Budapesti Hírlap, 1887. szeptember (7. évfolyam, 240-269. szám)
1887-09-01 / 240. szám
m magamat viselni. Nem szép, hogy nem engedték anyámat látni. Csak annyi haladékot kértett, míg ide utazik Alexandráéból. Aztán végig jártatta tekintetét a bizottságon és meglátva Tayort, így szólt : — Ne bújjék előlem, ön szerezte a hamis tanukat. Isten verje meg őket és biráimat! Csak még anyámat láthattam volna! Ártatlanul halok meg! De mégis jobb, mintha gályarabságra vittek volna! Lassan öltözködött. Őrei ráadták a mélyen kivágott inget, mert a gallérleollózás szertartása most már nem szokásos s az elitélt haját is akkor nyírják bőrig, mikor átszállítják a Roquetteba. Miután felvette a rabruhákat, pár Imik szót váltott a pappal. Nem akart sem gyónni, sem áldozni. Erre lekisérték a hosszú folyosókon át a börtön földszinti irodájába, hol már Deibler hóhér várt és forma szerint átvette az elitéltet, jegyzőkönyvet írva alá ez aktusról. Következett a kötözés, melyet a hóhér és legényei igen gyorsan végeztek, fehér szíjakkal kötözve össze az elitélt kezét és lábát, úgy hogy csak apró lépésekkel tudott menni. Négy óra ötvennégy perc volt, mikor a menet kifelé indult a börtönigazgató hivatalából. Elől a hóhér, utána a pap, ennek mögötte a két legény támogatásával az elitélt. Három perc hiányzott az öt órából, mikor a Roquette kapuja kitárult. Mély csend ült a tömegen s hallatszott az érces zaj, amint a két század lovas egyszerre kivonta kardját. Pranzini arcát iszonyú sápadtság borította el, mikor meglátta a nyaktilót, de nyugodtan tette meg a vérpad egyetlen lépcsőjéig a hátralevő tíz lépést. A pap meg akarta ölelni, de Pranzini csak a feszületet csókolta meg. A következő pillanatban már fönn volt a vérpadon s Deibler megragadta őt, hogy lefektesse a deszkára. Pranzini, úgy látszik, maga akart lefeküdni, mert amikor a hóhér megérintette, fölkiáltott : „Laissez-moi donc!“ A hóhérok azonban rögtön letepertek a deszkára, összecsatolták rajta a szíjakat s a következő pillanatban már a nyakszorító is rajta volt az elitélten. Ekkor kellett volna lezuhannia a késnek, de különös : Deibler jó tizenöt másodpercig nem szabadította el a bárdot. E megfoghatatlan késedelemre a tömeg zúgolódni kezdett. Végre meghallatszott a tompa zuhanás : Pranzini ki volt végezve. Egy hóhérlegény fülénél fogva beletette a fejét egy korpával teli medencébe. A testet is rögtön betették a nagy fűrészporos kosárba s tiz perc múltán a hóhér szekere megindult az ivry-i temetőbe, hol már tegnapelőtt megásták Pranzini sírját. A gödör mellett a pap beszentelte a testet, melyet azonban nem temettek el, hanem tudományos vizsgálatok végett azonnal átadtak Rémy professzornak. A temetőbeszállítás formaságát („voyage au cchamp des navettes“) lehető rövid idő alatt végezték. Miután a guillotinet elszállították a Roquette elől s a katonaság is elvonult, a tömeg rárohant a vérpad helyére, zsebkendőket áztatott a vérbe és sapkaszámra szedte föl a véres homokot. Sabatier asszony, Pranzini kedvese, a kivégzés alatt lakásán volt és kétségbeesetten sírt. A filantrópiai társaság egy hölgy tagja megjelent nála és vigasztalta. — A kivégzés egész Párisban óriási izgalmat keltett. A hír, hogy Pranzini az utolsó pillanatig sem vallott s még a pap előtt is ártatlanságát erősítette, szaporította azok számát, akik kétségeskednek a hármas asszonygyilkos bűnösségében, hogy az orosz javaslatok a berlini szerződéssel ellentétben állanak, mert azt célozzák, hogy a hatalmak kollektív tekintélye helyébe Oroszország tekintélye helyeztessék. Csakis abban, az esetben, ha a hatalmak, egyhangúlag elfogadnák az orosz javaslatot, határozná el magát a porta, hogy Ernroth tábornok mellé török biztost küldjön Szófiába. Amint azonban az ügyek jelenleg állanak, ily egyhangúságról szó sem lehet. Midőn az orosz javaslat a hatalmaknak tudomásukra jutott, azok közül többen azonnal a leghatározottabban ellene nyilatkoztak. Hir szerint különösen az osztrák-magyar kormány jelentette ki minden habozás nélkül, hogy nem "látja be, mily alapon neveztethetnék ki egy orosz tábornok Bulgária egyedüli kormányzójává, miután ily eshetőség a berlini szerződésben előre meg nem állapíttatott. E tényállással szemben már most is az a hír van elterjedve, hogy a porta elállót, ama szándékától, hogy az orosz javaslat tárgyában a hatalmakhoz újabb köriratot intézzen és hogy másrészről Oroszország sem ragaszkodik javaslatba hozott tervének kiviteléhez, hanem fentartotta magának, hogy azt alkalmasabb időben újra elő fogja terjeszteni, attól lehet tartani, hogy az orosz kiküldött fogadtatása Bulgáriában jeladás lenne a fegyveres beavatkozásra, amiből háború származhatnék az osztrák-magyar kronarchia és Oroszország között. London, aug. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Félhivatalos jelentés. Az Ernroth tábornok és egy török biztos kiküldésére vonatkozó javaslatot a hatalmak még mindig nem kapták meg. Valószínű azonban, hogy egyes kabinetek bizalmas uton közölték nézeteiket a török kormánynyal e küldetésre vonatkozólag. Az olasz kabinet elismeri a porta jogait Bulgáriában, azt hiszi azonban, hogyha bármely más hatalom küldene rendkívüli biztost Bulgáriába, az általa berlini szerződésen ejtett sérelem nem orvosoltatnék, sőt a helyzet még jobban elmérgesíttetnék és újabb komplikációk keletkezhetnének. Angol kormánykörök helyeslik ezt a felfogást, maga a porta pedig kijelentette, hogy csak az összes hatalmakkal egyetértőleg kivan eljárni. A bolgár dráma. A porta jegyzéke még mindig nem érkezett meg a hatalmakhoz és így nem tudható, hogy a török kormány mily álláspontot foglal el Eraroh orosz tábornok küldetésével szemben. Annyi azonban mégis bizonyosnak látszik, hogy a „Novoszti“ „hiteles forrásból“ származó értesülése egyszerű hazugság volt, mert a szultánnak esze ágában sincs török hadsereget küldeni Bulgáriába az orosz tábornok támogatására. Sőt mint ma jelentik Konstantinápolyból, a török kormány eddig sehogy sem nyilatkozott az orosz javaslatot illetőleg. A porta egyelőre csak azt határozta, hogy az orosz javaslatot meg fogja vizsgálni és azután úgy fog intézkedni, amint legalkalmasabbnak látja. Török kormánykörökben különben belátták. - Éjjel érkezett táviratok. — Szófia, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Ma este 10 óráig nem sikerült a kabinetet megalakítani. Már Zsivkovot, a volt a régenst is felszólította a fejedelem a kormány megalakítására, de az ő fáradozásai is, hajótörést szenvedtek. Szófia, aug. 31. A „Havas-ügynökség“ jelentése szerint Stambulov, Sorov és Nacsevics közt a kabinetalakításra irányuló tárgyalások még mindig tartanak. A két utóbbi kijelentette, hogy egy minisztériumban sem vállal tárcát. Stambulov azonban a mellett marad, hogy vele együtt alakítsák meg az új kabinetet. Szófia, aug. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A francia ügyvivő ma jegyzékben tudatta Nacsevics külügyminiszterrel, hogy kormánya utasítása értelmében elhagyja Szófiát és a folyó ügyek vezetését Lanel követségtitkárra bizza. Attól tartanak, hogy a többi ügyvivők ugyanígy tesznek. Szófia, aug. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A fejedelem Markurov ezredesnek a Sándor-rend nagykeresztjét adományozta. Klement metropolita rosszullétével mentette ki elmaradását a főhivatalnokok és a papság számára rendezett udvari ebédről. London, aug. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Konstantinápolyból érkezett diplomáciai értesülések szerint Törökország végképen lemondott az erőszakos eszközökről Bulgáriával szemben. A „Standard“ értesülése szerint Oroszország is lemondott arról, hogy Ernroth tábornokot mint egyedüli régenst küldi Bulgáriába, hanem csak diplomáciai ügyvivő jellegével fogja felruházni, amibe a hatalmak valószínűleg beleegyeznek. Hir szerint Koburg fejedelem legközelebb elhagyja Szófiát s körútra indul az európai udvarokhoz. Berlin, aug. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A „Vossische Zig“ értesülése szerint az osztrák-magyar monarchia nem áll többé Kálnoky grófnak múlt esztendőben a delegációkban tett nyilatkozatai alapján. A helyzet lényeges változást szenvedett Bulgária szerződésszegése következtében. Most Ausztria-Magyarország csak azért ellenzi egy orosz biztosnak Bulgáriába küldését, mert meggyőződése szerint ez a bolgár válság békés megoldására nem alkalmas eszköz. Abban az esetben, ha Ferdinánd fejedelem nemsokára lejátszaná szerepét, akkor a monarchia sem vitatná el többé Oroszországtól a rendcsináló szerepét, mert ez bizonyság lenne arra, hogy Bulgária csakugyan nem tud a maca lábán megállani. Csak BUDAPESTI HÍRLAP. (240 sz.) 1887. szeptember 1 TÁVIRATOK. ík király a csenek között. Laschkau, aug. 31. A király este hat órakor megérkezett és valamint útközben minden állomáson, úgy itt is lelkesült fogadtatásban részesült. Az ung.stradischi, preraui és olmützi pályaudvarokon fogadta a kerületi és városi hatóságok és a papság hódoló üdvözletét, mialatt a nagyszámban egybesereglett, néptömeg lelkesen megéljenezte. Drahanovichan szintén lelkes fogadtatásban részesült, honnét azután útját kocsin folytatta.. Különösen fényes volt a fogadtatás Laschkauban, hol Beinländer hadtestparancsnok, a tartományi főnök, a tartományi bizottság és a kerületi kapitány tisztelegtek. A király megérkezte után udvari ebéd volt. Császárok és diplomaták találkozása. Berlin, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A „Kreutzzeitung“ is úgy hallja, hogy Vilmos császár találkozni fog a cárral és pedig Stettinben. E hírek azonban igen kétségesek. — Bismarck és Kálnoky találkozása szeptember 8-án fog megtörténni. Addigra Bismarck herceg visszatér Friedrichsruhéba. Miniszterválság Ausztriában. Bécs, aug. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Jól értesült körökben személyváltozásról beszélnek az osztrák kabinetben. Még a parlament megnyitása előtt Frazak igazságügy miniszter visszalép. Miután Steinbach dr. udvari tanácsos nem volt hajlandó a kabinetbe belépni, most Giuliani igazságügyi osztályfőnökkel folytatnak tárgyalásokat az igazságügyi tárca átvétele iránt. Hogy politikai személyiség lépjen a kabinetbe, arról nincs szó. Röpirat a csehek ellen. Bécs, aug. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Nagy feltűnést kelt itt egy politikai röpirat, melyet Kaunitz Vendel gróf irt és azzal vádolja a cseh képviselőket, hogy a népet megcsalják és csak önérdekből szolgálják a kormányt. A röpirat felsorol egy egész sereg képviselőt, akik mindannyian hivatalokét vagy más előnyöket vadásznak. Kaunitz gróf megtámadja a cseh főurakat is, akik soha sem tettek semmit a népért, hanem szolgalelkűek és korrumpáltak. A francia próbamozgósitás. Páris, aug. 31. A próbamozgósítás fennakadás nélkül folyik. A tartalékosok kezdenek bevonulni. Vilmos császár Berlinben. Berlin, aug. 31. Vilmos császár ma délután 2 óra felé Babelsbergből ideérkezett és a pályaházban, valamint a palotáig vezető úton a sürűt sorfalat képező néptömeg által lelkesen üdvözöltetett.