Budapesti Hírlap, 1887. július (7. évfolyam, 180-210. szám)
1887-07-05 / 184. szám
Melléklet a „BUDAPESTI HÍRLAP“ 184-ik számához. (Kedd, Julius 5.; Iskolai értesítők. A budapesti kereskedelmi akadémia harmincadik évi jelentése az 1886—87-i tanév végén. Közli Ghyczy Géza, az igazgató. Az értesítőhöz mellékelve van Weisz Bernét Ferenc, az akadémia 25 évi elnökének arcképe. „A levegőről különös tekintettel az iskolákra“ címűl értekezést Erdélyi F. Jenő írta. Az iskolát illető tudósításokból a következő adatokat közöljük: • A vezérlő bizottság Weisz Bernát kir. tanácsos elnöklete alatt 23 tagból, a tanári kar Ghyczy Géza dr. igazgató vezetése alatt 27 tagból áll a nem kötelezett modern nyelvek és ügyességeik tanárain kívül. A titkári hivatalnak 2 tagja van. Az akadémiának összesen 462 tanulója volt. Az egyes tanulók kalkulusai nincsenek az értesítőben kimutatva. A budapesti II. ker. állami reáliskolának jminnegyedik évi jelentése, az intézet fennállásának 32. évében, az 1886—87. tanév végén. Szerkesztette Mayer József kir. igazgató. „A reáiskola egykor és most, a latin nyelv tanításának célja a reáliskolában“ cím alatt Mayer József hosszabb értekezést irt az értesítőbe. A tanári tesület 25 tagból áll. Az intézetnek volt összesen 388 tanulója. Jelesek voltak: I. oszt. Andereik Ignác, Brommey Hugó, Gulden János, Kappel József, Koringer Ágoston, Fern Fülöp, Preszler Antal, Wirker Ernő, III. oszt. Dékány Ráfael, Grünbaum Izidor, Hauser Adolf, Krausz Nonell, — III. oszt. Bernáth János, Brunner Vilmos, Neszler Károly, Riemer Márkusz, Traumstein Hugó, — IV. oszt. Kipka Ferenc, — V. oszt. Bugár Ede, Lorsich József, — VI. oszt. Boldog Gyula, Ganger Henrik, Gradl Sándor, Newerkla Ferenc, Obendorf Károly, Schön Gusztáv. — VII. oszt. Holtzspach Emil. — VII. oszt. Ries Ferenc, Schlesinger Dávid. A kegyes tanitórend tatai algimnáziumának értesitője az 1886—87. tanévről. Az értesítő Fruzsinszky nekrológot közöl az ezévben elhunyt Steck Alajos és Balázs Sándor tanárokról. A „Vergilius hasonlatairól“ c. értekezést Pruzsinszky írta. A tanári kar Pintér Elek igazgató vezetése alatt 6 tagból áll. A tanulók száma volt 134. Jelesek voltak: I. oszt. Keim Miksa, Krausz Miksa, Pintér Lajos; II. oszt. Major János, Neuberger István, Paxián József, Kern Ödön ; III. oszt. Kammerlohr Nándor, Klein Géza, Mura-Mészáros Dénes; IV. oszt. Balázs Sándor, Förstner Rezső, Grobersperger Béla, Handler Rezső, Maucha Ferenc, Seregélyes Ferenc. A budapesti n. ker. nyilv. községi polgári és közép-kereskedelmi iskola XIV. értesítője az 1886—87. tanév végén és jelentés a II. ker. közs. alsófoku kereskedelmi iskoláról. Szerkesztő Lengyel Sándor igazgató. Körössy Árpád dr. irt értekezést a cím alatt: „Ipar és kereskedelmi viszonyaink a céhek szabályozásától a mohácsi vészig 1376-tól 1526-ig.“ A tanári testület Lengyel Sándor igazgató vezetése alatt 20 tagból áll. A tanulók száma volt 393. Jelesek voltak a polgári iskolában. I. oszt.: Bajor Aladár, Brichta Ferenc, Drávutz Antal, Rafkus Mátyás, Róny Mihály, Vatzek István, Boldog Kálmán, Kuszás Ferenc, Schachtner Géza, Tóth Árpád..— II. oszt.: Dents József, Kerner József, Müller Hugó, Pétery Antal, Valkó István. — III. ■oszt.: Ascher István, Bauer Károly, Jablonkay Géza, Verhorvszky Gyula. — IV. oszt.: Weisz Lajos. — Középkereskedelmi iskola. I. oszt.: Unghváry Sándor. — II. oszt. : Heller Oszkár, Waigand Károly. — III. oszt.: Michelstädter Farkas, Spiegel Győző. A szegedi városi polgári fiu-iskola tizennegyedik s a középkereskedelmi iskola második évi értesítője az 1886—87. tanévről. Közzéteszi Nagy János igazgató. A tanári testület 13 tagból áll a hittanárokon kivül. Tanuló volt a polgári iskolában és a közép-kereskedelmi iskolában 326. Jelesek voltak a középkereskedelmi iskolában: I. oszt.: Körösi István, Merdesacker Antal. — II. oszt.: Braun Vilmos, Kráhl Sándor, Nagyiván Márton, Ottovay Károly, Sankovits Gy. Értesítő a besztercebányai m. kir. áll. felsőbb leányiskola 1886—87-ki tanévről. Negyedik évfolyam. Közli Gerevich Emil dr. igazgató. Az értesítőben közli az általa irt nekrológot Hibján Józsefről, az intézet elhunyt tanáráról és azt a felsőbb leányiskoláról tartott érdekes beszédet, melyet Gerevich Emil dr. mondott az intézet záró ünnepén. A tanári testület a hitoktatókon és tornatanítón kívül 8 tagból áll. Az intézetnek összesen 70 növendéke volt. A nagy-szalontai polgári iskolával összekötött, községileg segélyezett felekezeti jelleg nélküli nagygimnázium értesítője az 1886—87. iskolai évről. Közli Kovács István ez évi igazgató. A tanári testület 6 tagból áll a hitoktatókon és melléktanitókon kivül. A tanulók száma volt 113. Jelesek voltak a gimnáziumban: I. oszt. Czeglédy Ödön, Grósz Albert, Keresztesi József, Princ Antal. II. oszt. Angelina József, Borbély Ferenc, Hajdu Gyula, Jámbor Ferenc, Kaposi Géza, Költő Kálmán, Turteltaub Dávid. III. oszt. Hajdú Ferenc, Kántor Károly. VI. oszt. Czeglédy István, Grósz Sámuel, Spitzer Manó. A kegyes tanitórendiek nagykárolyi nagy gimnáziumának értesítője az 1886—87-i iskolai évről. Közzéteszi Malonyay István igazgató. „A házi nevelés, mint az iskolai nevelés kiegészítő része“ címő értekezést Fjudorovics Zsigmond írta. Az értesítő ismerteti a szept. 1-én megnyitandó nagykárolyi gimnázium új épületének történetét és berendezését és ezek után közli az iskolaévre vonatkozó adatokat. Volt az intézetnek a hitoktatókon és a rendkívüli tárgyak tanítóin kivül 12 tanára és 242 tanulója. Ezek közül jelesek voltak az I. osztályban: Bródi Miklós, Brugós Gyula, Dongolovics Gyula, Elbel Tibor, Hegedűs Géza, Kaufmann Aladár, Kinál József, Merk Dezső, Mikcsa, János, Niszbaum Antal, Szabó Albert. — II. oszt. Fries Sándor, Hegedűs Gyula, Kinál Ferenc,Klein Izsák, Madzsar József, Schön Sámuel, Schuszterits József, Sóváry Dezső. — III. oszt. Elbel Béla, Heinrich János, Jászy Oszkár, Néma Gusztáv, Péchy István, Spitz Ödön. — IV. oszt. Bodnár Károly, Pályi Gyula, Pátkay Gyula, Serly Antal. — V. oszt. Schwarcz Bertalan. — VI. oszt. Fülöp Béla, Jepura János. A pancsovai m. kir. állami polgári fiú és felső leány-(nép)iskola, valamint az állami elemi iskolák és gyermekkert értesítője az 1886—87-diki tanévekről. Közli Martin Imre igazgató. Király Károly „a polgári iskolai intézmény fontossága“ c. "értekezése után következnek a tanintézet működésére vonatkozó adatok. A tanári kar a polgári iskolában 10 s a felsőbb leányiskolában 6 tagból állott a hitoktatókon kivül. A polgári fiúiskolának 120, a felsőleányiskolának 26, az elemi fiúiskolának 320, a leányiskolának 286 növendéke volt. Az állami gyermekkertbe száznál több gyermek járt. A nagy-kállói m. kir. állami főreáliskola XVII. értesítője az 1886—87-iki iskolai évről. Közzéteszi Schusina István főreáliskolai igazgató. A tanári kar a hitoktatókon kivül 13 tagból áll. A tanulók száma volt 103. Jelesek voltak : I. oszt. Grosz Ferenc, Mandel Dávid, Reichmann Bernát; II. oszt. Hoczda Kálmán, Kuzsay Ödön, Kepes Mór, Kováts Zoltán, Mandel József, Schönwald Mór; III. oszt. Ferenczy Emil, Gottlieb Dávid, Grósz Ferenc, Zappner Mór, Zsurger Izsák; IV. oszt. Fleck Ábrahám ; V. oszt. Lazarovits Gábor; VI. oszt. Benedikt József, Eisenberger Ferenc; VIII. oszt. Szabolcsi Sándor: A foszfor és a gondolat. Egy angol fiziológus, Atwater W. C., a „Century Magazine“ folyóiratban ismét fölveti azt az eddig meglehetősen elhanyagolt kérdést: hogyan táplálkozik az agyvelő és mik az értelmi energia forrásai.,, Sokan azt hiszik, hogy a szellemi tevékenység szoros összeköttetésben áll azzal a foszformennyiséggel, amely az agyvelőbe jutott. Ez a hit valószínűleg azon az észleleten alapszik, hogy az agyvelő és idegek bizonyos zsíros részeiben foszfor van. Ebből azt következtetik, hogy a szellemi munka foszfort fogyaszt; ■ következésképen erős foszfortartalmú ételek, minőnek például a halakat is mondják, megerősítik az agyvelő képességeit. Nem ritkán számottevő orvosoktól is hallja az ember ezt a dolgot, még pedig mint bevégzett tényt, Sarlatánok pedig tele kiabáltak a világot hirdetéseikkel, hogy náluk agyvelőfrissítő szerek, foszfortartalmú preparátumok kaphatók. Ma már nem lehet a fölött vitatkozni, hogy az agyvelő és az idegek alkotó elemei azonosak a test többi szövetének alkotó elemeivel, foszfor pedig ép nincs bennök több. A zsíros részek, melyekben igazán sok a foszfor, a test más tájain vannak. A cerebrinben, az agyvelő legjellemzőbb alkotórészében, nyomát sem lehet fölfedezni. A legkitűnőbb fiziológusok és kémikusok mindig is tagadták, hogy a foszfornak több köze van az agyvelő működéséhez, mint a szénsavnak, a nitrogéniumnak vagy az állati és növényi szövetek más elemének. Ez azonban nem elég ok a világnak, hogy ne emlegesse mindig a hirhedett német frázist: „Ohne Phosphor keine Gedanke.“ Lépten-nyomon hallja az ember, hogy a gondolkozás az agyvelő foszfor-tartalmától függ. Még jobban elterjedt az a hit, mely szerint az agyvelő működését e szer bizonyos foszforeszcenciája kíséri. Legfurcsább, hogy nem is tudjuk bizonyosan kitől származik a „foszfor nélkül nincs gondolat“ furcsa frázisa. Az angol enciklopédia legújabb kiadása Büchnernek tulajdonítja, Atwater szerint, azonban Moleschott eresztette világgá a ,,Lehre der Nahrungsmittel“ című negyven év előtt megjelent könyvében. Moleschott akkoriban magántanár volt a heidelbergi egyetemen, de oly merész teóriákat kockáztatott, hogy csakhamar eltiltották a tanítástól. Később a zürichi egyetemre ment, aztán Turinba, végre pedig Rómába, ahol később fontos politikai szerepet is játszott mint szenátor és miniszter. „Moleschott barátai már rég megmondták nekem“, írja Atwater, „hogy mikor e hirhedett frázist világgá bocsátotta, csak boszantani akarta elleneseit, vitát kívánt fölidézni s főleg azt szándékozott általa kereken kijelenteni, hogy a gondolat csak a szerves anyag működése. Pár év előtt maga Moleschott is kijelenté előttem, hogy ő nem akarta a gondolatot szoros összeköttetésbe hozni a foszforral. Ellenkezőleg : minden későbbi irata tiltakozik e magyarázat ellen. „De látja“, mondá mosolyogva, „némely kiejtett szónak különös szerencséje van.“ A „foszfor nélkül nincs gondolat“ a tömeg képzelődésére hatott és meggyökeresedett. Arról sem tart sokat az angol tudós, hogy a halhús az agyvelőnek legjobb táplálék, mert sok foszfor van benne. Atwater hosszú időkön át elemezte műhelyében a különböző halak húsát és rájött, hogy abban épenséggel nincs több foszfor, mint a más állatokéban. Az való, hogy a hal igen egészséges táplálék fejjel dolgozó, keveset mozgó embereknek, de csakis azért, mert a hal nem nagyon zsíros. Sir Henry Thompson az íróasztal embereinek sürgősen ajánlja a halat, mert „kevesebb benne az olyan elem, amely testi munka nélkül, nem egyesül a szervezettel.“ A hal foszfortartalmára vonatkozó előítélet felől kisüti Atwater úr, hogy az Agassiztől származik. Ez a híres zoológus Massachusetts-ben a halászatról és haltenyésztésről tartva előadást, a hal dicséretére felhozta azt is, hogy szellemi munkásoknak a legjobb táplálék a hal, következésképen az állam értelmi aktivitásához nagy mértékben szükséges. Ez az argumentum tetszett és nemsokára világgá terjedt. Mark Twain, az amerikai humorista később feldolgozta ezt a gondolatot egy képzelt szerkesztői üzenet formájában, következőképen: Egy fiatal költőnek. Igen, Agassiz tényleg ajánlja a halat az íróknak, mert a hal busában foszfor van és ennélfogva eszméket kölcsönöz. Hogy önnek specialiter mennyi hal megevésére van szüksége, azzal pontosan nem szolgálhatok. Annyit azonban mégis mondhatok beküldött munkája után ítélve, hogy önnek egyelőre elég lesz egypár cethal minden reggelire. Nem a legnagyobb cethalakat érteni, csak a középtermetüeket ... VIDÉK. Tanítói jubileum. Kont Lázár gyöngyösi néptanító tiszteletére volt tanítványai e hó 9-én d. u. 5 órakor Gyöngyösön a Csató-Kertben jubileumi ünnepséget tartanak, melyre Kókút tanító urnak nem Gyöngyösön lakó volt tanítványai,ismerősei és tisztelői ez után hivatnak meg. •5* — A csépi állami leányiskolában az évi záró vizsgálatot m. hó 18-án tartották meg. Nagyszámú szülő hallgatta a német leánykák szabatos magyar feleleteit s valóban a tanítónő — Bozsó Mari — nehéz feladatát legszebb siker koronázta. Ugyancsak m. hó 26-án azujfalusi állami leányiskolában is meg volt a vizsgálat. Mindkét tanítónő, Fodor Anna és Fuchs Irma, a tanításban oly széperedményt mutattak föl, hogy rövid működésük után is méltán örvendhetnek a szülők, az állami iskolának, mert gyermekeik, minden tekintetben a legszebb haladást tették. Az országos középiskolai tanáregyesület Fiuméban e hó 6., 7. és 8-án tartandó nagygyűlésének programaira a következő: Jul. 6-án d. e. 8 órakor választmányi ülés, 9 órakor a nagygyűlés, melynek tárgyai közül fölemlítjük Erödi Béla dr. előadását az olasz gimnáziumok legújabb tanítási tervéről, összevetve a mienkkel. Jul. 7-én d. e. 8órakor választmányi ülés, 9 órakor a nagygyűlés folytatása : a) Miként lehetne a társadalom, illetőleg a család érdeklődését az iskola működése iránt élénkebbé tenni és miként biztosíthatná magának az iskola a maga tanítási és nevelési működésében a társadalom, illetőleg a család közreműködését. Előadó : Köpeedy Sándor, ,b) Az alapszabályok módosítása. Júl. 8-án d. e. 8 órakor választmányi ülés. 9 órakor a nagygyűlés folytatása: a) Középiskolai mozgalmak. Előadó: Alexander Bernát dr. bj Választás. c.)A nyelvtanítás reformjához. Előadó Theisz Gyula. Az indítványok legkésőbb iun. 30-ig az elnőknél nyújtandók be.