Budapesti Hírlap, 1887. október(7. évfolyam, 270-300. szám)
1887-10-03 / 272. szám
1887. október 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (272. sz.) 3 nyékén a favorit-lovak vitték el a dijat. A versenyek lefolyása a következő volt: I. Gödöllőitdij: 10000 frt, táv. 1600 méter. 14 nevezett ló közül csak kettő futott, még pedig „Hamilton"1 kg pej kancája és mr. Phipps „Ske"-je — Sie az indítástól kezdve vezetett és könnyen elsőnek érkezett. Tot. 5:6. II. Kétévesek versenye. Államdij 5000 frank aranyban, táv: 950 m. 15 nevezett, ló közül 7 jelent meg a pályán, u. m.: Blaskovich Ernő Viadal-ja, Dőry Lajos Morfináry-ja, Huszár Béla Y érmese, Podmaniczky Géza b. Guszti-ja, Springer Gusztáv br. Cabotin-je, Thum-Taxis Egon hg Phimnix-e és Capt. Violet Biró-ja. Többszörös sikertelen indítás után a versenyben résztvevő lovak egy csoportban megindultak. Az egyenes után Viadal erélyesen előnyomulva elsőnek érkezett. Mollináry, mely a startnál rossz helyre jutott, második, Cabotin harmadik volt. Tot. 5:8. — Helyrefogadás: az elsőre 25: 38, a másodikra 25 :75. III. Totalizator handicap. 4000 frt. Táv 2600 m. 15 név. ló közül csak 6 futott, u. m.: Blaskovich Ernő Olyan ninese, Sztáray János Buzgó-ja, mr. Aromac Cintra-ja, Üchtritz Zsiga br. Tannhäuser-e, Dőry Lajos Sí-je és Myslowski Alfréd lovag A t - L a s t-ja. Buzgó és Tannhäuser, amelyek jó ideig vezettek, később visszamaradtak és átengedték helyüket Cintrának és Si-nek. Első Cintra, második Si, harmadik Olyan nincs. — Tot. 5 :12. — Helyrefogadás : elsőre 25 : 43, másodikra 25 : 85. IV. Eladó verseny, 1000 frt, táv. 950 m., 12 név. ló közül 7 indult, u. m. Apponyi Antal gr. Buschmaler-je, Erdődy Károly gr. p. m. NI. Aidától, Esterházy Miklós gr. Rape of the lock-ja, Jankovich Gyula Öreglak-ja, Silberer Viktor , a 11 ada-ja, Söllinger százados Boscó-ja és Dőry Lajos Vigleánya. Elsőnek a favorizált Raps of the Lock, másodiknak Bosco, harmadiknak Öreglak ért be. Tot. : 5:9. Helyrefogadás : elsőre 25 : 35, másodikra 25 : 60. A nyertes lovat 1500 frt kikiáltási ár mellett 1600 írton tulajdonosa visszavásárolta. V. Welter Handicap, 1000 frt. Táv. 1400 m. 12 nevezett ló köaft futott 8, u. m.: Chernell György Crescan r.e-je, Péchy Andor Pat,riá-ja, Apponyi Antal gr. Despot-ja, Dőry Lajos Kanásza, Festetich Tasziló gr. Erlan eht-ja, Söllinger St. Proportion-ja, Gencsy Zoltán Sabá-ja, Springer Gusztáv br. Badar-ja. — Elsőnek érkezett Patria, másodiknak Erlaudt, harmadiknak Despot. Tot. 5 : 83. Helyrefogadás : elsőre 25 :163, másodikra 25 : 46. VI. Gátverseny, Handicap 1000 frt, táv. 2800 m. 12 nevezett ló közül 5 indult, n. xn. lord Rovaton ansette-je (a tulajdonostól lovagolva), herceg Auersberg Manfred-je (lov. Dipleton), Dőry Lajos Benauffil-ja (lov. Mitchell), Üchtritz Zsiga dr. Teraphin-ja (lov. Hansi), Capt. Violet Babam-ja (lov. Wyatt.) . Az utolsó akadály legyőzése után erős küzdelem fejlődött Manfred és Terápián közt, amely az előbbinek győzelmével végződött. — Tot. 5 : 9. Helyrefogadás elsőre 25 : 31, másodikra 25 : 32. VII. A lótenyésztő mezei gazdák versenyére csak négyen jelentkeztek. Az első díjat 300 írttal a harmadiknak beérkezett Krell István budapesti gazda vitte el, miután a két elsőnek beérkezett ló már más alkalommal nyertek első dijat. A második dijat 150 írttal Balázs Sándor budapesti, a harmadikat 80 forinttal Hideg János aszalai gazda nyerte el. Gyümölcs vásár. — Saját tudósitónktól. — A magyar kereskedelmi múzeum e kiválóan életre való és praktikus intézmény Németh Imre mint tanácsos kitűnő vezetése mellett rövid fennállása óta már ismételten megmutatta, hogy kellő buzgalommal és szakértelemmel mily nagy sikereket lehet elérni. Nem legutolsó érdemei közé tartozik az, hogy az állandó iparkiállítás mellett időleges szakkiállítások által bemutatja az országnak, hogy mit tudunk már itthon termelni, mely ágát a gazdasági életnek kell még meghonosítanunk és a mi a legfőbb közelebb hozza egymáshoz a termelőt és a fogyasztót. Ha időleges kiállítás nyílik meg holnap, e hó 3-án délután 3 órakor a városligeti iparcsarnokban, a magyarországi gyümölcskiállítás. A gyümölcskiállítás, mely egy egész hónapon át tart, tulajdonkép gyümölcsvásár, mert rendezésénél a kereskedelmi szempont volt az irányadó. Nem arra törekedtek e kiállításnál, hogy különös fajok ritka, szemre való példányait mutassák be, hanem, hogy a termelő minél gyorsabban túladhasson termékein. Ez elvnek megfelelően egy fajtából 100 darabnál kevesebbet nem lehet beküldeni és ezt is csakis oly fajokból, melyek tartósak, a hosszabb ideig tartó szállítást kiállják, mint almai körte, birsalma, birskörte, szőlő stb. A kereskedelmi múzeum a közvetítő a termelő és fogyasztó között és mindkét félnek előnyöket biztosít. A termelő mindenekelőtt a magyar államvasutakon 50 százalék szállítási kedvezményt kap, a kiállítási területen nem fizet helypénzt, a szekrényeket, állványokat, tányérokat ingyen kapja. Mindezekért a nagy előnyökért a vételár 10 százalékát fizeti. A fogyasztó előnye az, hogy alkalma van egy pár krajcárért előbb megkóstolni a gyümölcsöt, melyet venni szándékozik, ha pedig 2 írtnál nagyobb vásárlást tesz, a gyümölcsöt díjtalanul házához szállítják. A kiállításba, mely reggel 10-től este 7-ig lesz nyitva, délelőtt mindig ingyen lehet bemenni, délután pedig, mikor katonazene is van, 20 krajcár a belépődíj. A kiállítás már magában véve gyönyörű látvány. A nemes gyümölcsök, mosolygó almák és körték egész armádiája gyönyörködteti a szemet, csiklandozza az inyt és illatával az orrt. A szép rendezés főérdeme Gillemot Vilmos budapesti rózsakertészt és gyümölcsészeti előadót illeti, aki nejével és szeretetreméltó leányaival kora reggeltől napestig sürög-forog, rendez és intézkedik. Eddig öszszesen 36 kiállító van képviselve, főleg Erdélyből, Halasról, Bánságból és Kecskemétről. A kirakott gyümölcs hatezer (6000) tálon van kiállítva. A kiállítók közül mindenek előtt kiemeljük Halas városát,melynek derék polgármestere Vári Szabó István nemcsak meghonosította Halason az okszerű gyümölcstermelést, de ő maga intézkedik, tanít, szervez és rendez mindenkinél és mindent, ami csak a gyümölcstermelésre vonatkozik. Még a vevőnek is elmagyaráz minden egyes fajt. Halas polgárai kétségkívül nagy hálával tartoznak kitűnő polgármesterüknek, aki új és bő jövedelmi forráshoz juttatta őket. A polgármester mellett Vass Elek halasi városi főkertész buzgolkodik nagy eredménynyel a gyümölcstermelés körül. Nem is csodálhatjuk ezek után, hogy Halas város kiállítása a legszebb. A többi termelők közül fölemlítjük a következőket: Cbur Emil (Jolsva) almákat, Wolf Sarolta (Segesvár) almákat, Malachovszky László városi tanácsnok Szabadkán kiváló Szercsika-almákat, körtét és muskotály-szölőt állított ki. Szép kollekciókkal vannak képviselve Nákó János Bánát-Komlós, Kende Kanutné Gégény, Mühle Vilmos Temesvár (szép szölőgyűjtemény,) Papp Tivadar Szamos-Tajvár, Vásárhelyi Gyula Nagybánya, Nagy László Szilágy-Somló, Potz Ármin budapesti kertész csemetéket is állított ki a gyümölcsével együtt. Ro- Iioucít Gida török-becsei kertészete remek karfiollal, dinyével, káposztával, paprikával, befőttel van képviselve. • Ez rövid áttekintetése a sokat ígérő kiállításnak, melyet Németh Line min. tanácsos és Gillemot Vilmos urak szeretreméltó kaluzolása mellett a megnyitás előtt ma megnézhettünk. Még számos termelő van bejelentve, számos küldemény érkezik még e hét folyamán és ezért az ügy fontossága és prosperálása érdekében még lesz alkalmunk az első budapesti gyümölcsvásárral foglalkozni. A marcaltői ötszörös rablógyilkosság. — Saját tudósítónktól. — Pápa, okt. 2. A marcallői utón történt hajmeresztő rablógyilkosságról hiteles adatok nyomán a következő újabb részleteket jelenthetem : Szent Mihály napján volt a csornai vásár, mely ezúttal azonban nem volt olyan látogatott, mint rendesen és így történt, hogy a vásár már délután öt órakor bevégződött, amikor az iparosok összecsomagolt áruikat kocsikra rakták és megtapintak hazafelé, de nem mint rendesen szokták, hosszú kocsisorban, hanem egyenkint, jó puskalövésnyi távolságban. ügy két óra este volt, midőn a „keszii csárdádhoz értek, ahova több fuvaros betért etetés végett, de meg azért is, mivel esett az eső. Többen azonban nem tértek be, hanem iparkodtak hazafelé, részint a rossz idő miatt, részint pedig azért, mert a rablók garázdálkodása miatt nem akartak éjjel menni. A vásáros kocsik sorát Bálint József fuvaros nyitotta meg, ki kétlovas kocsiján két csizmával megrakott vásáros ládát vitt. A ládákban összesen kilencvenhat pár csizma volt, melyeket a vásáron már nem tudtak eladni. A kocsin voltak : Csanaki Istvánná és Rozs Ferencné. Este 9—10 óra között lehetett, midőn az Ihászi-Marcaltő között lévő útkanyarulat tisztására értek ; ez épen az erdő szélén van. Egyszerre az országút széléről öt rabló ugrott elő ; parasztruhába voltak öltözve és botokkal, dorongokkal fölfegyverkezve. Egy erőteljes alak rákiáltott Bálintra: — Megállj ! Bálint József fuvaros rögtön megállította lovait. Ekkor az egyik rabló, ki 25—30 éves lehetett és kapott fekete felsőkabátot és gatyát hordott, oda ugrott a kocsi elé, egyik kezével megragadta a lovak zablyáját, a másikkal pedig a kocsirudat tartotta, hogy a lovak el ne mehessenek. Egy másik, körülbelül 40 éves, fekete körszakállas rabló a vásáros asszonyokhoz lépett és pénzt követelt. — Ide minden pénzt, vagy meghaltok ! kiáltott a rabló. E szavak hallattára Bálint József a lovak közé vágott, de azok nem indultak meg. Mikor a harmadik rabló, aki ezalatt fölemelt baltával ütésre készen állott, meglátta, hogy Bá- 1 i n t menekülni akar, egy hatalmas ütést mért a balta fejével a fuvaros halántékára, aki rögtön eszméletét veszte és ily állapotban lebukva a bakról, elterült a sáros országúton. A másik két rabló ekkor lécekkel agybafőbe verte az ájult Bálintot, a rablók egyike pedig életlen késével nyakát nyiszálta és midőn látták, hogy ez már életre nem támad, berúgták a kocsi alá. Eközben a lovak meg akartak indulni, de az egyik rabló a nála levő kést egész nyeléig a ló szügyébe szúrta, a másik pedig baltájával fejen vágta, úgy, hogy a szegény pára rögtön fölfordult. Mialatt ezek történtek, addig két rabló a kocsin ülő asszonyoktól pénzt követelt. Rozs Ferencné keblében elrejtett zsebkendőjét, melyben 49 frt készpénze volt, elővette és átnyújtotta az utonállónak, Csanaky Istvánná azonban a pénz átadását megtagadta, mire a rabló késével megszúrta s midőn Rozsné segélyért kiáltott, ezt is fejbe ütötték: a csapás jobb szeme alján érte és valószínű, hogy a szemére a szerencsétlen meg fog vakulni. Ekkor mindkettőt kifosztották pénzükből, folytonosan ütlegelve őket. Csanaky Istvánná, ki nem súlyosan sebesült meg, a kocsiban levő nagy vásárosláda mellé húzódott, hogy az ütések ne érjék oly nagyon. Az egyik rabló azonban megpillantotta kezén levő arany karikagyűrűjét, melybe Cs, J, betű volt vésve és vörös-köves hős pecsétgyűrűjét. — Add ide a gyűrűidet! — ordított oda az egyik rablógyilkos. — Odaadnám szívesen, de nem jönnek le az ujjamról, szólt vissza Csanakné. — Vágd le a kutyának az ujját, ha nem adja oda — szólt az egyik rabló — mire társa hatalmas csapást mért Csanakyné kezére, melyen a gyűrűk voltak. A balta a lábán megsiklott és igy nem vágta le a keze fejét, csak súlyosan megütötte. Ekkor az egyik rabló felállt a kocsira és fogaival kezdette rágni Csanakyné ujját és így akarta lehúzni a gyűrűt, ami hosszas kínzás után sikerült is neki. Ezután átkutatták a kocsit, hogy nincs-e rajta valami értékes dolog. Semmit sem találtak. Ekkor kocsizörgés hallatszott. A rablók hallgatódzni kezdettek, de nem tudták kivenni, hogy hány kocsi lehet. Hogy a kifosztott kocsi föl ne tűnjék, két rabló a kocsit az árokba döntötte, Bálint holttestét pedig az országút szélére húzta. A két asszony a kocsi alá került, de mindkettő eszméleténél volt és örült, hogy ily módon a rablóktól megszabadult. Míg a kocsit a két rabló az árokba döntötte, addig a másik három a közeledő vásároskocsi elé rohant és mikor látták, hogy ez is csak egyedül jön és a közelben több kocsi nem követi ezt, szintén megállították és pénzt követeltek.