Budapesti Hírlap, 1889. június(9. évfolyam, 150-177. szám)
1889-06-01 / 150. szám
4 BUDAPESTI HÍRLAP. (150 ex. 1889. június ) előadása a gyermekek kedvéért fél 7-kor, vagyis egy órával előbb kezdődik. * (Helvey Laura Esztergomban.) A nemzeti színház kiváló tagja három előadással vendégszerepelt Csóka Sándor színtársulatánál. Fedora, Odette s az Egéra fölemelt árakkal dolgozó igazgatónak Esztergom egész műveit közönségét megnyerte. Legnagyobb hatást ért el a művésznő Fedorával, melyben számtalanszor kitapsolták s folytonosan éljenezték. Legtöbb ovációban részesült szerdai estéje az Egerben, midőn virágokkal halmozták el s egy hatalmas, babérlevelekből a pálmagalyakból font koszorút nyújtottak föl a színpadra, melynek hosszú selyemszalagján a következő felirat volt olvasható : Helvey Laurának : Ausztergom közönsége. A művésznő Ivanovics Béla megyei levéltáros vendégszerető házának volt vendége egész ittartózkodása alatt, hol egymást érték a tisztelgő látogatások. Helvey Laura föllépteinek érdeme, hogy a városban nagy mozgalom indult meg a színtársulat érdekében. Csóka Sándor ugyanis eddig csak Blakánéval és Helveyvel birt nagy házakat biztosítani. Helcz Antal dr. polgármester kezdeményezésére most egy harminc tagból álló bérletgyűjtő bizottság keletkezett, melynek feladata, hogy a színtársulatnak nagy látogatottságot biztosítson s ezáltal lehetővé váljék még Jászai Mari, Pálmai Ilka, Nagyi Aranka vagy egyéb kiváló művészek sikeres vendégszereplése is. A bizottság már megkezdte működését s a lelkes esztergomi közönség szívesen csatlakozik a nemes célok keresztülviteléhez. Csóka Sándor színtársulatának ez idő szerint legkiválóbb tagjai a következők : Rónay Gyula, Rónay Gyuláné, Balog Etel, Ledofszky Mariska, Sz. Németh József, Rácz,Tuhász, Kövessi Rózsa, Breznai, Almási Julia, Benkő Jolán. * (A ma. kir. zeneakadémia magyarsága.) A közoktatási költségvetés tárgyalása alkalmával Polónyi Géza orsz. képviselő említette, hogy a m. kir. zeneakadémiában tavaly, fölvétel alkalmával, kifogásoltak egy fiatalembert, mert nem tud németül. A zeneakadémia hivatalos és nemhivatalos védői akkor még nem történtnek mondották ez esetét. Most a fiatalember, Metz Albert, akivel ez a dolog megesett, egy hozzánk intézett levélben maga mondja el, hogy mily eljárásban részesült ama m. kir. intézet vezetői részéről, megjegyezvén, hogy az esetet annak idején nem ő tudatta Polónyi képviselővel. Metz Albert így adja elő viselt dolgait: A múlt év szeptember havában, azzal a szándékkal léptem be az orsz.gnagy. kir. zene- és színművészeti akadémia titkári hivatalába, hogy a zeneszerzési főtanszakra beiratkozzam. Miután előadtam a titkár úrnak, hogy a nemzeti zeneden 4 osztályt a hegedűtanszakon kitűnő sikerrel bevégeztem, a miről az 1887 8. tanévről szóló bizonyitványom tanúskodik , továbbá az első év legfőbb tantárgyának, az összhangzattannak, nagy részét (magánórákat véve) elvégeztem, a felvételre biztosan el voltam készülve. Feltűnt azonban már akkor is a titkár kérdése, hogy tudok-e németül? s midőn kijelentettem, hogy : nem fejét rázva, azt mondta: „Majd megválik, képes lesz-e vagy nem.“ Kijelöltetvén a vizsgálat napja, pontosan megjelentem a kitűzött időben s a titkár bevezetett. Az első s nem éppen rövid kérdést az igazgató úr intézte hozzám németül. Szerény válaszom az volt, hogy nem értek németül. Mire úgy az igazgató úr, mint a vizsgálóbizottság, — mely Koesflier és Fáy tanár urakból állott, — nemtetszésének egy gúnyos és önérzetemet mélyen sértő mosolylyal adott kifejezést.“ Azt hittük, neve után ítélve, hogy beszél németül“, mondá az igazgató ur. A vizsgálat lefolyásáról, mely jó félórába tellett, teljes képet nem nyújthatok; csak azokat a szavakat írom le, amelyekkel az igazgató úr visszautasított. Mihalovics igazgató úr a zongorában való kevés jártasságomat kifogásolván, így szólt hozzám: „Jó lesz, ha még egy évig zongorázni tanul, de főképpen tanuljon meg németül, mert különben nem értheti meg Svoessler tanár úrnak az előadásait.“ Polónyi képviselő úrnak ez esetre vonatkozó felszólalása tehát teljes egészében fel van tárva s megcáfolatlan igazság marad. Végül kijelentem, hogy állításaimat föntartom bárhol s bárkivel szemben is.“ * (A nemzeti zeneiskola [zenede]) választmánya Stojanovics Jenőt az énekkari osztály tanárává, Kenipfer Adolfot, az opera zenekarának tagját, pedig az elhunyt Szűk Endre helyébe választotta meg tanárnak. — A zeneiskola József főherceghez, mint az intézet fővédnökéhez, ezüstlakodalma alkalmából üdvözlő ffeliratot fog intézni. * (A budapesti növendékpapság) magyar egyházirodalmi iskolája vasárnap, június 2-kán, d. u. fél 5-kor tartja alapítási ünnepélyét, a papnevelőintézet I. emeleti dísztermében. Műsor : 1. Pápai himnusz. Felestől. Előadja az énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Radnich Imre. 3. „Egy éj Velencében.“ Egyveleg Strauss-tól. Előadja a zenekar. 4. Korszellem. Költemény. Irta Miakovic, Mátyás. Szavalja Azary Endre. 5. „Sóhaj“ keringő. Ivanovicstól. Előadja a zenekar. 6. A görög egyház építkezési etitjéről. Arch. értekezés. Irta és fölolvassa Gébé Péter. 7. „Alvajáró.“ Egyveleg Bellinitől. Előadja a zenekar. 8. Jegyzői jelentés. Tartja Szabó István. 9. Isten dicsősége. Beethoventől. Előadja az énekkar. 10. Befejező. 11. Csata előtt. Zenéje Liszttől. Előadja az énekkar. * (Rudolf trónörökös és művei.) Westhauser párisi könyvárusnál érdekes munka jelent meg Bertha Sándor hazánkfiától. Cime: L’A rchidue R o d o p h e. Le kronprinz, l’écrivain. A munkában a boldogult trónörökös műveiből több töredék van és szép metszetek diszitik. * (Horovitz Lipót) magyar festő, ki legutóbb Budapesten telepedett le, a párisi salonban kiállított egy arcképéért a harmadik osztályú érmet kapta. Harmincöt bíráló közül harminc szavazott mellette. A kitüntetett kép Sapieha hercegnét ábrázolja. Budapesten is látható volt a képzőművészeti társulat őszi kiállításán. * (Fővárosi zenecsarnok.) A sajtóban tavaly megpendítették az életrevaló eszmét, hogy Budapesten végre-valahára hangversenyelőadásokra alkalmas épületet kellene emelni. Sajnos, hogy pénz híján alig van remény, hogy e gondolat egyhamar megvalósuljon. A mérnök- és építészegyesület azonban mégis oly komolyan foglalkozik ez eszmével, hogy pályázatot hirdetett a zenecsarnok terveire. Két pályamű érkezett s ezek közül a „Praeludium“ jeligéjű nyerte el a nagy érmet. E munka renaissance stílusban tervezi a zenecsarnokot, kétezer emberre szánt nagyteremmel, mellékhelyiségekkel, a színésziskolának szánt szobákkal, kis színpaddal stb. A második emeletet a zeneakadémia foglalná el. A jeligés levelet az egyesület június 14 iki nagygyűlésén bontják föl. * (Jótékonyság-keringő) jelent meg Olivier Oszkártól. A szerző művének jövedelmét a „pesti első bölcsőde-egyesület“ és a „budapesti első gyermekmenhely-egyesület“ javára ajánlotta föl. Arafrt. * (Kérelem.) Ama előfizetők és megrendelők, kik a „Grande Chartreuse és a kartauziak“ című mű kivánt példányait mindeddig meg nem kapták volna, szíveskedjenek egyszerűen a szerzőhöz fordulni. Vajda Viktor. * (Pedagógiai irodalom.) A „pedagógiai büntetések filozófiájából, Takáts Sándor dr. e magvas tanulmányából, megjelent a befejező füzet. Igen érdekes különösen az a fejezete, melyben azt a módszert tárgyalja a szerző, mikép kerülheti el a jó nevelő a kényszerűséget, hogy büntetnie kelljen. A két füzet együtt kapható Nyitrán a szerzőnél, ára 2 frt. Nemcsak a pedagógiával hivatásosan foglalkozóknak, hanem minden szülőnek ajánljuk e művet. — A Magyar Nyelvtanításról Deme Károly leányiskolai igazgató egész broszkát irt a tanári körök számára. Első részében utal arra, hogy a nyelvtanok mily ellenkező szélsőségekből indulnak ki a szószármazás, nyelvfejlődés kérdéseiben, s mennyire hiányzik még terminológiájukban is az egyöntetűség s tanításaik mily nevelési, sőt logikai következetlenségekre vezetnek. E bajok nagy része szerző szerint is csak az időtől, nyelvtudományunk kiforrottságától várhat gyógyszert. De talál konkrét hibákat is, melyeken az oktató terv megváltoztatásával segíthet s ezekre nézve a szerző javaslatokat is tesz. Az általa fölvetett szakbeli detail-kérdésekkel mi nem foglalkozhatunk, de örömünket fejezzük ki, ha a tanári karból ily lelkiismeretes hangot hallunk. A brosúra egy gyakorló tanár személyes megfigyeléseit, praktikus észrevételeit tartalmazza, melyek érdemesek a megfontolásra, s értők megbocsáthatók a füzet zavaros kitérései a nyelvbölcselet mezején s szerénytelen hangú polémiái legkitűnőbb nyelvtudósainkkal. Kapható Pozsonyban, Stampfel kiadásában, ára 00 kr. — A „Jeles Írók iskolai tára“ című vállalatból megjelen Baur Simon magyarázataival Schiller Messinailwig c és Jánosi Boldizsár jegyzeteivel Cicero 1., 2. és 11-dik filippikája. Egy-egy füzet a Franklintársaság kiadásában 50 krért kapható. * (Iskolai könyvek.) Lampel Róbert (Wodianer) kiadásában a következő iskolakönyvek jelentek meg : „A népiskolai tankönyvek“ tárából Brozk Károly tanártól három rendbeli Földrajz, a miniszteri oktató tervhez alkalmazva, a népiskolák IV., V. és VI. osztálya számára. Egy egy könyvecske ára 20 kr. Báthory Nándor reáliskolai tanártól Növénytan, mindkét nembeli polgári iskolák számára. A könyvet ,220 sikerült ábra s egy gyümölcstábla díszíti. Ára fűzve 1 forint, kötve 1 forint 20 kr. „Az ókori klaszszikusok“ című vállalat görög ciklusának Hérodot fordításából a IV. füzet, fordítja Téfy Iván. Ára 40 kr. a „görög és latin remekírók“ kommentált kiadásából az Iliász szöveg 1-ső füzete Veress Ignác főgimn. igazgató magyarázataival (2-ik kiadás.) Ára 70 kr. a Pallos-féle magyar nyelvtan (német szöveg) I. része. Átdolgozták Torkos László és Sonnenfeld Zsigmond. Ára kötve 44 kr. — A polgári és felső népiskolák első két osztálya számára Udvarhelyi Gyulától Magyar nyelvtant adott ki a Fratiklin-társaság. Egyik füzet ára 50 kr., másiké 40 kr. TÁVIRATOK. Egy szenzációs pohgárköszöntő. Pétervár, máj. 31. A hivatalos lap jelentése szerint, a Péterhofban tegnap adott lakomán a cár a következő felköszöntőt mondotta : „Montenegró fejedelmének, Oroszország egyetlen igaz és hű barátjának, egészségére emelem poharamat!“ A cár a montenegrói trónörököst a® Alexander Newsky rendjellel tüntette ki. A montenegrói fejedelem még egy hétig marad itt. Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A félhivatalos Abendpost a cár felköszöntéséről szóló táviratot minden megjegyzés nélkül nyomatta le. E pétervári távirat a nap eseménye és politikai körökben élénk szenzációt keltett. Az optimisták azt olvassák ki belőle, hogy a cár nyilatkozata tulajdonképen Franciaországnak szól , diplomáciai körökben azonban úgy vélekednek, hogy e felköszöntő épp annyira szól Németországnak is, mint Franciaországnak. Egy politikai személyiség véleménye szerint a cár e tüntetése csakis Németország ellen irányulhat és azt jelenti, hogy az állam közötti régi barátság teljesen megszűnt. Nem lehetetlen, hogy az utolsó időben történtek oly események, melyek e szenzációs pohárköszöntőre okot adtak, erre nézve azonban egyelőre még semmit sem lehetett megtudni. A pohárköszöntő már azért is okozott feltűnést, mert közvetlenül Umberto király látogatása után mondatott , mert megelőzi a cár berlini útját és mintegy kijelentése annak, hogy e látogatás kizárólag udvariassági tény, minden politikai jelentőség nélkül és hogy ez utazás Oroszország politikájára befolyással nem lesz. Ez a feltevés igen valószínű. Ha a pétervári kormány lehetőnek vagy kívánatosnak tartaná, hogy a cár berlini látogatása által a két birodalom között szoros barátság jöjjön létre, úgy ez a felköszöntő bizonyára nem mondatott volna. Olaszország, mióta izolálva van, többször kijelentette már, hogy cselekvési szabadságát minden körülmények között meg akarja tartani, de politikai iránynak hangsúlyozása még sohasem történt oly tüntető és brüszk módon, mint ezúttal. Az a magyarázat, hogy a pohárköszöntő éle csak a Balkánnépek ellen irányul, nem állhat meg, mert ezt egy-két szóval bizonyára jelezte volna. A börzén a pohárköszöntő reakciót okozott, pénzügyi körök azonban nem nyugtalankodnak, mert a cárt békés hajlamúnak gondolják. Érdekes az is, hogy eleinte tévesnek tartották a pétervári táviratot, de mert estig helyreigazítás nem jött, a szöveg hitelességében többé nem kételkednek. Berlin, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A cár tesztja élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Provokáló jelleget tulajdonítanak neki. A belgrádi zavargások. Belgrád, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) Garasanint, mint fogolyt, a városi prefekturába szállították. Garasanin ma tiltakozott elfogása ellen. Ha Miskovics tanuló nem szándékos megöletése őt terhelné, akkor az igazolt és jogosult önvédelem. Garasanin vizsgálatot kér és szabadlábra helyezését követeli esetleg kaució mellett. A vizsgáló bizottság folytatja működését. Az már körülbelül konstatálva van, hogy a zavargás tervezve volt. A zavargók bizonyos helyről sípokat kaptak macskazene rendezésére. A cáfolások dacára is sokat beszélnek a