Budapesti Hírlap, 1888. december (8. évfolyam, 332-360. szám)

1888-12-01 / 332. szám

i.888 december í, BUDAPESTI nnOxAF. C3in. es.) B rilista jelöltek névieeyzékét. E jegyzékek a követ­kezők : I. kerület: Appl Lajos, Brám Miksa, Eroz- Legyi Ferenc, Gombár Tivadar, Hegedűs János dr., Jankovics János dr., Liedenbacb János, Madarassy Pál, Öffner Ferenc, Peringer Ferenc, Scbeich Ká­roly, Varásdy Lajos, Wetschtein Antal. Pótta­gok: Gyertyánffy István, Heinrich Kálmán dr. II. kerület : Andaházy László dr., Andorffy Károly, Biscara Endre, Emmer Kornél, Freyberger Pál, Hoffkauser Lajos, Hunfalvy János, Ráth Ká­roly íöpolgm., Tabody József. Póttagok: Fe- renczy Antal, Neczasek Károly, Pfeiffer János, Ott Lajos, Schiller György, Wilke Gottlieb. IH. kerület: Csiilérv Dávid, Molnár József, Sicz Károly, Weisz Leó. Póttag: Lencz Ferenc. IV. kerület : Barbás József, Becker Károly, Cséry Lajos, Frey József, Gundel János, Heinrich István, Kőváry Ármin, Marton Alajos, Polónyi Géza, Steiger Gyula, Szarvasy Sándor, Török György, Wimmer Antal. V. kerület: Adler Lajos, Bachmayer György, Baron Jónás dr., Böke Gyula dr., Burghardt Kon- rád, Burián János, Hatvani Deutsch Sándor, Fuchs Gusztáv, Jálics Kálmán, Kern Tivadar dr., Kresz Géza dr., Linzer Imre, Mandelló Károly dr,, Remé­nyi Ambrus dr., Unger Alajos. — Póttagok: Havas Sándor, Kramer Samu, Massanek Rezső, Müller Vilmo3, Neuman Rafael dr., Roth Jakab dr. VI. kerület: Bubala György, Békev Imre, Dittrich Károly, Fölzinger Rezső, Freund Vilmos, Gschwindt Mihály, Grosz Mór, Jálics Ignác, Jnm- niczky Lajos, Schön Vilmos, Tauffer Vilmos dr., Vuck Alajos. Póttagok: Geitner József, Já­lics Géza, Weigert Károly, Weiner Miksa, Wei- man Fülöp dr. VH. kerület: Fischer Ignác, Groschel János, Hirsch József, Kunváry Fülöp, Osztoics Miklós, Paulheim József, Podmaniczky Frigyes b.,Waldhau- ser Adolf, Wolfner Gyula, Zahár Antal. Póttagok: Bnok Fülöp, Darázsy Albert dr., Várndy Antal dr., Weiczenfeld Jakab. VIII. kerület: Devecis Gyula, (ujj, Hegedűs Sándor képv., Kokesch Sándor, Kölher Alajos, Krausz Lajos képv., Kleiner Armin, Kaszai Mór, Siklóssy Gyula dr. (uj), Thók Endre (uj), Wein- seisz Lajos. Póttagok: Evva Lajos színig. Kriegner György. IX. kerület: Fáczányi Armin, Freiszleder Kándor, Hazay Lajos, Horváth József, Kleineisel Jakab, Schmidlechner Károly, Tompa Antal, Virava József, Wagner Géza dr., Wagner Jenő dr. Pót­tagok: Antoni Tamás, Eigel Kándor és Peohata Endre. Rémi Róbert sajnálattal vett tudomást arról, hogy Ybl Miklóst a IX. kerület nem jelölte s kérte a bizottságot, hogy Ybl jelöltségét tegye lehetővé. Az elnök kijelentette, hogy a 45-ös bizottság sem­mit sem tehet, hanem gondoskodjanak a kerületek megválasztatásáról. Több tárgy nem lóvén, az ülés véget ért. * A VII. kerületi egyesült pártok kijelölő bizottsága törvényhatósági bizottsági tago­kul a közvetlenül választandók so­rából a következőket jelölte: Engelbaoh Alajos, Fektor Ferenc, Goldzieher Ignác dr., Grósz Sándor dr., Kaschnitz Gyula, Milassin Mihály, Morzsányi Károly dr., Schermann Adolf dr., Schmidl Sándor és Vajdafy Ernő. Póttagok: Sennyey Ferenc, Schächter Jakab dr., Schmidt Gyula, Szabolosi Izi­dor dr. — Az értékképviselök névjegyzékét fentebb már közöltük. A IX. kerül e t választói ma a Bakács­téri fővárosi épület dísztermében Wagner Géza dr. elnöklete alatt igen népes közgyűlést tartottak, melyen a kiküldött kandidáló bizottság következő je­lölését egész terjedelmében elfogadták. Szabadon választandó bizottsági rendes tagokul je­löltetnek: Báthory Kándor, Baumann Antal, Büch- ler Sándor, Csiky Kálmán, Dobronyi János, Győry Elek, Medrey Zsigmond, Rock Géza, Szász Károly, Szlávy László. Póttagokul pedig; MaLláry Gyula és JBorpaczky Ignác dr. — A budakeszi erdő megszerzése. A fővá­ros, mint tudjuk, a budakeszi kincstári erdőség egy részét meg akarja venni és a közönség számára ki­rándulási és üdülő helyül akarja fentartani. A ta­nács a kültelki és erdészeti bizottságot utasította, hogy azj erre vonatkozó tárgyalásokat készítse elő, E bizottság a minap tartott ülésén tárgyalta a szó­ban levő ügyet s véleményét most terjesztette be. A bizottság nézete szerint az a cél, hogy a buda­keszi kincstári erdőség ama része, mely a SzéchÓDyi- hegy határa mentén, Budakesz, a Jánoshegy és a Kormafa tájékán fekszik, mint a főváros tulajdonát képező erdő jövőre is fentartassék, teljesen csak akkor lesz elérve, ha a főváros eme erdőnek azt a részét szerzi meg, mely a budakeszi úttól délre a főváros határán terül el. Ez a terület mintegy 1100 kaíasztrális holdat foclal el. E területbe esik Mária­Makk és több, a közönség által ismert ós kedvelt mulató- és kiránduló hely. Ezzel szemben áll az a nézet, hogy a főváros a határa mentén levő erdőből csupán egy 100 öl szélességű szalagot vegyen meg. A bizottság nézpte szerint ez az eszme semmi te­kintetben nem mondható szerencsésnek s ennek ki­vitele nem ajánlható. A főváros közönsége által használt sétautak és kirándulási pontok ugyanis ]ó részt e keskeny erdöszalngon túl esnek. A főváros hatósága tehát ezek lelőtt ismét nem rendelkezhet­nék. De a fővárosnak, midőn a kincstári erdő kivá- gatását akarja meggátolni, nem is lehet az a célja, hogy a közönség számára egy keskenyen elnyúló erdörészletet vegyen meg, mely a közönség kirán­duló helyeinek szépségét és erdő jellegét éppen nem biztositaná. A bizottság tehát szem előtt tartva mindamaz intenciókat, melyek a budakeszi erdőnek, mint ilyennek a főváros közönsége részére való fen- tartását annyira kívánatossá teszik s figyelemmel arra is, hogy egy-egy ilyen erdő-komplexus fentar- tása és a pusztulástól való megóvása késő századok nemzedékeit is hálára kötelezné elődjeiknek előre látó gondoskodása iránt s végül szem előtt tartva azt, hogy egy ilyen erdörészlet okszerű kezelése és egyes részleteinek helyes értékesitése nemcsak a befektetési tőke kamatait, hanem illendő hasznot is hozna: az 1100 holdas erdő­terület megvételét a legmelegebben ajánlja. A meg­vételt ajánlja azért, mert a fővárosnak oly ingat­lanja, mely a cserére alkalmas volna — nincsen s mert alapos remény van arra, hogy a kincstár ezt az erdőterületet a kitűzött célra való tekintette], a fővárosnak méltányos áron és elfogadható fizetésj feltételek mellett fogja átengedni. Az adásvétel mó­dozataira nézve a bizottság majd akkor teszi meg javaslatait, midőn a főváros kiküldöttjei a közgaz­dasági miniszter megbizottjával értekeztek. — Iskolák fűtése. Sok panasz merült fel, hogy az iskolákat túlságosan fiitik. Gebharrlt Lajos t. főorvos most előterjesztést tett a tanács­nak, hogy hngyja meg az igazgatóknak, hogy sze­mélyes felelősség terhe alatt ügyeljenek a termek­ben uralkodó hőség fokára. A terem 15 R. foknál melegebb ne legyen. Az igazgató a fűtésről vezes­sen könyvet és abba naponta délelőtt és délután Írja be a hőfokot. Az iskolaszéki tagok minden láto­gatásuk alkalmával szintén jegyezzék a könyvbe az észlelt hőfokot. Yégtil a főorvos saját hatáskörében felhivta a kerületi orvosokat a felügyelet gyakor­lására és az előforduló szabálytalanságok följelen­tésére. — Apácák a Eókre-kórházban. Régi óhaj, hogy a Rókus-kórházban is, mint az üllői-útiban, apácák végezzék az ápolásijjszolgálatot. Ez mindeddig nem volt keresztülvihető, mert az apácák számára a Rókus-kórházban nem volt hely. December 31-dikén azonban a megfigyelő osztály átköltözik Budára, mi által a kórházban több helyiség felszabadni. A köz­egészségügyi ügyosztály inár utasította a mérnöki hi­vatalt, hogy készítse el a terveket, mikép lehetne a helyiségeket az apácák számára átalakítani és mily átalakításokat kellene a konyhában végezni, hogy az uj ápolónők házilag kezelhessék a főzést. Miután a tanács a költségelőirányzatba az ápolószemélyzet ujiászervezése cimén 15,000 Irtot fölvett, nem lesz semmi akadály, hogy újévtől kezdve a szürke-nénék végezzék a Rókus-kórházban is a betegápolási szol­gálatot. — A budapesti zcldó-mészárosck sérel­mei. A fővárosi mészáros ipartestület ma délután 4 órára az ipartestülethez tartozó 50 zsidó-mészáros kérelmére rendkívüli közgyűlést hívott egybe, a mely az iparoskörben II e i c h 1 Károly elnöklete alatt Horváth János dr. iparhatósági biztos je­lenlétében folyt le. A kormány ugyanis a kóser hus-kimérés szabályozása tárgyában legutóbb rendeletet bocsátott ki, a melyben az erre vonat­kozó jogot a zsidó hitközségekre ruházta át. A budapesti zsidó hitközség elöljárósága ennek alap­ján olyan föltételekhez kötötte a kóser-hus árulha- tásának jogosítványát, a melyeket a fővárosi zsidó- mészárosok magukra nézve igen terheseknek és sé­relmeseknek találtak és a mai közgyűlésen elhatá­rozták, hogy küldöttsógileg fogják fölkeresni a hit­község elöljáróságát a sérelmek orvoslása céljából, ha pedig ez célhoz nem vezetne, a kormányhoz me- nesztenek küldöttséget. A közgyűlés a küldöttségbe az elöljáróság tagjain kivül a következőket választotta meg : Franki Lipót, Goldreich Fülöp, Kleiner Jó­zsef, Polacsek Jakab, Redner Miklós és Witz Mór. — A közópitóBi bizottságból. A középitési bizottság mai, Kun Gy’ula tanácsos elnöklete alatti ülésén a következő fontosabb tárgyakat intézte el : Az 111 y é s-féle parcellázott telkek feltöltését s utcáinak egyengetésót még korainak nyilvánítot­ták. A II. kér. tóvárosi bizottsági ta­gok értekezlete megbízásából P aulovics László elöljáró beadványnyal járult a fővároshoz, hogy a H. kér. Korvin-tér és fő-utca sarkán levő dísztelen katonai raktárt szintén vegye föl a város amaz épü­letek sorába, a melyek elcserélése iránt a katonai kincstárral alkudozásokat folytat, hogy így az épü­let a főváros tulajdonába kerülvén, elfávolitható legyen. A mérnöki hivatal megerősíti, hogy ez az épület a környéket elékteleniti; azonban P o h 1 jegyző és Lechner középitési igazgató azt a felvilágosítást adták, hogy az összes katonai épüle­tek elcserélése iránt nem folynak alkudozások, csak az nj épület s a hozzá tartozó raktárak vannak szóban, de ezek végett sem a város alkudozik, ha­nem az állam. Hofhauser és Mihaj lovics felszólalása után a bizottság a kérdéses^ épületet a tanács figyelmébe ajánlja, hogy találjon módot annak eltávolítására. A villamos vasút központi áramfejlesztő telepének kondenzált vizei elvezetése tekintetében a mérnöki hivatal ja­vaslata alapján a vállalkozók felhivandók lesz­nek, hogy erre nézve az építési terveket mutassák be. Rákosfalva közönsége nevében Kokesch Sándor e nyaraló-telep rendezését kéri. A mérnöki hivatel javasolja az összesen 7000 méterre rugó ut- terület teltöltését, a gyalogutak kavicsolását, a lám­páknak szaporítását 27 darabbal, a tűi összesen 25.103 írtba kerti]. A bizottság kimondta, hogy a világítás javítását elfogadja, de az útépítési munká­kat öt évre kívánja felosztani. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, nov. 30, Lakzi után. Paraszt vígjáték 3 felvonásban. Irta Almási Tihamér» Először a népszínházban nov. SO. A „Magdolna“ óta több írónk foglalkozik a kérdéssel, hogyan lehetne a népélet gazdag, kiak­názatlan anyagát a modern színpad drámai müfor" máihoz felfejleszteni. Ezeket mind a népszínmű jö­vője érdekli. Azt érzik, hogy népalakjaink egyéb művészi célokra is felhasználhatók, mint a sztereo­tip szerelmi paraszt-idillekre s a magyar népeletböl egj’éb is telik, mint házassági pásztortörténet vagy törvényviselt rablóhistória. A mai újdonság szerzőjében is ez a kérdés látszik vajúdni s a megoldást a humorista világá­ban kereste, a ki az életen kacag, a jót az öröm, a rosszat a szánalom vagy gúny nevetésével fogadja, de derülni tud minden jelenségen. Ezt a világot kereste föl Almási Tihamér, hogy benépesítse a magyar népélet alakjaival, gondolván : ez a módja a magyar paraszt vígjáték megalkotásának. Csak egyet leledett el, azt, hogy a humorista világába külföldinek bevándorolni nem lehet. A kinek oda polgárjoga nincs, az ott meg nem élhet. Alakjai is úgy jártak, mint akárhány vidéki atyafi a kiván­dorlási ügynökökkel Amerikában : rábízták magukat a szerzörd, hogy komikai feladatokra be fogja őket szerezni a vígjáték igéretföldén, helj’zetkomikumok nevettető zavarosában, de aztán bebizonyult, hogy ily állomásokat szerezni nem áll hatalmában. A „L a k z i u t á n“ minden hatásaiban a hely­zetkomikumra számit. Két fiatal házast akar bemu­tatni, kik esküvő után szétválasztatnak s minden­féle akadályokon törtetnek természetes céljukhoz» E téma ötletek és fordulatok egész özönét kívánja meg, hogy a közönség ne türelmetlenkedjék a fiatal pár méltatlan várakoztatása miatt. S bármily elis' méréssel adózzunk is a szerzőnek, hogy két óra hosszat mesterséges akadályokat igyekezett össze­halmozni a fiatalok lakzi utáni boldogulása elé, —• tagadhatatlan, hogy e színpadi machináció óleben, ötletben, egészséges fordulatokban, sőt a valód1 jókedvben is fölötte szűkölködik. Már az alaphelyzet megokolása erőtetett. A fiatal pár azért kénytelen szétválni „lakzi után“» mert a menyasszony apja a balpárt főkortese s nem tűrheti, hogy a vőlegény apja a jobbpártnak kor* teskedjék. Mátkaságot ily okból még fölbonthat egy zsarnok atya, de házasságot tréfából se. A több1 fejleményben az alaphelyzet beteg vére koring. A főszemélyek képtelen félreértésekbe esnek, köztük klaszszikus szerep jut egy emberformára kifaragott tök-fejnek, melyet a menyecske udvarlójának, a férj vetélytársának néz s miatta válni akar hitvesétől. A mellókalakok a kortesélet torzképei akarnak lenni, de az ivás művészete, melylyel három felvonáson át foglalkoznak, hatást még a részegségi effektusokkal se bír kelteni. Az előadók egytől-egyig nem sokat bíztak szerepük igazságában, se komikai erejében. Blaha Lujza és Vidor a fiatal parasztházaspárt kedvet lenül adták. A nónszinház dívája kedvességével, ba

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék