Budapesti Hírlap, 1889. május (9. évfolyam, 119-149. szám)
1889-05-03 / 121. szám
1889. május 3. BUDAPESTI HÍRLAP. (121. M.) — Uj kórházi orvos. A szt. János-kórház megfigyelő osztályán megüresedett segédorvosi állásra a főpolgármester Nagy Lajos dr. orvostudort nevezte ki. IRODALOM és MŰVÉSZET, Budapest, máj. 2. Az akadémiából. Az osztályok ülései után ma délután 5 órakor gyűltek össze az akadémikusok először összes ülésre, melyen Pulszky Ferenc elnök élt. Fraknó Vilmos főtitkár bemutatta a május 5-én, vasárnap, délelőtt tartandó ünnepi közgyűlés programmját, amely a következő pontokból áll : 1. Elnöki megnyitó Stoczek Józseftől, betegsége következtében felolvassa Pulszky Ferenc, mint legidősebb tiszteleti tag. 2. Főtitkári jelentés, Fraknói Vilmostól.3. Emlékbeszéd Trefort Ágoston fölött Ke- reti Károly r. tagtól. 4. Emlékóda Trefortra Szász Károlytól. 5. Emlékbeszéd Rudolf főhercegről, Jókai Mórtól. Ezután Fraknói Vilmos és Szabó József beterjesztüék az egyes osztályok részéről a pályázatok eldöntéséről és új pályázatok kiírásáról szóló jelentéseket, amelyek tartalmát már az osztálygyűlések alkalmával ismertettük. Hasonlókép bejelentették az egyes osztályok tagajánlásait is. Török József dr. debreceni orvostanár azt indítványozta, hogy is akadémiának több oly tagját, akik a szabályszerű határidő elteltével sem tartották meg székfoglalójukat , zárták ki az akadémiából. Pulszky Ferenc felszólalására azt határozták, hogy e kérdést előbb az osztályokban fogják tárgyalni. A jelentések tudomásul vétele után a Lévayféle 500 forintos titkos pályázat sorsa fölött határoztak, amely a német valutarendszerről szóló műre volt kitűzve. Beérkezett összesen a pályamű. A bírálók véleménye alapján a jutalmat az 1. és 3. sz. pályamunkák szerzői közt osztják föl. Az illető jeligés levélkék felbontatván, az 1. számúból Pisztóry Mór dr., a 3. számúból Jankovics Béla neve tűnt elő. A 2. számú pályamunka szerzője dicséretet nyert, a jeligés levélkét azonban csak a szerző beleegyezésével fogják felbontani. Végül elhatározta a nagygyűlés, hogy Trefort Ágoston és Rudolf trónörökös arcképeit lefestetik az akadémia képesterme számára. * A nagygyűlés után a II. és III. osztály tagjai feülön-külön értekezletre gyűltek össze az ellsö fejelődés tárgyában. Az I. osztály tudvalevőleg már tegnapelőtt Eötvös Loránd br. elnöksége mellett nyilatkozott. A II. osztály mai értekezletén szótöbbséggel elnöknek Zichy Antalt, alelnöknek Than Károlyt kandidálták. A III. osztály tagjai,nak értekezletén Than Károly r. tag kijelenté, hogy az akadémiai elnökségre többek részéről történt kijelölését, noha általa nagyon megtisztelve érzi magát, el nem fogadhatja. Az osztály ennek következtében egyhangúlag Eötvös Loránd dr. elnökjelöltsége mellett nyilatkozott. Az elnökségre tehát két je ■' ' ' ~~sa^ss^mírT. i.Tírnri-j rrtiüiTa le 11 állíttatott fel : Eötvös Loránd br. és Zichy Antal. A küzdelem érdekesnek ígérkezik, mert a Zichyt pártoló II. osztálynak körülbelül annyi tagja van, mint az Eötvös Loránd mellett harcoló másik két osztálynak összevéve. Holnap délben az igazgatótanács tart ülést ; délután 5-kor elegyes ülés lesz ; fél 6-kor pedig hozzálátnak az ajánlott új tagok választásához. * (Vizsgálat a szinéssiroda ellen) A szinészegyesület központi igazgatótanácsa által kiküldött négytagú bizottság ma délelőtt folytatta a vizsgálatot. Pázmándy Léces elnök sok buzgósággal vezeti a dolgot, de a bizottság minden törekvése hajótörést szenved az iroda személyzete által hajmeresztő felületességgel és hozzá nem értéssel vezetett könyvek hiányosságain. Ez konstatált dolog. Ezzel szemben Bényei igazgató Bártfai titkárra, az Kovács István könyvelőre, Kovács megint Bényeire hivatkozik, ha arról van szó, hogy ezt meg azt a szabálytalanságot ki követte el. Majd ismét a jelen se levő Feleki Miklóst tolják elő. Majd még egyszerűbben azt mondják: „nem emlékszünk.“ E közben napvilágra kerülnek szárazadási könyvek, melyekből egész lapok ki vannak tépve, ismét más könyvek, melyekben a könyvvezetés legprimitívebb szabályai vannak megsértve. Kiderül, hogy Vidomate az iroda ellen intézett beadványa egyszerűen eltűnt az irományok közöl s azt tárgyalni nem lehetett. Csak a késő délutáni órákban jelenti szerkesztőségünknek a titkár, hogy a súlyos okirat megkerült, a vizsgálóbizottság ülése után. Szóval a színésziroda igen kedélyesen csinálta mindeddig a dolgát, illetőleg igen kedélyesen — nem csinált semmit, amit kellett volna és sok olyant csinált, amit nem kellett volna. — A mára megidézettek közül Vali Béla nem jelent meg, mert — mint egy levélben kijelenti — a bizottságot nem tartja illetékesnek a vizsgálatra. Ferenczy József, volt igazgatótanácsos, a népszínház ügyelője, igen súlyos vallomásokat tett az irodában uralkodó rendetlenségre és szabályellenességekre vonatkozólag. Szintúgy Vidor Pál is. E vádakra se Bártfai, se Bényei nem tudtak kielégítő feleletet adni. Kihallgatták Koroósi József volt színigazgatót, aki elismerte, hogy jogtalanul kapott koncessziót, de egy nap múlva visszaküldte az irodának, mert Pásztón nem tudott bérletet csinálni. Barta László röviden kifejti, hogy miért lépett ki az igazgatótanácsból. Azért, mert e testület kezében nincs exekutív, és semmiféle intézkedését a vidéki társulatokkal szemben nem hajthatja végre. Rákosi Viktor kijelenti, hogy Bényei tőle a Dezodor című drámáját megvette 50 forintért a vidéki társulatok számára s utólag, az idén küldött még érte a szerzőnek 25 forintot, mert a darab jól jövedelmezett. A bizottság a vizsgálatot akkor fogja folytatni, ha a minisztériumtól küldött szakközeg az iroda könyveit és számadásait átvizsgálja. * Az „Ingyenélők“ Jubileuma.) Holnapután, szombaton, tartják meg a népszínházban az irty’yenélők jubiláris 25 ik előadását. Ez a népszínmű ez évben febr. 21-ikén került színre s igy szokatlan gyorsan elérte az első jubileumot. Blaha Lass, Pártényiné, Kárné, Arányi, Béni I., Vidor, Horváth V., Szirmai és Hunyady az eddig lefolyt 24 előadásban kivétel nélkül résztvettek. Eszter szerepét 4-szer F. Hegyi A., 2 szer Gyurmán A. és 16-szor Lukács Juliska játszotta. Boross szererepét 23-szor adta N ameb, akit Makó egyszer helyettesített. Lubinszky 10-szer játszotta Balogot, mely mögt Makó szerepe. * (A népszínházban) ma Hentallerné Pauli Mariska asszony tett kísérletet a Boccaccio című kedves operetben, még pedig Fiametta szerepében. Hangja rendkívül kellemes, ezüst-csengésű, de gyönge s kis terjedelmű. Ez különben a nagy trémától is lehet, ami érthető, ha tudjuk, hogy a fiatal asszonyka először életében játszott és énekelt a színpadon. Felvonásról-felvonásra bátrabb lett énekben és játékban egyaránt s a nagy számú közönség szívesen és sokat tapsolt neki, valamint F. Hegyi Aranka asszonynak is (Boccaccio). A herceg szerepében Dárdai nem igen árulta el, hogy ez az alak tulajdonkép bonvivant. Teste is, nyelve is nehézkes volt hozzá. Csatár Zsófi, Makó és Kassai jó figurák voltak. * Náday Ferenc és P. Márkus Emma Pápán) A pápai honvédszobor bizottság fülkére,sére Náday F. és P. Márkus Emma Fácán a szoboralap javára tegnap három vígjátékban léptek föl. A város — mint lapunknak írják — egész ünnepi szint öltött a művészek fogadására. A városháza, a nemzeti kaszinó, a polgári kör s számos magánház stb. fel voltak lobogózva. A pályaudvaron a város nevében i s vad polgármester, a szoborbizottság nevében pedig Esterházy Ferenc gr., a védnök (Devecserből), Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, elnök, Horváth Lajos főszolgabiró stb. fogadták az érkezőket, kiket Esterházy Ferenc gróf négyes fogata vitt a Griff-szállóba. Érdekes képet nyújtott az evrei kollégiumnak és a bencések gimnáziumának ifjúsága, mely teljes számban az ünnepi kucsmákkal jelent meg a vasútnál. Maga az előadás rendkívül fényesen sikerült. A színház a szó teljes értelmében zsúfolásig tömve volt s Nádayt és Márkus Emmát minden megjelenésekor frenetikus tapssal üdvözölték. Előadták „A kiadó lakás“, „Egy kis vihar“, „A kolostorból“ című vígjátékokat nagy tetszés mellett. Előadás után Esterházy Ferenc gróf nagy estét adott tiszteletükre. Az első pohárköszöntöt maga a védnök gróf mondta Nádayra és Márkus Emmára, kiket még a pápavidéki közművelődési egyesület nevében Néger Ágoston és Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő is felköszöntöttek stb. A hazafias óévi előadás pár száz forintot hozott a honvédszoborra. * („Magyar Pantheon.“) A magyar irodalomés spüvészet-pártoló-egyesület megalakult és kibocsátotta felhívását, mely Jókai Mór tollából ered- A felhívás kifejti, hogy a magyar irodalom, zene- és képzőművészet nem részesül a magasabb társadalmi elismerésben, felkarolásban. A magas körökben van egy nagy űr , a költők és művészek helye. Hogy ezen segítsen, több előkelő hölgy, főpap és ur, írók és művészek állandó hozzájárulásával egyesületet alakított, melynek célja: A magyar előkelő szalonokban a magyar költészetet és művészetet otthonossá tenni. Irodalmi művek művészi előadását megszokott élvezetté emelni; kiváló irodalmi művek díszkiadásainak megjelenését résztvevésével előmozdítani, festőművészek, szobrászok munkáit, nevezetesebb skicceit bemutatni, megismertetni, szerzőiknek nagyobb paloták, templomok díszítéseinél, tehetségeikhez méltó megbízásokat adni. E célból az alakítandó egyesület rendezni fog: társalgási összejöveteleket, felolvasásokat, alkalmi kiállításokat, zeneestéket s azonkívül az egyesület tagjai által, különösen az egyesület számára szerzett költői, festői és zenészi műveket egy albumban összegyűjtve, kiadja. Az egyesület tagjai résztvehetnek mindezen felolvasásokban, estékben, kiállításokban s jutalékul az évenkint legalább egyszer kiadandó albumot nyerik. S ezért tagdíjul évenkint 25 forintot fizetnek, a melyre három éven át kötelezik magukat. Ez a felszólítás a következő alapítótagok nevében szól : Csáky Albin grófné, Csekonics Endre grófné, özv. Csekonics Jánosné grófné, Dessefffy Aurélné grófné, Károlyi Istvánné grófné, Károlyi Tiborné grófné, Pallavicini Edéné őrgrófné, Pejachevich Katinka grófné, Tisza Kálmánná, Zichy Nép. Jánosné grófné, Zichy Nándorné grófné, Andrássy Tivadar gróf, Apponyialbert gróf, ifj. Batthyány Géza gróf, Berczik Árpád, Csáky Albin gróf, Dessewffy Aurél gróf, Feszty Árpád, Fraknói Vilmos, Haynald Lajos bíboros-érsek, Hubay Jenő, Jókai Mór, Justh Zsigmond, Keglevich István gróf, Széchényi Lajos gróf, Szmrecsányi Miklós. * 1Magyar-szerb szótár) jelent meg Újvidéken Brancsits Blagoje és Derra György dr. görög-keleti szerb főgimnáziumi tanároktól. Nagy szorgalom, sok tudás műve e 658 oldal terjedelmű kötet, amely légi hiányt pótol és segíti a szerbeknek a magyar kultúrához való közeledését. Dicséret illeti a magyar tudományos akadémiát, hogy e munka létrejöttét pénzbeli támogatással lehetővé tette, rég mi volt derekabb dolgot. Óhajtandó, hogy a szótár szerb-magyar része, a mely a szerbek magyarosodására még fontosabb, mentői előbb megjelenjék. Ezzel fog teljessé válni ez az igen jelentékeny mű, amely szerzőit a magyar kultúra érdemes munkásaivá tette. Az újvidéki Pajevits-féle könyvnyomtató-műhely meglepő szépen, tisztán és pontosan állította ki a nagy könyvet. Széles elterjedését kívánjuk a magyar szerbek között. Árát elfeledték velünk közleni. * ismádságoa könyv.) Walther Gyula dr. Üdvöz!roy Mária ! című imádságos könyve, mely a boldogságos szűz tisztesének van szentelve, második kiadást ért. A 444 oldalnyi tizenhatodról kötet Ára 50 kr. Kár, hogy e könyvben is, mint a legtöbb magyar egyházi műben, ott kitért egy régi rossz latino-germnizmus : a ..rózsafüzér“ szó. Minek az, mikor megvan rá a tősgyökeres megjár olvasóitak, annak is le kellett állni, mint veszteségnek. Ha egy ostromló maradt csak, annak szabadsága volt a vár belsejét össze-vissza futni az ostromlott vagy ostromlottaknak a vár szélére szorithatásáért, de dobni csak a vár körívéről volt megengedve. Ha az ostromlók győztek, ismét azok maradtak ostromlóknak, ha vesztettek, ők lettek az ostromlottak, a másik fél pedig lett ostromló. Az ostromlók, valahányszor dobtak, mindig szétfuthattak, de az ostromlottaknak nem volt szabad a vár körnvén túllépni, sem dobni, sem a hozzájuk dobott labdát fölkapni. ..Eképpen emlékszem vissza e két játék lefolyására“, végzi a tiszteletes úr, „de emlékszem az elvezetés órákra is, melyeket e játékokkal eltöltöttünk. Mindenik testedző, ügyességre kényszerítő. A szellemi munkában elfáradt ifjúságnak jó lélekkel ajánlható ez az időtöltés. Hasznos és derék dolgot művelnének azok, akik leírnák azokat a régi magyar diákjátékokat, amelyeknek ma már szinte csak a nevét tudjuk: a minő a párosdi, a tünösdi, a citty, a hélya, a hóhérosdi, a torzomborz, a gyertyáedi, a sikanyó stb. Mert ha az ifjúság között életre kel az egykori játszókedv, ha a diákok visszatérnek nagyapáik régi mulatságához, az a fő, hogy legyen sokféle játék és pedig mind magyar. Míg a vonal fölött szakemberek megteszik mindazt, amit a testedző játékok, felelevenítéséhez erkölcsileg kell, itt lent a tárca földszintjén buzgólkodjunk mi a dologbeli szükségesek összegyűjtésében. .. 3