Budapesti Hírlap, 1887. augusztus (7. évfolyam, 211-239. szám)

1887-08-01 / 211. szám

dig különös figyelemmel viseltettek Magyar­­ország iránt, tiszteletben tartották annak füg­getlenségét belügyi kérdésekben, sőt e tekin­tetben annyira mentek, hogy csak kivételesen foglalkoztak a magyarországi szer­­bekkel és mindannyiszor a legbarátságo­sabb hangon írtak a magyarokról, különösen hangsúlyozza, hogy a szerbek vezetőinek min­denáron ki kell b­é­k­ü­l­n­i­ö­k a ma­gyarokkal.Teljes határozottsággal állíthatom, hogy ezt az álláspontot maga a Ju­sztic­s-kor­­mány is helyesli és b­i­z­a­l­m­a­s ú­t­o­n azt a tanácsot adta a magyaror­szági szerbeknek, hogy hagy­janak fel a viszálykod­ással és keressék a magyarokkal való őszinte kibékülést. Tudom, hogy önök abból az alaptalan feltevésből kiindulva, hogy Szerbia eloroszoso­­dott, jelenlegi kormányunkkal nem rokonszen­veznek. Kijelenthetem azonban, hogy Szer­bia ma ép oly kevéssé orosz, mint volt egy évvel ezelőtt. So­kat ráfognak Riszticsre, de a legalapta­­lanabbul éri az a vád, hogy Szer­biát eloros­zosí­tani akarja. Risz­­tics programmja : Szerbia legyen a szerbeké! Ő az egyedüli államférfiú Szer­biában, a­ki az ország teljes függetlenségére törekszik és ép ezért a múltban is, de ma még jobban mint valaha, ő s­­z­int­e barátja Magyarország függetlenségé­nek. Talán nemsokára eljön az az idő, a­mi­kor ezt be is bizonyít­hatja. Hogy Risztics óhajtja a szomszéd álla­mok függetlenségét és önállóságát, bizonyítja többek között Bulgáriával szemben követett magatartása is. Eddig sem Budapesten, sem másutt nem vehették észre, hogy a szerb-bolgár viszonyok megvál­toztak , annál kevésbbé lehetne azt állítani, hogy a szerb kormány támogatja az orosz tö­rekvéseket­ Bulgáriában. Kívánatos volna tehát, ha Magyarorszá­­on a sajtó befolyása oda irányulna, hogy Risztics tetteit, ne elfogultan és ellenszenvvel, hanem higadtan és tárgyilagosan bírálják meg és csakhamar meg fognak arról győződni, hogy Risztics jobb, őszintébb és mindenesetre megbízhatóbb ba­rátja a magyaroknak, mint más szerb államférfiak, a­kik talán kérkedtek ezzel a ba­rátsággal, de annak érdekében vajmi keveset vagy épen semmit sem tettek­. Kísértsék meg, ily szempontból megbírálni a helyzetet, szakít­sanak az előítéletekkel és akkor jobb véle­­mé­­ynyel lesznek Risztics kormánya felelő­sabb ellenségünkkel, a­ki, mikor legtüzeseb­ben szórja ránk a sugártüzet, akkor fog ki rajtunk legkevésbbé, mert Waenzeleinkkel ha­talmas sortüzet produkálunk feléje — persze töltény nélkül, mert a hatalmas ellenségnek, a legrégibb fölkelőnek az úgy is teljesen mindegy. Végig vezényeljük és korrigáljuk azután önmagunkat mindenféle rend- és szakaszmoz­dulattal s mig hatalmas bakancsaink praehisz­­torikus képleteket hagynak vissza a homok­ban, az alatt van alkalmunk a szakasz humo­ristájának mozdulataitól egy kicsit felvidulni, ha mindjárt a napszúrás útja felé is járunk. Négy órai kánikuláskodás után megint visszavonulunk az akadémia lövőtermébe, a­hol azután három órai elméleti tanfolyam kez­dődik. A teóriákkal a nélkül is teljesen jól­lakott professzor-népségnek azonban sokkal inkább imponál a gyakorlat, melyet mindany­­nyian kifogástalan ambícióval szolgálnak meg. Mindjárt az első nap megjelent közöttünk a tábornok lóháton. Minden népfölkelő katoná­san bemutatkozott a nyájas tábornoknak, a­ki végül katonai stílben, röviden, de velősen jó például emlegette azokat a „Schulmeistereket“, a­kik nemcsak kathedráikon szereztek hazá­juknak dicsőséget. Azóta persze nagyot emelkedett az ázsiónk önmagunk előtt. Olyan impozáns ázsióval azonban sohase fogunk rendelkezni, mint az a mi kánikulai bajtársunk, a­ki harmadszor is fölcsapott népfölkelőnek, hogy valamikor az ellenséget és akkor foszsza meg komolyságá­tól, mikor arra a legnagyobb szüksége volna. Gaston, BUDAPESTI HÍRLAP, (211. sz.) A szerb alkotm­ány revíziójára kiküldendő bizottság a legközelebbi napokban fog megalakulni. A bizottságnak 60 tagja lesz és pedig 20 radikális, ugyannyi liberális és ha­ladópárti. Biztosnak látszik, hogy P­­­r­ot­sa­­na­c is be fog fog lépni a bizottságba. Nagy­ az érdeklődés kormányköreinkben a bolgár kérdés iránt. Bulgáriában már legközelebb döntő események fognak be­következni, melyek kötelességükké teszik a kor­mánynak az éberséget és a kettőztetett figyelmet. FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, júl. 31. — A belügyminiszter jóváhagyta a főváros ama határozatát, a­melylyel a ferencvárosi polgári fiúiskola kereskedelmi szaktanfolyammal való kibő­vítését elhatározta. E szerint a kereskedelmi szak­tanfolyamot már a legközelebbi tanévben meg fog­ják nyitni.­­ A munkás-családházakra nézve az építő­­szövetkezet megkötötte a szerződést Herich Károly­isal a szent-lőrinci pusztán építendő 1000 családház telkére nézve, úgyszintén az építésre vonatkozólag Taschner Mátyás vállalkozóval. A szövetkezet most egyelőre 320 telket, azaz 80 holdat vett át, négy­­szögölenkint 80 krjával. Taschner Mátyás bécsi vál­lalkozó, mint legolcsóbb ajánlattevő, 2100 frtért épít fel egy-egy házat. Az évenkint lefizetendő összeg 130 irtot tesz ki, hanem az egyes tagok évenként nagyobb összeget is fizethetnek s ez­által megtaka­rítják a kamatokat. Mihelyt valaki akár egyszerre, akár nagyobb törlesztéssel az egész építési költség­gel lefizette, az ingatlant saját nevére írják át te­­lekkönyvileg. A közlekedés olcsó. Oda-vissza tiz krajcárért utazhatni. — Uj kórházi orvosi állás. A polgármester jóváhagyta a Rókus-kórház igazgatójának azt a fel­terjesztését, hogy az elmebeteg-osztályon egy bent­lakó napidijas segédorvosi állomás rendszeresittes­­sék s erre az igazgatóság már ki is írta a pá­lyázatot. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, juli 31. * (A ,,Mikádó“-t) Nagyváradon pén­teken este játszották először zsúfolt ház előtt. Az érdekes Operette igen jó előadásban került szilire s tetszett a közönségnek. Ebben főrésze van K­r­e­­c­s­á­n­y­i Ignác színigazgatónak, a­ki a legna­­gyobb áldozatokat sem kimélve a darab színre­­hozatalánál; az érdem másik része pedig a szerep­lőké, kik teljes erejükből igyekeztek a darab sike­rének előmozdításán. Ez sikerült is nekik. A kö­zönség zajos tapsokkal jutalmazta őket. A címsze­­repet K­i­s­s Mihály a szép hangú színész ját­szotta Yum-Yumot S­p­á­n­y­i Lenke, Katiskát Somlóné Vadnai Vilma, társulatunk e két kitűnő hangú énekesnője, „a legtöbb minden egyéb“-et a jóízű játékáról ismert Kulinyi, Ko-ko-t, Nyi- l­a­s­s­y, Nanki Poo-t pedig Németh János adta. Szombaton és vasárnap ugyanezt játszották. * (A berlini művészeti akadémia) nagy ki­állítását az országos kiállítási palotában ma — mint táviratban jelentik — nagy ünnepséggel megnyitot­ták. G­o­s­s­­­e­r miniszter is jelen volt. A kiállítás­ban 970 olajfestmény, 39 rajzfestmény, 132 akva­­rellekép és 147 szobormű van. * (Berczik Árpádtól) a Franklin-társulat kiadásában legközelebb egy kötet vig elbeszé­lés fog megjelenni. A tanítási terv reformja. Budapest, júl. 31. Régi és meg-megújuló panasza pedagó­gusainknak, hogy a polgári és középkereske­­delm­i iskolák tanulói a legkitartóbb munkás­sággal sem képesek megküzdeni ezzel a rop­pant anyaggal, melynek elsajátítását a taní­tási terv megköveteli tőlük. Ennek tulajdo­nítják azt az elszomorító jelenséget, hogy a tanulók rövid idő alatt kimerülnek s csak igen felületes ismeretre tesznek szert. E hajón segítendő, a főváros hatósága már régebben szakférfiak tanácsát kérte ki arra nézve, hogy miképen lehetne a tanulók túlterheltetését megszüntetni. A törvényhatósági közgyűlés küldöttei­ből és az érdekelt iskolák tanítóiból alakult bizottság a kérdésre azt felelte, hogy első­sorban a tanórák száma szállí­tandó le, azután a tanórák számának meg­­felelőleg korlátozni kell a tananyagot és a tan­könyveket a tanítási anyaghoz képest meg­választani. A tanórák számának leszállítására nézve háromféle javaslat készült. Az egyik a polgári fiú- és a középkereskedelmi iskolákra vonatkozik, a másik a polgári leány­iskolákat érdekli, a harmadik pedig mind a polgári fiú és középkereskedelmi, mind pedig a polgári leányiskolák számára készült, é­s tulajdonképen nem egyéb, mint a két elsőnek a kritikája. Az első­sorban említett javaslat abból indul ki, hogy a tanítási idő leszállításának kétféle módja van : vagy az iskolai tanfolyam meghagyása mellett, ez a valóságos leszállítás, vagy a tan­folyam meghosszabbításával, ez a látszólagos leszállítás. Ez utóbbi mód oly iskoláknál bizonyult he­lyesnek, melyekben a tanfolyam rövid. Helytelen volna azonban ott, a­hol a tanfolyam talán kelleté­nél is hosszabb. A polgári fiúiskoláknál az első mód alkalmazandó, mert azoknak hat éves tanfolyamát lehetetlen meghosszabbítani, hanem a mennyire le­het a heti óraszám lejebb szállítandó. E javaslat szerkesztői lejebb szállították a polgári iskola ne­gyedik osztályában a földrajzi egy órával. Óhajtan­dónak tartják azonban, hogy a negyedik osztályban heti két órában a mathematikai és a fizikai földrajz felvétessék. Leszállították az e­l­s­ő és a hato­dik osztályban, a számtant egy-egy órával, továbbá a harmadik osztál­yb­an a mér­tani egy órával, a hatodik osztályban a­z egy­tant két órával, az első osztályban a szépírást egy órával, a második osztályban a szabadkézi rajzt egy órával, a második, har­madik, ötödik és hatodik osztályban a mér­tani rajzt egy-egy órával, az ötö­dik és hatodik osztályban az éneket, az ötödik osztályban pedig a könyvvi­telt törölték. Ellenben szaporították a po­lgári is­kola V. és VI. osztályában a német nyelvet egy-egy órával, a harmadik osztályban a történelmet egy órával, mert itt a tanítás tárgya a hazai tör­ténelem; az ötödik és hatodik osztály­ban a vegytant egy órával, mert a szervetlen vegytan tanítása számos kísérlet miatt legkevesebb heti három órát igényel, az ötödik és hato­dik osztályban a szabadkézi raj­zot két-két órával, mert a kiválóan gyakorlati irá­nyú polgári iskolánál a szabadkézi rajz tanítása minden osztályban igen fontos, a hatodik osz­tályban a könyvvitelt egy órával. A középkereskedelmi iskolák­nál hogy azok az önálló középkereskedelmi isko­lákkal egy nívón megállhassanak, a heti órák szá­mán jelentékenyebb változtatást nem tettek. A vál­to­zások a következők: A harmadik osztályban a német nyelvet egy órával szaporították, a harmadik osztályban a kereskedelmi földrajz három óráját törölték s e helyett ezt a tárgyat az első és második osztályba heti két-két órával vették fel; a H. osztályban a történe­lemből egy órát törültek, de a harmadik osz­tályban egy gyet szaporították; a számtani órákból a második osztályban egyet törül­tek, de a harmadik osztályban a kereskedelmi szám­tant egy órával emelték; ez I-sö osztályban a ke­reskedelmi számtanból heti négy órát vettek fel; a kereskedelmi isme és levelezés óraszámából a második és harmadik osz­tályban egy-egy órát törültek, az áru ismét az első osztályban törültek, a váltó- és keres­kedelmilog a nemzetgazdaság és a pénzügy­tan heti óraszámát pedig egy-egy órával szaporí­tották. A heti órák felsorolt leszállí­tása és részben fölemelése azt ered­ményezte, hogy tisztán a polgári iskolánál heti 9, a középkereskedelmi iskolánál pedig heti két órával lett a tanulók munkaideje megrövidítve, anélkül, hogy ez ál­tal a tanítás sikere és célj­a veszé­lyeztetve lenne. A második javaslat a polgári leány­iskolákra vonatkozik és a polgári iskolai taní­tók országos egyesületének megbízottai dolgoztak ki. A javaslat készítői annak a nézetnek adnak ki­fejezést, hogy polgári leányiskoláink jelenlegi szervezete, tekintve a kor és nőnevelés igényeit, a köve­telményeknek meg nem felel. A tanu­lók annyira túlterheltek, hogy az egész napi tanítás mellett majdnem minden idejüket az iskolában töl­tik. Délelőtt 8—12-ig, délután 2—4-ig görnyednek az iskola padjain, sőt még a rendes szerda és szom­bat délutáni szabad időt is majd a francia és a zene, majd a torna és egyéb órák foglalják el, úgy, hogy a házi dolgok elkészítésére még az estét is fel kell áldozniok. Ily körülmények között sem él és egészséges növendékeket nem nevelhetünk, sem pedig a háziasság nem fejlődhetik ki a leány­­növendéknél. Ezek alapján a javaslat készítői a polgári le­ány­iskolák jelenlegi szerveze­tét m­e­g­v­á­lt­o­z­t­a­t­a­n­d­ó­n­a­k t­artják és azoknak öt osztályra valakik.

Next