Budapesti Hírlap, 1889. május (9. évfolyam, 119-149. szám)

1889-05-03 / 121. szám

1889. május 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (121. M.) — Uj kórházi orvos. A szt. János-kórház megfigyelő osztályán megüresedett segédorvosi ál­lásra a főpolgármester Nagy Lajos dr. orvostudort nevezte ki. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, máj. 2. Az akadémiából. Az osztályok ülései után ma délután 5 órakor gyűltek össze az akadémikusok először összes ülésre, melyen Pulszky Ferenc elnök élt. F­r­a­k­n­ó V­ilmos főtitkár bemutatta a május 5-én, vasárnap, délelőtt tartandó ünnepi közgyűlés programmját, a­mely a következő pontokból áll : 1. Elnöki meg­nyitó S­t­o­c­z­e­k Józseftől, betegsége következté­ben felolvassa Pulszky Ferenc, mint legidősebb tiszteleti tag. 2. Főtitkári jelentés, F­r­a­k­n­ó­i Vil­mostól.3. Emlékbeszéd Trefort Ágoston fölött K­e- r­e­t­i Károly r. tagtól. 4. Emlékóda Trefortra Szász Károlytól. 5. Emlékbeszéd Rudolf főhercegről, Jókai Mórtól. Ezután Fraknói Vilmos és Szabó József beterjeszt­üék az egyes osztályok részéről a pályázatok eldöntéséről és új pályázatok kiírásáról szóló jelentéseket, a­melyek tartalmát már az osz­­tálygyűlések alkalmával ismertettük. Hasonlókép be­jelentették az egyes osztályok tagajánlásait is. Török József dr. debreceni orvostanár azt indít­ványozta, hogy is akadémiának több oly tagját, a­kik a szabályszerű határidő elteltével sem tartották meg székfoglalójukat , zárták ki az akadémiából. P­u­l­s­z­k­y Ferenc felszólalására azt határozták, hogy e kérdést előbb az osztályokban fogják tár­gyalni. A jelentések tudomásul vétele után a Lévay­­féle 500 forintos titkos pályázat sorsa fölött hatá­roztak, a­mely a német valutarendszer­ről szóló műre volt kitűzve. Beérkezett összesen a pályamű. A bírálók véleménye alapján a jutalmat az 1. és 3. sz. pályamunkák szerzői közt osztják föl. Az illető jeligés levélkék felbontatván, az 1. számú­ból P­i­s­z­t­ó­r­y Mór dr., a 3. számúból Janko­­v­i­c­s Béla neve tűnt elő. A 2. számú pályamunka szerzője dicséretet nyert, a jeligés levélkét azonban csak a szerző beleegyezésével fogják felbontani. Végül elhatározta a nagygyűlés, hogy Trefort Ágos­ton és Rudolf trónörökös arcképeit lefestetik az aka­démia képesterme számára. * A nagygyűlés után a II. és III. osztály tagjai feülön-külön értekezletre gyűltek össze az ell­s­ö fe­jelő­d­é­s tárgyában. Az I. osztály tudvalevőleg már tegnapelőtt Eötvös Loránd br. elnöksége mellett nyilatkozott. A II. osztály mai értekezletén szótöbbséggel elnöknek Zichy Antalt, alelnöknek Than Károlyt kandidálták. A III. osztály tagjai,­nak értekezletén Than Károly r. tag kijelenté, hogy az akadémiai elnökségre többek részéről tör­tént kijelölését, noha általa nagyon megtisztelve érzi magát, el nem fogadhatja. Az osztály en­nek következtében egyhangúlag Eötvös Loránd dr. elnökjelöltsége mellett nyilatkozott. Az elnökségre tehát két j­e­­ ■' ' ' ~~sa^ss^mírT. i.Tírnri-j rrtiüiTa le 11 állíttatott fel : Eötvös Loránd br. és Zichy Antal. A küzdelem érdekesnek ígérkezik, mert a Zichyt pártoló II. osztálynak körülbelül annyi tagja van, mint az Eötvös Loránd mellett harcoló másik két osztálynak összevéve. Holnap délben az igazgatótanács tart ülést ; délután 5-kor elegyes ülés lesz ; fél 6-kor pedig hozzálátnak az ajánlott új tagok választásához. * (Vizsgálat a szinéssiroda ellen) A szi­nészegyesület központi igazgatótanácsa által kikül­­dött négytagú bizottság ma délelőtt folytatta a vizs­gálatot. Pázmándy Léces elnök sok buzgóság­­gal vezeti a dolgot, de a bizottság minden törek­­vése hajótörést szenved az iroda személyzete által hajmeresztő felületességgel és hozzá nem ér­téssel vezetett könyvek hiányosságain. Ez konsta­tált dolog. Ezzel szemben Bényei igazgató Bártfai titkárra, az Kovács István könyvelőre, Ko­vács megint Bényeire hivatkozik, ha arról van szó, hogy ezt meg azt a szabálytalanságot ki követte el. Majd ismét a jelen se levő Feleki Miklóst tolják elő. Majd még egyszerűbben azt mondják: „nem emlékszünk.“ E közben napvilágra kerülnek száraz­adási könyvek, melyekből egész lapok ki vannak tépve, ismét más könyvek, melyekben a könyvveze­tés legprimitívebb szabályai vannak megsértve. Ki­derül, hogy Vidomate az iroda ellen intézett bead­ványa egyszerűen eltűnt az irományok közöl s azt tárgyalni nem lehetett. Csak a késő délutáni órák­ban jelenti szerkesztőségünknek a titkár, hogy a súlyos okirat megkerült, a vizsgáló­bizottság ülése után. Szóval a színésziroda igen kedélyesen csinálta mindeddig a dolgát, illetőleg igen kedélyesen — nem csinált semmit, a­mit kellett volna és sok olyant csinált, a­mit nem kellett volna. — A mára megidézettek közül Vali Béla nem jelent meg, mert — mint egy levélben kijelenti — a bizottságot nem tartja illetékesnek a vizsgálatra. F­e­r­e­n­c­z­y József, volt igazgatótanácsos, a népszínház ügyelője, igen súlyos vallomásokat tett az irodában uralkodó rendetlenségre és szabályellenességekre vonatkozólag. Szintúgy Vidor Pál is. E vádakra se Bártfai, se Bényei nem tudtak kielégítő feleletet adni. Kihall­gatták K­o­ro­­­ó­s­i József volt színigazgatót, a­ki elismerte, hogy jogtalanul kapott koncessziót, de egy nap múlva visszaküldte az irodának, mert Pász­­tón nem tudott bérletet csinálni. B­a­r­t­a László röviden kifejti, hogy miért lépett ki az igazgatóta­nácsból. A­zért, mert e testület kezében nincs exeku­tív, és semmiféle intézkedését a vidéki társulatok­kal szemben nem hajthatja végre. Rákosi Viktor kijelenti, hogy Bényei tőle a Dezodor című­ drámá­ját megvette 50 forintért a vidéki társulatok szá­mára s utólag, az idén küldött még érte a szerző­nek 25 forintot, mert a darab jól jövedelmezett.­­ A bizottság a vizsgálatot akkor fogja folytatni, ha a minisztériumtól küldött szakközeg az iroda köny­veit és számadásait átvizsgálja. * Az „Ingyenélők­“ Jubileuma.) Holnap­­után, szombaton, tartják meg a népszínházban az irty’yenélők jubiláris 25 ik előadását. Ez a népszínmű ez évben febr. 21-ikén került színre s igy szokatlan gyorsan elérte az első jubileumot. B­l­a­h­a L­­ass­­, Pártényiné, K­­­á­r­n­é, Arányi, Béni I., Vidor, Horváth V., Szirmai és Hunyady az eddig lefolyt 24 előadásban kivétel nélkül résztvettek. Eszter szerepét 4-szer F. Hegyi A., 2 szer Gyurmán A. és 16-szor Lukács Juliska játszotta. Boross szere­­repét 23-szor adta N a­m­e­­­b, a­kit Makó egy­szer helyettesített. Lubinszky 10-szer játszotta Balogot, mely mögt Makó szerepe. * (A népszínházban) ma Hentallerné­ Pauli Mariska asszony tett kísérletet a Boccaccio című­ kedves operetben, még pedig Fiametta szere­pében. Hangja rendkívül kellemes, ezüst-csengésű, de gyönge s kis terjedelmű. Ez különben a nagy trémától is lehet, a­mi érthető, ha tudjuk, hogy a fiatal asszonyka először életében játszott és énekelt a színpadon. Fel­vonásról-fel­vonásra bátrabb lett énekben és játékban egyaránt s a nagy számú kö­zönség szívesen és sokat tapsolt neki, valamint F. H­e­g­y­i Aranka asszonynak is (Boccaccio). A herceg szerepében Dárdai nem igen árulta el, hogy ez az alak tulajdonkép bonvivant. Teste is, nyelve is nehézkes volt hozzá. Csatár Zsófi, M­a­k­ó és K­a­s­s­a­i jó figurák voltak. * Náday Ferenc és P. Márkus Emma Pá­pán) A pápai honvédszobor bizottság fülkére,­sére N­á­d­a­y F. és P. Márkus Emma Fácán a szoboralap javára tegnap három vígjátékban léptek föl. A város — mint lapunknak írják — egész ün­nepi szint öltött a művészek fogadására. A város­háza, a nemzeti kaszinó, a polgári kör s számos ma­gánház stb. fel voltak lobogózva. A pályaudvaron a város nevében i s v­a­­­d polgármester, a szobor­­bizottság nevében pedig Esterházy Ferenc gr., a védnök (Devecserből), Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, elnök, Horváth Lajos főszolga­­biró stb. fogadták az érkezőket, kiket Esterházy Ferenc gróf négyes fogata vitt a Griff-szállóba. Ér­­dekes képet nyújtott az ev­­rei kollégiumnak és a bencések gimnáziumának ifjúsága, mely tel­jes számban az ünnepi kucsmákkal jelent meg a vasútnál. Maga az előadás rendkívül fényesen sike­rült. A színház a szó teljes értelmében zsúfolásig tömve volt s Nádayt és Márkus Emmát minden megjelenésekor frenetikus tapssal üdvözölték. Elő­adták „A kiadó lakás“, „Egy kis vihar“, „A kolos­torból“ című vígjátékokat nagy tetszés mellett. Előadás után Esterházy Ferenc gróf nagy estét adott tiszteletükre. Az első pohárköszöntöt maga a védnök gróf mondta Nádayra és Márkus Emmára, kiket még a pápavidéki közművelődési egyesület nevében Néger Ágoston és Fenyves­sy Ferenc orsz. képviselő is felköszöntöttek stb. A hazafias óévi előadás pár száz forintot hozott a honvéd­szoborra. * („Magyar Pantheon.“) A magyar irodalom­és spüvészet-pártoló-egyesü­let megalakult és kibo­csátotta felhívását, mely Jókai Mór tollából ered- A felhívás kifejti, hogy a magyar irodalom, zene- és képzőművészet nem részesül a magasabb társadalmi elismerésben, felkarolásban. A magas körökben van egy nagy ű­r , a költők és művészek helye. Hogy ezen segítsen, több előkelő hölgy, főpap és ur, írók és művészek állandó hozzájárulásával egyesületet alakított, melynek célja: A magyar előkelő szalonokban a magyar köl­tészetet és művészetet otthonossá tenni. Irodalmi művek művészi előadását megszokott élvezetté emelni; kiváló irodalmi művek díszkiadásainak megjelenését résztvevésével előmozdítani, festő­művészek, szobrászok munkáit, nevezetesebb skic­ceit bemutatni, megismertetni, szerzőiknek na­gyobb paloták, templomok díszítésein­él, tehetsé­geikhez méltó megbízásokat adni.­­ E cél­ból az alakítandó egyesület rendezni fog: tár­salgási összejöveteleket, felolvasásokat, alkalmi ki­állításokat, zeneestéket s azonkívül az egyesület tag­jai által, különösen az egyesület számára szerzett költői, festői és zenészi műveket egy albumban összegyűjtve, kiadja.­­ Az egyesület tagjai részt­­vehetnek mindezen felolvasásokban, estékben, kiál­lításokban s jutalékul az évenkint legalább egyszer kiadandó albumot nyerik. S ezért tagdíjul évenkint 25 forintot fizetnek, a melyre három éven át kötele­zik magukat. Ez a felszólítás a következő alapítótagok ne­vében szól : Csáky Albin grófné, Csekonics Endre grófné, özv. Csekonics Jánosné grófné, Dessefffy Aurélné grófné, Károlyi Istvánné grófné, Károlyi Tiborné grófné, Pallavicini Edéné őrgrófné, Peja­­chevich Katinka grófné, Tisza Kálmánná, Zichy Nép. Jánosné grófné, Zichy Nándorné grófné, Andrássy Tivadar gróf, Apponyi­­albert gróf, ifj. Batthyány Géza gróf, Berczik Árpád, Csáky Albin gróf, Dessewffy Aurél gróf, Feszty Árpád, Fraknói Vilmos, Haynald Lajos bíboros-érsek, Hubay Jenő, Jókai Mór, Justh Zsigmond, Keglevich István gróf, Széchényi Lajos gróf, Szmrecsányi Miklós. * 1Magyar-szerb szótár) jelent meg Újvidé­ken Brancsits Blagoje és D­e­r­r­a György dr. görög-keleti szerb főgimnáziumi tanároktól. Nagy szorgalom, sok tudás műve e 658 oldal terjedelmű kötet, a­mely légi hiányt pótol és segíti a szerbek­nek a magyar kultúrához való közeledését. Dicséret illeti a magyar tudományos akadémiát, hogy e munka létrejöttét p­énzbeli támogatással lehetővé tette, rég mi volt derekabb dolgot. Óhajtandó, hogy a szótár szerb-magyar része, a mely a szerbek magyarosodá­sára még fontosabb, mentői előbb megjelenjék. Ezzel fog teljessé válni ez az igen jelentékeny mű­, a­mely szerzőit a magyar kultúra érdemes munkásaivá tette. Az újvidéki Pajevits-féle könyvnyomtató-műhely meg­­lepő szépen, tisztán és pontosan állította ki a nagy könyvet. Széles elterjedését kívánjuk a magyar szer­­bek között. Árát elfeledték velünk közleni. * ismádságoa könyv.) Walther Gyula dr. Üdv­öz!roy Mária ! című imádságos könyve, mely a boldogságos szűz tisztesének van szentelve, második kiadást ért. A 444 oldalnyi tizenhatodról kötet Ára 50 kr. Kár, hogy e könyvben is, mint a legtöbb magyar egyházi mű­ben, ott kitért egy régi rossz latino-ger­mnizmus : a ..rózsafüzér“ szó. Minek az, mikor megvan rá a tősgyökeres megjár olvasó­i­tak, annak is le kellett állni, mint veszteség­nek. Ha egy ostromló maradt csak, annak szabadsága volt a vár belsejét össze-vissza futni az ostromlott vagy ostromlottaknak a vár szélére szorithatásáért, de dobni csak a vár körívéről volt megengedve. Ha az ostrom­lók győztek, ismét azok maradtak ostromlók­nak, ha vesztettek, ők lettek az ostromlottak, a másik fél pedig lett ostromló. Az ostromlók, valahányszor dobtak, mindig szétfuthattak, de az ostromlottaknak nem volt szabad a vár körnvén túllépni, sem dobni, sem a hozzájuk dobott labdát fölkapni. ..Eképpen emlékszem vissza e két játék lefolyására“, végzi a tiszteletes úr, „de emlék­szem az elvezetés órákra is, melyeket e játé­kokkal eltöltöttünk­. Mindenik testedző, ügyes­­ségre kényszerítő. A szellemi munkában el­fáradt ifjúságnak jó lélekkel ajánlható ez az időtöltés­. Hasznos és derék dolgot művelnének azok, a­kik leírnák azokat a régi magyar diákjáté­­kokat, a­melyeknek ma már szinte csak a ne­vét tudjuk: a minő a párosdi, a tünösdi, a citty, a hélya, a hóhérosdi, a torzomborz, a gyertyáedi, a sikanyó stb. Mert ha az ifjúság között életre kel az egykori játszókedv, ha a diákok visszatérnek nagyapáik régi mulatságá­hoz, az a fő, hogy legyen sokféle játék és pedig mind magyar. Míg a vonal fölött szak­emberek megteszik mindazt, a­mit a testedző játékok, felelevenítéséhez erkölcsileg kell, itt lent a tárca földszintjén buzgólkod­junk mi a dologbeli szükségesek összegyűjtésében. .. 3

Next