Budapesti Hírlap, 1887. július (7. évfolyam, 180-210. szám)

1887-07-05 / 184. szám

Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP“ 184-ik számához. (Kedd, Julius 5.; Iskolai értesítők. A budapesti kereskedelmi akadémia har­mincadik évi jelentése az 1886—87-i tanév végén. Közli Ghyczy Géza, az igazgató. Az értesítőhöz mellékelve van W­e­i­s­z Bernét Ferenc, az akadé­mia 25 évi elnökének arcképe. „A levegőről külö­nös tekintettel az iskolákra“ címűl értekezést E­r­­d­ély­i F. Jenő írta. Az iskolát illető tudósítások­ból a következő adatokat közöljük: • A vezérlő bi­zottság W­e­i­s­z Bernát kir. tanácsos elnöklete alatt 23 tagból, a tanári kar Ghyczy Géza dr. igazgató vezetése alatt 27 tagból áll a nem kötele­zett modern nyelvek és ügyességeik tanárain kívül. A titkári hivatalnak 2 tagja van. Az akadémiának összesen 462 tanulója volt. Az egyes tanulók kal­kulusai nincsenek az értesítőben kimutatva. A budapesti II. ker. állami reáliskolának j­minn­­egyedik évi jelentése, az intézet fennállásá­nak 32. évében, az 1886—87. tanév végén. Szerkesz­tette Mayer József kir. igazgató. „A reáiskola egykor és most, a latin nyelv tanításának célja a reáliskolában“ cím alatt Mayer József hosszabb értekezést irt az értesítőbe. A tanári tesület 25 tagból áll. Az intézetnek volt összesen 388 ta­nulója. Jelesek voltak: I. oszt. Andereik Ignác, Brommey Hugó, Gulden János, Kappel József, Ko­ringer­ Ágoston, Fern Fülöp, Preszler Antal, Wirker Ernő, I­II. oszt. Dékány Ráfael, Grünbaum Izi­dor, Hauser Adolf, Krausz Nonell, — III. oszt. Bernáth János, Brunner Vilmos, Neszler Károly, Riemer Márkusz, Traumstein Hugó, — IV. oszt. K­ipka Ferenc, — V. oszt. Bugár Ede, Lorsich József, — VI. osz­t. Boldog Gyula, Ganger Hen­rik, Gradl Sándor, Newerkla Ferenc, Obendorf Ká­roly, Schön Gusztáv. — VII. oszt. Holtzspach­ Emil. — VII. oszt. Ries Ferenc, Schlesinger Dávid. A kegyes tanitórend tatai algimnáziumá­nak értesitője az 1886—87. tanévről. Az értesítő Fruzsi­n­s­z­k­y nekrológot közöl az ez­­évben elhunyt Steck Alajos és Balázs Sándor tanárokról. A „Vergilius hasonlatairól“ c. értekezést Pruzsinszky írta. A tanári kar Pintér Elek igazgató veze­tése alatt 6 tagból áll. A tanulók száma volt 134. Jelesek voltak: I. oszt. Keim Miksa, Krausz Miksa, Pintér Lajos; II. oszt. Major János, Neuber­­ger István, Paxián­ József, Kern Ödön ; III. oszt. Kammerlohr Nándor, Klein Géza, Mura-Mészáros Dénes; IV. oszt. Balázs Sándor, Förstner Rezső, Grobersperger Béla, Handler Rezső, Mauch­a Ferenc, Seregélyes Ferenc. A budapesti n. ker. nyilv. községi polgári és közép-kereskedelmi iskola XIV. értesítője az 1886—87. tanév végén és jelentés a II. ker. közs. alsófoku kereskedelmi iskoláról. Szerkesztő Lengyel Sándor igazgató. Körössy Árpád dr. irt értekezést a cím alatt: „Ipar és kereskedelmi viszonyaink a céhek szabályozásától a mohácsi vészig 1376-tól 1526-ig.“ A tanári testület Lengyel Sándor igazgató vezetése alatt 20 tagból áll. A ta­nulók száma volt 393. Jelesek voltak a polgári iskolában. I. oszt.: Bajor Aladár, Brichta Ferenc, Drávutz Antal, Raf­­k­us Mátyás, Róny Mihály, Vatzek István, Bold­og Kálmán, Kuszás Ferenc, Schachtner Géza, Tóth Ár­pád..— II. oszt.: Dents József, Kerner József, Müller Hugó,­ Pétery Antal, Valkó István. — III. ■oszt.: Ascher István, Bauer Károly, Jablonkay Géza, Verhorvszky Gyula. — IV. oszt.: Weisz La­jos. — Középkereskedelmi iskola. I. oszt.: Unghváry Sándor. — II. o­s­z­t. : Heller Oszkár, Waigand Károly. — III. oszt.: Michel­städter Farkas, Spiegel Győző. A szegedi városi polgári fiu-iskola tizen­negyedik s a közép­kereskedelmi is­kola második évi értesítője az 1886—87. tanévről. Közzéteszi Nagy János igazgató. A tanári testület 13 tagból áll a hittanárokon kivül. Tanuló volt a polgári iskolában és a közép-kereskedelmi iskolá­ban 326. Jelesek voltak a középkereskedelmi isko­lában: I. oszt.: Körösi István, Merdesacker Antal. — II. o­s­z­t.: Braun Vilmos, Kráhl Sándor, Nagyiván Márton, Ottovay Károly, Sankovits Gy. Értesítő a besztercebányai m. kir. áll. fel­sőbb leányiskola 1886—87-ki tanévről. Negyedik évfolyam. Közli Ger­evich Emil dr. igazgató. Az értesítőben közli az általa irt nekrológot Hibján Jó­zsefről, az intézet elhunyt­ tanáráról és azt a felsőbb leányiskoláról tartott érdekes beszédet, melyet Ge­­revich Emil dr. mondott az intézet záró ünnepén. A tanári testület a hitoktatókon és tornatanítón kívül 8 tagból áll. Az intézetnek összesen 70 növen­déke volt. A nagy-szalontai polgári iskolával össze­kötött, községileg segélyezett felekezeti jelleg nél­küli n­a­g­y­g­imnáziu­m értesítője az 1886—87. iskolai évről. Közli Kovács István ez évi igaz­gató. A tanári testület 6 tagból áll a hitoktatókon és melléktanitókon kivül. A tanulók száma volt 113. Jelesek voltak a g­i­m­n­á­z­i­u­m­b­a­n: I. oszt. Czeglédy Ödön, Grósz Albert, Keresztesi József, Princ Antal. II. oszt. Angelina József, Borbély Ferenc, Hajdu Gyula, Jámbor Ferenc, Kaposi Géza, Költő Kálmán, Turteltaub Dávid. III. oszt. Hajdú Ferenc, Kántor Károly. VI. oszt. Czeglédy István, Grósz Sámuel, Spitzer Manó. A kegyes tanitórendiek nagykárolyi nagy gimnáziumának értesítője az 1886—87-i iskolai év­ről. Közzéteszi Malonyay István igazgató. „A házi nevelés, mint az iskolai nevelés kiegészítő része“ címő értekezést Fjudorovics Zsigmond írta. Az értesítő ismerteti a szept. 1-én megnyitandó nagy­károlyi gimnázium új épületének történetét és be­rendezését és ezek u­tán közli az iskolaévre vonat­kozó adatokat. Volt az intézetnek a hitoktatókon és a rendkívüli tárgyak tanítóin kivül 12 tanára és 242 tanulója. Ezek közül jelesek voltak az I. osztályban: Bródi Miklós, Brugós Gyula, Dongolovics Gyula, Elbel Tibor, Hegedűs Géza, Kaufmann Aladár, Kinál József, Merk Dezső, Mikcsa, János, Ni­szbaum An­tal, Szabó Albert. — II. osz­t. Fries Sándor, He­gedűs Gyula, Kinál Ferenc,­­Klein Izsák, Madzsar József, Schön Sámuel, Schuszterits József, Sóváry Dezső. — III. oszt. Elbel Béla, Heinrich János, Jászy Oszkár, Néma Gusztáv, Péch­y István, Spitz Ödön. — IV. oszt. Bodnár Károly, Pályi Gyula, Pátkay Gyula, Serly Antal. — V. oszt. Schwarcz Bertalan. — VI. oszt. Fülöp Béla, Jepura János. A pancsovai m. kir. állami polgári fiú és felső leány-(nép)­iskola, valamint az állami elemi iskolák és gyermekkert értesítője az 1886—87-diki tanévekről. Közli Martin Imre igazgató. K­i­­r­á­l­y Károly „a polgári iskolai intézmény fontos­sága“ c. "értekezése után következnek a tanintézet működésére vonatkozó adatok. A tanári kar a pol­gári iskolában 10 s a felsőbb leányiskolában 6 tag­ból állott a hitoktatókon kivül. A polgári fiúiskolá­nak 120, a felső­­leányiskolának 26, az elemi fiúisko­lának 320, a leányiskolának 286 növendéke volt. Az állami gyermekkertbe­ száznál több gyermek járt. A nagy-kállói m. kir. állami főreáliskola XVII. értesítője az 1886—87-iki iskolai évről. Közzé­teszi Sch­u­s­in­a István főreáliskolai igazgató. A tanári kar a hitoktatókon kivül 13 tagból áll. A tanulók száma volt 103. Jeles­ek voltak : I. oszt. Grosz Ferenc, Mandel Dávid, Reichmann Bernát; II. oszt. Hoczda Kálmán, Kuzsay Ödön, Kepes Mór, Kováts Zoltán, Mandel József, Schönwald Mór; III. oszt. Ferenczy Emil, Gottlieb Dávid, Grósz Ferenc, Zapp­­ner Mór, Zsurger Izsák; IV. oszt. Fleck Ábra­hám ; V. oszt. Lazarovits Gábor; VI. oszt. Be­nedikt József, Eisenberger Ferenc; VIII. oszt. Szabolcsi Sándor: A foszfor és a gondolat. Egy angol fiziológus, Atwater W. C., a „Cen­tury Magazine“ folyóiratban ismét fölveti azt az eddig meglehetősen elhanyagolt kérdést: hogyan táplálkozik az agyvelő és mik az­ értelmi energia forrásai.,, Sokan azt hiszik, hogy a szellemi tevé­kenység szoros­ összeköttetésben áll azzal a foszfor­­mennyiséggel, a­mely az agyvelőbe jutott. Ez a hit valószínűleg azon az észleleten alapszik, hogy az agyvelő és idegek bizonyos zsíros részeiben foszfor van. Ebből azt­ következtetik, hogy a szellemi munka foszfort fogyaszt; ■ következésképen erős foszfortar­­talm­ú ételek, minőn­ek például a halakat is mondják, megerősítik az agyvelő képességeit. Nem ritkán szá­mottevő orvosoktól­ is hallja az ember ezt a dolgot, még pedig mint bevégzett tényt, Sarlatánok pedig tele kiabáltak a világot hirdetéseikkel, hogy náluk agyvelőfrissítő szerek, foszfortartalmú preparátumok kaphatók. Ma már nem lehet a fölött vitatkozni, hogy az agyvelő és az idegek alkotó elemei azonosak a test többi szövetének alkotó elemeivel, foszfor pedig ép nincs bennök több. A zsíros részek, melyekben iga­zán sok a foszfor, a test más tájain vannak. A ce­­rebrinben, az agyvelő legjellemzőbb alkotó­részé­ben, nyomát sem lehet fölfedezni. A legkitűnőbb fiziológusok és kémikusok mindig is tagadták, hogy a foszfornak több köze van az agyvelő működésé­hez, mint a szénsavnak, a nitrogéniumnak vagy az állati és növényi szövetek más elemének. Ez azonban nem elég ok a világnak, hogy ne emlegesse mindig a hirhedett német frázist: „Ohne Phosphor keine Gedanke.“ Lépten-nyomon hallja az ember, hogy a gondolkozás az agyvelő foszfor-tar­­­­talmától függ. Még jobban elterjedt az a hit, mely szerint az agyvelő működését e szer bizonyos fosz­­foreszcenciája kíséri. Legfurcsább, hogy nem is tud­juk bizonyosan kitől származik a „foszfor nélkül nincs gondolat“ furcsa frázisa. Az angol enciklopé­dia legújabb kiadása Büchnernek tulajdonítja, Atwater szerint, azonban Moleschott eresztette vi­lággá a ,,Lehre der Nahrungsmittel“ című negyven év előtt megjelent könyvében. Moleschott akkoriban magántanár volt a heidelbergi egyetemen, de oly merész teóriákat kockáztatott, hogy csakhamar el­tiltották a tanítástól. Később a zürichi egyetemre ment, aztán Turinba, végre pedig Rómába, a­hol később fontos politikai szerepet is játszott mint sze­nátor és miniszter. „Moleschott barátai már rég megmondták ne­kem“, írja Atwater, „hogy mikor e hirhedett frázist világgá bocsátotta, csak boszantani akarta elleneseit, vitát kívánt fölidézni s főleg azt szándékozott általa kereken kijelenteni, hogy a gondolat csak a szerves anyag működése. Pár év előtt maga Moleschott is kijelenté előttem, hogy ő nem akarta a gondolatot szoros összeköttetésbe hozni a foszforral. Ellenkező­leg : minden későbbi irata tiltakozik e magyarázat ellen. „De látja“, mondá mosolyogva, „némely kiej­tett szónak különös szerencséje van.“ A „foszfor nélkül nincs gondolat“ a tömeg képzelődésére hatott és meggyökeresedett. Arról sem tart sokat az angol tudós, hogy a halhús az agyvelőnek legjobb táplálék, mert sok foszfor van benne. Atwater hosszú időkön át ele­mezte műhelyében a különböző halak húsát és rá­jött, hogy abban épenséggel nincs több foszfor, mint a más állatokéban. Az való, hogy a hal igen egészséges táplálék fejjel dolgozó, keveset mozgó embereknek, de csakis azért, mert a hal nem nagyon zsíros. Sir Henry Thompson az íróasztal embereinek sürgősen ajánlja a halat, mert „kevesebb benne az olyan elem, a­mely testi munka nélkül, nem egyesül a szervezettel.“ A hal foszfortartalmára vonatkozó előítélet fe­lől kisüti Atwater úr, hogy az Agassiztől származik. Ez a híres zoológus Massachusetts-ben a halászat­ról és haltenyésztésről tartva előadást, a hal dicsé­retére felhozta azt is, hogy szellemi munkásoknak a legjobb táplálék a hal, következésképen az állam értelmi aktivitásához nagy mértékben szükséges. Ez az argumentum tetszett és nemsokára világgá terjedt. Mark Twain, az amerikai humorista később feldolgozta ezt a gondolatot egy képzelt szerkesztői üzenet formájában, következőképen: E­g­y fiatal költőnek. Igen, Agassiz tényleg ajánlja a halat az íróknak, mert a hal busá­ban foszfor van és ennélfogva eszméket kölcsönöz. Hogy önnek specialiter mennyi hal m­egevésére van szüksége, azzal pontosan nem szolgálhatok. Annyit azonban mégis mondhatok beküldött munkája után ítélve, hogy önnek egyelőre elég lesz egypár cethal minden reggelire. Nem a legnagyobb cethalakat érteni, csak a középtermetüeket ... VIDÉK. Tanítói jubileum. Ko­nt Lázár gyöngyösi néptanító tiszteletére volt tanítványai e hó 9-én d. u. 5 órakor Gyöngyösön a Csató-Kertben jubileumi ünnepséget tartanak, melyre Kókút tanító urnak nem Gyöngyösön lakó volt tanítványai,­ismerősei és tisz­telői ez után hivatnak meg. •5* — A csépi állami leányiskolában az évi záró vizsgálatot m. hó 18-án tartották meg. Nagy­számú szülő hallgatta a német leánykák szabatos magyar feleleteit s valóban a tanítónő — Bozsó Mari — nehéz feladatát legszebb siker koronázta. Ugyancsak m. hó 26-án az­­ujfalusi állami leányisko­lában is meg volt a vizsgálat. Mindkét tanítónő, Fodor Anna és Fuchs Irma, a tanításban oly szép­­eredményt mutattak föl, hogy rövid működésük után is méltán örvendhetnek a szülők, az állami iskolá­nak, mert gyermekeik, minden tekintetben a leg­szebb haladást tették.­­ Az országos középiskolai tanáregyesü­let Fiuméban e hó 6., 7. és 8-án tartandó nagy­gyűlésének programair­a a következő: Jul. 6-án d. e. 8 órakor választmányi ülés, 9 órakor a nagygyű­lés, melynek tárgyai közül fölemlítjük E­r­ö­d­i Béla dr. előadását az olasz gimnáziumok legújabb tanítási tervéről, összevetve a mienkkel. Jul. 7-én d. e. 8­­órakor választmányi ülés, 9 órakor a nagygyűlés folytatása : a) Miként lehetne a társadalom, illetőleg a család érdeklődését az iskola működése iránt élén­kebbé tenni és miként biztosíthatná magának az iskola a maga tanítási és nevelési működésében a társadalom, illetőleg a család közreműködését. Elő­adó : Köpeedy Sándor, ,b) Az alapszabályok módo­sítása. Júl. 8-án d. e. 8 órakor választmányi ülés. 9 órakor a nagygyűlés folytatása: a) Középiskolai mozgalmak. Előadó: Alexander Bernát dr. bj Vá­lasztás. c.)­A nyelvtanítás reformjához. Előadó Theisz Gyula. Az indítványok legkésőbb iun. 30-ig az el­­nőknél nyújtandók be.

Next