Budapesti Hírlap, 1889. január (9. évfolyam, 1-29. szám)

1889-01-01 / 1. szám

4 FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, dec. 31. 1Építkezések Budapesten. Akármerre fordulunk Budapesten, mindenfelé épülőfélben levő és újonan épült házakat látunk. Ismert terek, utak és utcák minden évben más ké­pet öltenek. Alacsony, rozoga viskók helyén, vagy eddig üresen állott telkeken mint varázsütésre emel­kednek ki a földből a díszesnél díszesebb épületek. Az Andrássy­ út és a nagykörút szomszédságában levő utcák ódon házai, mintha megszégyenlették volna magukat a nagyszerű paloták közelében, egy­más után tünedeznek el a föld színéről, hogy szebb épületeknek engedjenek helyet. Különösen áll ez az Andrássy-útra nézve, mely már teljesen kiépült s lassan kint egész környékét átváltoztatja. De a nagy­körút megnyitása óta az annak közelében levő utcák­ban is lendületet nyert az építkezés s bizonyosan nemsokára a nagykörút nem kisebb hatást fog gya­korolni a környék szépítésére, mint az Andrássy­ út. Az idén az építkezési kedv a tavalyihoz képest némileg megcsökkent. Tavaly ugyanis majdnem el­érte az ezret az új házak száma, míg az idén 465 új épületre adták ki az építési engedélyt. Ennek oka az, hogy sok lakás üresen maradt. Üresen ma­radt pedig azért, mert a háziurak nagy része nem építtet kisebb lakásokat, melyeknek pedig foly­vást nagy szűkében van a lakosság. Az idén épített házak közül 241 földszintes, 113 egyemeletes, 50 kétemeletes, 52 háromemeletes, 5 pedig négyemeletes. Ezek az egyes kerületek sze­rint következőleg oszlanak meg: az első kerü­letben építettek: 16 földszintes, 11 egyemeletes, 5 kétemeletes és 3 háromemeletes ; a m­á­s­od­i­k kerületben: 4 földszintes, 5 egyemeletes, 2 kétemeletes ; a harmadik kerületben: 20 földszintes, 2 egyemeletes ; a negyedik ke­rületben: 1 egyemeletes, 2 kétemeletes, 2 há­romemeletes és 2 négyemeletes; az ötödik ke­rületben: 4 földszintes, 2 egyemeletes, 3 két­emeletes és 3 háromemeletes; a hatodik ke­rületben: 24 földszintes, 16 egyemeletes, 8 kétemeletes, 14 háromemeletes, 1 négyemeletes; a hetedik kerületben: 37 földszintes, 31 egyemeletes, 14 kétemeletes, 14 háromemeletes és 2 négyemeletes; a nyolcadik kerület­ben: 19 földszintes, 35 egyemeletes, 10 kétemele­tes, 12 háromemeletes; a kilencedik kerü­letben: 11 földszintes, 9 egyemeletes, 6 kéteme­letes, 4 háromeletes, a tizedik kerület­­ben, a­hova a tisztviselők telepe is tartozik, 77 földszintes és 1 egyemeletes házat. Ezenkívül a kül­telkeken, jobbára a svábhegyen, zugligetben és a városliget külső részében 33 nyaraló építésére ad­ták meg a hatósági engedélyt. A fentiek szerint szám szerint legtöbbet épí­tettek a hetedik, tizedik és nyolcadik kerületekben, legkevesebbet a belvárosban, a Vízivárosban és a Lipótvárosban. A tömeges építkezés a lakásbérekre is, habár csak kisebb befolyást gyakorolt. A házi­urak a lakbéreket itt-ott lejebb szállították, a­kik pedig nem akarták beérni a kisebb haszonnal, azok házaiban a lakások üresen állanak. Közegészségi tekintetben a sok új ház egyelőre nem igen gyako­rol érezhető befolyást, mert azt az építkezéssel járó roppant por most még meglehetősen ellensúlyozza.­­­­A fővárosi pénzügyi bizottság ma dél­előtt tíz órakor Vid­a Imre tanácsos elnöklete alatt tartotta ez évi utolsó ülését és a következő ügye­ket intézte el: A főszámvevő javaslatát a balparti vízvezetéki telep ideiglenes kiterjesztéséhez szüksé­ges 58.000 írt költség fedezete iránt azzal tették félre, hogy ez az összeg a közmunkákra felveendő nagy kölcsönben amúgy is fogja fedezetét találni. A VII. ker. elöljáróság és IV. ker. adóhivatal he­lyiségei bérletének meghosszabbítását javasolják. Az ülés végén az elnöklő tanácsos elmondta, h­ogy a bizottság ez évben 50 ülésben 365 ügyet intézett el. E buzgó működésért köszönetet mond a bizottság­nak. Ezzel az ülés véget ért. — A vízvezeték ügye. A tanács ma délben rendkívüli ülésben tárgyalta a vízvezetéki provizó­rium ügyét. Kun Gyula tanácsos részletesen ismer­tette a Ganz-féle részvénytársaság, a Miklós Ödön és Kajlinger Mihály mérnökök által benyújtott ter­vezeteket, továbbá a vízvezetéki albizottságnak és a középítési bizottságnak arra vonatkozó véleményét. Ismertette továbbá a közmunkák tanácsának terve­zetét s a vegyes bizottság tegnapi ülésén létrejött megállapodást, mely szerint ez a közmunkatanács tervezetét ajánlja kivitelre. Tanácskozás közben ér­kezett a polgármesterhez Mech­­w­art András­nak, a Ganz-féle részvénytársaság igazgatójának beadványa, a­melyben bejelenti, hogy a vegyes bizottság tegnapi megállapodása következtében ajánlatát vissza­vonj­a. A tanács közel három órai beható tanács­kozás után abban állapodott meg, hogy a jövő szerdai közgyűlésen jelentést tesz arról, hogy" a vízvezetéki bizottság és a középítési bizottság véle­ményei alapján a maga részéről legcél­szerűbbnek tartotta volna, a Ganz­­féle tervezet elfogadását, mint a melynek kivitele ellen a közmunkák tanácsa sem tesz lényegesebb kifogást s mely a bajokon a leg­rövidebb idő alatt s aránylag kevés költséggel se­gítene. A közmunkák tanácsának tervezetét ellenben a tanács ezúttal, mostani alakjában még nem tartja alkalmasnak arra, hogy a felett a közgyűlés már most határozhasson, mert a bemutatott általános leírásokból sem a kivitelre szükséges idő, sem pe­dig a költségek összege meg nem állapítható. A tanács ennek következtében azt a javaslatot ter­jeszti a közgyűlés elé , h­i­v­a­s­s­á­k b­e.­­ a köz­építési igazg­ató arra, hogy egy­részről a közmunkák tanács­á­n­a­k tervezetét bírálja felül s annak kivi­hetőségére és a kivitel költségeire nézve nyilatkoz­zék ; egyúttal tegyen konkrét javaslatot arra nézve, várjon a közmunkatanács tervezete elfogadtassék-e, vagy sem ? Az esetre pedig, ha e tervet elfogadha­tónak nem tartaná, tegyen javaslatot arra nézve, mily módon és minő költséggel lenne a vízvezeték kiterjesztendő.­­ A józsefvárosi bizottsági tagok a hó 36-án délelőtt a józsefvárosi kör helyiségében ala­kuló ülést tartottak. Rémi Róbert eddigi elnök üdvözölte a megjelenteket s úgy a saját, mint társai nevében leköszönt. Erre nyomban megejtették az uj választást s elnök lett R­é­m­i Róbert, alelnök Kokesch Sándor és jegyző Hűvös József. A szakbizottságok kijelölésére Rémi Róbert elnöklete alatt négyes bizottságot küldtek ki, a­melynek tagjai : Császár Jenő, H­ü­v­ö­s József, M­i­eh­­ Alajos és W­e­i­n­s­z­e­i­s­z Lajos. Ez után a víz­vezeték ü­g­y­e került tárgyalás alá. A jelenle­vőit majdnem egyhangúlag elismerték, hogy ideigle­nes intézkedésre szükség van s a nélkül, hogy állást foglaltak volna, csak annak hangsúlyozására szorítkoz­tak, hogy az ideiglenes intézkedés ne prejudi­káljon a végleges vízmű miként való megoldásának. Végül az ú­j k­órház építése került napirendre. A biz. tagok egyhangúlag ellene nyilatkoztak annak, hogy az új kórházat az új vásártéren építtessék fel. Az értekezlet V­i­s­i Imre, H­o­­­f­i Ignác, C­s­ep­re­g­h­y János, Ebner János, T­hók Endre s mások hozzászólása után elhatározta, hogy e tárgy­ban a legközelebbi közgyűlésen indítványt terjesz­tenek be. Az indítványt Csepreghy János nyomban megfogalmazta s a jelenvoltak alá is ír­ták. Az indítvány benyújtásával Csepreghy Jánost bizták meg s ezzel az ülés véget ért.­­ A külső szerepesí­nt elzárása A magyar államvasutak ü­zletvezetősége értesítette a főkapi­­tány­i hivatalt, hogy a külső kerepesi-uti pályaáthi­dalás kibővítése szükségessé teszi, hogy ez az út a kocsi-forgalom elöl elzárassék. A fővárosi mérnöki hivatal meghívására e hó 28-án helyszíni szemlét tartottak s elhatározták, hogy a külső kerepesi-utat még ez évben a kocsi-közlekedés elől elzárják. Mos­tantól fogva tehát a kocsik a csömöri-ut vagy a Verseny-utca közvetitésével az Arena-ut meghosz­­szabbitásában fekvó útra tereltetnek. A cinkotai helyi érdekű vasút tovább is közlekedik a külső kerepes a­utón. BUDAPESTI HÍRLAP, (1 sz.) 1889. január 1. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, dec. 31. * (A nemzeti színház rendezősége.) A nemzeti színháznál az új szabályzat értelmében ki­nevezett rendezők : N­a­g­y Imre, N­á­d­a­y Ferenc és Vízvári Gyula holnap, január 1-én kezdik meg működésüket. * (Erkel Ferenc) megválik a zene- és szín­­művészi akadémiánál viselt rendes professzori állá­sától és a király évi kétezer forint díjat ad neki az udvartartás művészi célokra szánt alapjából. * (Népszínházi hírek.) Ernesto Itossi a nép­színházban. Ernesto Rossi, a nagy olasz tragi­kus, búcsukörútjában, január hó második felében érkezik Budapestre 25 tagból álló olasz társulatával, négyszer fog föllépni a népszínházban. A véglegesen megállapított programoi szerint január 24-én, csü­törtökön „H­a­m­­­e­t“ - ben , 26-ikán, szombaton, ,,L­ear k­i­r­á­l­y“-ban, 28-án, hétfőn, „O­t­e­r­t­o“­­ban, 29 én, kedden, „Il­ik L­a­j­o­s“-ban játsza a címszerepet. A népszínházban ez előadások bérleten kívül fölemelt helyárakkal tartaznak. — Szimplicius, S­t­r­a­u­s­z operette­je, nem kerül színre a héten, mert a szerző, a­ki megígérte, hogy személyesen fogja dirigálni az első előadást, jelenleg egészségi okokból nem jöhet Budapestre. Megvárják tehát, míg Strausz meggyógyul. — A népszínház műsora e héten a következő lesz: Holnap, kedden, Bér­czik népszínműve, „A parasztkisasszony“ szerdán „A t­i­t­k­o­s csó­k“, csütörtökön „K­i­­r­á­l­y­f­o­g­á­s“, pénteken „A suhan­c“ 49-edszer, szombaton „A titkos csó­k“, vasárnap Abonyi népszínműve „A betyár kend­ő­j­e“. — A su­hanó 50-ik előadása a jövő héten, 12-én lesz, éppen egy évvel első előadása után. * (Dóczi Lajos), aki nemrég tért vissza olasz­­országi utazásából, mint nekünk Bécsből táviratban jelentik, regényt irt, mely olasz földön játszik. * (A hegedű-király Budapesten) Joa­chim február hónapban Budapestre is és két hangversenyben fog részt venni. A Huba­y-P­o­p­­p­e­r-n­é­g­y­e­s utolsó est­éjé­n­­ ő fogja játszani az első hegedűt, Stubay Jenő a mélyhegedűt. E hang­versenyre B­r­a­h­ni­s is eljö. * (Aggházy-alfeum) A­g­g­h­á­z­y Károlynak, a Berlinben élő magyar zongoraművésznek műveit kiadta a berlini Bote és Bock zeneműkereskedés. A kompozíciók nyolc osztályba vannak sorozva. Moments caractéristiques cím alatt tíz hangulatos apróság nyitja meg a sort. Aztán következik egy ábránd Prätorius karácsonyi dalára. A Ländler­­slimmagen csoportozata nyolc ländler-stílusú zene­darabot tartalmaz. Ezt változatok követik a Grétry­­féle opera-áriára. Vanak továbbá benne négy kézre való darabok és magyar dalok. Tíz magyar dal énekhangra zongora-kísérettel és öt m­agyar-f­ér­ül­n­­égy­es. A díszes zenemű ára 16 márka; az album zongorarésze külön is megjelent és ára 10 márka. — A­g­g­h­á­z­y Károly nemsokára ellátogat Buda­pestre, a­mikor kompozíciói közül többet személye­sen fog bemutatni a nagy­közönségnek. * (A m. tud- akadémia irodalomtörténeti bizottsága) a jövő évben a XVI-dik századbeli magyar költők tárából három kötetet fog közrebo­csátani. Ezenkívül sajtó alá rendezi Pécsi Simon zsoltárfordításait és egyházi énekeit- Továbbá a tizenötödik századbeli irodalmi emlékekből egy kö­tetet ad ki s a külföldi magyar tanulók névsorából pedig két füzetet. Kiadja a tizenötödik századbeli egyházi szónoklatok kódexét is, melyben igen sok történeti és kultúrtörténeti adat van. A K­a­­z­i­n­c­z­y Ferenc leveleiből egy kötet már legkö­zelebb kikerül a sajtó alól ; a többi hat kötetre menő anyag pedig össze van gyűjtve. * (A szünidei gyermektelep-egyesület) ál­tal január 14-én a Vigadó összes termeiben rende­zendő tánccal egybekötött művészestély az idei farsang legérdekesebb eseményének ígérkezik. A rendező bizottságnak kitűnő művészi erőket sikerült megnyernie. B­u­rs­s Pál, a drezdai udvari opera baritonistája, Löwe, Schumann, Brahms, Hoffmann és Becke-féle balladákat énekel, Lehmann Mari, a bécsi opera első műénekesnője Mozart, Chopin és Meyer-Hellmundtól ad elő számokat, P­ro­v­o­s­t Henrik pedig első ízben mutatja be magát mint dalénekes. Közreműködik a bécsi német Udel-négyes is. A djálrendezőség 60 tagból áll. A belépti jegyek a Rózsavölgyi s társa cégnél már is nagy­ban kelnek, sőt az egyesület buzgó női választ­mánya a jegyek tekintélyes részét előre lefoglalta Az áldásosan működő egyesület 1889-ben 250 sze­gény iskolás gyermeket szándékozik nyári üdülésre kitelepíteni. * (Nagyvárad monográfiája.) Nagyvárad püspöke a magyar orvosok és természetvizsgálók két év múlva tartandó nagygyűlése alkalmára meg­­íratja a város monográfiáját. A szerkesztő-bizottság a polgármester elnöklete alatt e hó 27-én tartotta első ülését. Tagjai : Bunyitay Vince c. kanonok, püspöki könyvtáros, Sipos Orbán tanfelügyelő, Dús László városi főügyész, Hegyesi Márton ügyvéd, Személy Kálmán dr. jogtanár, Bozóky Alajos dr. akad. igazgató stb. A nagy munka kiadási költsé­geinek fedezésére Schlauch püspök vállal­kozott. * (Új zeneművek.) Nádor Kálmán zenem­űke­reskedésében megjelentek „A kanyargó Tisza men­tén“ című népdalgyű­jtemény 9—12. számai két fü­zetben. A dalok címe : Nem­ szeretem az ura­mat, Édes­anyám kiállott a kapuba, Csillag ragyog hold­világos az­­égbolt, és Zavaros a Bodrog. Kettő ezek közül Nádor Gyula eredeti szerzeménye. Egy füzet ára 30 kr. A füzetek címlapján egy félmeztelen boj­tár furulyáz , nem ártana egy kicsit felöltöztetni a szegényt. — Klökner és Schloss zenemű­­kereskedésében (váci­ utca 12) következő uj­­ zenemű­vek jelentek meg : Hogy tetszik ? polka française, Szende Józseftől, ára 72 kr. — A Legszebb ma­gyar népdalok (énekhangra, zongorakisérettel) ciklus­ból : „Kéket nyílik a nefelejts, nem sárgát“ és „Szomszédunkban van egy hajléka, mindkettőnek ára 50 kr. A dalok ének nélkül is játszhatók, mert a dallam a zongorarészben benne van. * (A Zenelap) negyedik évfolyamára hirdet S­á­g­h József szerkesztő és lapkiadó előfizetést. Előfizetési ára : egész évre 6 írt, félévre 3 írt. A laphoz időnkint érdekes és értékes zenem­űmellékle­­tek vannak csatolva. Előfizethetni a „Zenelap“ ki­­adóhivatalában , Budapesten, (VEd­. k.) Jillői­ ut 4. szám. Az előfizetés legcélszerűbben postautalván­yon történik.

Next