Budapesti Hírlap, 1887. október(7. évfolyam, 270-300. szám)

1887-10-26 / 295. szám

i kor a karzat egy része pártját fogta a társulatnak. Fütty, pisszegés, orditás hasogatta a levegőt s a hölgyek ijedten menekültek kifelé. A függönyt le kellett ereszteni s az impresszárió abbeli kérdésére, hog­y folytassák-e az előadást, újra kitört a vihar. Másnap az igazgatóság a bérlőket meghívta a „Kis herceg“ főpróbájára s belátásuktól teszi függővé, hogy folytassa-e a társulat az előadásokat vagy­ ne. A társaság Triesztből jött, a­hol meg voltak vele elégedve. * (Az országos régészeti és embertani tár­sulati mai ülésén P­u­­­s­z­k­y Ferenc ismertetett magyar földön talált kelta régiségeket. R­é­­­k­y László dr. a hun-székely írásról értekezett, a titkár pedig bemutatta D­a­r­n­a­y Kálmán jeles régiség­gyűjtő tíz év óta Somlyó, Sümegit és Csabrendek környékén folytatott vizsgálódásainak eredményét. A választmány ülésén a titkár a hazai régészet teljes repertóriumának kiadását indítványozta. A társaság jegyzőkönyvben fejezte ki részvétét Arány­i Lajos dr. halála fölött, egyszersmind köszönetet mondott Darn­ay Kálmánnak. * (Arany János) hátrahagyott irataiból és levelezéseiből B­á­t­­h Mórnál megjelent, a 11-dik füzet. Ebben van levelezése T­o­l­d­y Ferenccel,­­ S­z­i­l­á­g­y­i Istvánnal és Tompa Mihálylyal. A­­ sok érdekes dolog közül, a­mi a füzetben foglalta­­­­tik, fölemlítjük Tisza Domokosnak, Tisza Kálmán !A miniszterelnök öcscsének egy versét, mely­et 15 éves korában irt. Arany ugyanis egy ideig Geszten la­­j­kott, mint Tisza Domokos nevelője, s később is úgy­­ látszik figyelemmel kisérte a fiatal Domokost, a ki­­ egész ifjan az ötvenes évek végén Egyiptomban,­­ mellbetegen meghalt. Az Aranylóié levél, mely­­ 1852. dec. 1-sején kelt s Tompához van intézve a következőkép emlékezik a versről: „A geszti­­us poéta igen szépen halad, örömemre ; nem is állha­tom meg, hogy közelebbi versét ide ne írjam : Te adtad, te vedd el. Hozzád, hozzád szálljon ez utolsó ének! A sors keresztfáján lelkem végihlettel, . Mint az üdvözitő, atyja é­s Istenének, , így kiált tenéked : te adtad, te vedd el. Te adtad az érzést az ifjú keblébe, Te gerjesztél szikrát s ime lángra kapott ! A vész csak szította, mindenem elege S vad szelek szétdulják most a zsarátnokot. Te adtad az eszmét, dal szállt ajkaimra, Lassú, szép, édes dal tehozzád, tenéked: De jött.. a bősz vihar, — lelkem el nem bírta, — S lantot, hurt, szálló dalt. . . mindent széllyeltépett. De te adtál kint is. Be nem gyógyítottad A sebet, a melyet vágtál szép szemeddel ; Most végsőt zeng lelkem s elveszve miattad így kiált tenéked : te adtad, te vedd el ! „Én ebben, — folytatja Arany — a dikciót egészen költőinek, az érzést melegnek találom. Ti­zenöt éves gyermektől mindenesetre elég : megle­het a remény csal, de én ily kezdet után merek remélni.“ — Tompa is pár hétre így felelt : „A­­ geszti kis poétának szívemből örülök, több öröm­mel olvastam ezt a kis verset, mint fél évi „Hölgy­futár“-t s annak minden halhatlan költeményeit.“ * (A magyar iparművészeti , társulat) vá­lasztmánya ma délután Trefort Ágoston minisz­ter­elnöklete alatt ülést tartott, a­melyen jelen vol­tak : Gerlóczy Károly*, Lechner Lajos, Lipthay Béla dr., Hampel József, Szalay Imre, Radisics Jenő,­­Takabay Ferenc, Németh Imre, Ráth György, Ben­czúr Béla, Fittler Kamill, Giergl József.­ Pasteiner Gyula titkár bejelenti, hogy a társulatnak van je­lenleg 141 alapító, 229 rendes és 41 segélyző tagja. Az alaptőke 33.800 forintot tesz ki.­­ A társulat fölvevén programmjába hazai jeleseinek mellszobrai­nak sokszorosítását, e célra való közreműködésre fölszólította a képzőművészeti társulatot és Budapest főváros törvényhatóságát. A képzőművészeti társulat hajlandónak nyilatkozott két 200 forintos pályázat fele költségeit viselni. A pályázat Vörösmarty, Petőfi, Arany János, Liszt Ferenc és Deák Ferenc szobrocskáira fog hirdettetni ; a művészek tetszés szerint választathatnak ez öt közül. A két 200 frtos pályadíj a két legjobb műnek fog kiadatni. — T r e­f­o­r­t miniszter megpendítette a társulatban az egyházi szövés meghonosításának kérdé­sét, de az eddigi tárgyalások ez irányban eredmény­telenek maradtak, mert hazánkban ez ágban nagyon csekély a megrendelés, úgy­, hogy külön gyár léte­sítése nem jövedelmes. A választmány a szakosz­tályt bízta meg ama kérdés megoldásával, üdvös-e az iparművészeti társulatnak figyelmét általában ki­terjeszteni a textil­iparra? * (Az őszi kiállítás) képeinek kelendősége . Örvendetes tanúbizonyságot tesz a műértők mind­inkább élénkülő érdeklődéséről. Újabban ismét töb­bet megvásároltak­­ a kiállítás festményeiből. J­a­­c­k­e­­­s Heracinthe belga míthész „Lóvásár“ című képét U­tt­m­a­n­n Sándor orsz. képviselő vette meg ; B­a 11­ó Edie „V­á­s­á­r f­i­á“-t B­u­c­h­­wald Jónás ; M­a­r­g­i­t­a­y Tihamér „L­égy­­otton“ c. képét Koller Károly udvari fény­képező, s T­e­r­e­p­y Káróly „Z­a­l­a­b­é­r­i ma­lom“ c. tájfestmén­rét egy ismert műpártoló. Az őszi kiállítás első sorozatát, méh­ már csak e hó végéig marad nyitva, a múlt vasárnapon közel ezer ember látogatta meg. * (A budapesti növendékpapság) magyar egyházirodalmi iskolája, ez a zajtalanul, de annál szorgalmasabban dolgozó társaság, ez idén jubiláns kiadványokkal szolgál pártfogóinak , munkálatainak immár ötvenedik évfolyama jelent meg, két igen csinos kötetben, mindkettőnek élén a pápa arany­­miséje alkalmából való díszes ajánlással. Az első kötet Ratzinger György jeles műve: „Az egy­házi szegényápolás története“ fordításának befejező része. A könyv utolsó öt éve az­­ egyházirodalmi is­kola egy tagjának, V­á­r­a­dy Árpádnak műve: az egyházi szegény­ápolás magyarországi tör­ténete Szent István korától a mohácsi vészig. E nagy gonddal és fáradsággal összeállított tanulmányt több a „kísérletnél“, mint azt a társaság túlságos szerényien nevezi. A „Munkálatok“ második kötete több mint fele részében az iskola kiadványainak tör­ténetével foglalkozik. 1831 óta 68 kötettel lépett e derék társaság a nyilvánosság elé. A ’ kötet többi tartalma néhány költemény s egyy hosszabb tanul­mánya Hodiska Antaltól: „Egyházunk küzdelmei a boszniai bogomil eretnekekkel.­“ Az eddig szinte kiderítetlen bogomil-kérdés felől nem tudunk na­­gy­obb forrástanulmányával, józanabb kritikával dol­gozott művet, mint ez a hat évre terjedő essay. Méltó, hogy figyelemben részeseitsék mindazok, a kik Bosznia történetével s főleg a bogomil-kérdéssel foglalkoznak. A két kötet könyvárusi utón is kap­ható , ára 3 frt. Ratzinger müvének befejezése az eredeti függelékkel külön 1 frt 40 kr, a „Munká­latok“ pedig 1 frt 60 kr. * (A függetlenségi és 48-as párt szerve­zéséről) Pártos Béla egy kis röpiratot irt. A röpirat tartalmát a következő sorok foglalják ma­gukban : „Meg fogom jelölni a­­legfőbb szervezeti hibákat és hiányokat, melyek e párt életében ész­lelhetők, meg egyszersmind az u­takat, módokat és eszközöket, melyek által a bajok segíthetünk. Ki fogom mutatni, melyek az egészséges politikai párt­álét feltételei, mik ha bekövetkeztek, igaz ügyünk győzelme már csak rövid idő kérdése leend.“ * („A Ludoviks Akadémia közlönyeinek) októberi füzetében K­i­s­s Lajos főhadnagy leírást közöl az akadémia ez­ idei záróünnepéről. A többi tartalom : „A­ szakasz és század előkészítése a harcra“, R. B. honv. ezredestől. „A kozákságról“, Kerner Pál honv. századostól. „A gyalogság tu­lajdonságairól“ és „A lovak megbecsüléséről“ D­o­­maniczky Istvántól. „A régi jó időkből“, közli Milodanovits Simon honv. főhadnagy. A ki­sebb közlemények között : „Az ismétlőpuskáról“, „63’orstüzelő ágy’u“, „A transkaspi vasút“, közli Müller Hugó honv. százados. „A Lebel-féle francia ismétlő fegyver, összehasonlítva a többi álla­mokéval“, közli Kemény Ferenc cs. és kir. tü­zérhadnagy. Az irodalmi rovatban Szécsi Mór honv. főhadnagy ismerteti a szolgálati szabályzat új kiadását. * (A magyar földrajzi társaság) október hó 27-én este 5 és fél órakor a tudományos aka­démia heti üléstermében felolvasó ülést tart. Az ülés tárgyai: 1. Ifj. Jankó János: Az Ue­lle-kérdés­­ről. 2. Roth Samu dr. rendes tag: A Magas Tátra tavairól. * (A mintarajziskolából.) L­o­t­z Károly ta­nár osztályában a festőművész-növendékek e héten kezdték meg az esti akt-rajzolást. — Péterffy Sándor pedig megkezdte az általános neveléstani oktatást. * (Rafael-kartonokat) fedeztek föl Moszkva mellett a Lukmanov-féle birtokon, si kartonokat Rafael akkor rajzolta, mikor X-ik Leo gobelineket rendelt a Vatikán számára s a világhírű festő e szőnyegek részére készítette a vázlatokat, melyeket szakértők valódiaknak tartanak. * 1A „Hazánk““) történelmi közlöny e havi füzetének tartalma : Reviczky Ádám gróf, Borsod­­megye főispánjának 1828-ban történt beigtatása, Kerékgyártó Elektől, „Az 1825—27-diki or­szággyűlésről“, Rabovich Lajostól, „A hatodik honvédzászlóalj története“ Szalkay Gergelytől, „Az 1865—67-diki országgyűlés“,, Hőke Lajostól, „A­ szerb fölkelés kitöréséről“, adatok Wesselényi Miklós báró életéhez, Kovács Józseftől, „Az er­délyi hadjárat“, T­horoczkay Sándortól, végül pedig az id. S­z­i­n­n­y­e­i József által összeállított igen becses történeti repertórium. BUDAPESTI HÍRLAP. (295. sz 51887. október 26. Ellopott hadititkok. — Saját tudósitónk távirata. — Lemberg, okt. 25. Két nap óta suttogják a szenzációs hírt, hogy a przemysli erődítések te­r­­veit ellopták. A dolgot eleinte titok­ban tartották, az itt megjelenő lapok sem ír­tak róla, végr­e azonban a krakói „Befonia“ elbeszélte, hogy a lopást két katona követte el és azután mind a kettő megszökött. Ma már a szenzációs esetről bővebb rész­letek jutottak nyilvánosságra és ezeket a kö­vetkezőkben közlöm : A tolvaj neve Marek Vencel, katonai pék, születésére nézve cseh. Ellopta , a przemysli vár öt erődjének tö­redékes tervrajzait, melyek állító­lag nem birnak valami nagy fontossággal, mert azokból a przem­ysli erőd hű­ és teljes képe nem nyerhető. És ezért a tervek é­r­­téktelenek Oroszországra nézve. Nem is hiszik, hogy orosz ügynök bízta volna meg Mareket, mert ebben az esetben lett volna pénze, holott konstatálva van, hogy a pol­gári­ ruhát, melyben elmenekült, lopnia kellett, így kombinálják ezt katonai körökben, a­mi azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Marek mégis valamely orosz ügynök megbízásából lopta el a terveket. A lopás pénteken történt és pedig a przemysli katonai irodában, a­hová aznap egy F­­­l­i­p­p­i nevű káplár volt szolgálatra ki­rendelve. Filippi azt vallja, hogy Marek bejött hozzá az irodába és azt monda, hogy egy fé­­lebbvalója kíván vele beszélni. Valószínű, hogy Marek csak azért élt azzal a kifogással, hogy távollétében a terveket ellopja. Filippi e val­lomása nem talált hitelre és letartóz­tatták, mert nem lehetetlen, hogy tudo­mással bírt a lopásról és azt elő is segítette. Marek még pénteken szökött meg és pe­dig Jaroszlavn át Oroszországba. A lopást csak szombaton vették észre. A városban a dolog híre rendkívüli fel­tűnést keltett és a katonai körökben, bár­mennyire leplezik, nagy izgatottság uralkodik TÁVIRATOK. Az osztrák válság­. Bécs, okt. 25. (S­a­j­át tudósítónk távirata.) A lengyelek megnyugtatására Dunajevszky pénzügyminiszter a cukor­­adó-bizottság mai ülésében kijelentette, hogy a cukor- és szeszadó-javaslato­kat egymástól elválaszt­hatatlanok­nak tartja és ezért mind a két törvény eg­y­szer­re fog szentesítt­e­t­n­i. A lengyelek ugyanis attól tartottak, hogy a cukoradójavaslat elfogadása után, a szeszadót illető követeléseiket nem fogják figyelembe venni. T­a­a­f­f­e gróf ma újra tanácskozott a csehek vezéreivel és egész határozottsággal állítják, hogy a válság el van simítva. A cár Berlinben. Berlin, okt. 25. (Saját tudósí­tónk távirata.) Igaznak bizonyul az a hír, hogy a cár csak november közepe táján utazik el Kopenhágából és valószín­ű­, hogy Németországon át fog utazni. A rendjelbotrány a francia kamarában. Paris, okt. 25. A kamara mai ülésében, C­u­n­e­o bonapartista képviselő, a hadügymi­nisztériumban előfordult botrányok és W­i­l­­s­o­n ügyének megvizsgálására 22 t­a­g­ú b­i­­z­otts­ág kiküldését indítvá­nyozta és kérte a sürgősség kimon­dását. — Bouvier miniszterelnök ellenzi e sürgősséget és megjegyzi, hogy az ügy a bíró­ságok előtt van. Ha a sürgősség megszavaz­tatnék, ez zavar előidézését jelentené a bíróság működésében. A kamara 379 szóval 155 ellenében megszavazta a sürgőssé­ge­t. A bizottság tagjait a csütörtöki ülésben választják meg. Napóleon herceg manifesztuma. Paris, okt. 25. A bonapartista párt­ el­nöke Nan­leon Viktor hgtől Brüsszel-

Next