Budapesti Hírlap, 1888. november (8. évfolyam, 302-331. szám)

1888-11-20 / 321. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP, (321. sz.) 1888. november 20. I régi szociális helyzetét, a mely kevés megnyugtatót nyújt neki. Ez alkalomból belebocsátkozott a legérdekesebb filozófiai és etno­gráfiai fejtegetésekbe, a mely ösvényen azonban csak nagyon nehéz őt követni. Érdekes ama véle­ménye, melyet a P­a­n­a­m­a-s­zoros létesítéséről táplál és­­, a­ki az összes nagy alkotások bámulója, ez esetben nem zárkózhatik el bizonyos aggodalmak elöl, a beálló következmények iránt. A messze tá­volban már látja Kossuth, hogy a k­í­n­a­i­a­k mi­ként örünlik el Európát. Kossuth e nép prolifikus tulajdonságaira való tekintetből azt hiszi, hogy Európa meg fogja egyszer bánni, hogy utat nyitott a kínaiaknak. A társalgás utolsó és nem legérdektelenebb része Boulangerrel folyt. Kossuthnak a tábornokról nincs valami jó vélemé­­nye. „Ez egy forradalmár11 — mondá Magyar­­ország volt, kormányzója — „és pedig a leg­rosszabb fajtából val­ó.“ — „Ez az em­ber11 —• folytató Kossuth — „kétségtelen, hogy szereti hazáját, de mi nem így szoktuk a hazasze­­retetet felfogni.11 —­ „Az ő számára nincs hely oly országban, mint a minő Franciaország.11 FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, nov. 19. — Tisza Kálmán mint városatya. Az első kerü­leti választók — számra mintegy 80-an — ma délután értekezletet tartottak a várbeli régi város­ház termében. Az elnöki széket Országh Sándor foglalta el, felhíván az értekezletet, hogy ajánlását a föv. bizottsági tagokra nézve kiki tegye meg. A virilis névsorba szavazás utján felvették ezután je­löltekül Jankovics Jánost és Eisdorfer Gusztávot. Virilista póttagokká jelölték Gyer­­t­y­á­n­f­y Istvánt és Heinrich Kálmánt. Ez­­után a szabadon választandó rendes tagok kijelölé­sére kerülvén a sor, Országh Sándor egyik helyre első­sorban Tisza Kálmán m­­i­n­i­s­z­t­rer­e­l­n­ö­k­ö­t ajánlotta, a­kit jelöltül az értekezlet egyhangú­lag el is fogadott. A szabadon válasz­tandó tagokra nézve a jelölési névsort következőleg állapították meg: rendes tagok Hoff­mann Sándor, B­o­g­i­s­i­c­h Mihály, K­r­i­s­z­t János, Buzeczky Pál, Újhelyi Sándor, M­a­u­k­s­c­h János (uj), Hanzély János (uj), Schwarczer Ottó dr., Niederman Gyuila dr. Szuper László, K­e­r­n­ff­e­r Ferenc, Tisza Kálmán (uj), Kup­p Imre (uj). — Póttagok: Beiwinkler Károly, K­o­s- G­u­t­á­n­y­i Géza, Kertser István, G­a­m­a­n­f Károly. A névsor ekép történt megállapítása után felszólalt Schwarczer Ottó s kijelentette, hogy van vagy 500 választó, kik más névsort akarnak keresztülvinni. Országh Sándor elnök erre meg­jegyezte, hogy a választás alkalmával ki ki szavazhat tetszése szerint. Ezzel az értekezlet véget ért.­­ A pénzügyi­ és gazdasági bizottság ma délelőtt tartott ülésén a következő ügyeket intézte el : A dunabalparti vadászati jog bérletére érkezett négy ajánlat közül a bizottság P­or­sós Sándorét fogadta el, a­ki e jogért évi 6­25 forint bért ajánlott föl. A kőbányai Schwartz­­féle Sertésszállás eladására újabb árlejtést fognak kiírni. A bizottság hozzájárul Királyi Pál amaz indítványához, hogy a főváros Erkel Ferenc zene­műve­inek kiadására 5000 forintot szavazzon meg. Bressmayer Kálmánt és Klemens Jánost elutasítottak ama kérésükkel, hogy a városli­geti kioszkra a bérlet meghosszabbíttassék. A kioszk bérletére árverést fognak kiírni. Hozzájá­rul a bizottság az erdészeti bizottság ama javasla­tához, hogy a fővárosi kőbányák házila­gosan műveltessenek. Az V. kerületi gyermekóvó­­egyesületnek megengedik, hogy a használatra ka­pott Balaton­ utcai telket eladhassa s az árán új telket vehessen. Ezenkívül még néhány apróbb ügyet intéztek el.­­ A végleges vízmű ügyében kiküldött szakértők : Wohlfahrt osztálymérnök, Rupp Imre tanácsos, Lechner Lajos építési igazgató és Kun Gyula tanácsos külföldi útjukról hazatérve, legközelebb jelentést fognak beterjeszteni. Sorra jár­ták Boroszlót, Berlint, Stettint, Lübecket, Brémát, Braunschweiget, Kielt, Hamburgot, Altonát, Hanno­verát, Lipcsét és Drezdát. Ezen városok közül Boroszló, Berlin, Stettin, Lübeck, Bréma, Braun­schweig és Altona már­is mesterséges szűrőrend­szeren alapuló vízvezetékkel bírnak és Hamburgban, hol most csak ülepedett vizet isznak, szintén ha­sonló rendszerű vízvezeték építésére készülnek. A közmunkatanács kiküldöttei, mint a mesterséges szűrők hívei erre a tényre, hogy t. i. a városok túl­nyomó többségében a mesterséges rendszert alkal­mazzák, fognak utalni. A főváros szakértői jelentik majd, hogy igaz ugyan, hogy csak Hannoverben, Lipcsében, Drezdában és Kielben találtak természe­tes szűrőket, de ez mit sem tesz, mert a városok többségében csak azért vannak mesterséges szűrök, mivel természetes szűrökkel nem tudtak elég vizet produkálni, vagy pedig nem volt elég jó az illető városok kútvize, így hát mind a két fél ragaszkodni fog előbbi álláspontjához. ,. A fővárosi egyesület e hó 20-án, azaz kedden délután 5 órakor a régi városház tanácster­mében értekezletet tart. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, nov. 19. * (Sántha Antal), a nemzeti színház tagjá­nak negyedszázados jubileuma alkalmából még min­dig érkeznek távolból jóakarói, barátai s tisztelőitől üdvözletek, és pedig oly nagy számban, hogy Sántha, legjobb akarata mellett sem képes, a sok megtisztelő levélre válaszolni, azért ez után mond köszönetet mindazoknak, kik róla jóakarólag meg­emlékeztek. A sok megtisztelő megemlékezés kö­zött különösen érdekes Pálmai Ilkának megemlé­kezése, ki egy óriási s felette értékes virágcsokrot küldött nehéz fehér selyemszalaggal pályatársának. Szatmár-Németi, Sántha szülővárosa, meleghangú üdvözlőlevelet intézett a derék színészhez. Az ok­mányt aláírták: Kovák Antal nagyprépost, Jandri­sics János apát, Hermán Mihály főügyész, Zsiga Miklós alügyész, Vajai Sándor, Keresztes András, Koós György, Békéssy Géza, Fekete Sándor dr., Unger Gusztáv, Weisz Gusztáv, Boross Bálint, Ko­vák Lajos, Nagy Lajos, Sáfár János, Viski Károly, Kőrösmezei Andor, Lengyel Géza, Fogarasi Sán­dor, Bossai József. — Végül Teleki Sándor ezredes a következőt írta a levélbe: Kota bene. Én már színészetem 50-ik évi jubileumát megültem, pá­lyatársamnak és barátomnak Sántha Antalnak 25 évi jubileumára legszívesebb üdvözletemet küldöm. T­e­­l­e­k­i Sándor, diszkomédiás. * (Darabváltozások.) A nemzeti színházban ma H­e­t­é­n­y­i Béla hirtelen megbetegedése miatt, a „Rang és mód“, helyett „A makrancos hölgy11 került színre. — Épp oly hirtelen betegedett meg a népszínházban Németh József, a­mi miatt a „Believillei szűz“ elmaradt , a „Kisvárosi híres­ségeket adták elő. * (Kőszeghy Károly), a magy. királyi opera veterán nyugdíjazott tagja, tegnap ünnepelte meg 69-ik születésnapját Újpesten családja körében. * (A „Magduska őr­­sége“) szerdán új befejezéssel kerül színre a népszínházban. Az utolsó felvonás elmarad, Magduska férje elfogadja az örökséget, boldogok lesznek s Blaháné nem hal meg. * (Sarah Bernhardt) ma társulatával együtt, d. u. 1 óra 40 perckor az osztrák-magyar állam­­vasút expressz vonatán elutazott Bukarestbe. Az állomáson elbúcsúzni megjelentek Evva Lajos nép­színházi igazgató, Nemes Ferenc titkár, Pázmándy Dénes képviselő és Justh Zsigmond. Az adóhivatal nem képviseltette magát s csakis igy történhetett meg, hogy Sarah az induló vonatról csókokat szórt a perronon állóknak. * (Erkel Ferenc) jubileumán a „Hunyady László 11 operában Gara Mária szerepét valószínűleg Bianchi Bianka k. a. fogja énekelni. A rende­zőség közelebb felkéri őt a közreműködésre. * (F. Hegyi Aranka,a­kit rég idő óta nélkü­lözött a főváros közönsége, csütörtökön, e hó 22-én lép föl először a népszínházban a „Cigány­báró11 Szaffijában. * (Sárosi Ferenc,) egy kőnyomatos lap híre szerint, új operát ir. Szövege a Bartók Lajos „Thurán Anna 11 ciműi drámájából készített librettó. * (A szt. István-társulat) tudományos és irodalmi osztálya ma S­t­e­i­n­e­r Fülöp prelátus elnöksége alatt ülést tartott. Az osztály sajnálko­zással vette tudomásul Lonkay Antal elhunytát és elhatározta, hogy a gyászoló családhoz részvétiratot intéz. Felolvasás kettő volt. Az érdemes öreg N­e­y Ferenc két költeményét szavalta, a díszes közönség egyhangú tetszése között. Majd felolvasták F­ü­s­s­y Tamás „A francia forradalom évfordulója 11 cincsi ér­tekezését, a­mely azt bizonyítja, hogy 1789 csak azokat az eszméket tudta diadalra juttatni, a melye­ket az ancien régimé hozott napirendre. Hornig Károly dr. veszprémi püspöknek, ki új méltósága miatt előadói tisztéről lemondott, az osztály jegyző­­könyvi köszönetet mondott. Egyszersmind elhatá­rozta az osztály, hogy a középiskolák számára filo­zófiai propedeutikát irat és H a 11 e­r József „Tör­ténelmi hazugságok 11 cincii fordítását kiadásra ajánlja. 111 (A m. t. akadémia) első osztályának ma délutáni ülésén Bartalus István levelező tag mutatta be a XVI. századbeli magyar palotás zené­ről írott munkájának utolsó fejezetét, kimutatva az olasz, francia, lengyel, német hatás után e magy­ar műfaj önálló fejlődését. Haraszti Gyula vendég részéről egy Chénner Andréről ítt essayt mutat­tak be. * (A városi kegyuraság Magyarországon) Timon Ákos győri jogtanártól, a kitűnő jogtu­dóstól, újabb nagy­érdekű monográfia jelent meg, mely a városi kegyuraság történelmi fejlődésének és jelen állásának felderítésével foglalkozik. Ere­deti forrástanulmányok alapján felépült úttörő munka ez, mely a jogtörténeti fejlődés alapján éles jogász­ talentummal állapítja meg a városi kegyuraságra vonatkozó jogelveket. Minthogy a városi kegyura­ság körül újabb időben több vitás kérdés merült föl, Timon könyvének tudományos becsén kívül a gyakorlati élet szempontjából is kiváló jelentősége van, különösen a kegyurasággal biró szabad kir. városokra nézve. A monográfia négy fejezetre osz­lik, u. m. I. A városi kegyuraság eredete. II. A városi kegyuraság gyakorlása a hitfelekezetiség szempontjából. III. A városok kegyúri terhei és a hitfelekezetek községi segélyezése. IV. A városi kegyuraság viszonya az alapítványokhoz. Ezenkívül a tudós szerző által átkutatott különféle levéltárak­­ból 16 darab oklevél van függelék gyanánt közölve. A munka a Pallas kiadásában jelent meg. Ara 1 frt 60 kr. * (A magyar protestáns irodalmi társaság végrehajtó bizottságának ülése.) A keletkezőben levő magyar protestáns irodalmi társaság ideiglenes végrehajtó bizottsága tegnap V­a­y Miklós b. főrendi­házi elnök elnöklete alatt ülést tartott, melynek fő­tárgyát ez irodalmi társaság végleges megalakulásá­nak kérdése képezte. Az értekezlet a már megerő­sített alapszabályok alapján készült ügyrendnek megállapítása után, a végleges megalakulást, jelesül a tisztviselők és az igazgató választmány megvá­lasztását ez évi dec. 18-ára tűzte ki, mely alkalomra remélhetőleg a vidékről is sokan fognak megjelenni a fővárosba. Az eddig jelentkezett tagok számát és a tiszántúli ev. ref. egyházkerületnek ismert határo­zatát tekintve, kétségkívül érdekes gyűlés lesz, jól­lehet alapos remény van arra, hogy a fenforgó dif­ferenciák békés megoldást fognak nyerni. TÁVIRATOK. Francia botrányok. Pária, nov. 19. (A Bp. H. eredeti távirata). Attól félnek, hogy a botrá­nyok egész sora következik. Boulangerpárti hírlapok szerint Numa Grilly képviselő Belgiumban Mes papiers címmel egy brosúrát nyomat, melyben számos képviselőt fog vá­dolni. Holnap G­­ 11­y egy gyűlésben fog elnökölni. Hire jár továbbá, hogy Wilson a Petit Frace-ban leleplezéseket fog közzé­tenni. Lépéseket tettek G­r­é­v­y volt köztár­sasági elnöknél e közlemények megjelenésének megakadályozására. Egyelőre csak egy levél tétetnék közzé, melyből kitűnnék, hogy Viel- P­icard, a „Paris” című újság tulajdonosa pénzen vásárolta rendjelét­ V­i­e­l-P­icard kijelenti, hogy e levél hami­sított. a — úgymond — jótékony és politikai célokra 3 milliónál többet adott ki. G­a­m­­b­e 1t a megígérte neki a rendjelt és Wal­­­dec­k-R­ousseau beváltotta ezt az ígére­tet. Toursban, a­hol a Paris egy munkatársa beszélni akart, megjelent Wilson is hívei­vel és a botrány oly nagy lett, hogy sem Laurent sem Wilson nem beszélhettek. Állítják, hogy Wilson emberei mindegyi­kének 4 frankot fizetett azért, hogy lármáz­zanak. Páris, nov. 19. (Saját tudósí­tónk távirat­a.) Wilson ellen, a tours-i botrányok miatt, pert indítanak. Páris, nov. 19. Parlamenti körökben ha­tározottan állítják, hogy a Gilly-ügyben tanu­kul megidézett képviselők elhatározták, hogy Gillyt parlamenti akció által fogják vádjai előadására kény­szeríteni. Páris, nov. 19. Andrieux és Guyot holnap délelőtt 9 órakor párbajt vív­nak Guyotnak a Lanterne-ben közzétett cikke miatt, melyben A­n­d­r­i­e­u­x-t Gilly bűntársának mondja abban a szándékában, hogy aláássa a köztársasági párt hitelét. Páris, nov. 19. A kamara mai ülésén S­u s i­n i boulangista azt indítványozta, hogy ha ki szenátort vagy képviselőt rágalmaz, hi­vatalból megyéje esküdtszéke elé állíttassák, hol bizonyítékait előadhatja. Ha a vádlott fel­mentetik, az illető szenátor vagy képviselő masa állíttassék az esküdtek elé és ha­vét-

Next