Budapesti Hírlap, 1889. április (9. évfolyam, 91-118. szám)

1889-04-02 / 91. szám

. A költségeket aláírás útján fogják beszerezni. A rendező bizottság megalakult és elnökévé Concha Győzőt választotta meg. * (A m. tud. akadémia) I. "nyelv- és szép­tudományi osztálya Hunfalvy Pál elnöklete alatt ma délután ülést tartott. B­u­d­e­n­c­z József r. tag az ugor nyelvek harmadik személynévmásáról értekezett, majd P­e­c­z Vilmos tanár, 1. tag bemu­tatta B­o­r­o­s­s Gábor dívnak „Az ó-attikai komé­dia kardalai“ című­ értekezését. A szerző célja ki­mutatni, mi a lényege az Aristophanesnél előforduló kardaloknak. Szól a kardalok történetéről és kelet­kezési módjáról. Hogy célját elérhesse, előveszi az egyes színdarabokat s azokból megállapítja az egyes kardalok elméletét. Mind a két értekezőt megéljenezték. * (Akadémiai taga­jánlások.) A magy. tud. akadémia idei nagygyűlésén tudvalevőleg az egyes osztályokban több megüresedett tagsági helyet fognak választás útján betölteni. A tegnap lejárt határidőig összesen 41 ajánlat érkezett be a főtit­kári hivatalhoz. Ajánlva vannak az első osztályban Mikszáth Kálmán, Szász Károly által és V­a­­­k­a­y Károly, Joannovics György és V­a­d­n­a­y Károly által levelező tagoknak; M­i­s­­t­e­­i Ferenc baseli egyetemi tanár Budenz József által, Muni­ I basa török közoktatási mi­niszter V­ámbéry Ármin által és Schuchardt Hugó gráci egyetemi tanár Hunfalvy Pál és T­h­e­w­r­e­w­k Emil által külső ta­goknak ; a második osztályban Kerkápoly Ká­roly 1. tag Tóth Lőrinc által és Ny­ár­y Jenő báró 1. tag, P­u­l­s­z­k­y Ferenc, Schwarcz Gyula és T­h­a­l­y Kálmán által tiszteleti tagoknak­ J J­a­k­a­b Elek 1. tag P­e­s­t­y Frigyes, Szabó Károly és Wenzel Gusztáv által, Károlyi Árpád lev. tag Salamon Ferenc által, P­a­u­e­r Imre 1. tag Schwarcz Gyula által és V­é­c­s­e­y Tamás 1. tag Kautz Gyula által rendes tagoknak ; Alexander Bernet, Domanovszky Endre által, Balogh Jenő kir. főügyészségi fogalmazó, Tóth Lőrincz által, Márki Sándor dr., Nagy Iván által, Schwarczer Ottó dr., Tóth Lő­rinc által, Szendrei János dr., Pulszky Fe­renc által és Wosinszky Mór apari plé­bános, Pulszky Ferenc által levelező tagok­nak ; M­a­j­e­r Salamon bécsi egyetemi tanár Tóth Lőrinc által és René de M­a­u­­­d­e a párisi Société d’Histoire Diplomatique főtit­kára Fraknói Vilmos által külső tagoknak; a harmadik osztályban Podmaniczky Géza báró Konkoly Miklós által tiszteleti tagnak, Horváth Géza 1. tag Frivaldszky János által, H­e­g­y­e­s Endre 1. tag Jendrassik Jenő és Fodor József által, Koch Antal 1. tag Szabó József által, König Gyula 1. tag Szily Kálmán által és W­a­r­t­h­a Vince 1. tag Than Károly által rendes tagoknak ; Antai Géza dr. Mihálkovics Géza által, B­orb­ás Vince dr.Hazs-­­­i­n­s­z­k­y Frigyes által, D­a­d­a­y Jenő dr. F­r­i­­valdszky János és Chyzer Kornél által, Gothard Jenő Konkoly Miklós által Schu- r­e­k Vilmos dr. Jendrassik Jenő és F­o­d­o­r József által és Schmidt Sándor dr. Kren­­n­e­r József által levelező tagoknak s végül H­o­f­f­­m­a­n­n Ágost berlini egyetemi tanár Than Károly által külső tagoknak. * (A budapesti filológiai társaság) e hó 3-án (szerdán) d. u. 5 órakor ülést tart. Tárgyak: 1. Petőfi „Őrült“-jének és „Egy gondolat bánt en­­gemet“ című költeményének latin fordítása, H­e­­g­e­d­ü­s István dr.-tól. 2. A meghonosodó idegen szók írása, Fialovszky Lajos dr.-tól. 3. A tisztségre vágyódok, felolvasás Zimányi József dr.-tól. A felolvasó gyűlést választmányi gyű­lés követi. * (A műárverés.) A képzőművészeti társulat jóakaratú kísérlete: árverés utján szerezni gazdát szobroknak és képeknek, fájdalom, nagyon vékonyan sikerült. Ma volt meg a műárverés, egészen francia minta szerint, de a párisi Hôtel Drouot és az Andrássy-úti palotácska között mégis nagy maradt a különbség. Amott kocsik hosszú sora áll a kapu előtt, a termekben tolongás, zaj s a közjegyző kalapácsa egy percig se pihen. Itt meg csöndesség, Képtelenség és Tokaji Nagy Lajos közjegyzőnek nem lehetett oka panaszkodni, hogy elfáradt. A maidrverés­­nek nálunk, sajnos, még hiénái sincsenek, nemhogy pár­toló közönsége volna. így történt, hogy d. e. 11 órától öreg délutánig vagy 120 kép és szobor közül mind­össze 24 kelt el. A vevők nem igen licitáltak egy­másra s igy az árak meglehetős szerények marad­tak. Legdrágább volt az eladott képek között P­e­s­k­e Géza Az új k­ödmen címü festménye : 453 forint és Ligeti Antal Adgezát tájképe : 301 forint. Az összes bevétel pedig mintegy 2822 forint. Biz ez kevés, ha elgondoljuk, mennyi szép tárgy került ma kalapács alá , azaz, hogy csak került volna, mert a legtöbb ajánlat nem érte el a mini­mális árakat sem. * (Egy pályázat sorsa.) B­a­r­t­a László úr­tól a következő sorokat kaptuk : Az országos köz­ponti jegyzői egyesület által kitűzött 300 frtos pá­­lyadijra ver­senyző 11 pályamű hozzám, mint a bí­rálóbizottság egyik tagjához, ez év február 26-án érkezett s tőlem K­u­n­c­z­e Imre egyesületi elnök BUDAPESTI HÍRLAP. (91 sz.) 1889. április 2. úrhoz fog küldetni. A bírálat eredményének kihir­detésére nem március 1 - je, hanem a jövő szeptem­berben tartandó közgyűlés napja van kitűzve. Az osztr. katolikusok gyűlése. Pozsony, márc. 31. Pergen gróf, a II. általános osztrák katoli­kus gyűlés rendező bizottságának elnöke, nevemre szóló megfolyást szíveskedett küldeni azon megkere­séssel, hogy a nevezett gyűlésen részt vegyek. Midőn a nemes grófnak e figyelmes előzékeny­ségéért udv­arias köszönetemet nyilvánítom, ki kell jelentenem, hogy jóllehet a nevezett katolikus gyű­lésen örömest részt vennék s azt a helyi viszonyok és körülményeimnél fogva kényelmesen tehetném : becses meghívásának mindazonáltal meg nem fe­lelhetek. Adom okát ellenkezésemnek nyilváno­san azért, hadd tanuljanak megismerni bennünket, magyar katolikusokat, lajtántuli testvéreink és ne tegyenek föl rólunk olyan gondolkozást, mely a valósággal ellenkezik. A bécsi katolikus gyűlés hivatalos címe : „Der zweite allgemeine österreichische Katholi­kentag für die gesammte Monarchie.“ Nem szabad föltennem P­e­r­g­e­n gróf urban, valamint a nevezett gyűlés­rendező bizottságban oly fokú tájékozatlanságot, hogy ne tudná, miszerint a „G­e­s­a­m­m­t - M­o­n­a­r­ch­i­á“ - nak „ö­s­t­e­r­­r­e­i­c­h­i­s­c­h­e­r­“ katolikon-tagja, vagy fából vas­karika, vagy sértés reánk magyar katolikusokra. Mi, ugyanis, nagy sértésnek veszszük, midőn rólunk, magyar katolikusokról, felteszik, hogy alkot­mányunk és hazánk árulói lehetnénk. Mi ismerünk ugyan egy osztrák - magyar monarchiát, melyért „életünket és vérünket“ kötelességszerűen és ha kell, szívesen adjuk , tiszteljük és szeretjük, mint édes testvéreinket, az osztrák katolikusokat, de se Gesamint - Monarchiát nem isme­rünk, se velök közösen osztrák gyűlést nem tartunk. Vájjon mit szólana hozzá Pergőn gróf és tisztelt társasága, ha a magyar püspöki kar meg­­hiná az­ osztrák - magyar monarchia összes katolikusait egy Budapesten vagy Po­zsonyban tartandó katolikus gyűlésre, s azt elne­vezné a magyar katolikusok gyűlésének ? Pedig ha hímet akarna varrni az­­ eljárásokról, ugyanazon joggal tehetné azt, mint a­hogy ők a Gesammt- Monarchie katolikusainak gyűlését osz­tráknak elkeresztelik. Szűnjenek meg édes testvéreink a Lajtán tú), vagy (ha nekik úgy tetszik), Ausztriában felelünk tévesen gondolkodni! Mi a milyen hitünkhöz hű és buzgó (mint ők mondják : werkthütig) katolikusok, épp oly jó m­a­­g­y­a­r hazafiak vagyunk. Vallásos és hazafias érze­­teink úgy egybe forrottak, hogy azokat szétválasztani, analizálni nem lehet. Mi magyarok vagyunk, magyarok akarunk ma­radni , és valamint sohase kívántunk a Gesamit- Monarchiában olvasztatni, úgy nem kívánkozunk abba vissza. Miért is ? „A magyar katolikus egy­ház századok óta nem élvezte azt a szabadságot, mint a­melyet jelenleg élvez. Én azt teszem, a­mi nekem tetszik, azaz, a­mit az egyház érdekében jó­nak látok“, mondá fülem hallatára hazánk első fő­papja, ki ugyancsak meg tudja ítélni a jelen és kö­zelmúlt állapotok közti különbséget. — És ha mi még kívánatos nekünk, majd kivívjuk azt magunk. Osztrák testvéreinket csak arra kérjük, hogy ebben ájtatos imáikkal istápoljanak. A hitegység, szentegyházunk közös érdekei, a szentek egyesége fűzzenek össze továbbá is ben­nünket ; az osztrák katolikusok mindig igaz és jó testvéreket találnak bennünk , de Pergen gróf arék centralistikus politikájából nem kérünk. Hiven tartsunk össze mi, az osztrák-magyar monarchia tagjai, és seregeljünk felséges urunk és közös fejedelmünk dicső trónja köré; de tartsuk tiszteletben egymás alkotmányos jogait is. Csak így háríthatjuk el a veszedelmeket, melyek dualisztikus monarchiánkat, első­sorban a fenséges uralkodóházat, környékezik. . . Többire Isten szent áldását kérem az osztrák katolikusok második bécsi közgyűlésére. Pór Antal, szent-imrei apát, pozsonyi kanonok. TÁVIRATOM, Boulanger pörbefogása. Paris, ápr. 1. (Saját tudósítónk távirat­a.) A France Derouléd­e-nek egy cikkét közli, a­melyben ez kifejti, hogy ha a Bou­­lángért követi, ez nem azt je­lenti, hogy neki Boulanger parancsol. A liga tagjai mindig párthívei voltak Boulangernek, nem pedig udvaroncai. Paris, április 1. (Saját tudósí­tónk távirata.) Kétségtelen, hogy Bouches állami főügyész, a­ki ellenezte a Boulanger ellen tervezett rendszabályokat, megválik állásától. Hire jár, hogy utódját már holnap kinevezik. (A. Fr. Fr.) Paris, ápr. 1. (Saját tudósí­tónk távirata.) Az igazságügyminiszter ma hosszabban értekezett Banasto­n-nal, a főü­gyészszel, Bouches utódának kinevezése ügyében. Paris, ápr. 1. (Hivatalos jelentés.) A pá­risi törvényszék főügyészévé Beau­repairs ügyészt nevezték ki. Bismarck születésnapja. Berlin, ápr. 1. (Saját tudósítónk távirata.) Bismarck herceg ma, születés­napja alkalmából, sziveshangú távirati gratulá­ciót kapott K­á­­­n­o­k­y gróftól. —Vilmos császár délelőtt fél kilenckor a W­aldersee gróf vezérkari főnökhöz hajtatott, aztán együtt mentek Bismarck hercegnek gratulálni. Ez a körülmény nagy feltűnést keltett, mert köztu­domású, hogy Waldersee és Bismarck rossz viszonyban élnek. A császár eljárását arra ma­gyarázzák, hogy ő maga akarta kettejüket ki­békíteni. Ezenkívül csak családja köréből fo­gadott szerencsekívonókat a kancellár. A di­plomácia, miniszterek, felsőbb hatóságok, a generalitás, a kitett gratulációs ívekre jegyez­ték föl neveiket. Vádak egy orosz diplomata ellen. Pétervár, ápr. 1. (Saját tudósí­tónk távirata.) Krasikeikov Kon­stantin, ki Gagarin herceg megbízottjaként Romániában tartózkodott, nyílt levelet intéz Fs i t r­o v o bukaresti orosz következ s azt állítja, hogy az oroszok dolga na­gyon rosszul áll a Dunán. Az orosz követség hanyagságának tulaj­donítja azt is, hogy hatvanhárom orosz alatt­valót kiutasítottak Romániából. Levele végén fölszólítja Hitrovot, a­ki mindezt tagadja, hogy állítsa őt rágalmazó gyanánt törvényszék elé, ha állításait meg tudja cáfolni. (N.Fr.Pr.) A hollandiai árnyék-király. Wiesbaden, ápr. 1. (Saját tudósí­tónk távirata.) A nasszaui her­ceg naponkint kap értesítést a loói kastély­ból Vilmos németalföldi király egészségi állapotáról. Emma királyné tudvalevőleg ,unokanővére a hercegnek s igy természetes, hogy a legjobb viszonyban vannak egymással. A királyné háromszor-négyszer táviratoz nap­jában a hercegnek. A király állapota a hiányos táplálkozás mellett is olyan, hogy elélhet még hónapokig is. A nasszaui herceg a múlt év júliusában meglátogatta fiával a beteg királyt s három napot töltött nála inkognitóban. E látogatást eddig titkol­ták. A herceg most végkép Luxemburgba köl­tözik, de azért jövőre is Bécsben tölt néhány téli hónapot. (N. Fr. Fr.) Merénylet terve a cár ellen. Zürich, ápr. 1. (Saját tudósí­tónk távirata.) Valónak bizonyult a hír, hogy az itt tartózkodó nihi­listák bombamerényletet ter­veztek a cár ellen. Traxler tarto­mányi biztos elrendelte tizenhárom orosz alatt­való elfogatását. A gyanúsítottak közül három megszökött. Stanley levele. London, ápr. 1. Stanley­tól levél érkezett Edinburgba , mely S­uperlum­ból, 1888. szeptember 4-éről van keltezve s a melyben Stanley azt írja, hogy egészséges és Emin baja is jó egészségben volt, midőn Stanley őt elhagyta.

Next