Budapesti Hírlap, 1889. január (9. évfolyam, 1-29. szám)
1889-01-01 / 1. szám
4 FŐVÁROSI ÜGYEK. Budapest, dec. 31. 1Építkezések Budapesten. Akármerre fordulunk Budapesten, mindenfelé épülőfélben levő és újonan épült házakat látunk. Ismert terek, utak és utcák minden évben más képet öltenek. Alacsony, rozoga viskók helyén, vagy eddig üresen állott telkeken mint varázsütésre emelkednek ki a földből a díszesnél díszesebb épületek. Az Andrássy út és a nagykörút szomszédságában levő utcák ódon házai, mintha megszégyenlették volna magukat a nagyszerű paloták közelében, egymás után tünedeznek el a föld színéről, hogy szebb épületeknek engedjenek helyet. Különösen áll ez az Andrássy-útra nézve, mely már teljesen kiépült s lassan kint egész környékét átváltoztatja. De a nagykörút megnyitása óta az annak közelében levő utcákban is lendületet nyert az építkezés s bizonyosan nemsokára a nagykörút nem kisebb hatást fog gyakorolni a környék szépítésére, mint az Andrássy út. Az idén az építkezési kedv a tavalyihoz képest némileg megcsökkent. Tavaly ugyanis majdnem elérte az ezret az új házak száma, míg az idén 465 új épületre adták ki az építési engedélyt. Ennek oka az, hogy sok lakás üresen maradt. Üresen maradt pedig azért, mert a háziurak nagy része nem építtet kisebb lakásokat, melyeknek pedig folyvást nagy szűkében van a lakosság. Az idén épített házak közül 241 földszintes, 113 egyemeletes, 50 kétemeletes, 52 háromemeletes, 5 pedig négyemeletes. Ezek az egyes kerületek szerint következőleg oszlanak meg: az első kerületben építettek: 16 földszintes, 11 egyemeletes, 5 kétemeletes és 3 háromemeletes ; a második kerületben: 4 földszintes, 5 egyemeletes, 2 kétemeletes ; a harmadik kerületben: 20 földszintes, 2 egyemeletes ; a negyedik kerületben: 1 egyemeletes, 2 kétemeletes, 2 háromemeletes és 2 négyemeletes; az ötödik kerületben: 4 földszintes, 2 egyemeletes, 3 kétemeletes és 3 háromemeletes; a hatodik kerületben: 24 földszintes, 16 egyemeletes, 8 kétemeletes, 14 háromemeletes, 1 négyemeletes; a hetedik kerületben: 37 földszintes, 31 egyemeletes, 14 kétemeletes, 14 háromemeletes és 2 négyemeletes; a nyolcadik kerületben: 19 földszintes, 35 egyemeletes, 10 kétemeletes, 12 háromemeletes; a kilencedik kerületben: 11 földszintes, 9 egyemeletes, 6 kétemeletes, 4 háromeletes, a tizedik kerületben, ahova a tisztviselők telepe is tartozik, 77 földszintes és 1 egyemeletes házat. Ezenkívül a kültelkeken, jobbára a svábhegyen, zugligetben és a városliget külső részében 33 nyaraló építésére adták meg a hatósági engedélyt. A fentiek szerint szám szerint legtöbbet építettek a hetedik, tizedik és nyolcadik kerületekben, legkevesebbet a belvárosban, a Vízivárosban és a Lipótvárosban. A tömeges építkezés a lakásbérekre is, habár csak kisebb befolyást gyakorolt. A háziurak a lakbéreket itt-ott lejebb szállították, akik pedig nem akarták beérni a kisebb haszonnal, azok házaiban a lakások üresen állanak. Közegészségi tekintetben a sok új ház egyelőre nem igen gyakorol érezhető befolyást, mert azt az építkezéssel járó roppant por most még meglehetősen ellensúlyozza.A fővárosi pénzügyi bizottság ma délelőtt tíz órakor Vida Imre tanácsos elnöklete alatt tartotta ez évi utolsó ülését és a következő ügyeket intézte el: A főszámvevő javaslatát a balparti vízvezetéki telep ideiglenes kiterjesztéséhez szükséges 58.000 írt költség fedezete iránt azzal tették félre, hogy ez az összeg a közmunkákra felveendő nagy kölcsönben amúgy is fogja fedezetét találni. A VII. ker. elöljáróság és IV. ker. adóhivatal helyiségei bérletének meghosszabbítását javasolják. Az ülés végén az elnöklő tanácsos elmondta, hogy a bizottság ez évben 50 ülésben 365 ügyet intézett el. E buzgó működésért köszönetet mond a bizottságnak. Ezzel az ülés véget ért. — A vízvezeték ügye. A tanács ma délben rendkívüli ülésben tárgyalta a vízvezetéki provizórium ügyét. Kun Gyula tanácsos részletesen ismertette a Ganz-féle részvénytársaság, a Miklós Ödön és Kajlinger Mihály mérnökök által benyújtott tervezeteket, továbbá a vízvezetéki albizottságnak és a középítési bizottságnak arra vonatkozó véleményét. Ismertette továbbá a közmunkák tanácsának tervezetét s a vegyes bizottság tegnapi ülésén létrejött megállapodást, mely szerint ez a közmunkatanács tervezetét ajánlja kivitelre. Tanácskozás közben érkezett a polgármesterhez Mechwart Andrásnak, a Ganz-féle részvénytársaság igazgatójának beadványa, amelyben bejelenti, hogy a vegyes bizottság tegnapi megállapodása következtében ajánlatát visszavonja. A tanács közel három órai beható tanácskozás után abban állapodott meg, hogy a jövő szerdai közgyűlésen jelentést tesz arról, hogy" a vízvezetéki bizottság és a középítési bizottság véleményei alapján a maga részéről legcélszerűbbnek tartotta volna, a Ganzféle tervezet elfogadását, mint a melynek kivitele ellen a közmunkák tanácsa sem tesz lényegesebb kifogást s mely a bajokon a legrövidebb idő alatt s aránylag kevés költséggel segítene. A közmunkák tanácsának tervezetét ellenben a tanács ezúttal, mostani alakjában még nem tartja alkalmasnak arra, hogy a felett a közgyűlés már most határozhasson, mert a bemutatott általános leírásokból sem a kivitelre szükséges idő, sem pedig a költségek összege meg nem állapítható. A tanács ennek következtében azt a javaslatot terjeszti a közgyűlés elé , hivassák be. a középítési igazgató arra, hogy egyrészről a közmunkák tanácsának tervezetét bírálja felül s annak kivihetőségére és a kivitel költségeire nézve nyilatkozzék ; egyúttal tegyen konkrét javaslatot arra nézve, várjon a közmunkatanács tervezete elfogadtassék-e, vagy sem ? Az esetre pedig, ha e tervet elfogadhatónak nem tartaná, tegyen javaslatot arra nézve, mily módon és minő költséggel lenne a vízvezeték kiterjesztendő. A józsefvárosi bizottsági tagok a hó 36-án délelőtt a józsefvárosi kör helyiségében alakuló ülést tartottak. Rémi Róbert eddigi elnök üdvözölte a megjelenteket s úgy a saját, mint társai nevében leköszönt. Erre nyomban megejtették az uj választást s elnök lett Rémi Róbert, alelnök Kokesch Sándor és jegyző Hűvös József. A szakbizottságok kijelölésére Rémi Róbert elnöklete alatt négyes bizottságot küldtek ki, amelynek tagjai : Császár Jenő, Hüvös József, Mieh Alajos és Weinszeisz Lajos. Ez után a vízvezeték ügye került tárgyalás alá. A jelenlevőit majdnem egyhangúlag elismerték, hogy ideiglenes intézkedésre szükség van s a nélkül, hogy állást foglaltak volna, csak annak hangsúlyozására szorítkoztak, hogy az ideiglenes intézkedés ne prejudikáljon a végleges vízmű miként való megoldásának. Végül az új kórház építése került napirendre. A biz. tagok egyhangúlag ellene nyilatkoztak annak, hogy az új kórházat az új vásártéren építtessék fel. Az értekezlet Visi Imre, Hofi Ignác, Csepreghy János, Ebner János, Thók Endre s mások hozzászólása után elhatározta, hogy e tárgyban a legközelebbi közgyűlésen indítványt terjesztenek be. Az indítványt Csepreghy János nyomban megfogalmazta s a jelenvoltak alá is írták. Az indítvány benyújtásával Csepreghy Jánost bizták meg s ezzel az ülés véget ért. A külső szerepesínt elzárása A magyar államvasutak üzletvezetősége értesítette a főkapitányi hivatalt, hogy a külső kerepesi-uti pályaáthidalás kibővítése szükségessé teszi, hogy ez az út a kocsi-forgalom elöl elzárassék. A fővárosi mérnöki hivatal meghívására e hó 28-án helyszíni szemlét tartottak s elhatározták, hogy a külső kerepesi-utat még ez évben a kocsi-közlekedés elől elzárják. Mostantól fogva tehát a kocsik a csömöri-ut vagy a Verseny-utca közvetitésével az Arena-ut meghoszszabbitásában fekvó útra tereltetnek. A cinkotai helyi érdekű vasút tovább is közlekedik a külső kerepes autón. BUDAPESTI HÍRLAP, (1 sz.) 1889. január 1. IRODALOM és MŰVÉSZET. Budapest, dec. 31. * (A nemzeti színház rendezősége.) A nemzeti színháznál az új szabályzat értelmében kinevezett rendezők : Nagy Imre, Náday Ferenc és Vízvári Gyula holnap, január 1-én kezdik meg működésüket. * (Erkel Ferenc) megválik a zene- és színművészi akadémiánál viselt rendes professzori állásától és a király évi kétezer forint díjat ad neki az udvartartás művészi célokra szánt alapjából. * (Népszínházi hírek.) Ernesto Itossi a népszínházban. Ernesto Rossi, a nagy olasz tragikus, búcsukörútjában, január hó második felében érkezik Budapestre 25 tagból álló olasz társulatával, négyszer fog föllépni a népszínházban. A véglegesen megállapított programoi szerint január 24-én, csütörtökön „Hamet“ - ben , 26-ikán, szombaton, ,,Lear király“-ban, 28-án, hétfőn, „Oterto“ban, 29 én, kedden, „Ilik Lajos“-ban játsza a címszerepet. A népszínházban ez előadások bérleten kívül fölemelt helyárakkal tartaznak. — Szimplicius, Strausz operetteje, nem kerül színre a héten, mert a szerző, aki megígérte, hogy személyesen fogja dirigálni az első előadást, jelenleg egészségi okokból nem jöhet Budapestre. Megvárják tehát, míg Strausz meggyógyul. — A népszínház műsora e héten a következő lesz: Holnap, kedden, Bérczik népszínműve, „A parasztkisasszony“ szerdán „A titkos csók“, csütörtökön „Királyfogás“, pénteken „A suhanc“ 49-edszer, szombaton „A titkos csók“, vasárnap Abonyi népszínműve „A betyár kendője“. — A suhanó 50-ik előadása a jövő héten, 12-én lesz, éppen egy évvel első előadása után. * (Dóczi Lajos), aki nemrég tért vissza olaszországi utazásából, mint nekünk Bécsből táviratban jelentik, regényt irt, mely olasz földön játszik. * (A hegedű-király Budapesten) Joachim február hónapban Budapestre is és két hangversenyben fog részt venni. A Hubay-Popper-négyes utolsó estéjén ő fogja játszani az első hegedűt, Stubay Jenő a mélyhegedűt. E hangversenyre Brahnis is eljö. * (Aggházy-alfeum) Aggházy Károlynak, a Berlinben élő magyar zongoraművésznek műveit kiadta a berlini Bote és Bock zeneműkereskedés. A kompozíciók nyolc osztályba vannak sorozva. Moments caractéristiques cím alatt tíz hangulatos apróság nyitja meg a sort. Aztán következik egy ábránd Prätorius karácsonyi dalára. A Ländlerslimmagen csoportozata nyolc ländler-stílusú zenedarabot tartalmaz. Ezt változatok követik a Grétryféle opera-áriára. Vanak továbbá benne négy kézre való darabok és magyar dalok. Tíz magyar dal énekhangra zongora-kísérettel és öt magyar-férülnégyes. A díszes zenemű ára 16 márka; az album zongorarésze külön is megjelent és ára 10 márka. — Aggházy Károly nemsokára ellátogat Budapestre, amikor kompozíciói közül többet személyesen fog bemutatni a nagyközönségnek. * (A m. tud- akadémia irodalomtörténeti bizottsága) a jövő évben a XVI-dik századbeli magyar költők tárából három kötetet fog közrebocsátani. Ezenkívül sajtó alá rendezi Pécsi Simon zsoltárfordításait és egyházi énekeit- Továbbá a tizenötödik századbeli irodalmi emlékekből egy kötetet ad ki s a külföldi magyar tanulók névsorából pedig két füzetet. Kiadja a tizenötödik századbeli egyházi szónoklatok kódexét is, melyben igen sok történeti és kultúrtörténeti adat van. A Kazinczy Ferenc leveleiből egy kötet már legközelebb kikerül a sajtó alól ; a többi hat kötetre menő anyag pedig össze van gyűjtve. * (A szünidei gyermektelep-egyesület) által január 14-én a Vigadó összes termeiben rendezendő tánccal egybekötött művészestély az idei farsang legérdekesebb eseményének ígérkezik. A rendező bizottságnak kitűnő művészi erőket sikerült megnyernie. Burss Pál, a drezdai udvari opera baritonistája, Löwe, Schumann, Brahms, Hoffmann és Becke-féle balladákat énekel, Lehmann Mari, a bécsi opera első műénekesnője Mozart, Chopin és Meyer-Hellmundtól ad elő számokat, Provost Henrik pedig első ízben mutatja be magát mint dalénekes. Közreműködik a bécsi német Udel-négyes is. A djálrendezőség 60 tagból áll. A belépti jegyek a Rózsavölgyi s társa cégnél már is nagyban kelnek, sőt az egyesület buzgó női választmánya a jegyek tekintélyes részét előre lefoglalta Az áldásosan működő egyesület 1889-ben 250 szegény iskolás gyermeket szándékozik nyári üdülésre kitelepíteni. * (Nagyvárad monográfiája.) Nagyvárad püspöke a magyar orvosok és természetvizsgálók két év múlva tartandó nagygyűlése alkalmára megíratja a város monográfiáját. A szerkesztő-bizottság a polgármester elnöklete alatt e hó 27-én tartotta első ülését. Tagjai : Bunyitay Vince c. kanonok, püspöki könyvtáros, Sipos Orbán tanfelügyelő, Dús László városi főügyész, Hegyesi Márton ügyvéd, Személy Kálmán dr. jogtanár, Bozóky Alajos dr. akad. igazgató stb. A nagy munka kiadási költségeinek fedezésére Schlauch püspök vállalkozott. * (Új zeneművek.) Nádor Kálmán zeneműkereskedésében megjelentek „A kanyargó Tisza mentén“ című népdalgyűjtemény 9—12. számai két füzetben. A dalok címe : Nem szeretem az uramat, Édesanyám kiállott a kapuba, Csillag ragyog holdvilágos azégbolt, és Zavaros a Bodrog. Kettő ezek közül Nádor Gyula eredeti szerzeménye. Egy füzet ára 30 kr. A füzetek címlapján egy félmeztelen bojtár furulyáz , nem ártana egy kicsit felöltöztetni a szegényt. — Klökner és Schloss zeneműkereskedésében (váci utca 12) következő uj zeneművek jelentek meg : Hogy tetszik ? polka française, Szende Józseftől, ára 72 kr. — A Legszebb magyar népdalok (énekhangra, zongorakisérettel) ciklusból : „Kéket nyílik a nefelejts, nem sárgát“ és „Szomszédunkban van egy hajléka, mindkettőnek ára 50 kr. A dalok ének nélkül is játszhatók, mert a dallam a zongorarészben benne van. * (A Zenelap) negyedik évfolyamára hirdet Ságh József szerkesztő és lapkiadó előfizetést. Előfizetési ára : egész évre 6 írt, félévre 3 írt. A laphoz időnkint érdekes és értékes zeneműmellékletek vannak csatolva. Előfizethetni a „Zenelap“ kiadóhivatalában , Budapesten, (VEd. k.) Jillői ut 4. szám. Az előfizetés legcélszerűbben postautalványon történik.