Budapesti Hírlap, 1887. november (7. évfolyam, 301-330. szám)
1887-11-01 / 301. szám
1887. november 1. BUDAPESTI HÍRLAP,301. sz. „Budapesti Hírlap“. November hó 1-jével új előfizetést nyitunk. Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetésük e hó végével lejár, hogy azt minél előbb megnyitani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásnál, egy címszalagot mellékelni szíveskedjenek. ?1. x —.— ----------------------—-—----------------------------— I ! 6.17—6.22, május—júniusra 6.30—6.35. — Zab 5.63 —5.68, 5.98—6.03, május—júniusra 6.10—6.15. — Tengeri 6.55—6.65, 6.10—6.15, junius—júliusra 6.17 6.22. — Olaj 30.—30.50, 30.—30.50, 30.50—31. — Szesz 25.62—25.87, 25.25—25.37, 25.37—25.50, 26.50 —27.—. — Repce 12.50-12.70, 12.35—12.45, 11.30 —11.40. Bécs, okt. 31. (Magyar értékek zárlata.) Magy. földteherm. kötv. 104.25. .— Erdélyi földteherm. kötv. 104.50. — Erdélyi vasut-részvény 176.50. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 113.50. — Magyar nyeremény-kölcsönsorsjegy 123.—. — Szőlődézsmaválts. kötv. —.—. — Kassa-oderbergi vasutrészv. 142.75. — 5 száz. papirjáradék 86.70. — Magyar vasúti kölcsön 149.—. — Magyar hitelbankrészv. 287.50. — Alföldi vasut-részvény 179.—. — Magyar észak-keleti vasut-részv. 161.—. — 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 97.25. — Magyar leszámítoló és pénzváltó-részv. 94.50. — Tiszai és szegedi kölcsön-sorsjegy 123.25. — 4 százalékos aranyjáradék 99.85. Bécs, okt. 31. (Osztrák értékek zár-lata.) Osztrák hitelrészvény 281.60. — Déli vasutrészv. 86.50. — 4°/„ osztrák aranyjáradék 112.—. — Londoni váltóár 125.15. — Károly Lajos vasut részv. 213.—. — 1864. sorsjegy 169.—. — 4-2“/0 ezüstjáradék 82.65. — 1860, sorsjegy 135.25. — Török sorsjegy 17.—. — Dunagőzhajós-társ.-részv. 343.—. — Angol-osztr. bank-részv. 110.—. — Osztrák államvasutrészv. 222.60. — 20 frankos 9.91. — 4-2°/0 papirjáradék 87.62. — Osztrák hitelsorsjegy 178.75. — Osztrák-magyar bank-részv. 880.—. — Cs. k. arany (vert) 5.92. — Német bankváltók 61.40. — Elbevölgyi vasut-részv. 173.75. — Wiener Bankverein-részv. 91.75. Élénkült. Bécs, okt. 31. (Esti tőzsde.) Osztr. hitelrészvénz 281.50. — Osztr. államv. részv. 222.75. — Unio-bank 212.80. — Angol-osztr. bank-részv. 110.—. — 20 frankos 9.91. — Déli vasút részv. 86.25. — Magy. hitelbank-részv. 287.25. — 4 száz. magyar aranyjáradék 99.80. Szilárd, Frankfurt, október 31. (Esti tőzsde.) 4 százalékos magyar aranyjáradék 80.60. — Osztrák hitelrészvény 226.50. — Osztrák államvasut részvények 179.12. — Károly Lajos vasut-részv. 172.62. Déli vasutrészvény 70./9. Gyönge. Bárig, okt. 31. (Zára t.) 3 száz. francia járadék 81.97. — Osztrák államvasut-részv. 467.50. — 4 százalékos magyar aranyjáradék 81.68. — Ottomán bankrészv. 494.37. — 4’/2°/„ francia járadék 108.97. — Déli vasutrészvény 185.—. — Francia törleszthető járadék 84.85. — Magyar vasúti kölcsön 307.—. — Magyar országos bankrészv. 436.25. — Budapesti sertésvásár. Kőbánya, okt. 31. (A sertés kereskedelmi csarnok távirati jelentése.) Az üzlet változatlan. — M. urasági öreg, nehéz 44.-----45.—, fiatal nehéz 46.50 —47.—, közép 47.—47.50—, kömyyü 47.-----47.50. Szedett nehéz 44.-----44.50, közép 45.-----45.50, könynyű 43.50—45.—. Romániai, bakonyi átmeneti nehéz —.--------.—. Szerbiai nehéz 44.50—46.—, közép 44.50—45.—, könnyű 42.-----43.—. Hízó egy éves kukoricás —.--------.—, két éves makkos —.------.— Sertés létszám: október 28-án volt készlet 81.262 drb, okt. 29-én és 30-án felhajtatott 2384 drb, okt. 29-én és 30-án elszállittatott 998 darab, október 30-án maradt készletben 82.648 db sertés. Budapest, okt. 31. Az éhező iskolás gyermekek következő adományokat kaptunk: Forintos Gyuláné, Székesfehérvár . Forintos Béla tanuló, Sz.-Fehérvár . Forintos László tanuló, Sz.-Fehérvár . Forintos Mariska óvodás, Sz.-Fehérvár Zachariás István, Bresztovác . . . Összesen : Ehhez adva az előbbi kimutatást számára ma Főösszeg : S3 írt — kr. — (A királyné Korfuban.) Erzsébet királyné szombaton a „Greif- guzgaehton Korfuba érkezett. Bár a tenger viharos volt, ő felsége semmit sem szenvedett a hánykolódó hajón. Kevéssel a királyné érkezése után befutott a korfui öbölbe a „Szaida“ korvett is, melyen most a fiumei akadémia végzett növendékei tesznek tanulmányutat. A királyné rögtön fölment a „Szaida“ fedélzetére s ott bemutattatta magának az összes tiszteket és sorhajózászlósokat. Oly váratlanul jött, hogy a tiszteknek alig volt ideje díszruhát ölteni. (A királykisasszony Budapesten.) Mária Valéria királykisasszony, ki Gödöllőről a „Don Juan“ jubileumi előadására tegnap Amália bajor hercegnő és Korniss grófnő udvarhölgy társaságában bejött Budapestre s az éjszakát a várpalotában a királyné ujonan berendezett lakosztályában töltötte. A főhercegnő ma reggel rövid sétát tett a várkertben, de a kedvezőtlen idő következtében csakhamar visszavonult s az egész délelőtt folyamán nem hagyta el a palotát. Délután 2 óra 18 perckor pedig visszautazott Gödöllőre. (Személyi hírek.) József főherceg, miután tegnap fényes vendégséggel befejezték Kis- Jenőn a vadászatokat, ma haza érkezett a fővárosba. — Thuóczy Adolf kir. fővámigazgató csütörtökön Brassóban időzött, fölülvizsgálatot tartva az ottani fővámhivatalban. Onnan tovább utazik Felső- Tömösre és Predeálra. — Bulwer-Lytton lord párisi angol nagykövetté neveztetett ki. A királyné Lyons lord eddigi párisi nagykövetnek a grófi méltóságot adományozta. — Telkes Simon a névmagyarositó egyesület elnöke országos statisztikai hivatali számvizsgáló számtanácsosi cimet nyert. — Maszlaghy Ferenc budavári udvari prépostplébános a lefolyt hetet Esztergomban töltötte s tegnap tért vissza a fővárosba. — (Tömeges magyarosodás.) Impozáns példával szolgált idegen nevű községeknek Vasmegye muraszombati járása. Egyedül ebből a járásból 90 község folyamodott magyar hangzású név fölvehetésért idegenszerű neve helyett. A belügyminiszter már megadta a hazafias községeknek a névváltoztatási engedélyt. (Ostromállapot Kastélyon.) Távirataink jelentették már, hogy ■ Kustóly temesmegyei községben, melyet néhány hónappal ezelőtt katonasággal kellett rendbeszedni, forrongás van újra. Mint temesvári levelezőnk táviratozza, a községben teljesen felbomlott a vagyon- és közbiztosság. A lakosságot folyvást izgatják híres verekedő vezetői, úgy hogy az alispán kénytelen volt rendkívüli intézkedéseket életbe léptetni, melyek következtében most valóságos ostromállapot van Kastélyon. Minden gyanús ember köteles az éjszakát a községházán tölteni. Esti kilenc óra után tilos az utcán járni s mihelyt idegen érkezik a községbe, köteles az elöljáróságnál rögtön jelentkezni és magát igazolni; írásbeli engedélyt kap s csak addig maradhat, mig ez az engedély tart. A kastélyi háztulajdonosoknak éjjeli őrszolgálatot kell teljesíteni, senki nem állíthat magáért helyettest, hanem maga köteles a szolgálatot végezni. A múltkori betörőket, akik e hó 26-dikán vagy a Dömét és a Doban testvéreket segítették a község házára való betörésükben, már egytőlegyig elfogták, de valamennyit csak erős ellenállás után. Elfogatásuk óta még nyugtalanabb a hangulat Kastélyon. Szombaton éjjel tűz volt a községben, valószínű, hogy gyújtogatnak. Ha emelkedik a forrongás, huszárságot kérnek Kastélyra. (Egy konstantinápolyi magyar halála.) Konstantinápolyból Írják nekünk október 29-iki kelettel: Sepsiszentgyörgyi Czakó János, a konstantinápolyi magyaregyesület volt elnöke, e hó 26-án hosszas szenvedés után meghalt. Mély részvét kisérte sírjába e jobb sorsa érdemes, derék embert, a ki mindvégig megmaradt e messze földön is his magyarnak. Testvéröcscse volt a negyven év előtt öngyilkossá lett Czakó Zsigmond drámaírónak, kivel a magyar irodalom egy fényes reménye hunyt ki. A Czakó-család, Erdély egyik legrégibb törzse, már a negyvenes évek elején szétzüjlött, mert Zsigmond és János atyja az aranycsinálás szerencsétlen ábrándjának vetette oda életét és vagyonát. Czakó János atyjától örökölte a kémia iránt való vonzódást, csakhogy ő sokkal reálisabb alapon foglalkozott e tudománynyal. A szabadságharc után, igen fiatalon a keletre vetődve, Konstantinápolyban a Yélus gyógyítószerkereskedő házhoz került, ehhez a szintén erdélyi nagy céghez, amely harminc éven át egymaga látta el orvosszerekkel a levante összes patikáit. A fiatal Czakó szorgalmával és tehetségeivel csakhamar üzlettárssá küzdte föl magát s idővel övé lett az egész nagy vállalat. Dúsgazdag ember volt, számát se tudták, hány búza van Konstantinápolyban. Aki magival ezelőtt tiztizenöt évvel megfordult a török fővárosban, fiumi kellemesen emlékszik Czakó János úrr lábát®, Mely a Galata-torony mellett a böjük-hendek-utcában mindig tárva-nyitva volt a magyarok előtt. , A kedves család tősgyökeres magyar szigetét képekért» a roppant keleti város közepén. Czakó Jlliótt az utóbbi években súlyos vagyoni csapások éltek .Szegény ember lett belőle és most nagy szükségben marad özvegye (Csernátony Lajos egy nőrokona) és két fiatal leánykája, kiket, Czakó Zsigmond dögbíjira való kegyeletes emlékezéssel Leóba is,a Gémaik névre kereszteltetek apjok. Czakó János temetése csütörtökön, e hsó 27-ikén ment véghez a ferikesi sírkert magyar részében. A gyászszertartáséit jelen voltak a konstantinápolyi összes magyarok , s a magyar egyesület nemzeti szalagos koszorút tett egykori elnökének koporsójára. (A temető ünnepe.) Felélénkültek a virágos piacok, mintha május volna, a virágkereskedések kirakatai előtt tolong a nép : nézik a szebbnél-szebb csinált- és élővirág-koszorút. Szinte derülek azok az utcai képek, melyek előkészületei a kegyelet s a fájdalom holnapi estéjének. Eskünn a temetőben zug a sokaság. Nincs most sehol annyi élet, mint ott a halottak tanyáján. Holnap kivándorol oda minden kegyelet, s mellette kísérőt, hiúság, kiváncsiság, számítás, még a tolvajság is. Holnap a temetőben találja meg mindenki a magáét, a halottak vagy az élők között. A frissen hántolt sírelx között feltűnik a gyászruha, az özvegyi fátyol, az új veszteség jele. Régebb sírok is kapnak vendéget, nyugodtabb arccal, tán igaz fájdalommal, de kevesebb könnyel. Holnap nemcsak a sírkő kopott volta, hanem az előtte állók ruhája is megjelenti a halál esztendejét: fekete ruha: két év, szürke színek : három esztendő, rendes köznapi ruha : öt esztendő. De legyen a sírkő márványa ,ragyogó, vagy időtől homályos, a fejfa ledült vagy friss koszorús, holnap lesz látogatója mindegyiknek, ha van még e földön hozzátartozója, kinek vigasztalás elolvasni a temető fölött a halottak mottóját ,: „Föltámadunk!“ ' ‘ b — (Halottak napja) alkalmából, holnap a A nemzeti zeneiskola (zenede) növendékei díszes koszorút helyeznek volt tanáraik Nuber Károly és Volkmann Róbert kerepesi úti temetőben levő sírjaikra. — A református teológiai ifjúság pedig Török Pál szuperintendens sirját fogja megkoszorúzni. —Házkutatás az újpesti csendbiztosnál. A fővárosi rendőrség gyanakvó szemmel nézi évek óta az újpesti csendbiztos működését s berm akarja elhinni, hogy csupa ügyességből keríti meg a legfurfangosabb betörők elrejtett prédáit. Azzal a súlyos gyanúval illeti őt, hogy megadóztatja minden szerencsés fogásuk után az Újpesten lappangó tolvajokat s csak akkor árunja el őket, ha a főkapitányság különben is nyomukba jutott. Azt mindenki tudja, hogy a fővárosban garázdálkodó tolvajok, kik jobbára ki vannak innen tiltva, Újpesten húzzák meg magukat s onnan járnak be lopni, d rabolni. A csendbiztos, Csapó Géza, szintél-szinte ismeri ezeket a veszedelmes embereket s a főkapitányság azt hiszi, hogy becsületes igyekezettel s nagyobb lelkiismeretességgel meg tudná akadályozni kirándulásaikat. S mert az újpesti tolvajok egyre zavarják a főváros vagyonbiztosságát, megfogamzott Chapó ellen a rendőrség gyanúja, melyet nagyban éleszt az a körülmény is, hogy az újpesti csendbiztos mintegy húszezer forintra rúgó vagyonnak az ára, holott az évi jövedelme alig több nyolcszáz forintnál. De akadtak tolvajok is, akik bűnös üzelmeik támogatásával vádolták a csendbiztost. Pár hónap előtt egy Budán lakó nyugalmazott pénzügyi tanácsost loptak meg az újpesti tolvajok s amikor a fővárosi detektívek elcsípték őket, úgy beszéltek Chapó csendbiztosról, mintha valóságos üzleti viszonyban lettek volna vele. A főkapitányság akkor közönséges boszúnak tartotta a megbélyegzett emberek vádaskodását s nem tett jelentést a csendbiztos ellen, aki a pénzügyi tanácsostól ellopott ékszereket mind egy szálig megkerítette s azzal az értesítéssel szolgáltatta át a főkapitányságnak, hogy a rákospalotai erdőben akadt rájuk, ahol el voltak ásva. Legutóbb azonban új vádlója került Chapó csendbiztosnak. Egy notórius tolvaj, Bucher-Rick Ferenc, kit Splényi báró a Festetich - palotában elkövetett betörés miatt letartóztatott, fölöttébb kompromittáló dolgokat vallott felőle. S vádjaihoz önkéntelenítő is bizonyítékokat szolgáltatott maira írt 50 kr. 115011 115011 115011 20—11