Budapesti Hírlap, 1888. augusztus (8. évfolyam, 212-241. szám)

1888-08-01 / 212. szám

­ Szétriasztott diszmenet — Saját tudósítónk távirata. — München, jul. el. I. Lajos király születése századik évfor­dulójának ünnepét nagy szerencsét­lenség zavarta meg. Több mint százötvenezer ember nézte a ma délelőtt rendezett diszmenetet, mely való­ban nagyszerű látványt nyújtott. Legfényesebb volt a kereskedelmet jelképező csoport; ebben mesés ritkaságokon kívül, tevék és elefántok is voltak láthatók, a Hagenbeck-féle állatsereg­letből ugyanazok a szelíd állatok, melyek az állatsereglettel együtt voltak Budapesten és Bécsben is. A nyolc elefánt egy ideig engedelmes­kedett a vezetőknek, nyugodtan cammogva a díszmenetben. A csoport elvonult az ud­vari tribün előtt, melyről a régensherceg, a hercegek és hercegnők s Gizella főhercegnő gyönyörködtek benne. Midőn azonban a menetnek ez a része a Ludvig­­strasszéra ért, körülbelül háromszáz lépésnyire az udvari tribüntől, eddig még ki nem puha­tolt okokból, nagy szerencsétlenség történt. Mondják, hogy a vasipar-csoportban volt óriás sárkány láttára és a zakatoló gépek zajától az elefántok megvadultak, ki­törtek a sorból és a közönség­nek rohantak, mire leírhatat­lan rémület és zűrzavar kelet­kezett. A megvadult állatok végig futottak az Odeon-téren, a Brienner- és a Residenz-strasz­­szén s a Residenz-téren, s miután a szűk uta­kon már eléggé garázdálkodtak, befordultak az angol kertbe, mely zsúfolva volt közönséggel. Óriás rémület fogta el itt is a közönséget, hogy meglátta az exotikus barmokat. Hanyatt­­homlok rohant mindenki a szabadba, lármázva, jajveszékelve, egymást letiporva. Az elefántok be­nyomták a Residenz-szinház s a pénzverő-intézet kapuit, s sok embert elgázoltak. Délutáni harmad­­fél óráig még nem fogták össze őket. A szeren­csétlenségről a többi utcákban, melyeken a menet még áthaladt, nem tudtak semmit, mert az állatok kitörése által megzavart menet csakhamar újra sorakozott s riadó „hoch“ ki­áltások közt folytatta útját. Csak később ter­jedt el a szerencsétlenség híte az egész vá­rosban.­ Az ünnepi menetben a Hagenbeck-féle állatseregletnek mind a nyolc elefántja ott volt. Közvetlenül a Lajos-szobor előtt meg­vadultak az állatok. Ötöt közülök emberfeletti erőmegfeszítéssel sikerült megfékezni, a többi három azonban neki ment a tömegnek s gyors ügetésben a Resid­enz-strasszén keresztül az udvari színház elé futott; itt az állatok fel­rohantak a külső lépcsőn, keresztülgá­zolva sok ember testén. A színház előtt megfogták őket, de újra kiszabadultak, s a Hochbrücken-strasszén s az élelmi piacon keresztül az Allen-strasszéra rohantak, a­hol feldöntöttek egy bódét. A Mária-téren, hol körülbelül 30.000 ember állott, óriási riadalmat okoztak. Több fogat is állott a téren. Az ele­fántok látására megvadultak a lovak i­s, s neki­rohantak a közönségnek, mely esze­veszetten menekült a megvadult állatok elöl. Sok ember letiportatott és megsebesítte­­tett. Eddig öt halálos sérülést kon­statáltak. Igen sok asszony elájult. Az ódeon­­palota valóságos kórházhoz hasonlít. Az ön­kéntes mentőtársaság alig győzi bekötözni a sebesülteket. A Brienerstrasszén lesza­kadt három t­r­i­b­ü­n és számosan szen­vedtek kisebb-nagyobb sérüléseket. * Este 6 órakor. Nem három, hanem két elefánt tört ki. Négy Schwabingig szaladt, és ott elfogták. Két elefánt még most is az Auenstrasszén van és onnan nem mozdul. Nem használt se szép szó, se erőszak. A tűzoltók kötelekkel akarták megfogni az állatokat, de ez nem sikerült.* A díszmenet elvonulása után, a művészi és tudományos testületek allegorikus díszko­csikkal, dísz­zászlókkal és jelmezes lovasokkal az Odeon-téren sorakoztak. A művészek egye­sületének elnöke tartotta az ünnepi beszédet. Wiedermayer a város nevében hódola­tát fejezte ki a Lajos-szobor előtt, mire szám­talan gyönyörű koszorút helyeztek a szoborra. Miután az ünnepi kar a nemzeti himnuszt el­énekelte, a menet másfél órakor feloszlott. BUDAPESTI HÍRLAP. (212 sz.) Esett augusztus 1. TÁVIRATOK. Az osztrák miniszterválság. Bécs, júl. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A Corr de V­est jelentése sze­rint Gautsch közoktatásügyi miniszter utódjául Merweldt gróf, sziléziai tarto­mányi elnök van kiszemelve. Vilmos császár Dániában. Kopenhága, jul. 31. A Vilmos császár tiszteletére tegnap rendezett díszebéden Két esztél­y király felköszöntötte Vilmos császárt, a császárnét és az egész császári há­zat, köszönetet mondva a megtisztelő látoga­tásért, melyben a császár őt és országát része­­síti. A király pohárköszöntője után a zenekar a porosz himnuszt játszotta. Vilmos császár megköszönve a szíves fogadtatást, a király, a királyné és a királyi család egészségére emelt poharat. Az uralkodók a pohárköszöntőket né­met nyelven mondták. A díszebéd után zea-esz volt a királyi párnál. Éjjel 11 órakor Vil­mos császár a király és az összes hercegek kíséretében a „Hohenzollern“ yachtra ment. A kikötő fényesen ki volt világítva. A yacht hajnalban indult el. A király Henrik her­cegnek az elefánt­rendet és Bismarck Herbert grófnak a Danebrog-rend nagykereszt­­jét adományozta. Kopenhága, jul. 31. (Saját tudó­sítónk távirata.) Tegnap a tengeren történt üdvözlés alkalmával, Kereszt­é­ly király két táviratot adott át Vilmos csá­szárnak. Az egyiket Viktória császárné küldte, tudatva, hogy jól érzi magát, a másik a császár négy fiától jött. Hamburg, jul. 31. Hire jár, hogy a csá­szár ma este 11 óra tájban érkezik Fried­­richsruheba, hol diadalkapukat emelnek, koszorúkat fonnak és lampionokat készítenek elő a kivilágításra. A császártalálkozás eredménye. Bécs, jul. 31. (A­z„Bp. H.“ eredeti távirata.) A Pol. Korr. pétervári tudósí­tása ismét hangsúlyozza, hogy a péterhofi csá­szártalálkozás nem csak platonikus értékkel bír. Már magában véve az a tény, hogy V­i­l­­m­o­s császár, látogatása által békés érzel­meinek és amaz óhajának adott ünnepies ki­fejezést, hogy Oroszországgal barátságos vi­szonyban kíván élni, a cár pedig épp oly ün­­nepiességgel fogadta e nyilatkozatokat, több mint platonikus eredmény. A két állam ennek következtében j­ó egyetértésben fog élni és ez nagy befolyással lesz az európai helyzetre is. Hatá­roz a­tt és egész pontossággal körülírt megállapodások aligha történtek Peterhofban, valamint az is bizonyos, hogy egyes függőben levő kér­dések megoldására nézve, miután ahhoz más hatalmak hozzájárulása is szükséges, meg­egyezés nem történt, de az mégis feltehető, hogy Németország és Oroszország között a jó vi­szony helyreállíttatott. Ennek következtében azt remélik, hogy ha majd véletlenül alkalom kínálkozik, bizonyos, Oroszországot érdeklő kérdések megoldására, az orosz dip­lomácia nem fog oly nagy ak­a­­dályokra találni, mint eddig. Konstantinápoly, júl. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Oroszbarát körökben igen kicsinylőleg nyi­latkoznak a császártalálkozás eredményéről, mert a német császár oroszországi útjának nem volt más célja, mint kieszközölni Orosz­ország semlegességét a német­­francia háború esetére. Miután azonban Franciaország újabb leveretése meg­bontaná az európai egyensúlyt, Oroszország csak Konstantinápolylyal lenne kárpótolható Ezt Németország nem ígérhette meg és így a császártalálkozás eredménytelen maradt Vilmos császár és Viktória királynő találkozása. London, jul. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) A Standard arról értesül, hogy V­i­l­m­o­s császár és Viktória királynő az öszszes Baden-Badenben találkozni fognak. Milán király Bajorországban. Belgrád, jul. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Milán király, Pantelics fő­­hadsegéd és Krisztics Milán kabinettitkár kí­séretében, augusztus elején, Bécsen át, hol csak rövid ideig fog tartózkodni, a bajor hegyek közé utazik és ott több hetet fog tölteni. A cár mint keresztapa. Cetinje, jul. 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Karagyorgyevics Péter her­ceg újszülött fiának keresztelője e hó 24-én történt meg nagy pompával. A c­ár képviseletében Argi­­r­o­p­u­­­o államtanácsos, miniszterrezidens tartotta keresztvízre a kis Györgye herceget. Kormányválság Törökországban. Konstantinápoly, július 31. (A „Bp. H.“ eredeti távirata.) Itteni, néha jól értesült körökben néhány nap óta azt beszé­lik, hogy a szultán palotájában titokban előkészületek folynak a kabi­net rekonstrukciójára. Said basát, a volt nagyvezért és D­s­e­m­i­l basát emlegetik, mint az új minisztérium leendő tag­jait. Politikai körökben azt is észrevették, hogy White angol nagykövet visszatérése óta, a török politika szemmel láthatólag köze­ledik az angol politikához. Mackenzie válasza: Berlin, jul. 31. (Saját tudósí­tónk távi­rat­a.) Mackenzie válasza néhány hét múlva fog megjelenni. — A Nordd. Alig. Ztg. gyávának nevezi Mackenziet, mert tiltakozott az ellen, hogy a német orvo­sok jelentése angolra is lefordíttassék. Török ultimátum a bolgár kormánynak. Konstantinápoly, jul. 31. (A „Bp. H.tt eredeti távirata.) A „Tarik“ jelen­tése szerint a török kormány a bellova­­vakareli vasútvonal ügyében, ultimátumot fog küldeni Szófiába. A vonalat még mindig bolgár zsandárok tartják megszállva. Közgazdasági táviratok. Berlin, júl. 31. (Saját tudósítónk­ távirata.) A rubel árfolyama emelke­dett, valószínűleg a küszöbön levő orosz pénz­ügyi műveletek miatt. Bécs, július 31. (Magyar értékek zár­lata.) Magy. földteherm. kötv. 105.— — Erdélyi földteherm. kötv. 104.50. — Erdélyi vasút részvény 180.—. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 115.—. — Magyar nyeremény-kölcsönsorsjegy 130.75. — Szőlő- dézsmaválts. kötv. 100.50. — Kassa-oderbergi vasúti részv. 140.75. — 5 száz. papirjáradék 90.55. — Magyar vasúti kölcsön 151.75. — Magyar hitelbank* részv. 306.75. — Alföldi vasut-részvény 183.25. — Magyar észak-keleti vasut-részv. 157.50. — 1869. m. k. v. áll. els. kötv. 98.30. — Magyar leszámítoló és pénzváltó-részv. 96.25. — Tiszai és szegedi köl­­csön-sorsjegy 124.50. — 4 százalékos aranyjára­dék 101.62. — Tiszav. vasut-részvény 248.—. — Magyar fegyvergyár —. Bécs, jul. 31. (Osztrák értékek zár­lata.) Osztrák hitelrészvény 309.70. — Déli vasut­­részv. 102.70.— 4°/„ osztrák aranyjáradék 112.—. — Londoni váltóár 123.75. — Károly Lajos vasutrészv. 214.—. — 1864. sorsjegy 168.50. — 4.2% ezüst­járadék 82.15. — 1860. sorsjegy —.—. — Török sorsjegy 20.25. — Dunagőzhajós-társ.-részv. 388.—.

Next