Budapesti Hírlap, 1888. november (8. évfolyam, 302-331. szám)

1888-11-01 / 302. szám

1888 november. I. BUDAPESTI HÍRLAP. (302 sz.) Eyolta a szenzációt hajhászó publikumot, mely gyö­nyörködik a kivégzés szomorú, izgató látványában. A hatásos költeményt a közönség hosszantartó taps­sal jutalmazta. Utána Beöthy Zsolt olvasta fel B­u­r­n s „A két eb“ című elbeszélésének jeles mű­fordítását L­é­v­a­y Józseftől és Kecskeméti Lipótnak „A paradicsom a középkori zsidó költé­szetben“ című értekezését. Ezzel az ülés véget ért. * (Berlioz requiemét) pénteken, halottak napján, előadják a filharmonikusok az operában, B­r­o­u­­­i­k Ferenc, a m. kir. opera és a budai zeneakadémia teljes énekkarának közreműködésével, Erkel Sándor karnagy vezetése alatt. Jegyek vált­hatók az operában, a nappali pénztárnál és a szín­­házjegyirodában. * (Színigazgató és újságíró.) Kolozs­várról táviratozza levelezőnk . E hó 29-kén ke­rült itt először színre az Eltévedt bárányba, Grange és Bernard 4 felvonásos bohózata. Az Ellenzék ez alkalomból tegnapi számában hevesen neki­rontott a darabnak, a színháznak, a színigazgatónak, a nép­színháznak (honnan a darab vidékre került), kije­lenté, hogy e triviális darab előadásával az igazgató merényletet követett el a közönség jó ízlése s a színház becsülete ellen. Erre a Kolozsvár mai szá­mában D­i­t­r­ó­i Mór igazgató hazugságnak mondja az Ellenzék állításait s a szerkesztőt felszólítja, hogy hibáját tegye jóvá, különben a cikkírót hitvány rá­galmazónak nyilvánítja. * (Népszínházi hírek.)Magduska örök­sége, mely két előadás után a „M­o­l­n­á­r és gyermeke“ előadásai és a „Bellevillei szűz“ 3 első előadása miatt egy heti pihenésre van kárhoztatva, kedden (6-án) kerül ismét színre s a jövő hét műsorán háromszor van kitűzve. — A „Bellevillei szűz“ Millöcker ope­rettje szombaton (3-án) kerül először színre a nép­színházban, a főszerepekben Pálmai I., Csatai Zs., Hevesi, Németh J., Borán­d, Kassai, Gyöngyi, Makó és Újvárival. A főpró­bát pénteken d. e. 10 órakor fogják megtartani. * (Az esztergomi bazilika díszítése.") Esz­tergomból írja levelezőnk : Midőn a főszékesegyház kupoladiszitése S­i­m­o­r János hercegprímás arany­miséjére elkészült, a hercegprímás el volt ragad­tatva a díszítés sikere által s már akkor nyomban kifejezte abbeli véleményét, hogy ugyanamaz erők­kel s egyöntésű­ diszitő stíllel fogja az egész főszé­kesegyház belsejét diszittetni. A nagyszabású terv­hez nemsokára hozzá is fogtak. A főszékesegyház­ban egy-két évre ismét véget értek az istentiszte­letek, óriás állványerdőket állítottak fel s elkezdték a bazilika egész mennyezetének díszítését. A mun­kálatok a szentélynél kezdődtek. A nagy oldalabla­kok csupasz falait gyöngéd rajz és dúsan aranyozott Stukkó-virágokkal hintették be, a szürke márvány­falak egyhangúságát pedig egész fölül piros már­a tarlón, és nem jártak erre. A búzaföldek mindenfelé fel voltak már szabadítva, nem ál­lott lábon egy csomó sem és azokon az utcá­kon át, melyek kiszolgáltak a határra, a vörös és száraz tarló táblák beragyogtak a faluba. Heves nap sütött a homokos táj fölött, izzott minden : a házak fehérre meszelt fala, a padlás­lyukon kidugott kaszák, a régi piros kukorica csövek. A kis templom uj bádog tornya mint­ha olvadt volna, fényes volt a fehér izzásig. Még maga a por is, mely mind magasabbra emelkedett a falu felett, olyan fényes volt, úgy ragyogott, mint a rézhomok. És az egész községben olyan nesz hallat­szott, mint mikor valami ég. Talán a fülledt viádlevelek ropogtak, azok csinálták ezt a kü­­önös neszt. Vagy a napszítta nedvek elilla­­nása, az északi határ szikjének lassú repedé­sei. . . A hőség egyre kiállhatatlanabb lett. Még a komondorok is hallgattak, a hevesi vá­sárra utazó mesteremberek békén mehettek vé­gig az utcákon. A falu pedig, mintha nem érezne mind­ebből mit sem. Asszonyok búzát szárítgattak az udvaron, férfiak mesterkéltek a szérüsök körül. Itt-ott még asztagot raktak, bár két­­három helyről is búgott már a görcséplő. Valami nyugodt, csendes boldogság, lomha derültség lett úrrá az embereken. Az izgalom, melylyel az aratás kezdődik és lefolyik — Véget ért. A falu egyetlen nagy momentuma, melybe minden erejét beleadja, melyből min­den reménységét kivárja a nép : elmúlott. A jól végzett és a jól fizetett munka után vol­tak kimerülve, de nyugodtan, biztosan várva az őszt, a telet, ványszegélylyel élénkítették. A főoltár képének vö­röses márványhátteret s gyönyörű új rámát adtak. A Titian után készült Grigoletti-féle óriási mű, mely Mária mennybemenetelét ábrázolja, a világ legna­gyobb festményei közé tartozik. Hossza most az uj kerettel több, mint ötven, szélessége pedig huszonöt láb. A ráma azelőtt egészen sima volt, most sötét­zöld hátterű aranyozott kockákba foglalt rózsákkal van körülvéve s a tagozott diszítés nemcsak meste­ribb, de a festmény művészi színharmóniáját is elő­­nyösebben kiemeli. A márványfalba mélyesztett, óriási oltárkép csak most érvényesül a maga ra­gyogó színeivel s hatásával. Az impozáns tagozott keret megtartotta a régi formát, alul vízszintes, fö­lül bolthajtásos , de koronául hatalmas szárnyas an­gyaltejet kapott, mely az egész mű felett dominál. A kép mellett álló két márványoszlopot s a falba épült pillérfejeket dúsan megaranyozták. A szentély freskója , a szentháromság képe is megelevenedett s előtérbe lépett a nyomasztó szürkeségből. A nagy freskó a szentély mennyezetét egészen elfoglalja s igy nem könnyű megoldású témát adott a diszitő művészeknek, hogy miként lehetne azt érvényesí­teni, a nélkül, hogy a főoltárkép hatása háttérbe szoruljon. A megoldás igy történt: A nagy freskó bágyadt aranymezőt kapott s igy most harmóniában van a kupola négy nagy freskóalakjával. A szen­tély freskójának összes alakjait azonkívül éles és sötétebb kontúrrajzokkal emelték ki az aranyalapból, mely minden csillogása mellett is sokkal mérsékel­tebb, hogysem a főoltárkép színkápráztató hatását csökkentené. Most van munka alatt a hercegprímás trónja is, mely karrarai márványból készül s mely­nek eddig csak a falba mélyesztett háttere s szépen kihajló tömör kupolája van készen. A majdnem ké­szen álló szentélyen kívül szorgalmasan foly a munka a bazilika bal szárnyában s a főhajóban. Rengeteg állványerdőket emeltek itt is a mennyezet díszítésé­hez. A szürke márvány egyhangúságát ezeken a ré­szeken is vörös szegélyzéssel és sötét színű már­vány mozaikművekkel teszik változatosabbá. A szentségoltár fölött levő Grigoletti-féle gyönyörű festmény szintén új hátteret és rámát kap. Az üdvözítő halálát ábrázoló mű a velencei mester legremekebb alkotása. A főszékesegyház összes pilléreinek komposita­ fejeit, melyek eddig nem vol­­tak teljesen megaranyozva, dúsan megaranyozzák . a mellékoltárok nagyobb freskóképeit a fő freskó­­csoportozathoz híven restaurálják ; a szimbolikus mellékalakokat azonban, melyek eddig párosan az oltár mögött állottak, eltüntetik. Az oltárok átala­kított háttere, az oldaloltárok karrarai szobrait is előnyösebben ki fogja emelni. A stukkó-munkák dú­san aranyozott virágfüzérekből s egyéb disztimé-S a­mily egyszínű fényesség volt az ég­bolt, olyan egyöntetű volt ez a hangulat is. Kísérte a temetést, a gyászolókat kivetkőz­­tette a rendes gyászból. Az öreg parasztok kontyos, fésűs fején ugyan­ez az érzés. Csak az a rendes özvegyasszony, a­ki mint minden faluban, itt is megsiratott minden halottat, jajveszékelt Bedécs András koporsója után. Csitították és kivételesen elhallgatott. A menet a temetőhöz ért, a­hol a halott két öreg bajtársa ásóval kezében a nyitott sir mellett várt reája. A gyerekeket leszállították a halottas szekérről s azok kiszabadultak a sirkertbe, mely az ő számukra most csupa öröm. Tele volt pampukával s a lepusztult sárga virág millió, meg millió gömbje fehérlett min­denfelől. Virág, mely inkább játék, de a falusi gyermeknek legkedvesebb. A lehullott sárga szirmok helyett pehelylapdácskák ülnek a ma­gas kocsányokon. És ha az ember megfújja őket, szanaszét szállingóznak a levegőbe, fel olyan magasra, hogy szemmel nem lehet kö­vetni. Mégis megpróbáltam, feltekintettem a pelyhek után. Majd néztem a gyermekeket a­mint fújják. Hanem a sír felől egyszerre fel­hangzott a pap imája. Majd a kötél recsegett a koporsó alatt. . . Egy kis leány mellettem abban hagyta a játszást és szólt: — Leeresztik. Megtörtént. A göröngyök zuhogtak. Ret­tenetes, vérfagyasztó hang nekem máskor, és most a­lig hallottam, megenyhült szívvel csak erre gondoltam, milyen jó volna meghalni és eltemettetni így ! Bródy Sándor, nyékből állanak. A diszités munkálatainál nagyrészt olaszok működnek, a­kik egyébként egész Európá­­ban megkeresik kenyerüket. A diszités vezetője Detoma mester, a­ki nemcsak a müncheni hír­nevesebb épületek díszítéseit végezte, hanem majd minden nagyobb európai városban feltűnt szeren­csés kivitelei által. A főszékesegyház belsejének teljes díszítése még majd egy esztendőig fog tar­tani. A hercegprímás áldozatkészsége pedig több mint félmillió forint erejéig van igénybe véve. De ha az egész mű elkészül, akkor az esztergomi fő­­székesegyház híre sokkal emelkedettebb lesz. * (Patti Adelina) tizenkétszer fog föllépni a párisi nagyoperában „Romeo és Juliá“-ban. Egy estére 5000 frankot kap, de azért a helyárakat nem emelik föl. * (Hangversenyek.) Krancsevics, Pinkus, Sabathiel és Bürger vonósné­gyes társulata hétfőn, november 5-én, tartja első hangversenyét A­r­k­e­r Teréz k. a. közreműködésé­vel.­­ A budai zeneakadémia nagytermében C­s­er­mé­n­y­i Mária és Sigmund Sándor zeneaka­démiai tanárok nov. 8-án est 7 és fél órakor, a ze­neakadémiai tanárok betegsegítő egyesülete javára hangversenyt rendeznek. — Kühmayer Ferenc vasárnap este 7 és fél órakor a Vigadó egyik ter­mében bemutatja elektromagnetikus vonós­citeráját, jótékony célra. * (Ülések.) A Liszt szobor-bizott­ság szerdán, november 7-én, a zenetanárok orsz. egyesületének helyiségében ülést tart. — Az E­r­­kel-jubileum nagy bizottsága nov. 4-kén d. e. 11-kor az Írók és művészek társasága helyiségé­ben ülést tart. — A Huber-siremlék bizottsága va­sárnap, november 4-én, B­a­r­t­a­y Ede elnöklete alatt ülést tart s határozni fog a december 21-ére kitűzött ünnepies leleplezés ügyében. A díszes sír­emlék, melynek költségeire eddig 867 forint gyűlt össze, már készül D­o­n­á­t­h Gyula műtermében. * (Wenck­heim báró szobra.) W­enck­­h­e­i­m Béla dr., az egykori miniszter és híres magyar gavallér monumentális nagy mellszobrát mintázza most Stróbl Alajos. A szobrot Békés­ Gyula város rendelte meg az új vigadó előtti köztérre. * (A marosvásárhelyi színházat) több pá­lyázó közül egyhangúlag M­i­k­l­ó­s­y Gyula nyerte el, kinek társulata 42 tagból áll s zenekarral is bir. * (A magyar történelmi társulat) novem­ber hó 3-án, szombaton, d. u. 5 órakor az akadémia I. emeleti üléstermében választmányi­­ ülést tart. Tárgyai: 1. Kolozsváry Sándor dr. és Óváry Kele­men dr. felelete Jakab Eleknek „A magyar tör­vényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye“ című munka tárgyában kelt bírálatára. 2. Folyó ügyek. * (A csehek és a trónörökös könyve.) A trón­örökös szerkesztésében megjelenő Az osztrák-magyar monarchia Írásban és képben cimü folyóirat szerkesz­tőségében viszály ütött ki, mely jellemzi az ausz­triai nemzetiségi egyenetlenkedéseket. A szerkesz­tőség most Csehországon dolgozik. A trónörökös elnöklete alatt tartott legutóbbi értekezleten az anyag mikénti felosztásáról volt szó. A műnek cseh dolgozótársai azonban kijelentették, hogy működé­süket addig kénytelenek lesznek megszüntetni, a­míg az ő cseh államjogi kívánságaik figyelembe nem lesznek véve. Ezek a kívánságok oda terjednek, hogy a Vencel koronájának országai: Csehország, Morvaország és Szilézia egyszerre tárgyaltassanak a műben és hogy a csehekkel épp úgy bánjanak el a cseh kiadásban, mint azt a magyarokkal a magyar kiadásban tették. Az elnök határozottan ellene szólt ezeknek a rendbontó kívánságoknak. A cseh munkatársak megmaradtak elhatározásuk mellett és egyelőre letették a tollat. * (A naturalizmus netovábbja.) New­ York egyik színházában most egy melodrámát adnak, melynek főjelenete egy Wertheim-szekrénynek a feltörése. A színigazgató erre a célra két igazi be­törőt szerződtetett, kik nem rég szabadultak ki a fegyházból. Ezek mindennap megjelennek a betörő szerszámokkal a színpadon s elbánnak az igazi és tényleg lezárt Wertheim-szekrénynyel. De az igaz­gató nem igen bízik bennük, s a pénztárakat de­­tektivekkel őrizteti. * (Új zenemű.) Nádor Kálmán fővárosi ze­nemű-kiadónál egyszerre három új mű hagyta el a sajtót Ivanovicstól, a Dunari és Meteor ke­­ringők szerzőjétől. Ezek : 1. A királynő keringője. Ara 1 írt, 2. Zoe. Polka frangais 60 kr. 3. Egy villanás. Galop. Ara 60 kr. * („Magyar Olvasókönyv“) leányiskolák szá­mára H. rész. Szerkesztette R­é­v­y Ferenc, tanár az állami felsőbb leányiskolában. Révy Ferenc e könyvben felhasználta mindazt, a mit tanult, ta­pasztalt s miről meggyőződött, hogy használhat vele az ifjúságnak. Leányoknak írta. Ez látszik az olvas­mányok választásán, a kifejezéseken, mert az egész könyvben semmi sincs, min a serdülő leány csak megütközhetnék. ”

Next