Budapesti Hírlap, 1889. március (9. évfolyam, 60-89. szám)

1889-03-04 / 63. szám

iHBy. március ót. BUDAPESTI HÍRLAP. (63. sz.) Hosszú fehér süveges fiatal emberek fehér ruhája és süvege tele volt festve a 25. §-szal coki- és abcug feliratokkal. Közönség igen szép számban volt , jó kedvben sem volt hiány. (Iparos-Inasok Iskoláztatása.) Az uj ipartörvény végrehajtása tárgyában kibocsátott közgazdasági miniszteri rendelet szerint az iparos iskolák vezetői a tanulók előmeneteléről kötelesek időszakonként az iparhatóságokat értesíteni. Miután az egyes ipartestületek kötelékébe tartozó mesterek tanítványait maga az ipartestület és nem a hatóság tartja nyilván, és az inasidő lejártával a felszabadító levélbe a tanulók iskolai előmenetelét is az ipartestület vezeti be , ennek alapján egyik budapesti ipartestület azzal a kéréssel fordult a budapesti királyi tanfelügyelőséghez, rendelje el, hogy az iparos-iskolák vezetői a tanulók előmeneteléről az ipartestületeket is értesítsék. A tanfelügyelőség e kérést nem teljesítette, azzal a megokolással, hogy az ipartörvény végrehajtására vonatkozó miniszteri rendelet szerint az iparos-iskolák vezetői a tanulók előmeneteléről csakis az „iparhatóságokat“ kötelesek értesíteni. Az illető ipartestület e határozat ellen a közgazdasági miniszternél keresett orvoslást és pedig sikerrel. A miniszter kimondta, hogy miután az ipartestületek a hozzájuk tartozó iparosokra és segédszemélyzetükre nézve az elsőfokú iparhatóság teendőit is végzik s igy a képesítéshez kötött mesterségeknél alkalmazott tanulókra és azok minden ügyeire nézve az ipartestület tekintendő iparhatóságnak , ennélfogva az iparos iskolák vezetői is, az ipartestületek körébe tartozó tanulók előmeneteléről az illető ipartestületet kötelesek értesíteni. Budapesten azonban, tekintettel az iparhatóságok, ipartestületek, iparos iskolák és tanulók nagy számára, ez intézkedés végrehajtása némi nehézségekbe ütközik, a miniszter ennélfogva fent említett elvi kijelentésének itt Budapesten csak akkor kíván érvényt szerezni, mikor a nehézségek el lesznek oszlatva. Ezért egyidejűleg utasította a miniszter a fővárosi tanácsot, hogy az iparos inasok iskolába járása és az iparhatóságoknak, illetőleg ipartestületeknek a tanulók előmeneteléről való értesítése tárgyában kezdett tanácskozások befejezését siettesse s erre vonatkozó javaslatát legkésőbb ez évi május végéig terjeszsze fel. A jövő tanév kezdetén Budapesten is életbe léptetik a törvény említett intézkedését, a miniszter határozata szerint. (Életunt varróleány.) Schreiber Paula tizenhatéves varróleány ma este tíz óra után a lánchíd közelében horgonyzó Fulton gőzös mellett a Dunába vetette magát a kopartról. A gőzös derék kormányosa Barus meglátta a babok között küzködő leányt, utána ugrott és kimentette. (Váltóhamisítás a horvát bán nevére.) Fiuméból írják nekünk : A buccarii kir. tengerésziskola egy professzorát elfogták, mert kiderült, hogy nagyösszegű váltóhamisítást követett el Khuen-Héderváry gróf, horvát bán nevére. A professzor már teljes három esztendő óta folytatta bűnös üzelmét a bán nevével. 1886-ban Zágrábból a buccarii takarékpénztárhoz egy 1800 forintos váltót küldtek, melyen mint elfogadó Khuen-Héderváry gróf szerepelt. A takarékpénztár leszámította a váltót; lejáratkor pontosan megérkezett a pénz. Nemsokára megint egy Khuen_ Héderváry gróf által elfogadott, most már tizen, kétezer forintról szóló váltó érkezett Zágrábból a buccari takarékpénztárhoz, a benyújtó amaz ajánlatával, hogy 18 percent kamatot fog fizetni. A takarékpénztár igazgatója S t i g- 1 i c b, ki azóta elhunyt, összehívta az igazgatótanácsot, hogy döntsön a nagy kölcsön ügye fölött. Az igazgatóság nem szavazta meg a váltót, mire Stiglich, mint privát ember, a saját zsebéből kifizette a 12.000 forintot a zágrábi beküldőnek. A váltó fél évre szólt, lejártakor pontosan prolongálta a zágrábi ember s igy tartott ez vagy két esztendeig. Időközben Stiglich meghalt és örökösei a Khuen- Héderváry bán nevével ellátott váltót forgalomba hozták, így került a váltó egy fiumei bankárhoz, ki azt a bánnál prezentálta. Khuen-Héderváry gróf kijelentette, hogy az aláírás hamis és azonnal jelentést tett az ogulini kir. törvényszéknél, melynek hatáskörébe Buccari tartozik. A vizsgálat kiderítette, hogy a váltóhamisító a bu cca ri kir. tengerésziskola egy tekinténlyes professzora. Az illetőt rögtön letartóztatták s vele együtt még két más embert is. A vizsgálat még nincs befejezve, mert valószínű, hogy még több nagyösszegű s ugyancsak a bán nevére hamisított váltó van forgalomban. — (Negyvenkilenc kongresszus lesz) — mint levelezőnk jelenti — a nemzetközi kiállítás ideje alatt Párisban. A kongresszusok nagy többsége tudományos, de van közöttük sok olyan is, mely ipar és kereskedelmi érdekekkel vagy egyéb gyakorlati kérdésekkel foglalkozik. (Bilyen lesz az idő ?) A korcsolyázók számára a jövő hét igen kedvező időt ígér, de annál keservesebb csalódással fenyegeti azokat, akik a fagyos márciusi napok helyett már a tavasz langyos szellőjét szeretnék érezni. Tudományosan szólva : mivel a magas légnyomás északról egyenlő mértékben kezd elterjedni nyugati és Közép-Európa felett, a közeli napokra meglehetősen nyugtalan fagyos, havazó időt várhatunk. (A felsővidéki kivándorlás,) sajnos, most is egyre tart, minduntalan érkeznek újabb szomorú adatok. A csendőrségnek kiadták a szigorú rendeletet, hogy a kassa oderbergi vasút állomásain minden észrevett kivándorlót akadályozzanak meg a továbbutazásban és kisérjék be a legközelebbi szolgabirósághoz. Mindennek dacára igen sok kivándorolni akaró átjut az országhatáron. A szolgabirói hivatalokban a kihallgatások alatt bevallják a kivándorlók, hogy mi bírta őket elhatározásukra ; legtöbb esetben a nyomor az, ami megérleli bennük a kivándorlás gondolatát. A letartóztatottak nagy része aszszony, ezek már régebb idő óta az óceánon túl élő férjeik után akarnak menni. Az asszonyok rendesen magukkal viszik gyermekeiket is, sok ezek között a csecsemő. Van eset arra is, hogy 6—10 éves elhagyott szegény gyermekek egyedül akarnak szüleik után indulni, neki az ismeretlennek. A szegények sírva panaszolják el, hogy szüleik itt hagyták őket s most küldöttek nekik pénzt és hajójegyet, hogy jöjjenek utánuk. A csendőrség nemrég érdekes fogást tett, amennyiben egy csapat kivándorlóval együtt elfogta ügynöküket, Weiser Sámuelt is. Az ügynököt rövid kihallgatás után átadták az iglói járásbíróságnak. Sok kivándorló, hogy a csendőrséget kijátsza, gyalog akar kijutni az országból. Sokan keresztül is jutnak a Magura vidékén át, mások pedig Árva megyén át Lengyelországba, majd Sziléziába. A legtöbb kivándorló most Szepes megyéből való, de Sáros, Zemplén, Borsod sem marad hátra. Rózsahegyre november óta mintegy 300 kivándorlót hoztak vissza. Sokat máshova vittek, többnyire Turóc-Szent-Mártonba vagy Liptó-Szent-Miklósba, honnan aztán hazatoloncolták őket. (Magyar divatképek.) Az első magyar szobástanitási intézet kiadásában, Csontos Imre szerkesztése mellett, magyar férfidivat-képek fognak megjelenni, a melyek hivatva vannak helyetteskén, a szabók által használt angol és francia képeket. Az első kép, mely a jövő tavaszi és nyári divatot mutatja be, most jelent meg. Megtudhatjuk belőle hogy a kabátok kivágása, mely a múlt évben lement a végtelenig, most megint kezd szűkülni s középnagyságú lesz, olyan, hogy a fehér ing mégis kilássák. Divatba jön egy régi és rossz ízlésű szokás, az t. i., hogy szélesen beszegik a kabátokat. Nadrágokra most is a csikós szövetek lesznek legelegánsabbak. A kalapok karimája valamivel szélesebb a múlt esztendeinél. A divatkép néhány női toalettet is mutat be, valamint a magyar ruhát is képviseli rajta két férfimodel. — (A lengyel nemzeti templomot,) a római Szaniszló templomot, az orosz kormány tudvalevőleg eladatja, mint valami közönséges bérházat, 600 ezer líráért. A lengyelek, kir szerint, nagy nemzeti gyűjtést akarnak indítani, hogy — ha ugyan az orosz megengedi, — magukhoz váltsák a templomot. — (A magszökött viros kapitány.) Körülbelül egy évvel ezelőtt Lőcse város kapitánya, Markovics Gyula, váltóhamisítás és városi pénzek elsikkasztása után kihajózott Amerikába. Azóta nem hallatszott róla hír, most azonban egy Pittsburgban megjelenő tót lap bővebben foglalkozik a sikkasztó városkapitánynak Amerikában viselt dolgaival ; ezek is hasonlóak azokhoz, amelyek miatt az újvilágba vándorolt. Markovics Steatonban próbált először szerencsét és itt Schwarcz név alatt egy Nova Vlast (Új haza) címü tót lapot indított meg. Markovicsnak akkor, a mikor Amerika földjére lépett, egy garasa sem volt már azokból a pénzekből, a melyeket otthon szerzett. Ismerősök utján sikerült neki nagyobb kölcsönhöz jutni s a tót közönség kezdett benne bizni, kivált akkor mikor Clauseniussal, a chicagói osztrák-magyar konzullal is jó barátságba jutott. Szegény emberek rá bíztak pénzeket, hogy juttassa el családjukhoz Magyarországba s valamennyien igyekeztek az érdemes honfitársat segíteni. A múlt év végén egyszer csak egy szép reggelen a Novaplast nem jelent meg. A „szerkesztő“ pedig nyom nélkül eltűnt. Elszökött s a kivándorolt tótok keservesen megtakarított pénzével, — kedvesével együtt. Egy szegény szedőjét, kit Magyarországból csalt el magával, egy krajcár nélkül hagyta ott idegen helyen idegenek között. A tótok pénzén kívül összeszedett mindez pénzt, amelyhez csak hozzájutott. Legújabban New- Yorkban látták utoljára, itt természetesen már más néven bukkant fel. (Hét esztendő múltán) fedözött fel egy gyilkosságot az ompoieai (Alsó-Fehér m.) csendőrség. Éppen hét évvel ezelőtt az ompoicai határon, fönn a havason, egy csavargókülsejü embert találtak meggyilkolva. A szerencsétlen vándort eltemették az idegen földbe s máig sem tudja senki, hogy hova való, ki siratja meg valahol ? De gyilkosát sem találta meg senki. Kevéssel a gyilkosság után Ompoica községből eltávozott egy ottani oláh : Dávidás György s nem is jött többet vissza. De ha távozása föl is hívta a gyanút ellene, nem volt kézrekeríthető, nyoma veszett. Most, kerek hét esztendő elteltével, egyszerre viszszakerült a falujába Dávidás. A honvágy hozta haza, de mihelyt visszaérkezett, a csendőrség, melynek hét esztendő előtti dolgokra is visszanyulik az emlékező-tehetsége, a gyilkosság gyanúja miatt, elfogta. A meglepett ember mindent bevallott: beismerte, hogy az ismeretlen szegény vándort ö ölte meg s azóta Szászváros környékén bujkált, álnév alatt tengetvén életét. Most is csak a szülei látogatására jött haza. — A gyulafehérvári börtönbe került. — (Szerencsétlenül járt molnár.) Frebel János csikós-töktösi (Baranya m.) molnár a minap — mint lapunknak írják — szörnyű halállal halt meg. Éjjel arra ébredt fel, hogy zúg a malom. Kiment a zugéhoz, hogy megállítsa a kereket. Munka közben megcsúszott s a kerék közé zuhant, oly szerencsétlenül, hogy a malomkő fejét egészen összelapitotta. A szerencsétlen rögtön meghalt. Hozzátartozói megunták visszajöttét várni, kimentek s ott találták a véres kerék alatt. — (A szoknya ellenség®.) Párisban van egy excentrikus hölgy, Astié de Valsayre aszszony, aki nagy hive a nőemancipációnak és elkeseredett ellensége a szoknyának. Szerinte ez a ruhadarab teljesen fölösleges. Megemlékeztünk már arról a mozgalomról, amelyet ez a hölgy indított oly célból, hogy a nőknek engedjék meg a férfiruha viselését. Legújabban pedig elhatározta, hogy maga jár elöl jó példával és ezentúl nadrágban fog járni. Ezt az elhatározását a következő levélben tudatta városrésze rendőrkapitányával: Kapitány úr ! E hó 10-dikén abban a rettenetes hóban, amelyet ön is láthatott, Fontenay-sous-Bois-ban volt dolgom egy értekezleten s a szoknya következtében, mely mindent védtelenül hagy, természetesen súlyosan meghűltem. Tekintve azt, hogy a női ruha csak azoknak az asszonyoknak lehetséges, a kiknek éppen semmi dolguk sincsen, értesítem önt, hogy ezentúl férfiruhába fogok öltözködni, valahányszor szükségem lesz rá. Tisztelettel: Astié de Valsayre. — A rendőrség még eddig nem felelt a bejelentésre. — (Véres lakodalom.) Csermő, aradmegyei községben — mint lapunknak írják — Gugy Mikulást lakodalomban megölték. Murár Jupa házánál volt a lagzi s este 7—8 óra tájban egy lövés dördült el, mely hátulról átfúrta Gugy Mikulás koponyáját. Hogy ki volt a gyilkos, az még nincs bizonyosan megállapítva, valamint azt sem sejtik, hogy miért esett áldozatul a szerencsétlen Gagy. — (Elhibázott öngyilkosság.) Lichtenstein Márton, nagylaki asztalossegéd — mint levelezőnk írja — tegnap hajnali 4 órakor revolverrel meglőtte magát. Az éjszakát valami mulatóhelyen töltötte s korán reggel anyja udvarán meglőtte magát. Jobb halántékába lőtt, de a golyó csak bőrét horzsolta le. Erre a legény felköltötte édes anyját, szavakkal állítván be hozzá : „Édes anyám ! Szerencsétlen öngyilkos vagyok , még ebben sincs szerencsém.“ Tettének okát nem akarja bevallani. (Rettenetes láda.) A zágrábi államügyészség a múlt keddi postával egy kis ládát kapott, mely gyanús szagával mindjárt elárulta szokatlan tartalmát. A kis ládát nem bontották fel, de minél tovább állott, annál penetránsabb bűzt terjesztett maga körül. Két nappal később kapott az államügyészség egy levelet is a jaskai járásbíróságtól, melyben elmondják, hogy a ládában egy gyanús tünetek között meghalt fiúnak belei vannak .