet helyiségében a záróvizsgálatukat, mely egyszersmind az intézet fennállásának 12-ik évforduló ünnepe volt. * (A filozófiai írók tárából), melyet a m. t. akadémia támogatásával Alexander Bernát és Bánóczi József szerkesztenek, megjelent a nyolcadik füzet: „Kant prolegomenál minden lehető metafizikához, mely tudományként fog szerepelhetni. Fordította és bevezetéssel ellátta Alexander Bernát. Ára 1irt. * (A magyar bűnvádi eljárás) Fayer László dr. egyetemi rendkívüli tanárnak a gyakorlati jogászokra nézve hasznos munkájából most jelent meg a második kiadás, a judikaturában fölmerült újabb esetekkel bővítve. A könyv a Franklin-társulat kiadásában jelent meg, ára 3 forint 60 krajcár- t * (A francia akadémia) levelező tagjának választotta Vogt Károlyt, az ismeretes német tudóst. * (Hufeland) híres műve, a ,,M a k r o b iot i k a“ magyar fordításban is megjelent, mint a Franklin-társulat által kiadott „Kis nemzeti múzeum“ 45-ik és 46-ik füzete. Az élet meghosszabbításának mestersége, ha a tudomány szempontjából itt-ott már el is avult, még mindig hasznos, könyv. Kemény Fülöp fordította magyarra. Ára 1 frt. * (A Máramar ősi Lapok“), melyet Szépfaludy Őriősi Ferenc szerkeszt, díszes ünnepi számot adott ki Lónyay János főispán jubileuma alkalmából. A közleményeket írták : Belházy Jenő, Bodrogi Gyula, Bod Titusz, De Adda Sándor, Dobay Sándor, Fankovich Sándor, Jurka János dr., Jónás Ödön, Kva Gea, Kutka Kálmán, Kovásy Zoltán, Kricsfalusy Vilmos, Kubek Elek, Kegyestanítórend, Mandes József, Marikovszky Menyhért, Müller Sándor, Nagy György, Sáfrány Péter, Sefcsik József, Schmid Bertalan, Lichermann Mór, Szabó Aurél, Szabó Sándor, Szaploncay Miklós, Szilágyi István, Szöllősy Antal, Szőllősy Balázs, ifj. Tímár Pál, Urányi Imre, Várady Sándor, Vékony Antal, Wachsmann Leo, Zagróczky Gyula. * („Magyar klasszikusok új kiadása“) cím alatt füzetes vállalatot indít a Franklin-társulat, melyből először is Kölcsey Ferenc összes munkáit nyújtja a közönségnek harmadik, újonnan átnézett és bővített kiadásban. A vállalat gyors egymásutánban hozni fogja Kisfaludy Sándor összes munkáinak már készleben levő új " teljes kiadását, Kisfaludy Károly minden munkájának ugyancsak új kiadását, továbbá Bajza, Czuczor, Berzsenyi munkáit és ezek mellett közbe-közbe Csokonai, Virág Benedek, Dayka Gábor, Szentjóbi Szabó, Bacsányi, Verseghy, Gyöngyösi István és mások irodalomtörténeti becsükön kívül még ma is költői értékkel biró műveit. Kölcsey M. műveiből, a Toldy Ferenc által írott klaszszikus életrajzzal eddig két füzet jelent meg. Elegynek 40 krajcár az ára. Az egész uj Kölcsey-kiadás tiz füzetre van tervezve. BUDAPESTI HÍRLAP. (180. sz.) 1887. Julius 1 TÁVIRATOK. A feszülő húz. Bécs, jun. 21. (Saját tudósítónk távirata.) A „N. W. Tagblatt“ hiteles berlini értesülései szerint, a német-francia viszony az utolsó időben oly rosszra fordult, hogy a berlini mérvadó körökben mind nagyobb tért hódít a pesszimisztikus felfogás és nem igen bíznak abban, hogy a két hatalom közötti viszony jobbra fordulhasson. Utalnak arra, hogy Németország hiába igyekszik korlátot szabni a revanehe-politikusok tzelmeinek és öszszehasonlítva az Oroszországgal és Franciaországgal való viszonyt, kénytelenek belátni, hogy a hazafias ligát nem lehet úgy megbénítani, mint a pánszlávokat, akikkel szemben Németország akciója teljes sikerrel járt. Miután a politikai láthatár mind jobban elborul, az Olaszországgal való szövetség is, mely eddig tisztán békeszövetség volt, más jelleget nyer. Előtérbe fognak lépni a szövetség ama határozatai, melyek értelmében a szövetséges hatalmak kötelesek egymás térülei épségét biztosítani. Német félhivatalosak Oroszországról. Berlin, jun. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A német félhivatalos lapok a „Kölnische Ztg.“, ,Post“ és Kreuzzeitung“, óva intik a közönséget, hogy pénzét ne fektesse orosz értékekbe, mert az erőszakoskodások hazájában, hol nincsenek az idegenekre semmi tekintettel háború esetén, az a két milliárd értékű orosz papír, mely Németországban van elhelyezve, egy tollvonással megsemmisíthető. A „Post“ e figyelmeztetésen kívül még egy hosszabb cikket közöl, mely igen hizelgőleg nyilatkozik a cárról és Giersről, de kifejezi komoly aggodalmát a felett, hogy jöhet idő, mikor a pánszlávok fognak diadalmaskodni. Az orosz állam jelenlegi vezetői iránt érzett rokonszenv mellett sem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy, Oroszország erkölcsi súlypontja erősen ingadozik. A cikk rejtett éle különben az, hogy Németország úgy diplomáciailag, mint katonailag is eléggé el van készülve két oldalról jövő támadás ellenig. A „Krenzzeitung“ közli azt a hírt, hogy Bismarck és Giers találkozni fognak és ezt követi majd a három császár-találkozás. Vilmos császár (Jasteinban, Berlin, jun. 30. (Saját tudósítónk távirata.) Mérvadó körökben úgy vélik, hogy a császár találkozás kérdésében határozott vélemény még nem mondható. Udvari körökből kiszivárgott hírek szerint Vilmos császár csütörtökön fog Emsbe utazni. Az orvosok a Gasteinba való utazást is megengedték, de a császár ott nem fogja a kúrát használni. Berlin, jún. 30. (A „Bp. II.“ eredeti távirata.) Vilmos császár az eddigi megállapodások szerint július 28-án érkezik Gasteinba, hol Ferenc József királylyal fog találkozni. A császár Konstancból az Arberg-vasúton fog utazni. A francia, liga oszlása. Paris, jun. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A hazafias liga elnökségének összes republikánus tagjai beadták lemondásukat. A meghiúsított államcsíny. Paris, jun. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A vidéki lapok, melyek többnyire képviselőkkel állnak összeköttetésben, most sok részletet közölnek a Boulanger által tervezett államcsínyről. A „Le Liberal de l’Aube“, Perer Kázmér volt alállamtitkár lapja, azt a hihetetlen hírt közli, hogy Clémenceau-n és Eochefort-on kívül, Floquet is be volt avatva az öszszeesküvésbe. Az összeesküvők úgy tervezték, hogy előbb megüzenik a háborút Németországnak és az ez által okozott izgatottságot és zavart használják fel arra, hogy terveiket megvalósítsák. Az olasz szenátus reformja. Róma, jun. 30. (A „Bp. PI.“ eredeti távirata.) A szenátus reformjának kérdése most már döntő stádiumba lépett. Egyelőre azonban csak egy bizottság fog kiküldetni azzal a megbízatással, hogy jelentést készítsen ; e bizottság csak a jövő évben készülhet el munkájával. Orosz jóslat Riszticsről Pétervár, jun. 30. (A ,,Bp. H.“ eredeti távirata.) A félhivatalos ,,P. D.“ jelentése: Orosz kormánykörökben igen jól tudják, hogy Riszticsnek Szerbiában igen nagy nehézségekkel kell majd megküzdenie és igen sokan vannak, akik azt hiszik, hogy a kabinet nem lesz hosszú életű. _____ A hátráló Anglia, London, jún. 30. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Angol politikai körökben nem nagy súlyt helyeznek az Egyiptomra vonatkozó angol-török egyezségre. Annyi bizonyos, hogy a parlament semmi áldozatot nem szavazna meg ez egyezség érdekében. Politikai körök nézete szerint az egyezség ratifikálásával nem sokat kell törődni, csakis az abban kifejezett politikát kell követni. Ezt a nézetet különösen azóta hangoztatják, amióta nyilvánvaló lett, hogy Oroszország is ellenzi az egyezséget, mert úgy vélekednek, hogy azzal a hatalomal, mely Angliának nemsokára szomszédja lesz Közép-Ázsiábal barátságos viszonyban kell élni. Anglia nem fogja feltartóztatni Oroszországot az India felé való előnyomulásban és csak India határait fogja megvédelmezni az esetleges orosz betörés ellen.