Budapesti Hírlap, 1889. június(9. évfolyam, 150-177. szám)

1889-06-01 / 150. szám

4 BUDAPESTI HÍRLAP. (150 ex. 1889. június ) előadása a gyermekek kedvéért fél 7-kor, vagyis egy órával előbb kezdődik. * (Helvey Laura Esztergomban.) A nemzeti színház kiváló tagja három előadással vendégszere­pelt Csóka Sándor színtársulatánál. Fedora, Odette s az Egéra fölemelt árakkal dolgozó igazgatónak Esztergom egész mű­veit közönségét megnyerte. Legnagyobb hatást ért el a művésznő Fedorával, melyben számtalanszor kitapsolták s folytonosan éljenezték. Legtöbb ovációban része­sült szerdai estéje az Egerben, midőn virágok­kal halmozták el s egy­ hatalmas, babérlevelekből a pálmagalyakból font koszorút nyújtottak föl a szín­padra, melynek hosszú selyemszalagján a következő felirat volt olvasható : Helvey Laurának : Ausz­­tergom közönsége. A művésznő Ivanovics Béla megyei levéltáros vendégszerető házának volt vendége egész ittartózkodása alatt, hol egymást érték a tisztelgő látogatások. Helvey Laura föl­lépteinek érdeme, hogy a városban nagy mozgalom indult meg a színtársulat érdekében. Csóka Sán­dor ugyanis eddig csak Bla­kánéval és H­el­ve­y­v­e­l birt nagy házakat biztosítani. H­e­l­c­z Antal dr. polgármester kezdemény­ezésére most egy harminc tagból álló bérletgyűjtő bizottság keletke­zett, melynek feladata, hogy a színtársulatnak nagy látogatottságot biztosítson s ezáltal lehetővé váljék még J­ászai Mari, Pálmai Ilka, N­­a­g­y­i Aranka vagy egyéb kiváló művészek sikeres ven­dégszereplése is. A bizottság már megkezdte műkö­dését s a lelkes esztergomi közönség szívesen csat­lakozik a nemes célok keresztülviteléhez. Csóka Sándor színtársulatának ez idő szerint legkiválóbb tagjai a következők : Rónay Gyula, Rónay Gyuláné, Balog Etel, Ledofszky Mariska, Sz. Németh József, R­á­c­z,­­T­u­h­á­s­z, K­ö­­v­e­s­s­i Rózsa, Breznai, Almási Julia, B­e­n­k­ő Jolán. * (A ma. kir. zeneakadémia magyarsága.) A közoktatási költségvetés tárgyalása alkalmával Polónyi Géza orsz. képviselő említette, hogy a m. kir. zeneakadémiában tavaly, fölvétel alkalmával, kifogásoltak egy fiatalembert, mert nem tud né­metül. A zeneakadémia hivatalos és nemhivatalos védői akkor még nem történtnek mondották ez ese­­tét. Most a fiatalember, Metz Albert, a­kivel ez a dolog megesett, egy hozzánk intézett levélben maga mondja el, hogy mily eljárásban részesült ama m. kir. intézet vezetői részéről, megjegyezvén, hogy az esetet annak idején nem ő tudatta Polónyi képvi­selővel. Metz Albert így adja elő viselt dolgait: A múlt év szeptember havában, azzal a szán­dékkal léptem be az orsz.­gnagy. kir. zene- és szín­művészeti akadémia titkári hivatalába, hogy a zene­szerzési főtanszakra beiratkozzam. Miután előadtam a titkár úrnak, hogy a nemzeti zeneden 4 osztályt a hegedűtanszakon kitűnő sikerrel bevégeztem, a mi­ről az 1887­ 8. tanévről szóló bizonyitványom tanús­kodik , továbbá az első év legfőbb tantárgyának, az összhangzattannak, nagy részét (magánórákat véve) elvégeztem, a felvételre biztosan el voltam ké­szülve. Feltűnt azonban már akkor is a titkár kér­dése, hogy tudo­k-e németül? s midőn kije­lentettem, hogy : nem­ fejét rázva, azt mondta: „Majd megválik, képes les­z-e vagy n­e­m.“ Kijelöltetvén a vizsgálat napja, pontosan megjelentem a kitűzött időben s a titkár bevezetett. Az első s nem éppen rövid kérdést az igazgató úr intézte hozzám németül. Szerény válaszom az volt, hogy nem értek németül. Mire úgy az igaz­gató úr, mint a vizsgálóbizottság, — mely K­o­e­s­fl­ier és F­á­y­­ tanár urakból állott, — nemtetszé­sének egy gúnyos és önérzetemet mélyen sértő mo­­solylyal adott kifejezést.“ Azt hittük, neve után ítélve, hogy beszél németül“, mondá az igazgató ur. A vizsgálat lefolyásáról, mely jó félórába tellett, teljes képet nem nyújthatok; csak azokat a szava­kat írom le, a­melyekkel az igazgató úr visszautasí­tott. Mihalovics igazgató úr a zongorában való ke­vés jártasságomat kifogásolván, így szólt hozzám: „Jó lesz, ha még egy évig zongorázni tanul, d­e főképpen tanuljon meg németül, mert különben nem értheti meg Svoessler tanár úrnak az előad­á­­s­a­i­t.“ Polónyi képviselő úrnak ez esetre vonat­kozó felszólalása tehát teljes egészében fel van tárva s megcáfolatlan igazság marad. Végül kijelen­tem, hogy állításaimat föntartom bárhol s bárkivel szemben is.“ * (A nemzeti zeneiskola [zenede]) választ­mánya Stojanovics Jenőt az énekkari osztály tanárává, K­e­ni­p­f­er Adolfot, az opera zenekará­nak tagját, pedig az elhunyt Szűk Endre helyébe választotta meg tanárnak. — A zeneiskola J­ó­z­s­e­f főherceghez, mint az intézet fővédnökéhez, ezüst­­lakodalma alkalmából üdvözlő ffeliratot fog intézni. * (A budapesti növendékpapság) magyar egyházirodalmi iskolája vasárnap, június 2-kán, d. u. fél 5-kor tartja alapítási ünnepélyét, a papnevelő­intézet I. emeleti dísztermében. Műsor : 1. Pápai himnusz. Felestől. Előadja az énekkar. 2. Megnyitó beszéd. Tartja Radnich Imre. 3. „Egy éj Ve­lencében.“ Egyveleg Strauss-tól. Előadja a zenekar. 4. Korszellem. Költemény. Irta Miak­o­vic,­ Mátyás. Szavalja A­z­a­r­y Endre. 5. „Sóhaj“ ke­ringő. Ivanovicstól. Előadja a zenekar. 6. A görög egyház építkezési etitjéről. Arch. értekezés. Irta és fölolvassa Gébé Péter. 7. „Alvajáró.“ Egyveleg Bellinitől. Előadja a zenekar. 8. Jegyzői jelentés. Tartja Szabó István. 9. Isten dicsősége. Beetho­ven­től. Előadja az énekkar. 10. Befejező. 11. Csata előtt. Zenéje Liszttől. Előadja az énekkar. * (Rudolf trónörökös és művei.) Westhauser párisi könyvárusnál érdekes munka jelent meg Bertha Sándor hazánkfiától. Cime: L’A rchi­­due R o d o­­ p h e. Le kronprinz, l’écrivain. A munkában a boldogult trónörökös műveiből több tö­redék van és szép metszetek diszitik. * (Horovitz Lipót) magyar festő, ki legutóbb Budapesten telepedett le, a párisi salonban kiállított egy arcképéért a harmadik osztályú érmet kapta. Harmincöt bíráló közül harminc szavazott mellette. A kitüntetett kép Sapieha hercegnét ábrázolja. Budapesten is látható volt a képzőművészeti társu­lat őszi kiállításán. * (Fővárosi zenecsarnok.) A sajtóban tavaly megpendítették az életrevaló eszmét, hogy Buda­pesten végre-valahára hangversenyelőadásokra al­kalmas épületet kellene emelni. Sajnos, hogy pénz híján alig van remény, hogy e gondolat egy­hamar megvalósuljon. A mérnök- és építész­­egyesület azonban mégis oly komolyan foglal­kozik ez eszmével, hogy pályázatot hirdetett a zenecsarnok terveire. Két pályamű érkezett s ezek közül a „Praeludium“ jeligéjű nyerte el a nagy érmet. E munka renaissance stílusban ter­vezi a zenecsarnokot, kétezer emberre szánt nagy­teremmel, mellékhelyiségekkel, a színésziskolának szánt szobákkal, kis színpaddal stb. A második eme­letet a­ zeneakadémia foglalná el. A jeligés leve­let az egyesület június 14 iki nagygyűlésén bont­ják föl. * (Jótékonyság-keringő) jelent meg Oli­vier Oszkártól. A szerző művének jövedelmét a „pesti első bölcsőde-egyesület“ és a „budapesti első gyermekmenhely-egyesület“ javára ajánlotta föl. Ara­­­frt. * (Kérelem.) Ama előfizetők és megrendelők, kik a „G­rande Chartreuse és a kar­­t­a­u­z­i­a­k“ című mű kivánt példányait mindeddig meg nem kapták volna, szíveskedjenek egyszerűen a szerzőhöz fordulni. Vajda Viktor. * (Pedagógiai irodalom.) A „pedagógiai bün­tetések filozófiájá­ból, T­a­k­á­t­s Sándor dr. e magvas tanulmányából, megjelent a befejező füzet. Igen ér­dekes különösen az a fejezete, melyben azt a mód­szert tárgyalja a szerző, mikép kerülheti el a jó nevelő a kényszerűséget, hogy büntetnie kelljen. A két füzet együtt kapható Nyitrán a szerzőnél, ára 2 frt. Nemcsak a pedagógiával hivatásosan foglalkozók­nak, hanem minden szülőnek ajánljuk e művet. — A Magyar Nyelvtanítás­ról D­e­m­e Károly leányiskolai igazgató egész broszk­át irt a tanári körök számára. Első részében utal arra, hogy a nyelvtanok mily ellenkező szélsőségekből indulnak ki a szószármazás, nyelv­fejlődés kérdéseiben, s mennyire hiányzik még ter­minológiájukban is az egyöntetűség s tanításaik mily­ nevelési, sőt logikai következetlenségekre ve­zetnek. E bajok nagy része szerző szerint is csak az időtől, nyelvtudományunk kiforrottságától várhat gyógyszert. De talál konkrét hibákat is, melyeken az oktató terv megváltoztatásával segíthet s ezekre nézve a szerző javaslatokat is tesz. Az általa föl­vetett szakbeli detail-kérdésekkel mi nem foglalkoz­hatunk, de örömünket fejezzük ki, ha a tanári karból ily lelkiismeretes hangot hallunk. A brosúra egy gya­korló tanár személyes megfigyeléseit, praktikus észrevételeit tartalmazza, melyek érdemesek a meg­fontolásra, s értők megbocsáthatók a füzet zavaros kitérései a nyelvbölcselet mezején s szerénytelen hangú polémiái legkitűnőbb nyelvtudósainkkal. Kap­ható Pozsonyban, Stampfel kiadásában, ára 00 kr. — A „Jeles Írók iskolai tára“ című vállalatból megje­len B­au­r Simon magyarázataival Schiller Messinai­lwig­ c és Jánosi Boldizsár jegyzeteivel Cicero 1., 2. és 11-dik filippikája. Egy-egy füzet a Franklin­­társaság kiadásában 50 krért kapható. * (Iskolai könyvek.) Lampel Róbert (­Wo­­dianer) kiadásában a következő iskolakönyvek je­lentek meg : „A népiskolai tankönyvek“ tárából B­r­o­z­­­k Károly tanártól három rendbeli Földrajz, a miniszteri oktató tervhez alkalmazva, a népisko­lák IV., V. és VI. osztálya számára. Egy egy köny­vecske ára 20 kr. B­á­t­h­o­r­y Nándor reáliskolai tanártól Növénytan, mindkét nembeli polgári iskolák számára. A könyvet ,220 sikerült ábra s egy gyü­mölcstábla díszíti. Ára fűzve 1 forint, kötve 1 forint 20 kr. „Az ókori klaszszikusok“ című vál­lalat görög ciklusának Hérodot fordításából a IV. füzet, fordítja T­é­­­f­y Iván. Ára 40 kr. a „görög és latin remekírók“ kommentált kiadásából az Iliász szöveg 1-ső füzete Veress Ignác fő­­gimn. igazgató magyarázataival (2-ik kiadás.) Ára 70 kr. a Pallos-féle magyar nyelvtan (német szöveg) I. része. Átdolgozták Torkos László és Son­n­e­n­f­e­l­d Zsigmond. Ára kötve 44 kr. — A pol­gári és felső népiskolák első két osztálya számára Udvarhelyi Gyulától Magyar nyelvtant adott ki a Fratiklin-társaság. Egyik füzet ára 50 kr., má­siké 40 kr. TÁVIRATOK. Egy szenzációs pohgárköszöntő. Pétervár, máj. 31. A hivatalos lap je­­lentése szerint, a Péterhofban tegnap adott lakomán a cár a következő f­e­l­kö­sz­ö­n­t­ő­t mondotta : „Montenegró fejedelmének, Orosz­­ország egyetlen igaz és h­ű barátjának, egészségére emelem poharamat!“ A cár a montenegrói trónörököst a® Alexander Newsky rendj­ellel tüntette ki. A montenegrói fejedelem még egy hétig marad itt. Bécs, máj. 31. (Saját tudósítónk távirata.) A félhivatalos Abendpost a cár felköszöntéséről szóló táviratot minden meg­­jegyzés nélkül nyomatta le. E pétervári távirat a nap eseménye és politikai körökben élénk szenzációt keltett. Az optimisták azt olvassák ki belőle, hogy a cár nyilatkozata tulajdonképen Franciaországnak szól , diplomáciai körökben azonban úgy véle­kednek, hogy e felköszöntő épp annyira szól Németországnak is, mint Franciaországnak. Egy politikai személyiség véleménye sze­rint a cár e tüntetése csakis Németország el­len irányulhat és azt jelenti, hogy a­z­­ állam közötti régi barátság teljesen megszűnt. Nem lehetetlen, hogy az utolsó időben történtek oly esemé­nyek, melyek e szenzációs pohárköszöntőre okot adtak, erre nézve azonban egyelőre még semmit sem lehetett megtudni. A pohárköszöntő már azért is okozott feltűnést, mert közvetlenül Umberto király látogatás­a után mondatott , mert megelőzi a cár berlini útját és mintegy kijelentése annak, hogy e látogatás kizárólag udvariassági tény, minden politikai jelentőség nélkül és hogy ez utazás Oroszország politikájára befolyással nem lesz. Ez a feltevés igen valószínű. Ha a péter­vári kormány lehetőnek vagy kívánatosnak tartaná, hogy a cár berlini látogatása által a két birodalom között szoros barátság jöjjön létre, úgy ez a felköszöntő bizonyára nem mondatott volna. Olaszország, mióta izolálva van, többször kijelentette már, hogy cselekvési szabadságát minden körülmények között meg akarja tar­tani, de politikai iránynak hangsúlyozása még sohasem történt oly tüntető és brüszk módon, mint ezúttal. Az a magyarázat, hogy a pohárköszöntő éle csak a Balkánnépek ellen irányul, nem állhat meg, mert ezt egy-két szóval bizonyára jelezte volna. A börzén a pohárköszöntő reakciót okozott, pénzügyi körök azonban nem nyug­talankodnak­, mert a cárt békés hajlamúnak gondolják. Érdekes az is, hogy eleinte téves­nek tartották a pétervári táviratot, de mert estig helyreigazítás nem jött, a szöveg hiteles­ségében többé nem kételkednek. Berlin, máj. 31. (Saját tudósí­tónk távirata.) A cár tesztja élénken foglalkoztatja a politikai köröket. Provokáló jelleget tulajdonítanak neki. A belgrádi zavargások. Belgrád, máj. 31. (Saját tudósí­tónk távirata.) Garasanin­t, mint fogoly­t, a városi prefekt­urába szállították. Garasanin ma tiltako­zott elfogása ellen. Ha Miskovics tanuló nem szándékos megöletése őt terhelné, akkor az iga­zolt és jogosult önvédelem. Garasanin vizsgálatot kér és szabadlábra helyezését kö­veteli esetleg kaució mellett. A vizsgáló bi­zottság folytatja működését. Az már körülbe­lül konstatálva van, hogy a zavargás tervezve volt. A­ zavargók bizonyos helyről sípokat kaptak macskazene rendezé­sére. A cáfolások dacára is sokat beszélnek a

Next