Budapesti Hírlap, 1888. december (8. évfolyam, 332-360. szám)

1888-12-01 / 332. szám

1838. december 1. BUDAPESTI HÍRLAP. (332 sz.) latni az összes bonapartista eszméket. A csá­szárné ismét részt akar venni a politikai akcióban. Vilmos császár pere. Berlin, nov. 30. (A Bp. II. eredeti távirata.) A Kieler Ztg. ellen, mely F­r­i­­g­y­e­s császár 1866-i naplóját közölte, Vil­mos császár nevében pert indítottak. Berlin, nov. 30. (Saját tudósí­­tónk távirata.) A Börsenzeitwig közli Roggenbach nyilatkozatát, mely szerint neki Frigyes császár naplójának közzétételéről semmiféle tudomása nem volt és Geffe­ken eljárását a leghatározottabban kárhoz­tatja. Német-osztrák papirosháboru. Berlin, nov. 30. (Saját tudósí­tónk távirata.) A Vossische Ztg. sze­rint a papirosháboru oka más viszonyokban és eseményekben keresendő, melyekről azonban nyilatkozni nem szabad. A német hazafias sajtónak jobb lett volna hallgatnia, semmint téves nyomokon járni. Salisbury az ír kérdésről. London, nov. 30. (A Bp. H. ere­deti távirata.) Salisbury, tegnap Edinburghban, a konzervatívok és liberális unionisták gyűlésén, beszédet tartott, kije­lentve, hogy ha Írországnak saját parlamentje volna, az ír kormány forradalmárok kezeibe kerülne és nemcsak, hogy telje­sen elszakadna Angliától, hanem háború esetén kikötőit is átadná az el­lenségnek. A cár a borkii katasztrófáról. Pétervár, nov. 30. (A Bp. II. eredeti távirata.) Possiet volt közlekedésügyi miniszter e hó 23-án kihallgatáson volt a cárnál és mint udvari körökben be­szélik, kérve kérte az uralkodót, hogy ne vonja meg tőle kegyét. A cár, mélyen meghatva­, megjegyzé, hogy nem csak az embe­rek, hanem a viszonyok is okol­hatók a katasztrófáért.­­ A mi­nisztertanácsban felmerült az a kérdés, hogy mely közegek vonandók felelősségre a szeren­csétlenségért. Végleges határozat azonban nem hozatott, mert nem tudni, hogy a cár mit akar. Az afrikai ostromzár. Zanzibar, nov. 30. A német és az an­­gol tengernagy ma közös kiáltványt bocsátottak ki, melyben közhírré teszik, hogy a zanzibar­i szultán száraz­földi birtokainak egész part­vidékét ostromzár alá veszik a szultán nevében.­­ Tegnap a német hajóraj parancsnoka szétkergette a fölkelőket, kik v­indiben (Bagamoytól délre) ismét össze­gyűltek volt. A falu elpusztult, a harcban egy tengerész könnyű sebet kapott. Bécs, nov. 30. (Saját tudósítónk távirata.) A király ma este P­a­a­r gróf főhadsegéd és P­o­t­e­n őrnagy kíséreté­ben M­iramoréba utazott. A Korfu­ból jövő királynéval együtt holnap délben ér­kezik oda. Vasárnap visszatár Bécsbe az ural­kodó­pár. Pét­er­vár, nov. 30. A hadügyminiszter napiparancsot bocsátott ki, melylyel elrendeli, hogy a XVI. hadtest intendantúrája a II. kaukázusi hadtest feloszlatandó inten­­danturájából alakítandó meg. Elishbdeli to­vábbá a XVII. hadtest intendanturrájának újra alakítását. A feloszlatandó II. kaukázusi had­testnek a Kaukázusban maradó csapatai köz­vetlenül a kaukázusi katonai kerület parancs­nokának rendeltetnek alá. Közgazdasági táviratok. Bécs, nov. 30. (Magyar értékek zár­lata.) Magy. földteh­erm. kötv. 104.25. — Erdély földtekara. kötv. 104.40. — Erdélyi vasutrészvény 189.50. — 1876. m. k. v. áll. els. kötv. 117.—. — Magyar nyeremény-kölcsönsorsjegy 131.75. —Szölő­­dézsmaválts. kötv. —.—. — Kassa-oderbergi vasut­­részv. 144.75. — 5 száz. papirjáradék 91.82. — Magyar vasúti kölcsön 144.—. — Magyar hitelbank­­részv. 300.—. — Alföldi vasut-részvény 191.50. — Magyar észak-keleti vasút-részv. 173.75. — 1869 m. k. v. áll. els. kötv. 98.50.— Magyar leszámítoló és pénzváltó-részv. 97.—. — Tiszai és szegedi köl­­csön-sorsjegy 124.75. — 4 százalékos aranyjára­dék 100.60. — Tiszav. vasut-részvény 248.—. Bécs, nov. 30. (Osztrák értékek zár­lata.) Osztrák hitelrészvény 303.40. — Déli vasut­­részv. 99.50.— 4°/„ osztrák aranyjáradék 109.65.— Londoni váltóár 121.80. — Károly Lajos vasutrészv. 209.50. — 1864. sorsjegy 176.—. — 4.2° „ ezüst­járadék 82.55. — 1866. sorsjegy 140.­. — Török sorsjegy 22.60. — Dunagőzhajós-társ.-részv. 395.—. — Angol-osztr. bank-részv. 112.25. — Osztrák állam­­vasutrészv. 251.25. — 20 frankos 9.66—. — 4.2° „ papirjáradék 87.85. — Osztrák hitelsorsjegy 183.50. — Osztrák-magyar bank-részv. 875.—. — Cs. k. arany (vert) 5.77. — Német bankváltók 59.80. — Elbevölgyi vasut-részv. 195.—. — Wiener Bank­­verein-részv. 97.—. Nyomott. Bécs, nov. 30. (Esti t­ő­z­s­d­e.) Osz­trák hitelrészvény 303.10. — Osztrák államvar.nt­­részvények 251.—. — 4% magy­­ar.-j­árad­ék 100 50. — Unio­bank 209.25. — Angol-osztrák bankrészvé­nyek 112.25.—20 frankos 9.66.,. — Déli vasutrész­­vény 98.50. — Magyar hitelrészvények 299.50. — Nyugodt. Paris, nov. 30. (Z­á­r­­­a­­.) 3 száz. francia járadék 82.80. — Osztrák államvasut-részv. 540.—. — 4 száz. magy. ar anyjár. 84 68. — Ottomán bankrészv. 521.—. — 41u­­0 francia járadék 104.—. — Déli vasutrészv. 218.—. — Francia törleszthető járadék 85.95. — Magyar vasúti kölcsön 301.— — Osztr. földh. részv. 850.—. — Bágyadt. „ISüSíIíBpCStl @ÍS5JJ1­5.44 December hó 1-ével uj előfizetést nyi­tottunk. Kérjük azokat a t. c. vidéki előfizető­ket, kiknek előfizetésük e hó végével lejárt, hogy azt minél előbb megnyitani szíveskedje­nek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás történjék. Az előfizetési árak lapunk homlokán olvashatók. Az előfizetés megújítására a beküldött postautalvány leginkább alkalmas. Különösen figyelmeztetjük tisztelt előfize­tőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamáció, lakhelyváltozás és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb fel­szólalásnál, egy cimczalagot mellékelni szíves­kedjenek. N A P I H I R E BC. Szenzációs elfogatás. Kassa, nov. 30. A kassai kir. ügyészség tegnap a déli órák­ban okmány­hamisítás, sikkasztás és csalás miatt letartóztatta Kuhár Endre, a kassai királyi pénzügyigazgatóságnál négy év óta működő számtanácsost. A szenzációs elfogatás okai, illetőleg előzményei, a következők : Weisz Márkus tokaji nagytrafikos novem­ber hó­­lső napjaiban Weichardt Károly pénzügyi tanácsos előtt panaszkép felhozta, hogy Kuhár Endre számtanácsos, a kebelben­ számvivő osztály vezetője által neki az az ajánlat léte­tett, hogy közös egyetértés mellett az előző években dohányanyag vétele fejében befize­tett összegről szóló nyugták a már átvizs­gált és elhelyezett naplókból kivétessenek s az év­számok hamisítása mellett használtassanak fel újabb anyag beszerzése végett s az akként elérendő nye­reség bizonyos arányban közöttük osztassák fel. W­eisz Márkus állítását megerősítendő, egy levelet is mutatott fel, melyben Kuhár Kassára hívja az ügynek megbeszélése végett. W­eichardt pénzügyi tanácsos e feljelen­tés alapján nyomban értesítette P 1 n c­k pénzügy­igazgatót, ki első­sorban a Kuhár felügyelete alatt álló számvevő osztály okmányait Kuhár jelenlétében lepecsételte s zár alá vette, és az esetről jelentést tett a pénzügyminisztériumnak, honnan a hivatalos nyomozás megejtésére N­e­u­s­e­r Antal központi számtanácsos küldetett ki. Az ilykor megkezdett vizsgálat kiderítette, hogy Kuhár Endre az őrizetére bízott okmányokat, nevezetesen az 1887. évről való nyugtákat, melyek­ alapján Winter Ber­talan és Goldberger Sámuel eperjesi nagytra­­fik­osok dohány-anyagukat kifizették, kicsempészte s azok dátumát meghamisítva, azokkal a kassai do­­hánygyárból ujabb és hasonló értékű dohány­anya­got vétetett fel az említett nagytrafikosokkal, a­kikkel azután az igy nyert zsákmányon megosz­tozott. Az eddigi vizsgálat kiderítette, hogy Kuhár bűnös összejátszása következtében az 1887. évi le­számolási könyvekben Winter Bertalan, illetve Winter Józsefnél, a­ki ez évi áprilisban meghalt, egy ízben egy 1820 frtos, más ízben egy 2149 frtos nyugtával manipulált. A fennt­­eírt módon Gold­berger Sámuel is szerepel egy 5000 frtos tétel­lel. A ka­ssai pénzügyigazgatóság meggyőződést szerzendő arról, hogy ez adatok a valóságnak meg­felelnek-e, kérdést intézett az eperjesi adóhivatal­hoz, várjon az említett összegek az idézet­, hiva­talos szám és dátum alatt befizettettek e­s mire ta­gadó válasz érkezett. A vizsgálatnak tehát már bőséges anyaga volt arra, hogy Kuhár Endre számtanácsost az okmányhamisitás, sikkasztás és csalás vádjával terhelje s ez okból tegnap a pénz­­ügy igazgatósági hivatalból föl­terjesztette vádiratát a megfelelő részletes kommentárral a királyi ügyész­séghez, minek következtében P­a­k­s­y József kir. ügyész M­i­r a­­­i­k alkapitánynyal ma délelőtt 10 órakor Kuhár Endre hivatalában és lakásán ház­motozást tartott, őt magát pedig röviden a tényekre nézve kihallgatta. A motozás azért vált szükségessé, mert a pénzügyigazgatóság attól tar­tott, hogy Kuhárnál talán már elkészített és újabb visszaélésekre szánt nyugták vannak, a­melyek kéz­­rekerítése a bűnösség kiderítését még inkább nyil­vánvalóvá tennék, a motozás azonban eredményre nem vezetett, valószínűleg azért, mert Kuhár a le­­zárulás alkalmával már sejtette, hogy rájöttek üzel­­meire. A kir. ügyész rövid vizsgálatának befejezése után Kuhár­­Endrét letartóztatta és vizsgálati fogságba helyezte, az iratokat pedig tegnap délután 4 órakor további el­járás végett áttette a kir. törvényszékhez. A tör­vényszék részéről a vizsgálatot Bodná­r Fe­renc vizsgálóbíró vezeti, míg a pénzügyigazga­tóság a Kuhár vezetése alatti számvevői osz­tály iratait tovább vizsgálja, kiderítendő, vál­jon az eddig felfedezett visszaéléseken kívül, melyek által a kincstár 10.000 forinton felül van megkárosítva, nem fordulnak-e elő újabb megkárosítások. Kuhár családos ember, azonban nejétől elváltan él. Kuhárt szolid életű, lelkiismere­tes hivatalnoknak gondolták. — (E mai számunkkal) egy egész i­v mel­lékletet adunk. Tartalma : Országgyűlés. — Tör­vényszéki csarnok. — Regénycsarnok. — Közgaz­daság. — Hirdetések. — (A király császári jubileuma) ügyében Schlauch Lőrinc nagyváradi püspök a herceg­prímáséhoz hasonló pásztorlevelet bocsátott ki az egyházmegyei papsághoz, a­melyben elrendeli, hogy december másodikén Tedeum tartassák.­­ Hire járt, hogy Arad városa rendkívüli közgyűlést ké­szül tartani, a császári jubileum hivatalos megün­neplése ügyében. A közgyűlésből nem lesz semmi: igy jelenti az Arad és Vidéke, mely az első hirt közölte. — (Személyi Mr.) B­u­b­i­c­s Zsigmond kas­sai püspök, holnap székhelyéről Budapestre utazik a nemzeti muzeum ellenőrző bizottságának gyű­lésére. — (A kultuszminiszter a középiskolákban.) C­s­á­k­y Albin gróf látogatásának hosszú sorában tegnap Budapest két középiskolája került sorra: a kegyes tanítórend főgimnáziuma s az V. ker. álliarci főreáliskola. A miniszter Berzeviczy Albert dr. ál­lamtitkár és K­­­a­m­a­r­i­k János dr. miniszteri osz­tálytanácsos kíséretében délután két óra után a ke­­gyes-tanítórendiek főgimnáziumát látogatta meg. Az intézet előcsarnokában L­u­tt­e­r Nándor dr. buda­pesti tankerületi főigazgató és L­é­v­a­y Imre gim­náziumi igazgató fogadták, fenn a feljáratnál pedig Kalmár Endre kir. tanácsos, a magyar kegyes­­tanítórendiek tartomány­főnöke üdvözölte a minisz­tert, ki­kalauzolásuk mellett legelőször is a gimná­zium nagy termét tekintette meg. A terem teljesen fel volt díszítve a Kalmár Endre tartományfőnök névünnepének előestéjére rendezendő hangverseny alkalmából. A miniszter erről értesülve, maga is szí­vesen üdvözölte a tartományfőnököt. Majd átmentek az egyes osztályokba, ott meghallgatta a tanuló­ifjúság feleleteit s maga is intézett hozzájuk egyes kérdéseket. Erre a kiválóan gazdag természetrajzi szertárt, s a természettani szertárt nézte meg, az­után a templomot s végül a konviktus termeit. Tá­vozásakor az intézet vezetőinek megköszönte a ka­lauzolást s a legnagyobb megelégedéssel nyilatko­zott a látottak és hallottak felől.­­ A miniszter ezután az V. ker. állami főreáliskolát látogatta meg. Kíséretéhez csatlakoztak G­ö­n­c­z­y Pál államtitkár és L­u­t­t­e­r Nándor dr. tankerületi főigazgató. A minisztert az intézet bejáratánál H­o­f­f­e­r Károly igazgató és a tanártestület tagjai fogadták s kalau­zolásuk mellett megtekintette a vegytani laborató­riumot, a könyvtárt, az igazgatói irodát, a rajzter­met, a tornacsarnokot s általán az intézet minden­nemű gyűjteményeit és osztályait. A miniszter meg­elégedetten távozott. — (A cár és a francia irófa.) Az orosz cár — mint a Figaro írja — viszonozta azt a sok sze­­retetreméltóságot, a melylyel a párisi irók és hir­­lapirók az újabb időben Oroszországot elhalmozzák s egy kis rendjel­esőt bocsátott a francia irói vi­lágra. Ducét Ramidnak és Augier Emilnek a Szaniszló-rendet, S­a­r­d­o­u Viktor, D­u­m­a­s Sán­dor, F­e­u­i­f1 e­t Oktávnak az első osztályú ke­resztet, M­e­i­l­h­a­c Henriknek, B­r­a­v­e­t Emilnek, a Figaro munkatársának és Salvayre M.-nek pedig a másodosztályú keresztet adományozta- 5

Next