Budapesti Hírlap, 1887. október(7. évfolyam, 270-300. szám)

1887-10-03 / 272. szám

1887. október 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (272. sz.) 3 nyékén a favorit-lovak vitték el a dijat. A verse­­nyek lefolyása a következő volt: I. Gödöllőitdij: 10000 frt, táv. 1600 méter. 14 nevezett ló közül csak kettő futott, még pedig „Hamilton"1 kg pej kancája és mr. Phipps „Ske"-je — Sie az indítástól kezdve vezetett és könnyen elsőnek érkezett. Tot. 5:6. II. Kétévesek versenye. Államdij 5000 frank aranyban, táv: 950 m. 15 nevezett, ló közül 7 jelent meg a pályán, u. m­.: Blaskovich Ernő Viadal-ja, Dőry Lajos M­o­rf­i­n­á­r­y-ja, Huszár Béla Y é­r­­m­e­s­e, Podmaniczky Géza b. G­u­s­z­t­i-ja, Sprin­ger Gusztáv br. C­a­b­o­t­i­n-je, Thum-Taxis Egon hg Phimni­x-e és Capt. Violet B­i­r­ó-ja. Többszö­rös sikertelen indítás után a versenyben résztvevő lovak egy csoportban megindultak. Az egyenes után Viadal erélyesen előnyomulva elsőnek érkezett. Mollináry, mely a startnál rossz helyre jutott, második, C­a­b­o­t­i­n harmadik volt. Tot. 5:8. — Helyrefogadás: az elsőre 25: 38, a másodikra 25 :75. III. Totalizator handicap. 4000 frt. Táv 2600 m. 15 név. ló közül csak 6 futott, u. m.: Blas­­kovich Ernő Olyan nine­s­e, Sztáray János B­u­z­g­ó-ja, mr. Aromac Cintra-ja, Üchtritz Zsiga br. Tannhäuse­r-e, Dőry Lajos Sí-je és Myslowski Alfréd lovag A t - L a s t-ja. Buzgó és Tannhäuser, a­melyek jó ideig vezettek, később visszamaradtak és átengedték helyüket Cintrának és S­i-nek. Első Cintra, második Si, harmadik Olyan nincs. — Tot. 5 :12. — Helyre­fogadás : elsőre 25 : 43, másodikra 25 : 85. IV. Eladó verseny, 1000 frt, táv. 950 m., 12 név. ló közül 7 indult, u. m­. Apponyi Antal gr. Buschmale­r-je, Erdőd­y Károly gr. p. m. NI. Aidától, Esterházy Miklós gr. Rape of the l­­o­c­k-ja, Jankovich Gyula Ö­r­e­g­l­a­k-ja, Silberer Viktor , a 11 a­d­a-ja, Söllinger százados Bos­­c­ó-ja és D­ő­r­y Lajos V­i­g­leán­y­a. Elsőnek a favorizált Raps of the Lock, másodiknak Bosco, harmadiknak Öreglak ért be. Tot. : 5:9. Helyre­­fogadás : elsőre 25 : 35, másodikra 25 : 60. A nyer­tes lovat 1500 frt kikiáltási ár mellett 1600 írton tulajdonosa visszavásárolta. V. Welter Handicap, 1000 frt. Táv. 1400 m­. 12 nevezett ló köaft­ futott 8, u. m.: Chernell György C­r­e­s­can r.e-je, Péchy Andor P­at,r­i­á-ja, Apponyi Antal gr. Des­pot-ja, Dőry Lajos Ka­­n­á­s­z­a, Festetich Tasziló gr. Erl­an eh­t-ja, Söllin­­ger St. P­r­o­p­o­r­t­i­on-ja, G­encsy Zoltán S­a­b­á-ja, Springer Gusztáv br. Badar-ja. — Elsőnek érke­zett Patria, másodiknak Erlaud­t, harmadiknak Despot. Tot. 5 : 83. Helyrefogadás : elsőre 25 :163, másodikra 25 : 46. VI. Gátverseny, Handicap 1000 frt, táv. 2800 m. 12 nevezett ló közül 5 indult, n. xn. lord Rovaton an­­­sett­e-je (a tulajdonostól lovagolva), herceg Auersberg M­a­n­f­r­e­d-je (lov. Dipleton), Dőry Lajos B­enauf­f­il-ja (lov. Mitchell), Üchtritz Zsiga dr. T­er­a­p­h­i­n-ja (lov. Hansi), Capt. Violet B­a­­b­a­m-ja (lov. Wyatt.) . Az utolsó akadály legyő­zése után erős küzdelem fejlődött Manfred és Te­rápián közt, a­mely az előbbinek győzelmével vég­ződött. — Tot. 5 : 9. Helyrefogadás elsőre 25 : 31, másodikra 25 : 32. VII. A lótenyésztő mezei gazdák verse­nyére csak négyen jelentkeztek. Az első díjat 300 írttal a harmadiknak beérkezett Krell István buda­pesti gazda vitte el, miután a két elsőnek beérke­zett ló már más alkalommal nyertek első dijat. A második dijat 150 írttal Balázs Sándor budapesti, a harmadikat 80 forinttal Hideg János aszalai gazda nyerte el. Gyümölcs vásár. — Saját tudósitónktól. — A magyar kereskedelmi múzeum e kiválóan életre való és praktikus intézmény Németh Imre mint tanácsos kitűnő vezetése mellett rövid fenn­állása óta már ismételten megmutatta, hogy kellő buzgalommal és szakértelemmel mily nagy sikereket lehet elérni. Nem legutolsó érdemei közé tartozik az, hogy az állandó iparkiállítás mellett időleges szakkiállítások által bemutatja az országnak, hogy mit tudunk már itthon termelni, mely ágát a gazda­sági életnek kell még meghonosítanunk és a mi a legfőbb közelebb hozza egymáshoz a termelőt és a fogyasztót. Ha időleges kiállítás nyílik meg holnap, e hó 3-án délután 3 órakor a városligeti iparcsar­­nokban, a magyarországi gyümölcs­­kiállítás. A gyü­mölcskiállítás, mely egy egész hónapon át tart, tulajdonkép g­y­ü­mölcsvásár, mert rendezésénél a kereskedelmi szempont volt az irányadó. Nem arra törekedtek e kiállításnál, hogy különös fajok ritka, szemre való példányait mutas­sák be, hanem, hogy a termelő minél gyorsabban túladhasson termékein. Ez elvnek megfelelően egy fajtából 100 darabnál kevesebbet nem lehet bekül­deni és ezt­ is csakis oly fajokból, melyek tartósak, a hosszabb ideig tartó szállítást kiállják, mint almai körte, birsalma, birskörte, szőlő stb. A kereskedelmi múzeum a közvetítő a termelő és fogyasztó között és mindkét félnek előnyöket biztosít. A termelő mindenekelőtt a magyar államvasutakon 50 százalék szállítási kedvezményt kap, a kiállítási területen nem fizet helypénzt, a szekrényeket, állványokat, tányérokat ingyen kapja. Mindezekért a nagy elő­nyökért a vételár 10 százalékát fizeti. A fogyasztó előnye az, hogy alkalma van egy pár krajcárért előbb megkóstolni a gyümölcsöt, melyet venni szándékozik, ha pedig 2 írtnál nagyobb vásárlást tesz, a gyümölcsöt díjtalanul házához szállítják. A kiállításba, mely reggel 10-től este 7-ig lesz nyitva, délelőtt mindig ingyen lehet bemenni, délután pe­dig, mikor katonazene is van, 20 krajcár a be­lépődíj. A kiállítás már magában véve gyönyörű lát­vány. A nemes gyümölcsök, mosolygó almák és kör­ték egész armádiája gyönyörködteti a szemet, csik­landozza az inyt és illatával az orrt. A szép rende­zés főérdeme Gillemot Vilmos budapesti rózsa­kertészt és gyümölcsészeti előadót illeti, a­ki nejé­vel és szeretetreméltó leányaival kora reggeltől nap­estig sürög-forog, rendez és intézkedik. Eddig ösz­­szesen 36 kiállító van képviselve, főleg Erdélyből, Halasról, Bánságból és Kecskemétről. A kirakott gyümölcs hatezer (6000) tálon van kiállítva. A kiállítók közül mindenek előtt kiemeljük Halas városát,melynek derék polgármestere Vári Szabó István nemcsak meghonosította Halason az okszerű gyümölcstermelést, de ő maga intézke­dik, tanít, szervez és rendez mindenkinél és min­dent, a­mi csak a gyümölcstermelésre vonatkozik. Még a vevőnek is elmagyaráz minden egyes fajt. Halas polgárai kétségkívül nagy hálával tartoznak kitűnő polgármesterüknek, a­ki új és bő jövedelmi forráshoz juttatta őket. A polgármester mellett V­a­s­s Elek halasi városi főkertész buzgolkodik nagy eredménynyel a gyümölcstermelés körül. Nem is csodálhatjuk ezek után, hogy Halas város kiállí­tása a legszebb. A többi termelők közül fölemlít­jük a következőket: C­­­b­u­r Emil (Jolsva) almá­kat, Wolf Sarolta (Segesvár) almákat, M­a­­lachovszky László városi tanácsnok Sza­badkán kiváló Szercsika-almákat, körtét és musko­­tály-szölőt állított ki. Szép kollekciókkal vannak képviselve N­á­k­ó János Bánát-Komlós, Kende Kanutné Gégény, M­ü­h­l­e Vilmos Temesvár (szép szölőgyűjtemény,) P­a­p­p Tivadar Szamos-Tajvár, V­á­s­á­r­h­e­l­y­i Gyula Nagybánya, Nagy­ László Szilágy-Somló, P­o­t­z Ármin budapesti kertész cse­metéket is állított ki a gyümölcsével együtt. R­o- Iioucít Gida török-becsei kertészete remek kar­fiollal, dinyével, káposztával, paprikával, befőttel van képviselve. • Ez rövid áttekintetése a sokat ígérő kiállítás­nak, melyet Németh Line min. tanácsos és Gil­­lemot Vilmos urak szeretreméltó kaluzolása mel­lett a megnyitás előtt ma megnézhettünk. Még szá­mos termelő van bejelentve, számos küldemény ér­kezik még e hét folyamán és ezért az ügy fontos­sága és pros­perálása érdekében még lesz alkal­munk az első budapesti gyümölcsvásárral fog­lalkozni. A marcaltői ötszörös rabló­­gyilkosság. — Saját tudósítónktól. — Pápa, okt. 2. A marcallői utón történt hajmeresztő rabló­­gyilkosságról hiteles adatok nyomán a következő újabb részleteket jelenthetem : Szent Mihály napján volt a csornai vásár, mely ezúttal azonban nem volt olyan látogatott, mint rendesen és így történt, hogy a vásár már délután öt órakor bevégződött, a­mikor az iparosok összecsomagolt áruikat kocsikra rakták és megta­­pintak hazafelé, de nem mint rendesen szokták, hosszú kocsisorban, hanem egyenkint, jó puskalö­­vésnyi távolságban. ügy két óra este volt, midőn a „keszii csár­dádhoz értek, a­hova több fuvaros betért etetés végett, de meg azért is, mivel esett az eső. Többen azonban nem tértek be, hanem ipar­kodtak hazafelé, részint a rossz idő miatt, részint pedig azért, mert a rablók garázdálkodása miatt nem akartak éjjel menni. A vásáros kocsik sorát Bálint József fuva­ros nyitotta meg, ki kétlovas kocsiján két csizmával megrakott vásáros­ ládát vitt. A ládákban összesen kilencvenhat pár csizma volt, melyeket a vásáron már nem tudtak eladni. A kocsin voltak : C­s­a­­n­a­k­i Istvánná és Rozs Ferencné. Este 9—10 óra között lehetett, midőn az Ihászi-Marcaltő között lévő útkanyarulat tisztására értek ; ez épen az erdő szélén van. Egyszerre az országút széléről öt rabló ugrott elő ; parasztruhába voltak öltözve és botokkal, do­rongokkal fölfegyverkezve. Egy erőteljes alak ráki­áltott Bálintra: — Megállj ! Bálint József fuvaros rögtön megállította lovait. Ekkor az egyik rabló, ki 25—30 éves lehe­tett és kapott fekete­ felsőkabátot és gatyát hordott, oda ugrott a kocsi elé, egyik kezével megragadta a lovak zablyáját, a másikkal pedig a kocsirudat tar­totta, hogy a lovak el ne mehessenek. Egy másik, körülbelül 40 éves, fekete körszakállas rabló a vá­sáros asszonyokhoz lépett és pénzt követelt. — Ide minden pénzt, vagy meghaltok ! kiál­tott a rabló. E szavak h­allattára Bálint József a lovak közé vágott, de azok nem indultak meg. Mikor a harmadik rabló, a­ki ezalatt fölemelt baltával ütésre készen állott, meglátta, hogy B­á- 1 i n t menekülni akar, egy hatalmas ütést mért a balta fejével a fuvaros halán­tékára, a­ki rögtön eszméletét veszte és ily ál­lapotban lebukva a bakról, elterült a sáros ország­úton. A másik két rabló ekkor lécekkel agybafőbe verte az ájult Bálintot, a rablók egyike pedig élet­len késével nyakát nyiszálta és midőn látták, hogy ez már életre nem támad, berúgták a kocsi alá. Eközben a lovak meg akartak indulni, de az egyik rabló a nála levő kést egész nyeléig a ló szügyébe szúrta, a másik pedig baltájával fejen vágta, úgy, hogy a szegény pára rögtön fölfordult. Mialatt ezek történtek, addig két rabló a ko­­csin ülő asszonyoktól pénzt követelt. Rozs Ferencné keblében elrejtett zsebken­dőjét, melyben 49 frt készpénze volt, elővette és át­nyújtotta az utonállónak, C­s­a­n­a­k­y Istvánná azonban a pénz átadását megtagadta, mire a rabló késével megszúrta s midőn Rozsné segélyért kiáltott, ezt is fejbe ütötték: a csapás jobb szeme alján érte és valószínű, hogy a szemére a szerencsétlen meg fog vakulni. Ekkor mindkettőt kifosztották pénzükből, foly­tonosan ütlegelve őket. C­s­a­n­a­k­y Istvánná, ki nem súlyosan sebe­sült meg, a kocsiban levő nagy vásárosláda mellé húzódott, hogy az ütések ne érjék oly nagyon. Az egyik rabló azonban megpillantotta kezén levő arany karikagyűrűjét, melybe Cs, J, betű volt vésve és vörös-köves hős pecsétgyűrűjét. — A­dd ide a gyűrűidet! — ordított oda az egyik rablógyilkos. — Odaadnám szívesen, de nem jönnek le az ujjamról, szólt vissza Csanakné. — Vágd le a kutyának az ujját, ha nem adja oda — szólt az egyik rabló — mire társa hatalmas csapást mért Csanakyné kezére, melyen a gyűrűk voltak. A balta a lábán megsiklott és igy nem vágta le a keze fejét, csak súlyosan megütötte. Ekkor az egyik rabló felállt a kocsira és f­o­­gaival kezdette rágni Csanakyné ujját és így akarta lehúzni a gyű­rűt, a­mi hosszas kínzás után sike­rült is neki. Ezután átkutatták a kocsit, hogy nincs-e rajta valami értékes dolog. Semmit sem találtak. Ekkor kocsizörgés hallatszott. A rablók hall­­gatódzni kezdettek, de nem tudták kivenni, hogy hány kocsi lehet. Hogy a kifosztott kocsi föl ne tűnjék, két rabló a kocsit az árokba döntötte, Bá­lint holttestét pedig az országút szélére húzta. A két asszony a kocsi alá került, de mind­kettő eszméleténél volt és örült, hogy ily módon a rablóktól megszabadult. Míg a kocsit a két rabló az árokba döntötte, addig a másik három a közeledő vásároskocsi elé ro­hant és mikor látták, hogy ez is csak egyedül jön és a közelben több kocsi nem követi ezt, szintén megállították és pénzt követeltek.

Next