Budapesti Hírlap, 1888. október(8. évfolyam, 271-301. szám)

1888-10-01 / 271. szám

1888. október 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (271. sz.) IRODALOM és MŰVÉSZET.­ ­ Budapest, szept. 30. * (Az operaháziban) ma este „Otello“-t kel­lett volna adni A­r­k­e­­ Terézzel és Perotti Gyulával, de Perotti rekedtsége, vagy a­hogy a fekete tábla hirdette, lemondása miatt a „Fekete domino“ került szinre. A közönség zöme visszavál­totta a jegyeket és az előadás üres ház előtt folyt. * (A Sarah Bernhardt-féle) előadásokra a népszínház titkári hivatala csakis a jegy teljes árá­nak lefizetése mellett,fogad el előjegyzéseket na­ponkint déli 12 órától 1-ig. Az őszi kiállítás. — Saját tudósítónktól. — A képzőművészeti társulat őszi kiállítása hol­nap nyílik meg a nagy­közönség számára. — A ma délelőtti vernissage élénkebb volt, mint máskor. A képek előtt állongó és a katalógus szélére jegyez­­gető újságírókon, e rendes látogatókon kívül, na­gyobb csoportok élénkítették meg a termeket. C­s­á­k­y Albin gróf vallás- és közoktatásügyi mi­niszter járta végig a képek, szobrok sorát, minisz­térium- és társulatbeli hivataloskodók kíséretében. A tárlat voltakép magyar-belga kiállításnak volna nevezhető. Szmrecsányi Miklós titkár brüsszeli útjának az a szép eredménye van, hogy Rousseau, a belga képzőművészeti ügyek vezetője etengedte a képzőművészeti társulatnak a belga állam tulajdonában levő becsesnél becsesebb képe­ket. Jan Verhas, Verstraete, Wauters, Hagemans múzsájának kedvelői valóságos ünnepnapokat tölt­hetnek e temekben, hol 48 belga művésznek 74 műve látható. E tárlaton kétségkívül az övék az első hely. Számra ugyan mi magyarok elől járunk vagy huszonöttel, de saját termésünk rég volt oly gyönge, mint ez a mostani. Kivétel úgyszólván csak B­e­n­c­zúr Gyula és Blednyánszky László dr.Benczúrtól (a negye­dik terembe) Steiger Gyula arcképe látható, a­mely mostanság nagyon aktuális, leszámítva az arc édes­­ded mosolyát, derűs kedvét, a­mely arra mutat, hogy a kép jóval a belvárosi képviselőválasztás előtt festetett. A munka Benczúr legjava alkotásai közül való. Mednyánszky báró pedig mindenkit meglepett két tájképével; az egyik füstös,­­kö­­dös szürkületben hálóbontó halászok, a másik őszi erdő — mind a kettő nagy, váratlan, szinte szenzációs haladását mutatja a művésznek. L­igeti Antal, Tölgyessy Arthur, Jendrassik Jenő több igen csinos művet állítottak ki; a ma­gyar képben a legjobb akaratú nézőnek sem telhetik nagy kedve, főleg nem a legifjabb nemzedék szárny­­próbálgatásaiban. Roskovits Ignác annyi jó dolga után most három nagyon középszerű arcképpel csüggeszti tehetségének híveit. A tárlat egyik legérdekesebb képe a velencei Silvio Rotta „Forzati“ (gályarabok) című nagy zsánere, mély, realisztikus hatásaival. Nagyon szép a müncheni W­englein „Áradás az Lin völgyé­ben“ című csaknem teljesen grisaille színekkel fes­tett képe, a­melyet a művész a nemzeti múzeum­nak ajándékozott. A tárlaton a legnagyobb vászon az olasz S o m­e d a „Hunok berontása“ című festménye; a vászonnál csak a kép banalitása nagyobb.­­ Sok érdekes van a vízfestések és pasztellek meg a szobrok között, de főleg a belga művészek gazdag kiállításában, a­mely közül most csak egy remek Wanterst említünk: egy tengeri mór leányka, a há­tán összekuporodva alvó gyerekkel. Sokan ennek adják a pálmát.­­ Első látásra elég ennyi a 281 képről, mely úgy betölti az összes terméket, hogy egy fél délelőtti séta csak futólagos impressziókat adhat. A futások csak másodrendű érdekűek voltak. Négy versenyben nagyobbára alacsonyabb klasszisú lovak indultak. Csak két futás volt érdekesebb : a „totalizator-handicap“ és a kétévesek államdíjáért való versengés. Emez meglepetéssel végződött: Pistache Esterházy Móric gróf lova nehéz küz­delem után megverte a legjobb klasszisú kétévese­ket : Urambátyámat, Vépet és Csillagomat. Még vá­ratlanabb volt e versenyben Srudom­ második helye, melyért a totalizator 25-re 809 frtot fizetett. A totalizatör-handicapben Kinsky Zdenko gróf C i­n­­t­r­á­j­a győzött, heves versengés után, melyet a graditzi ménes Altenburg-jának és Manichaer-jének rendkívül gyors s végeredményében : öngyilkos ira­­modása tett szerfölött meleggé. Az egyes versenyek a következőkép foly­tak le: I. Gödöllői dij: 1000 frt. Távolság 1600 m. Futottak : a braganzai herceg Öreglak-ja, Degenfeld Gusztáv gróf Mozdonya, Jékey Albin százados Weatherby-je és Springer Gusztáv br. Fidelity-je. Első lett Öreglak, 2-dik Weatherb­y, 3-dik Fidelity. Tót. 5 : 22. Helyre fogadások : 1-re 25 : 38, 2-ra 25 :38. II. Kétévesek állam­dij­­a. 5000 frank, táv. 950 m. Indultak : Blaskovics Ernő Urambátyám-ja, Erdődy Károly gr. Vép-je, ifi- Esterházy Móric gr. Pistache-ja, Jankovich Gyula Herre Katá-ja, Kinszky Zdenko gr. Trudom-ja, Péchy Andor és Mr. Prince Csillag-ja, Söllinger százados Merlin-je, Stubenberg József gr. Molly-ja és Zichy Béla gr. Galvanic-ja. 1- ső lett Pistache, 2-ik Trudom, 3-ik Galvanic. Tót. 5 : 50. Helyrefogadások : 1-re 25 : 118, 2-dikra 25 : 809. III. Totalizatőr-halek­ap: 4000 frt, táv. 2600 m. Húsz nevezett ló közül kilenc futott, u. m. Kinsky gr. Cintrá-ja, Blaskovich Hűsége, a graditzi főménes Altenburg-ja, Capt. Violet Biró-ja, Kinsky gr. St. Wolfgang-ja, a graditzi főménes Mani­­chaer-je, Springer br. Baboná-ja, Auersperg kg. Schweninger-je és Esterházy Miklós gr. Viceadmi­­ral-ja. Első C­i­n­t­r­a, második Viceadmiral, harma­dik Altenburg. Tót: 5 : 37 ; helyrefogadás : I- 25:49, H. 25 : 62, III. 25 : 43. IV. Eladóverseny: 1000 frt. Táv: 1400 m. 15 név. ló közül futott 5, u. m­.: Apponyi Antal gr. Barbar-ja, Blaskovich Talpra Magyar-ja, De­­genfeld gr. Gerle-je, mr. Phipps Zukunft-ja és Ücktritz br. Tikmonyrényé-je. Első Tikmon­­y­r­é­n­y­e, második Barbar, harmadik Talpra Ma­gyar. Tót. 5 : 40 ; helyrefogadás : I. 25 : 66, II. 25 : 38. A nyertes lovat 3000 frt kikiáltási ár mel­lett 3050 frton Traenkl báró vette meg. V. Welter-Handicap 1000 frt. Táv: 1400 m. Futottak : Auersperg Ferenc hg. Game-je, Springer G. br. Badar-ja, Mr. Phipps Maryellá-ja, Esterházy Miklós gróf Eragezeichen-je és Kinszky Zdenko gr. Szt.-Gellértje. Első lett M a r g e 11 a, 2-ik Szt.-Gel­­lért. Tót. 5 : 36. Helyre fogadások 1-re 25 : 60, 2- ikra 25 :37. VI. Gátverseny-Handicap. 1000 frt. Táv: 2800 m­. Indultak: Capt. George Amethyst-je (1. Mitschell), Kinszky Zdenko gróf Montbar-ja (1. Bletcher), Eszterházy Miklós gr. Verschwender-je (1. Philips) és Eszterházy Pál herceg Murilló-ja (1. Smith). Első lett Montbar, 2-dik Amethist, 3 dik Murilló. Tót. 5:20. Helyrefogadások 1-re 25 : 43, 2-dikra 25 : 50. VII. Lótenyésztő mezei gazdák versenye. Hatan jelentkeztek. Az első díjat, 300 forintot a másodiknak beérkezett B­a­­­in­k­ó József (somogy­­megyei) vitte el, a második dijat, 150 frtot az első­nek beérkezett Balázs János nyerte (aki már első dijat régebben vitt haza.) A harmadiknak beérkezett Krell István (budapesti), 80 forintot nyert. Őszi lóversenyek. (Első nap.) Két órától ötig folyton szitált az eső s a fu­tások nagyobb részét paraplés közönség nézte: az a törz­ökös publikum, melyet semmiféle rossz idő nem riaszt el a lóversenytérről, a sportemberek és a fo­gadás mániákusai. Úri hölgyek azonban sokkal cse­kélyebb számban voltak, mint jobb időkben. A má­sodik futás idején a velszi herceg jelent meg a jockey-klubnak fentartott helyen, kíséretével s ott maradt a versenytéren a lótenyésztő gazdák­­ver­senyeire* TÁVIRATOK. A német császár s a szerb királyné. Berlin, szept. 30. Szemben külföldi la­­ok ama hírével, mintha a szerb királynénak egyszer következtében kellett volna Wiesba­­dent elhagynia, bár a császár levélbelileg leg­felsőbb támogatásáról biztosította: a Nordd. Alig. Ztg. most szó szerint közli a császár emlegetett két rendbeli levelét. Az első, mely június 29-ről szól, következőleg hangzik : „Sietek a szükséges értesüléseket megszerezni, hogy ren­­deleteimet megtehessem amaz intézkedésekre vonatkozólag, melyektől felséged fenyegetett­­nek hiszi magát. Kérem, legyen Felséged meg­győződve, hogy országomban abban az olta­­lomban fog részesülni, mely megegyeztethető a népjogi kötelezettségekkel szemben férjével és kormányával.“ A császár augusztus 5-én kelt második nyilatkozatában a következők foglaltatnak: „A nyert értesülések után nem támogat­hatom az ellentállá­st, melyet fel­séged a király ama követelésével szemben.­ ­­ ­ hogy a trónörökös visszatérjen hazájába, ki­­fejtendőnek vél. A király csupán uralkodói és atyai jogaival él. A nemzetközi jog nem en­gedi meg, hogy ellenszegüljek ennek; ennél­fogva csak azt ajánlhatom felségednek, hogy bocsássa a trónörököst a király rendelkezé­sére.“ Frigyes császár naplója. Hamburg, szept. 30. G e f í k e, titkos tanácsost, kit azzal gyanusitanak, hogy Fri­gyes császár naplóját a Deutsche Rimdschau­­nak megkü­ldötte, az itteni pályaudvarban teg­nap este negyed 11 órakor épp abban a pil­lanatban tartóztatták le és vizsgálati fogságba helyez­ték, midőn Helgolandból visszatérve, ide­érkezett. Geffke maga jelentkezett. Don Carlos nyilatkozata, Madrid, szept. 30. (Saját tudósí­tónk távirata.) A Correo Espanol, a karlisták hivatalos lapja, Don Carlosnak egy levelét közli, melyben a trónkövetelő kijelenti, hogy nincs többé szándékában kizárólag az ultramontanizmus bajnokának lenni, bár el van tökélve, hogy az egyház érdekeit továbbra is védeni fogja. A pápa miséje, Róma, szept. 30. A pápa ma délelőtt az elhunyt hivők lelki üdvéért a Szent­ Péter szé­kesegyházban misét mondott. Jóllehet a belé­pést csak jegy előmutatása mellett engedték meg, a megjelentek számát mégis 30.000-re teszik. Számos, aranynyal és ibolyaszinti se­lyemmel díszített emelvény a diplomácia és az arisztokrácia részére volt fentartva. Olasz katonák, hogy szükség esetére kéznél legye­nek, a bazilika oszlopcsarnoka előtt foglaltak állást. A pápa 9 órakor érkezett meg a belső lépcsőn át a bazilikába és 11 órakor tért vissza palotájába. Úgy jövet, mint menet a pápát, ki igen jó szinben van, lelkesülten fo­gadták. A pápa fölvette l­laszinó egyházi pa­lástját, misét mondott és végül általános hím­­­bocsánatot adott. Rendzavarás nem történt. Róma, szept. 30. (S­a­j­á­t t­u­d­ó­s i­­tónk távirata.) A pápa mai miséjén mintegy 3000 pap volt jelen, Olaszország min­den egyházmegyéjéből. Csütörtökön a pápa kihallgatáson fogadta e papokat s beszédében erélyesen kikelt az új olasz büntetőtörvény­könyv ama határozatai ellen, melyek egyene­­sen a papi rend ellen fordulnak. Munkászavargás Franciaországban. Saint-Etienne, szept. 30. Firming-ban tegnap nagyobb rendzavarások fordultak elő. Ötszáz sztrájkoló munkás a piacon összegyűl­vén, a rendőrség egy dragonyos-századot kért segítségül. Miután a tömeg vonakodott széjjel­­oszlani, a dragonyosok fegyverüket használták, mely alkalommal többen könnyebb sebesülést szenvedtek. Firminy-ben nagy nyugtalanság uralkodik, mert attól tartanak, hogy a roche­­la-moliérei sztrájkoló munkások is csatlakoznak a mozgalomhoz. A velszi herceg Miskolcon, Miskolc, szept. 30. A velszi herceg fogadta­­tására úgy a polgári, mint a katonai hatóságok részéről messzemenő intézkedések léteznek. A pá­lyaudvaron az ötödik gyalog­ezredből díszszázad lesz felállítva. A fogadtatásnál hivatalosan csak a katonai hatóság vesz részt Stianszky tábornoki Goldschmied gyalogsági és Foresty lovassági ez­redesek, Tschurl kapitány, Neboviczky főhad­nagy hadsegédekkel. A tábornok és az ezre­des jelentéstételei után a herceg a kaszárnyába hajtat, hol a tisztikar bemutatása után meg­szemléli az Anderle alezredes vezénylete alatt tartandó lovassági gyakorlatot. Délután 2 óra­­kor a „Három rózsa“ szállóban berendezett szál­lására megy és fogadja a polgári előkelőségek tisztelgéseit. Négy órakor a lovagló-iskolát lá­togatja meg, mely után kezdődik a tiszti­kar által rendezendő lóverseny, melynek leg­­érdekesebb száma a velszi herceg által fel­ajánlott díjért (vert ezüstből készült szelence) való verseny lesz. A versenyek végeztével a tisztikar .

Next