Budapesti Hírlap, 1889. április (9. évfolyam, 91-118. szám)
1889-04-02 / 91. szám
2 BUDAPESTI HÍRLAP. (91. sz. , 1889. április 2 foztathat. A harc eredménye pedig bizonytalan. Ha nem lép be Szilágyi, a Pista-kabinet fennmarad nélküle is úgy, amint, van s a történendő személycserék politikai jelentőséggel nem birnak. Ez esetben kormány és többség változatlan, politikai rendszer és eljárás a régi s a küzdelem a húsvéti szünet után ott folytattatik, ahol a véderővita befejeztével félbeszakadt, s mind közelebb hozza az időt, a midőn a nemzetnek kellene döntenie kormánypárt és ellenzék között. Budapest, ápr. 1. A véderőjavaslat a főrendiház bizottságában e hét végén letárgyalható és jövő hétre a főrendiház plénumában napirendre tűzhető lesz. Minthogy a honvédelmi miniszter a főrendiház ülésein lesz jelen, a kormány a honvédségről szóló törvényjavaslatot cáfol, a húsvéti szünetek után szándékozik tárgyalás alá vétetni. A sorozásra vonatkozólag a véderőről szóló törvényjavaslat tartalmazza az összes szükséges intézkedéseket, tehát a véderőtörvény megalkotása után az ez évi újoncjutalékra vonatkozó törvényjavaslat előterjeszthető és annak megszavazása után a sorozás, anélkül, hogy a honvédségről szóló törvényjavaslat elintézését bevárni kellene, eszközölhető lesz. A sorozás ennélfogva május elejére okvetetlenül várható. A képviselőházban a 12-én vagy 18-án kezdődő húsvéti szünetekig különböző vasúti és kisebb törvényjavaslatok fognak tárgyalás alá vétetni. A képviselőhöz közoktatásügyi bizottságának mai ülésén a napirend előtt Csiky miniszter bejelenti, hogy a tiszti vizsgán bukott önkéntesek részére a véderőbizottság újabb tanulmányi kedvezményt kér. A miniszter kijelenti, hogy a kérelemhez kulturális érdekek miatt nem járulhat. A félévi kedvezmény úgyis csak a jogi kar hallgatóira terjed ki s a gyakorlatban egy évre fogja magát kinőni, a mennyire a félévek beosztása ezt lehetővé teszi. Újabb engedmény a tanulmányi színvonal sülyedését eredményezné s méltatlanság volna a többi karok hallgatóival szemben. Pettyessy Ferenc helyesli e nyilatkozatot, a kultúrát nem szabad a hadsereg alá helyezni, számoljanak a kollizióval azok, akik megszavazták a két évet. A bizottság a kijelentést helyeslőleg veszi tudomásul. Ezután Bosner Ervin b., mint a felsőbb oktatás előadója, referál a kolozsvári egyetemről, ama nézetének adva kifejezést, hogy mielőtt a harmadik egyetem felállítására gondolnánk, előbb a meglevő másodiknak szervezését kellene befejezni. Csáky gróf miniszter a harmadik egyetem felállításának eszméjét nem ejti el, de függővé teszi a kolozsvári egyetem teljes felszerelésétől. Először a második egyetemnek kell kifejlődni s csak ekkor lehet pénzügyi viszonyaink igényeihez mérten a harmadik egyetem felállításával komolyan foglalkozni. Schwarcz Gyula dicsérve a kolozsvári egyetemi tanárok szakirodalmi működését, fizetésük felemelését tartja szükségesnek. A jogakadémiák megszüntetését nem helyesli, azokat még inkább fejleszteni kellene. Jónás Ödön helyesli, hogy a műegyetemen a gépészeti szakosztály tovább fejlesztetik és kívánatosnak tartaná a mezőgazdasági géptani tanszék rendszeresítését, amire a miniszter megjegyzi, hogy az meg fog történni. Hock János a papneveldékről szólva, kijelenti, hogy nem a tanítási nyelv minősége, hanem legfeljebb a tanítás irányzata lehet az állameszme szempontjából veszélyes. Fenyvessy Ferenc a papnöveldék kérdésénél meg nem állhatja, hogy egy fontos kérdést ne intézzen a kultuszminiszterhez. Egyes lapok évek óta kürtölik, hogy Magyarország hercegprímásának esztergomi papnöveldéjéből magyarellenes s 2 1 & v o f i 1 érzelmű papok kerülnek ki. Ideje, hogy e vád alaptalanságát az illetékes fórum mondja ki. Csáky gr. miniszter készséggel konstatálja e vádak alaptalanságát. A hercegprímás testest öl-lelkestöl magyar ember. Csodálja, hogy ily vád csak egy illanatra is hitelre találhat, é Csivai István csodálkozik, hogy valaki szükségét érzi annak, hogy a prímásról némely napilapban közlöttekre felvilágosítást kér. Némely egyének zsarolási szándékból írnak. Az Irassáp című lapban oly közlemények foglaltattak Magyarország főpapjairól, hogy a rendőrség szükségét látta annak, hogy azt a férclapot lefoglalja. Az esztergomi papnövelde hazafias szellemben vezettetik s nem töretik oly egyén ott, a kinél kifogásolható hajlamot vesznek észre. Az egyházmegyében az iskolaügyek hivatalos nyelve a magyar. Fenyvessy Ferenc csodálja Rossival logikáját. Ő mint esztergommegyei pap csak köszönettel tartozhatik, hogy a prímás ellenében közzétett vádak cáfolatára alkalmat nyújtott. K ovács Albert szól a papnevelés fontosságáról. Más államok e2en ügyre átalában nagyobb gondot fordítanak, mint Magyarország. Németországban senki pap nem lehet, aki az állam egyetemén legalább két évet nem hallgatott. Eötvös az egyetemen mindegyik felekezetnek teológiai fakultást akart állítani, de az akkori liberalizmus visszavetette vele a törvényjavaslatot, jóllehet, inkább az államnak, mint a felekezeteknek állana érdekében, hogy a papok kivétel nélkül egyetemen képeztessesenek. 11os ner Ervin dr. kérdést intéz a kormányhoz, hogy a Pázmaneum áthelyezését minő nehézségek akadályozzák. Berzeviczy Albert: a Pázmaneum ügyét már a házban fölvetették, de a folytatott tárgyalásokból kitűnt, hogy az alapitó levelek nem engednek következtetést arra, hogy ez intézet csak ideiglenesen lett volna Bécsben felállítva. A hercegprímás ellenezte a tranzlációt s igy a kérdést elejtették. — Frczák Gyula elnök : Hazai kultúránk sokat köszönhet a szemináriumoknak, mert onnét kerültek ki a régen múltban a tudósok, tanárok, írók. A szemináriumok főleg a XVI. században nyertek egyöntetű szervezetet és az idők fsztulátumai szerint azután fejlesztetek, változatáéul tartván meg a lényegeseket. A katolikus papság jó hazafias szellemű, tehát hazafiasaknak kellett lenni az őket fölnevelt szemináriumoknak is. Ezzel a tárgyalás folytatása holnap délután 6 órára tűzetvén ki, az ülés véget ért. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. u. 6 órakor tartott ülésében tárgyalta az elsőlt magyar-gáckországi és a magyar nyugati vasutaknak államosításáról szóló törvényjavaslatot és azt rövid vita után úgy átalánosságban, valamint részleteiben is elfogadta. A pártkörükből. Az országggyűlési mérsékelt ellenzék ma este Királyi Pál elnöklete alatt tartott értekezletén az elnök meleg hangon emlékezett meg a korán elhunyt Bánffy György báróról. A párt jegyzőkönyvileg ad kifejezést fájdalmának, a ravatalra koszorút helyez és a gyászszertartáson küldöttségileg képviselteti magát Károlyi László gr. és Fenyvessy Ferenc által. Ezután az értekezlet tudomásul vette, hogy Fenyvessy Ferenc indítványát visszavonta. Nagy István indítványát illetőleg az értekezlet elhatározta, hogy annak 1., 3. és 5-dik pontjának a törvény szövegébe leendő felvételéhez feltétlenül ragaszkodik; a 2-ik pontot illetőleg megnyugszik a honvédelmi miniszter amaz ígéretében, hogy a szükséges rendelkezés az utasításba felvétetik. A 4-ik pontot, mely az első pontban inplicite bennfoglaltatik, elejti az értekezlet az esetre, ha az első elfogadtatik, ha az nem történnék, a negyedikhez is ragaszkodik. Az országgyűlési szabadelvű párt ma este Podmaniczky Frigyes báró elnöklete alatt tartott értekezletén tárgyalta a véderőbizottságnak Nagy István és Fenyvessy Ferenc képviselők indítványaira vonatkozó jelentését, és elfogadta Münnich Aurél előadó és Fejérváry báró honvédelmi miniszter felszólalásai után a véderőbizottság határozatát. A szerb egyházi kongresszus választ. Hiánya, mint Karlócáról táviratban jelentik, befendezte működését. Legutolsó ülésén azt határozta, hogy a kongresszus, egyházi és kulturális ügyek rendezése és a pátriárka választásai végett, minél előbb összehivassék és felszólította az egyházi tanácsot, állapítsa meg a kongresszus összehívásának idejét és erről legmagasabb helyen tegyen jelentést. A BUDAPESTI HÍRLAP TÁRCÁJA. Az Eiffel-torony. A világ legmagasabb épülete kész. Az Eiffel-torony csúcsára tegnap tűzték föl a francia háromszínű lobogót, annak jeléül, hogy az egymásra halmozott vasgerendák immár elérték a háromszáz méter magasságot, s a legnagyobbat, ahova eddig emberkéz a föld színéről fölvitte az anyagot. Most két éve párisi művészek és írók valóságos hadjáratot, indítottak Eiffel terve ellen. Azt mondták, hogy a Notre-Dame-ot, a Louvret és Paris összes épületremekeit agyon fogja nyomni ez a barbár nehéz tömeg. Árnyékot fog vetni az egész városra, szóval igazi csapás lesz. Ma már mindenki látja, hogy nem vet az árnyékot semmire, hogy tömeges éppenséggel nincsen, hogy a Notre-Dame gót ívei most is oly szépek, mint azelőtt. Paris nem változott, csak nevezetessége van egygyel több. Az Eiffel-tornyot azért szidták előre, hogy koloszszális masszái lesznek. Most meg azt venni észre, hogy legnagyobb hibája épp rendkívüli könnyűsége. Messziről nézve öeztövér filigránműnek látszik ; vonalai elmosódnak, mint a száradni terített hálóban a fonalak. Közelből azonban élesen, világosan tűnnek ki az óriás mű részletei. Az ember a rengeteg nagyság hatása alatt áll. Az alapzat rengeteg íves, a merészen égnek emelkedő iszonyú bolthajtások, a levegőben függő emeletek, az eddig hallatlan méretek, mind új, most ig nem is álmodott látvány szemünkben. És szép is a kevély óriás. Mintha valami titkos vonzóerő élne benne: vasárnaponkint magához csődíti a város tömegeit. Naptenger bámulja némán. Tán ezért beszélnek róla az előkelő ízlésnek olyan fitymálva. Eiffel e toronynyal új érzések, új gondolatok forrását nyitotta meg Páris számára. E magasságból két dolgot ismerünk meg. Először is az eget. Vagy azt hiszik önök, hogy már ismerik az eget ? Innen a földről bizony csak félig látták még. Aztán meglátjuk a várost és környékét. Páris gyönyörűségei közül eddig hiányzott a nagyszerű , most megvan az is. Minden percben részesülhetünk a világ egyik legfenségesebb látványában. A toronynak mind a négy lábán vezet föl lépcső. Mi a keleti toronylábon megyünk föl. A falépcsőt már jól megkoptatta az egy év óta fönn járt harmincezer látogató cipője. Az ember nem veszi észre, hogy oldalt és ferde vonalban megy. Úgy rémlik, mintha a középen és egyenesen emelkednénk. Mentél közelebb érünk az első emelethez, ainál sűrűbb a minden irányban kereszteződő vasgerendák erdeje. Leirhatatlan zűrzavara ez az egymást szelő vonalaknak. Az első emelet 38 méter magasan van. Egy épülő falu. Csinos svájci házak emelkednek egyremásra. Ezek lesznek a francia, orosz stb. vendéglők, sörházak, cukrászboltok. A torony lábában levő pincéket észre sem vettük, mikor feljöttünk , ez is jellemzi az épület nagyságát. Ez első emelet terjedelme meglepő. Fél kilométernyi utat teszünk meg, ha körüljárjuk. A kilátás még semmi rendkívüli. Csak olyan, mint Páris bármely magasabb épületéről, kivéve, hogy innen be lehet látni az egész kiállítást üvegtetőivel, kertjeivel, ezernyi épületeivel. A második emelet magassága 115 méter. Hol egyenes, hol csigalépcsőkön megyünk fel. Alattunk, fölöttünk ismét az a vaserdő, mint előbb. És ez a tömérdek kereszteződő, lemezvasból kovácsolt gerenda, melynek szövevényét a szem csak kántázva bírja belátni, egy ember kis agyvelejében rendezkedett igyrossza és már ott logikus, bölcs szerkezet volt, minden porcikájában összefüggő, minden szögében céltudatos, már ott a fejben meg volt minden darabkának a maga, előre kigondolt szerepe. Szédülünk, ha végigképzeljük e hatalmas tervezetet. Ez emeletről Páris végtelen. Kezdődik a léghajó sok ismeretes optikai csalódása. Merőlegesen alattunk mintha mélyebb volna a föld, a szemhatár pedig magasan van. A kerek térség, amelyet belát tekintetünk, egy rengeteg táj, teli házakkal. Északon és keleten a tetők egymás fölé emelkednek ; nem látni, hol ér véget a nagy város és hol kezdődnek a karéja csoportosuló aprók. Egy épületóceán. Különben meglehetősen egyforma. A távolság egalizálja a házakat, az egyenes utcák mintha vésővel volnának belevágva a sötét tömegbe s az itt-ott kiemelkedő nagy templomok csak olyanok, mint az utcahosszat árult nadártávlatos mappákon. És a kép változik az éggel. Ha a nap kibukkanik a felhők közül, csillognak a homlokzatok, de ha elbújik, a nedvességtől sötét, szögletes házfedelek végtelensége mogorva és a Szajna fakószürke. Néha a napsugár itt-ott megcsillan a homályosság között, axig amott fellegek vontatják árnyukat a föld fölött. Leírhatatlan, tündérd tünemény. Abban a pillanatban, mikor fölértünk ide, iszonyú szél korbácsolt végig bennünket. Azt mondják, hogy ha szél van, mindig e régióban a legdühösebb. A harmadik emelet 207 méter magasan van. Itt már a torony négy pillére egyesülve, egy testben emelkedik a magasba és a szerkezet is megváltozott. Nagy, könnyű kalitka