Budapesti Hirlap, 1888. május (8. évfolyam, 121-150. szám)

1888-05-01 / 121. szám

mánypártot, mely a fölösleges alkot­mányt játsza és „megadja“, a­mit el­vesznek tőle. „Megadja magát“, ez a ka­tonai kifejezés a parlamentarizmusra s ez szól nemcsak a kormánypártnak, ha­nem a kormánynak is. Úgy kell, hogy mindenki megadja magát, midőn az „allerhöchste Dienst“ érdekei ezt kö­vetelik. Ma a bus generális kormányozza Magyarországot, holnapután lehet, hogy a víg generális fog parancsolni. Budapest, ápr. 30. A képviselőház mai ülésén Irányi Dá­nielnek azt a kérését, hogy a vízátadások ügyében beadott indítványát napirendre tűzzék. Baross Gábor közlekedési miniszter sem ellenezte és így az indítvány a napokban kerül tárgyalás alá. Az in­dítvány napirendre tűzése természetesen nem köti a házat, hogy érdemileg miként döntsön az indít­vány fölött. A rezervista-j­avaslat felett, ma történt harmadszori felolvasása alkalmából, ismét név szerinti szavazással döntöttek. Az ellenzéki pár­tok a javaslat ellen szavaztak, a többség azonban 95 szavazattöbbséggel a javaslat elfogadása mel­lett nyilatkozott. Ivánka Imre, mint a IV. bíráló bizottság elnöke, jelentette, hogy a bi­zottság a dunaszerdahelyi választás ügyében vizs­gálatot rendelt el és a vizsgálattal Lőrinczy György képviselőt bízta meg. Az elnök beje­lentette, hogy a szerdán tervezett ülés a mi­niszterelnök távolléte miatt csütörtökre ha­­lasztatik, a­mikor a vasútgaranciák ügyét fogják tárgyalni. A kir. kúria elnökévé, mint értesülünk, Szabó Miklós kúriai másodelnököt nevezték ke A kinevezést a hivatalos lap egyik legközelebbi száma fogja közölni. A karánsebesi mandátum A képvise­lőház összeférhetlenségi bizottsága Csáky László gr. elnöklete alatt ma d. u. 6 órakor tartott ülésében tárgyalás alá vette Popovics Mihály, a karánsebesi választókerületben megválasz­tott képviselő ügyét. Felolvastatott a hivatalos ér­tesítés arról, hogy a bizottsági ülésre való megidé­­zés Popovicsnak e hó 16 án kézbesíttetett, továbbá Popovicsnak a házhoz intézett levele, melyben ki­jelenti, hogy ama határozott feltétel alatt választat­ván meg, hogy Doda álláspontjához ragaszkodjék, ez megszabta az ő politikai irányát is, minek követ­keztében a ház tanácskozásaiban nem vehet részt, mandátumáról le nem mondhat és meg­bízó levelét nem mutathatja be. Felolvastatott to­vábbá Popovicsnak a bizottsághoz intézett rövid nyilatkozata, mely egyszerűen hivatkozik a föntebbi Keresztessy bácsi. Bizony valamennyiünknek „bácsija“ az öreg mesztró. Szemei könyekkel teltek meg, midőn a bucsúlakomán két kedvence, kisbanri Kiss Fe­renc és a szavak és fegyverek nem kevésbbé nagymestere, Szilágyi Dezső, mint a régi Ma­gyarország utolsó élő emlékét köszöntötte fel. Mert Józsi bácsi is kiköltözik régi laká­sából, a zöldfa­ utcai Mocsonyi-házból, s átteszi vívótermét új fészkébe, saját házába, abba a házba, melyet a szó teljes értelmében arcának véres verejtékével szerzett meg. Az a vívótársaság, melyet a hatvanas évek elején alakított kisbanri Kiss Ferenc, a múlt héten búcsúzott el a régi teremtől. Attól a teremtől, melyben az ősz mester harmincnyolc éven keresztül oktatott, attól a teremtől, mely­ben Magyarország sok neves embere megfor­dult, mert a harmincnyolc év alatt Keresz­tessy Józsefnek közel háromezer tanít­ványa volt. Bánfalvai és h­omokszentiványi Keresz­tessy József itt 1850-ben nyitotta meg vívó­termét. Ő maga 1831-ben jött, mint fiatal gyermek az idősebb Friedrich Ferenc vivő­­mesterhez, kinek vívóterme előbb a „Hét vá­lasztódban majd a „Magyar király“-ban volt. 1831-ben a főrangnak, főleg a Keglevich grófok kezdeményezésére, részvényesekké, vagy mint akkor nevezték, akcionáriusokká okkul­tak s úgy tartották fenn a „Nemzeti vivóintó­t A pénzügyi és gazdasági bizottság K­a­d­a Mihály alpolgármester elnöklete alatt ma ülést tartott. Az ülés elején az elnök bejelentette, hogy S­i­g­r­a­y Pál a fővároshoz intézett beadvá­nyában hajlandónak nyilatkozott, hogy N­ormafa­­telkén egy 280 öl hosszú s három öl széles ös­vényt ingyen átenged a fővárosnak, ezenkívül ugyan­csak ingyen átengedi a Normafát a megfelelő terü­lettel együtt. Ennélfogva az ügy további tárgyalása a pénzügyi és gazdasági bizottságban fölösleges. — Herzog Péter ezután azt a kívánságát fejezte ki, hogy az i­s­k­o­l­a­a­d­ó kérdése még egyszer a bizottság elé hozassák pénzügyi szempontból való megvitatás végett. Az elnök ezt megígérte. Végül ama bizottság jelentését olvasták föl, a­mely a fe­rencvárosi rendező pályaudvar és tartozékai céljára elfoglalt fővárosi területek árának és mennyiségének megállapítása iránt volt kiküldve. Minthogy a jelen­tés némely lényeges dologra nem terjeszkedik ki, a pénzügyi és gazdasági bizottság újabb és minden irányban kimerítő jelentést kér. Kisebb jelentőségű ügyek elintézése után az ülés véget ért.­­— A föv. kir. adófelügyelői hivatal május hó elsején a Kalap-utca 4. sz. a. házból a fővám­zetet.“ Érdekesnek tartom az 1831-iki akcioná­­riusok névsorát közölni : Földváry Miklós, Kubinyi Ferenc, Pu­­teány József és Sándor bárók, Kiss Ernest, Clam Gallas gróf, Palochay Teodor br., Kem­­pelen Julius, Keglevich Gábor gróf, Wenck­­heim Béla báró, Vay Miklós báró, Palásty Ágoston, Teleky Domokos gróf, Laffert Antal báró, Csekonics János, Béldy Ferenc gróf, Wesselényi Farkas báró, Keglevich István gr., Keglevich Sándor gr., Szapáry Sándor gr., Al­­mássy József, Orczy István br., Ráday Gida gr., Keglevich Miklós gr., Prónay László br., Prónay Albert gr., Gyürky Pál, Keglevich László gr., Eszterházy Károly gr., Wesselényi Miklós br., Széchenyi István gr., Kray János, br., Sándor Móric gr., Károlyi Lajos gr., Maj­­thényi László, Károlyi István és György gró­fok, Bohus János, Győrje,Ferenc gr., Andrássy György gr., Kendeffy Ádám és Jankovich Antal. Az akcionáriusok úgy látszik öt évre ál­lottak össze, mert 1836-ban már újabb akcio­­náriusokat találunk, még pedig jelentékenyen nagyobb számút az 1831-ikénél. A fentebbie­ken kívül ott vannak még az 1836-iki ak­cionáriusok között a következők: Besán János br., (a múlt évben halt meg Győr mellett), Teleky Ádám gróf, Christen La­jos, Derzsényi Pál, Prónay Adalbert báró, Wesselényi Farkas báró, Latzkovics József, ifj. Almássy József, Lipthay Fridrik báró, Ku­binyi Ferenc, Marczibányi Livius, Baldácsy Antal báró, Batthyány Lajos gróf­, Andrássy Budapest, ápr. 30 * (A nemzeti színház) előadásai holnaptól, keddtől, kezdve fél 8 órakor kezdődnek. * (A nemzeti színház és a vidéki tanítók.) A G­ö­n­c­z­y Pál jubileuma alkalmával Budapestre ránduló vidéki néptanítók közül számosan azt az óhajukat fejezték ki, hogy ittlétük alatt szeretnék megnézni Madách remekművét, az „Ember tragé­diájáét, a nemzeti színházban. P­a­u­l­a­y Ede, a nemzeti színház igazgatója, a jubileum estéjére, má­jus hó 6-ára, az „Ember tragédiáját tűzte ki elő­adásra s ez elhatározásáról értesítette Tóth Jó­zsef pestmegyei tanfelügyelőt. * (M. kir. operaház.) A holnapra, keddre, hirdetett „Lohengrin“ Györgyné asszony és Fleiszig M. k. a. rekedtsége miatt elmarad, he­lyette a csütörtökre kitűzött „Sába király­­n­ő­j­e“ kerül színre, „Lohengrin“ pedig csü­törtökre tétetett át. * (Várhidy Rózsika) k. a. vasárnap lép fel a népszínházban a „Vörösbaja“ Zsófi szerepében; a­ fiatal színésznő kellemes színpadi jelenség és játé­kának egyszerűsége és kedvessége bizonyára meg fogja nyerni a közönség tetszését. A kisasszony ismert színészcsaládból származik. Atyja egyike volt a legkitűnőbb vidéki színészeknek és édes­anyja, szül. Szőlössy Piroska, éveken át volt a népszín­ház tagja. * (A népszínházból.) A népszínházban az idén két havi szünet lesz június 15-kétől aug. 15-ig, György gróf, Esterházy Károly, Andrássy Ká­roly, Nákó Sándor, Festetich Benő gróf, Gaál Eduárd (Gyulai), Bétsy Ferenc, Forgách La­jos gróf, Horváth József báró, Salbeck Jakab, Ümnényi József és László, Kuun József, Mat­­kovich Kálmán, Szatmáry Király Antal, Kiss Miklós (uttebei), Niczky Sándor, Batthyány Kazimir gróf, Komáromy György, Bujanovich­ Sándor, Torontál vármegye. Meglehetősen jellemző, hogy a várme­gyék közül csak egy és éppen Torontál vár­megye állott be az akcionáriusok közé. Az idősb Friedrich a Magyar Király szálló­ból a szerb-utcai, jelenlegi Blaskovich házba költözött s itt maradt 1839-ig. E közben azonban a konkurrensek is feltá­madtak. Jött Chapon Lajos, a ki előbb egy olasz ezrednek a tamburmajorja volt; jött továbbá Clair, ki szintén valamelyik gyalogezredben szolgált, mint altiszt. Ugyancsak az öregebb Friedrich fia, Ferenc, ki jelenleg is vivómester, Bécsben, már 1833-ban kikapta a mesteri ok­levelet. Chapon Lajos kezdetben az öreg Fried­­richnek volt a segédje, később azonban mes­terével összeveszett s maga nyitott termet. Csak­ a­mint Pestre jött, az ifjabb Friedrich­­kel együtt nyitott a stáció-utcában­ vivó- és tornatermet. Józsi bácsi hű maradt mesteréhez, s csak ő utána kezdett a maga kezére dolgozni. Hogy konzervativ természetű, az látszik abból, miszerint közel 40 évig megmaradt abban a zöldre festett ócska házban, melynek BUDAPESTI HÍRLAP. (121. sz.) 1888. május 1. nyilatkozatban foglalt okokra. Végül felolvastatott a Popovics megválasztásáról fölvett jegyzőkönyvnek a belügyminisztériumtól bekért példánya. V e s­z t­e r ama nézetének ad kifejezést, hogy a Popovics által a házhoz intézett nyilatkozatban foglalt állam­ellenes dolgokat a bizottságnak nem szabad ignorálnia. Fest Lajos hasonló értelemben nyilatkozik. Szom­jas, Hertelendy, Andaházy és Z­b­o­r­a­y felszólalása után a bizottság mellőzte az ügy e részének eljárása körébe való vonását. A benyújtott nyilatkozat által a megbízó levél benyúj­tásának elmulasztását nem találván a bizottság iga­zoltnak, az 1876: XXXIX. t.-c. 5. §-a értelmében Popovics megbízását egyhangú­lag megszűntnek, sőt magát három évig meg nem választhatónak je­lenti k­i. Ez ítéletet az elnök szabályszerűleg nyílt ajtók mellett kihirdetvén, az ülés véget ért. Az országgyűlési mérsékelt ellenzék má­jus 1-én délután 5 órakor értekezletet tart. Az öröklési jogról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalását és pedig a helyettesí­tésről szóló fejezetnél, ma folytatta a képvise­lőház igazságügyi bizottsága és a 219. szakaszig jutott el. Képviselőválasztás Horvátországban. Egy mai kelettel érkezett zágrábi távirat jelenti: A Latinban megtartott tartománygyűlési képviselővá­lasztáson Hideghát­y, a nemzeti párt jelöltje, vá­lasztatott meg. FŐVÁROSI ÜGYEK: Budapest, április 30. házba az I. emelet 83. sz. alá költözködik. A VHI— IX-ik ker. adófelügyelői osztály, melynek hivatalos helyisége eddig VÉLI. ker. József­ körut 48. sz. alatt volt, május elsejétől szintén a fővámházban az I-ső emeleten nyert elhelyezést. Az I—III. kerületi és a VI—VI. ker. adófelügyelői osztályok helyiségei egyelőre változatlanul a régiek maradtak. — Az ó­budai temető május 2-án megnyíl­ván, a temetőbizottság előterjesztést intézett a ta­nácshoz, hogy a sírok öntözése végett a teme­tőbe a vízvezetéket bevezettesse. — A tanács elrendelte, hogy a városligeti Nádor-körút, minthogy ott rendszeres omnibuszköz­lekedés van, egész éven keresztül megvilágittassék. Ide is kiterjesztik a légszeszvilágitást. — A magánépitési bizottság ma Rózsa Péter tanácsos elnöklete alatt tartott ülésén a kö­vetkező építési engedélyek kiadását hozta javas­latba, u. m.: Hercz Árminnak X. ker. hölgy-utca 7320. sz. a. egyemeletes házra ; Steiner Simonnak Wesseléma-utca 5145. sz. a. első emelet ráépítésre, emelete aj sajínalékra és átalakításokra ; Brunner Ká­­rolynak Vijja kér. csömöri-ut 2354. sz. a. földszintes házra ; a'm­agyar petroleumipar-részvénytársaságnak a régi­ lo’verseny-tér mellett földszintes ház fölé emelet építésére, földszintes munkáslakra és őrbó­déra ; Kulka Jakabnak IX. ker. dandár-utca 25. sz. a. földszintes házra ; Berg Adoit és társának külső soroksári­ ut 9580. sz. a. gyári épületekre ; a főváros közönségének a Ferenc József-laktanyában házmesteri lakra, műhelyre és raktárra. Ezenkívül többen kaptak engedélyt kisebb építkezésekre. IRODALOM és MŰVÉSZET.

Next